Máris látszanak a születésszámon a kismamaellenes intézkedések

Élő Anita

| 2024.03.18. | Nagytotál

Januárban az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére, 1,4-re zuhant Magyarország teljes termékenységi arányszáma a családokat ért megszorítások miatt. A korábbi pozitív kormányzati döntések után az egy- és kétgyerekeseket hátrányosan érintő rezsitámogatási rendszer bevezetése, a nők mintegy felének kizárása a babaváró hitelből és a szabad szülészetválasztás megszüntetése jelentős változásokat hozott. Két év alatt „betörték” a kismamákat, becsukták a kiskapukat, a nők jó részét olyan intézményekbe kényszerítették, ahol magasabb a császármetszések aránya, emiatt a születések számának csökkenése ellenére is 4 százalékkal nőtt a császármetszéseké a közkórházakban. A változások nagy vesztese az egykoron második legnagyobb fővárosi szülészet, a Szent Imre Kórház, amely két év alatt az ötödik helyre esett vissza a fővárosi listán, és tavaly hétszáz (!) babával kevesebb született ott, mint 2022-ben. Soha korábban nem fordult elő, hogy a tíz legnagyobb budapesti szülészetből immár három fizetős.

A Válasz Online négy éve vizsgálja, hogyan alakul a születések száma a közkórházakban és a magánklinikákon, és lapunk ezekből közös fővárosi szülészeti rangsort hoz létre. Az elmúlt években olyan hektikus változásokkal találkoztak a várandós nők, hogy bizonyosan állíthatjuk: a születések számának visszaesése nem független a szülő nőket érintő szigorításoktól. A változások súlyát jelzi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes termékenységi arányszám a 2021 évi 1,59-ről idén januárban 1,4-re esett vissza. (A mutató azt jelzi, hogy egy nő élete során hány gyermeknek adna életet.) Egy múlt heti konferencia előadói három fő okát azonosították a termékenység csökkenésének, ezek közül az első a szülészetekkel van összefüggésben. 

1. A szabad intézményválasztás megszüntetése

Amikor 2019-ben először vizsgáltuk a számokat, még szabad szülész- és intézményválasztás volt Magyarországon, és a szülések száma alapján felállított listán a fővárosi Top 10 szülészeti intézmény között egyetlen magánklinika sem szerepelt. A folyamatokra erős hatással volt, hogy a kormány 2021-ben betiltotta a hálapénzt, és ezzel együtt korlátozta a szabad szülészválasztást. Egy kiskapu maradt, egy ideig még beengedték a szülészetekre a családok által választott szülésznőket, de később ez is megszűnt. (A szülészen szakorvost, a szülésznőn szakdolgozót értünk.) 

A hálapénz megszüntetése örvendetes és üdvözlendő folyamat, ám elmaradt a paraszolvencia kivezetésének szakszerű megtervezése. Így az egyik legintimebb, legérzelemdúsabb kórházi eseménynél nők tömegeit kényszerítik arra, hogy ismeretlenek között, az ügyeletes orvosnál és szülésznőnél szüljenek. Pedig nem „luxusigény”, hanem normál elvárás, hogy ne ismeretlen segítők legyenek jelen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pozitív szülésélményről szóló ajánlásában is az szerepel, hogy egyetlen – a szülő nők által ismert – szülésznő vagy szülésznők kis csoportja kísérje végig a várandósság, a vajúdás, a szülés és a gyermekágy időszakát.

A következő lépésként azt is korlátozták, hogy a nők szabadon válasszanak szülészetet, a lakóhelyük szerint illetékes kórházban kell szülniük, fő szabályként csak sürgősségi esetben – például egy utazás során megindult fájásoknál – mehetnek máshová. 

