Elment, de nem lett oda az igazságunk – Borókai Gábor emlékezik a ma meghalt Szalay Péterre
2024. március 14-én, életének 65. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben meghalt Szalay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi tagja. A Válasz Online munkatársainak egy része tőle tanulta élesben a médiajogot (meg a tisztességet) – hiszen annak idején sokáig ő volt a Heti Válasz sajtóperes ügyvédje. Családja gyászában a hetilap főszerkesztője, Borókai Gábor nekrológjával osztozunk.
Elment Péter, oda az igazságunk, mondogattuk a szerkesztőségben, amikor elszólították mellőlünk ügyvédünket. Szalay Pétert 2011-ben az Alkotmánybíróság hívta magához. És persze, hogy igent mondott, hiszen a jogász szakma csúcsának tartotta az alkotmánybírói munkát.
A Heti Válasznál őszintén sajnáltuk a távozását, mert majd’ százszázalékos eredményességgel nyerte a pereinket. Felkészülten, elegánsan, sosem fölényeskedve, de mindig okosan bizonyítva az igazunkat. Jelenlétével erőt, magabiztosságot adott munkatársainknak – akik Péterrel még a tárgyalótermek ridegségét is jól viselték. A sajtójog kitűnő tudorával – nem mellékesen – azért is szívesen dolgoztunk együtt, mert szerethető figura volt. Amolyan Mikszáth-i alkat, jó kedéllyel, jól mesélőkével, nagy élet- és ételszeretettel megáldva.
Szalay Pétert még a 80-as évek elejéről, az egyetemről ismertem. Az államjog és a személyiségi jogok körül forgott a figyelme az ELTÉ-n és más helyeken. 1998-tól ügyvédként védett bennünket, és hogy távozása ellenére ne legyen oda az igazságunk, az ugyancsak sajtójogban professzionális feleségét, Katit ajánlotta a figyelmünkbe (aki a Válasz Online-t is a kezdetektől az eszén meg a szívén viseli – A Szerk.)
Amikor Péternek felvitte Isten a dolgát, meghagyta társasági karakterét. Azt mondják, az Alkotmánybíróságon az igazán terhelhető bírók közé tartozott, akinek szépirodalmi könyvekkel teli irodájában nemcsak szakmai kérdésekről lehetett jókat beszélgetni, de egyebek közt Bohumil Hrabal világáról is.
Szalay Péter egy ideje súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel küzdött. Most nem a dolgát vitte fel az Isten, de őt magát szólította el. Talán, hogy ne szenvedjen, pedig csak a 65. évét koptatta. Még annyi mindent tehetett és mesélhetett volna.
Távozását végtelenül és védtelenül sajnáljuk. És nem azért, mert oda lenne az igazságunk, sokkal inkább azért, mert egy igazán jó emberrel maradt kevesebb idelenn.
Isten Veled, Péter!
Nyitókép: Alkotmánybíróság