2. Rezsiválság egy vagy két gyerekkel

Ugyancsak fordulatot jelez a kormány családpolitikájában az a gyermekesek életét megnehezítő döntés, hogy a 2022 nyarán meghozott „rezsivédelmi” intézkedés során a háztartások átlagos fogyasztásának a mértékéig ugyan fenntartották a korábbi tarifákat, de az e fölötti szintnél az áramért kétszeres, a gázért több mint hatszoros árat kell fizetni. Az átlagos fogyasztásba már az egygyermekes háztartások sem férnek bele, a kétgyerekesek pedig főleg nem. Kompenzációra viszont csak a nagycsaládosok számíthatnak – fejtette ki ifj. Fekete Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság múlt heti demográfiai konferenciáján. Az intézkedés 2022. júliusi bejelentése után 9-10 hónappal, 2023 áprilisától jelentősen visszaesett a születések száma. A kutató ezt a megszorítások következményének tartja.

3. Babaváró hitelből kiszoruló 30 felettiek

Idén januárban még drámaibb volt a születésszám csökkenése. Országosan 12 százalékkal, 902 gyerekkel kevesebb született, mint 2022 első hónapjában. A KSH évek óta most először nem hozta nyilvánosságra gyorstájékoztatójában a teljes termékenységi mutatót, lapunk kérdésére azonban elárulták, a cikkünkben már említett számot:

januárban 1,4-re esett vissza. Emlékezetes, hogy a „csúcsévben”, 2021-ben 1,59, tavaly pedig 1,50 volt ez az érték.

Ifj. Fekete Gyula szerint ez is egy megszorító intézkedés hatása, a kormány ugyanis közben korlátozta a babaváró hitelek felvételét. A korábban jogosult nők közel felét idén január elejétől kizárták a hitelfelvétel lehetőségéből. Közben ugyan jól hangzott, hogy 10 millióról 11 millióra emelték a keretet, ami a gyerekek megszületése után hitelből támogatássá alakul át, a 30 évnél idősebb nők viszont ezentúl csak akkor kaphatják meg a babaváró hitelt, ha már legalább 12 hetes a magzatuk. A még csak tervezett gyerekekre nem szerződhetnek. Fontos tudni, hogy Magyarországon 2022-ben a nők átlagos életkora a gyerekek születésekor 30,4 év volt, és első gyereküket is átlagosan 29 évesen szülték meg. Tehát egy „átlagos baba” után már nem jár a babaváró hitel. (Kivéve, ha nem beígérik, hanem már úton van, az anya 41 év alatti, és akkor is csak az idei, átmenetinek szánt év végéig.) Fekete Gyula számításai szerint ezzel a családok mintegy fele esik ki a támogatási körből. A nagyvárosokban és az értelmiségi nők körében ez az arány még magasabb lehet.

Cikkünk további részében a megszorító jellegű családpolitikai intézkedések közül az első, a szülészeteket érintő csomag hatását elemezzük. A nők a szigorítások miatt azért is kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, mert a magyar egészségügyben nem létezik egységes szülészeti szemlélet a komplikációmentes szüléseknél. (Írásunkban csak ezekkel foglalkozunk.) A fővárosi közkórházak között például a császármetszések arányában akár kétszeres eltérés is lehet. A WHO számos olyan beavatkozás elvégzését nem javasolja, amit egyes magyar szülészeteken rutinszerűen alkalmaznak. Például alacsony kockázatú szüléseknél gátmetszést gátvédelem helyett, vagy hagyományos szülőágy használatát a testhelyzet szabad megválasztása helyett. A nők azokat az intézményeket keresik, amelyeknek a szemlélete közel áll ahhoz a szülésélményhez, amit maguknak elképzelnek: akik természetes módon szerettek volna szülni, ennek megfelelő intézményt választottak. Mások, akik inkább programozott császármetszéssel kerülték volna el a vajúdás fájdalmait, olyan kórházba mennének, ahol magas a császármetszések aránya. 

Mivel a több gyermekre vágyó nők nagyobb része a természetes szülési módszereket keresi, egyes kórházak a méretüknél, ellátási területüknél jóval nagyobb forgalomra tettek szert.

A jelenség leginkább a Szent Imre Kórházat érintette, amely annak ellenére, hogy kisebb intézmény, nem pedig nagy centrumkórház, Budapest második legnagyobb szülészetévé fejlődött. Innen esett vissza 2023-ban az ötödik helyre. Ahelyett ugyanis, hogy a családbarát szemléletet hangoztató kormány a közkedvelt szülészeteket fejlesztette volna, megtiltotta a szabad intézményválasztást. (Az elképzelés az volt, hogy egy új, családbarát, részben fizetős szülészet jön létre a Bethesda Kórház területén, ám az építkezés forrás híján egyelőre késik.) Az intézkedéssel jelentősen csökkentették a nők szabadságát, önrendelkezési jogát a szülés módjának megválasztására. (A vidéki nők is megszenvedték ugyanezt, ám őket inkább a szabad orvosválasztás korlátozása érintette, mert a helyi adottságok miatt csak ritkán áll rendelkezésükre több szülészeti intézmény.) 

A kiskapukat is sorra bezárták. Két-három éve gyakori volt, hogy a fővárosi várandósokat barátok, rokonok lakására jelentették be, mert így tudták megoldani, hogy a nők ott szüljenek, ahol szeretnének. Azóta több helyen már azt is ellenőrzik, hogy a kismamák védőnői tanácsadásra vagy ultrahang-vizsgálatra melyik kerületbe járnak. 

A Szent Imre Kórház azért is közkedvelt, mert jelentős arányban vannak jelen az orvosok és a szülésznők között is a természetes születés hívei, hagyományosan itt a legalacsonyabb a fővárosban a császármetszések aránya. 2023-ban viszont történelmi mélypontra került a Szent Imre szülészete: tavaly az egy évvel korábbihoz képest 700-zal kevesebben szültek itt. (Érzékeltetésül, milyen óriási szám ez, az országban tavaly tizennyolc olyan szülészet működött, ahol összesen sem érte el a 700-at a születések száma.) A változások az egészségügyi dolgozókat sem kímélték, többen közülük magánkórházakba, például az összeállításunkban nem szereplő, mert adatot nem szolgáltató Medicoverbe távoztak. A szakemberhiány olyan súlyú, hogy esetenként az ügyeletet sem tudták kiállítani.

A Szent Imre a természetes születési módszer alkalmazásának hazai zászlóshajója, ahol a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezeő (NEAK) által hozzáférhető adatok kezdete (2016) óta sosem fordult elő, hogy intézményükben 2400 alá esett volna a születésszám. Tavaly viszont az egészségbiztosító lapunknak eljuttatott adatai szerint csak 1746 kisbaba született. 

A területen kívüli kismamák kiszorítása már 2022-ban is folyt, két év alatt így 1100-at meghaladóan csökkent a születésszám. Bár kérdéseinkre a kórház igazgatósága nem válaszolt, úgy tudjuk, a korlátozások hatására a nők egy része a kedvezőtlenebb építészeti adottságú, és eltérő szülészeti szemléletű Szent János Kórházat kereste fel, mert az a területileg illetékes. 

A szabad intézményválasztás korlátozásával nemcsak érzelmi nyomást helyeztek a nőkre, de nehezebbé tették a több gyermeket tervező családok és az érett anyák elképzeléseinek megvalósítását is.

Számukra különösen fontos, hogy a kisbabájuk – ha csak nem fordul elő komplikáció – ne császármetszéssel szülessen, mert ez időben kitolja a következő gyerek vállalását, és/vagy a nagyobb testvérek ellátását. A hasi seb miatt hosszabb ideig nem emelhetnek, és a szülészek általában nagyobb szünetet javasolnak a következő terhesség előtt. Az érett nők emiatt kicsúszhatnak a termékeny időszakukból. A császármetszést sokszor újabb császármetszés követi, és az intézményválasztás korlátozása miatt még nehezebb olyan kiemelkedő tudású szülészt találni, aki a hasi műtét után is nagy arányban tud „normál” (angol szaknyelvi rövidítéssel VBAC) szülést vezetni. Nemcsak a nők lassúbb felépüléséről van tehát szó, hanem népesedési hatásról is. Egy nemzetközi kutatás szerint  – amelynek során 85 ezer császármetszésen átesett nő sorsát követték – 11 százalékkal kevesebben szültek később azok, akiknek így született a kisbabájuk egybevetve a többi kismama adatával.

A szigorítás hatására a fővárosban a csökkenő számú születések ellenére is (a KSH adatai szerint 2022 és 2023 között 420 babával kevesebb született Budapesten, mint egy évvel korábban) négy százalékkal emelkedett a császármetszések száma. Fontos hangsúlyozni, hogy ennek a beavatkozásnak fontos helye van a szülészeteken, számos esetben életmentő lehet, rutinszerű alkalmazása azonban nem kívánatos. Illúziónak bizonyult tehát az a várakozás, hogy a hálapénz megszüntetésével visszaesik a beavatkozások amúgy is rendkívül magas aránya. Több szakértő úgy vélte: a választott orvosi rendszer és a hálapénz is szerepet játszhatott a hazai magas számokban. Erre utalt az is, hogy a terhesgondozásra magánorvoshoz járók körében az átlagosnál magasabb volt a műtéti szülés aránya.

A korlátozó intézkedések átrendezték a szülészeti rangsort, egyes közkedvelt szülészetek forgalma jelentősen csökkent. A már említett Szent Imrében 28 százalékos volt a visszaesés. A Dél-Pesti Centrumkórházban, ahol az egykori Szent István Kórház szülészete működik, tavaly 11 százalékkal kevesebben szültek, mint 2022-ben. A budai Szent Margit Kórházban 7 százalékos volt a csökkenés. A folyamat korábban már lezajlott a Semmelweis Egyetemen is, ahol 2022-ben esett jelentősen a szülések száma. Hasonló mértékű változásra évtizedek óta nem volt példa Budapesten.

Más közkórházak számai viszont növekedtek. Kiemelkedik közülük a Szent János Kórház 12 százalékos értékkel. A 20. kerületben található Jahn Ferenc Kórház hat százalékos növekedést könyvelhetett el. Ám amíg a Szent Imre Kórházban tavaly az egészségbiztosító adatai alapján 26 százalék volt a császármetszések aránya, a Jánosban 45 százalék. A Dél-pesti Centrumkórházban 36 százalék, a Jahn Ferencben viszont 40.

A nőket tehát más ellátási kultúrával rendelkező helyekre irányították, zömmel alacsonyabb műtéti arányú helyről magasabba, a császármetszések száma ezért emelkedett négy százalékkal. A fővárosi átlag 45 százalékra nőtt, vagyis tavaly csaknem minden második közkórházban született baba műtéti úton jött a világra. A fővárosban 10 közkórházból hatban 40 százalékos vagy azt meghaladó volt a császármetszések aránya, ami messze túl van a szakmailag indokolható szinten. A közkórházak szülészeti osztályai között 2023-ban több mint kétszeres eltérés volt tapasztalható a császármetszések arányában. A legalacsonyabb értékű Szent Imre (26%) után második helyen álló Uzsoki Kórházban is 36 százalék ez a mutató. 

A rendszer a „megszoksz vagy megszöksz” alapelven működik: akinek nem tetszik, átmehet a magánegészségügybe. Át is mennek. Folytatódott az állami szülészetek lejtmenete – a közkórházakban nagyobb arányban csökkent a születések száma, mint a fővárosi lakosok körében. 

A várandósokat érintő szigorítások hatására megnőtt a fizetős szülészetek forgalma. Már az is drámai változás volt, hogy 2022-ben a szülések számát tekintve (összeállításunkban ennek alapján rangsoroljuk az intézményeket) a főváros tíz legnagyobb szülészete közül kettő volt fizetős, közülük a Róbert Károly körúti TrintonLife az ötödik helyet foglalta el, ami történelmi jelentőségű változás volt. A legnagyobb forgalmú magánkórházak mindegyike nőni tudott. A TritonLife 2022-ben 1706 szülésről számolt be, 2023-ban 1800 körüli értéket szerepeltetett. Az egykoron a Kútvölgyi Kórház leépített szülészetéből kisarjadó Maternity forgalma két százalékkal bővült. A tavaly ukrán tulajdonostól egy török kórházlánchoz átkerült Duna Medical Centerben 46 százalékkal többen szültek. (Utóbbi szülészete 2022-ben év közben indult, ez magyarázza a kiugró növekedést.)

Ha a TritonLife-ban valóban 1800 körüli szülés volt 2023-ban (nem hivatalos adat), akkor a főváros tíz legnagyobb szülészete közül ma már három magánkórházban működik: a TritonLife, a Maternity és a Duna Medical Center.

Ábráinkon a pontos és hivatalos adatszolgáltatásból származó számokat látják, ám ennek alapján is jelentősek a változások. A Top 10-be tavaly már nem fért be egy olyan nagy múltú, tekintélyes intézmény, mint a Dél-pesti Centrumkórház.

A magánegészségügyi szolgáltatók zömmel a szabad orvosválasztás lehetőségével csalogatják a nőket, vagyis azzal, ami három-négy évvel ezelőttig az állami egészségügyben is elérhető volt. Fontos azonban tudni, hogy a magánklinikákon sem könnyű megtalálni a természetes szülés lehetőségét. A profitorientált intézményekben is magas a császármetszések aránya: a Duna Medicalban 46, a Maternityben pedig 77 százalékos – derült ki az intézmények lapunkhoz eljuttatott adataiból. 

A biztosítási alapú egészségügy szülészetei tehát 2023-ban is fontos pozíciókat veszítettek, családok ezrei fizetnek ki akár egymillió forintot is bőven meghaladó összeget, hogy a gyermekük méltónak gondolt körülmények között jöhessen világra.

A családbarát jelszavak ismeretében különösen érthetetlen, hogy a kormány miért nem fejleszti a családbarát szülészeteket, miért megszorításokkal, tiltásokkal, kiszorításokkal próbálja a helyzetet kezelni. 

Írásunkban a szülések száma alapján elemeztük a fővárosi helyzetet, de hasonló átrendeződést látunk az egészségügyi szakszemélyzetnél is. A magánklinikákat is hazai szülészek működtetik, a semmiből néhány év alatt felépített intézmények jelentős munkaerőt igényelnek. Mivel a szülészeti-nőgyógyászati magánrendelések megmaradtak, de az ellátott várandósok közkórházban nem szülhetnek az orvosuknál (kivéve, ha ügyeletben „összesorsolódnak”), a szülészek akár két-három magánintézményben is dolgoznak követve a pácienseiket. Nincs két szektorra elegendő szülész és szülésznő, a közegészségügy kritikus mértékű szakemberhiánnyal küzd.

Érdekes jelenség, hogy miközben az elmúlt évtizedekben több hullámban szűntek meg Budapesten a szülészetek, most az újszülöttek számának történelmi mélypontja ellenére egyre több intézmény működik. A magyar vidéken viszont éppen ellentétes folyamatok zajlanak. Az országban tavaly tizenhét olyan szülészet volt, ahol átlagosan még napi két gyerek sem született, közülük háromban pedig átlagosan napi egynél kevesebb baba jött világra. A születések számának további csökkenése immár szülészeti osztályok tucatjainak létét veszélyezteti.

Grafika: Bátorfy Attila

Nyitókép (illusztráció): MTI/Lakatos Péter

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt