Gyerekbántalmazás-gyanú, oroszosítás – már két Fidesz-alelnökig ér a „Juli-ügy”
A politikai szereplők a kiskorúak védelmét hirdetik – nemcsak a pedofilokkal, hanem minden gyerekveszélyeztetővel szemben. Korábban viszont Kósa Lajos és az általa vezetett korcsolyaszövetség hónapokig elodázta Gór-Sebestyén Júlia edzői működésének feltárását (egy szülői feljelentés szerint bűnpártoló módon). A témában már nyomoz a BRFK gyermekvédelmi osztálya, ennek ellenére a Fidesz másik alelnöke, Kubatov Gábor az FTC oltalma alá vonta a volt Európa-bajnokot. Mindeközben pedig a műkorcsolya-válogatott eloroszosodott, a legtehetségesebb magyarok külföldön kénytelenek edzeni, a Liu fivérek Kínát választották, a rövidpályás gyorskorcsolyázóknál is válság tombol – ám Kósa Lajos a helyén van.
A Válasz Online nem sportlap, ritkán tudósítunk világbajnokságokról. Most mégis kénytelenek vagyunk felsorolni a kanadai Montréalban zajló műkorcsolya-vb magyar színekben futó indulóit. Sporton túlmutató jelentősége van ugyanis annak, hogy felnőtt válogatottunk nyomokban sem tartalmaz „őshonos” hazai versenyzőt. Tehát a nevek: Alekszandr Vlaszenko (férfi), Marija Pavlova és Alekszej Szvijatcsenko (páros), Marija Ignatyeva és Danijil Szemko (jégtánc). Utóbbi ukrajnai születésű, régóta részese az itteni korcsolyaéletnek, és igazi kakukktojás, hiszen beszél magyarul – noha egyébként másoknak is jár a grátisz nyelvtanfolyam a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségtől (MOKSZ). Szemkón kívül mindenki orosz illetőségű – akad, aki a szibériai Tyumenyből származott el, a többi moszkvai, szentpétervári, jekatyerinburgi –, és ahogy alább kiderül, annak is van jelentősége, hogy az első három sportoló épp a gyermekbántalmazási nyomozásban érintett Gór-Sebestyén Júlia FTC-szakosztályának tagja.
A felnőttek után nézzük a felhozatalt az utánpótlás-korosztálynál! A már említett Alekszandr Vlaszenko a nemrég zárult tajpeji junior világbajnokságon is indult (21. lett), a nőknél pedig a moszkvai Polina Dzsumanyijazova képviselte Magyarországot (ő a 19. helyen végzett). Az ifjú hölgy főszabályként Oroszországban edz – ahogy a fenti versenyzők közül többen –, itteni befogadó egyesülete viszont a lehető legközelebb áll a MOKSZ-elnök Kósa Lajoshoz. (A Debreceni Sportcentrumról van szó; az ottani műkorcsolya „szakosztálynál” trénerkedik a fideszes politikus lánya.) A junior vb legeredményesebb magyarja azonban nem a Kósa-kör által patronált Dzsumanyijazova vagy a Sebestyén-féle FTC-hez tartozó Vlaszenko lett, hanem a mindössze fél éve összeállt Nora Rothenbühler–Berei Mózes József-páros (a maga 12. helyével).
Mindennek nem elsősorban azért van hírértéke, mert a svájci származású Nora partnere, Mózes az egyedüli bennszülött a válogatottban. Berei azért is különleges figura, mert – mint látni fogjuk – ő az orosz invázió és a nyomozati szakban lévő gyermekveszélyeztetési ügyek egyik áldozata, akit a Sebestyén–Kósa-rendszer egyéni versenyzőként kivetett magából, így kénytelen volt párosban „visszamászni az ablakon”. A magyar sportoló jelenleg nem is szülőhazájában készül a bajnokságokra (szemben az eredeti országukban edző „újmagyar” oroszokkal), hanem Ausztriában. Ahogy
több tehetséges, a válogatottból kiszorított hazai versenyző is külföldre menekült tréningezni az itteni viszonyok elől,
ráadásul önerőből: Franciaországba, Svájcba, Norvégiába, Finnországba, Olaszországba. Vagy miután itthon ellehetetlenült, országot váltott, esetleg visszavonult – mint a fent említett Marija Pavlova és Danijil Szemko korábbi magyar párjai (Nagy Balázs és Marton Villő).
Noha cikkünk fókuszában a műkorcsolya áll, egy rövid közbeszúrás: a Kósa Lajos vezette MOKSZ másik ágazatánál, a gyorskorcsolyánál is több a válságjelenség, mint az örömhír. A minapi rotterdami rövidpályás világbajnokságon a Liu fivérek hozták az aranyakat, de már kínai színekben, miközben a magyar csapat 2015 óta a leggyengébb szereplését produkálta: egy versenyzőnk sem tudott fináléba jutni, csak néhányan a B-döntőbe, de ott sem nyertek futamot. És ezzel vissza is térünk a műkorcsolyához, amely – bár ettől elszoktunk – ugyancsak sikersportág, hiszen a gyorskorcsolyázók mellett eddig kizárólag műkorcsolyázók, jégtáncosok szereztek olimpiai pontokat Magyarországnak. Alább tehát felidézzük az orosz befolyásszerzés folyamatát, aztán rátérünk a Gór-Sebestyén Júlia és a Kósa Lajos-stáb körül „izzó” gyerekbántalmazási nyomozásra, majd feltesszük a nagy kérdést: hogyan fog egy ilyen szétzilált szervezet junior világbajnokságot rendezni szűk egy év múlva Debrecenben?
hirdetés
I. Az oroszok bejövetele
Lapunkban először 2022 szeptemberében foglalkoztunk a hazai műkorcsolyasportot érintő orosz térhódítással. Mint megírtuk, a honosítások atyamestere a MOKSZ ágazati igazgatója, Gurgen Vardanjan volt. Az örmény szakember sportolói pályafutása a Szovjetunió Népeinek Téli Szpartakiádján való részvételtől a Szovjetunió Kupa többszöri elhódításáig tartott, majd edzőként 1989-ben érkezett meg Tiszaújvárosba (akkor még: Leninváros). Ezt követően – egy hosszabb angliai szakmai kitérő kivételével – 2023-ig Magyarország volt a bázisa. Vardanjan (és exneje) nevelt világklasszist Sebestyén Júliából, bár az Európa-bajnoki cím 2004-es megszerzésekor épp nem ő edzette.
Itt hatalmasat ugrunk az időben: az örmény MOKSZ-igazgató 2022 májusában – tehát már bőven az Ukrajna elleni putyini invázió kezdete után – győzelem napi tulipáncsokorral jelentkezett az Instagramon, illetve több cirill betűs médiumban is kifejezte rosszallását, hogy a nemzetközi szakszövetség a háború miatt felfüggesztette az orosz műkorcsolyázók versenyzési jogát. És közben több tehetséges hazai versenyző nyakára is hozott egy-egy oroszt, akiket magyar színekben kezdett futtatni – leginkább egykori tanítványára, az akkor a Sebestyén Korcsolya Sport Egyesülettel (SKSE) edzősködő Sebestyén Júliára, illetve a már említett debreceni klubra támaszkodva.
A MOKSZ végül nem tartotta meg Vardanjant, akkora volt a sajtónyomás – nemcsak független, hanem kormánypárti újságok, sőt a közmédia felől is. Tudomásunk szerint a téma megjárta a legfelsőbb politikai köröket, Kósa Lajosék pedig az örmény igazgató menesztésével próbálták megkerülni saját felelősségüket. Vardanjan viszont azóta sem nyugszik, nemrég egy interjúban „sikertelen” sportolók „őrült szüleit” vádolta azzal, hogy kitalálták a magyar felnőtt és junior válogatott orosz megszállásáról szóló történetet. A cikkünk elején ismertetett névsor azonban tényszerű, ráadásul arra utal, hogy Kósa Lajos és csapata egyelőre nem tudott szakítani a múlttal. A hivatkozott interjúban az eltávolított MOKSZ-igazgató aktív álláskeresőként beszél magáról, de neve azért ott szerepel az egyik „újmagyar” világbajnoki indulónk, Alekszej Szvijatcsenko hivatalos edzői stábjában – járhat hát még világversenyekre. Továbbá az is faktum, hogy Vardanjan nemrég orosz állampolgárságot kapott, talán ezzel köszönték meg neki a hosszúra nyúlt magyarországi szolgálatot.
II. Kiskorúak veszélyeztetése és bűnpártolás?
Bár az örmény exigazgató sikertelen sportolókról és őrült szülőkről nyilatkozott, a valóság nemrég csattanós választ adott neki. Ahogy írtuk, a magyar junior válogatott egyetlen hazai születésű indulója, a Sebestyén Júlia-féle SKSE-klubból – részben a befogadott oroszok miatt – kiszorult, majd páros versenyzővé avanzsált Berei Mózes József máris jóval eredményesebb, mint az ideimportált kollégák többsége. Ami pedig a gyerekeikért küzdő „őrült” szülőket illeti, időközben történt itt még valami: egyrészt kibrusztoltak egy Sebestyén Júlia elleni fegyelmi eljárást, amely aztán a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyermek- és ifjúságvédelmi osztályán folyó nyomozásba torkollt. Majd született egy ismeretlen tettest emlegető – de egyértelműen Gór-Sebestyén Júlia felelősségét firtató –, kiskorú veszélyeztetése miatti „kiegészítő” feljelentés a szülői oldalt képviselő Farkas Flóra ügyvéd tollából. Ebben arra is kérik a rendőrséget, hivatalból vizsgálja meg, hogy Kósa Lajos MOKSZ-elnök, Váradi Orsolya szövetségi ügyvezető igazgató és Bodó Barbara fegyelmi bizottsági elnök vonatkozásában megállapítható-e a bűnsegédi bűnrészesség, avagy a bűnpártolás vétsége.
Miről van szó pontosan? Az egyik szülő 2022 februárjában először Gurgen Vardanjant, majd később Kósa Lajost és Váradi Orsolyát is tájékoztatta – szóban – Gór-Sebestyén Júlia gyermekbántalmazás-gyanús edzésmódszereiről. A MOKSZ etikai irányelvei szerint a megszólítottaknak azonnal fegyelmi eljárást kellett volna kezdeményezniük, ám ez elmaradt, pedig
csak a vak nem látta, hogy „valamiért” sorra hagyják el a versenyzők Sebestyén egyesületét.
Akkor sem történt semmi, amikor a bejelentő hivatalos levelet írt fizikai és mentális nyomásgyakorlásról, illetve sérült, beteg sportolók versenyzésre kényszerítéséről. Annak ellenére nem indult be a fegyelmi gépezet, hogy a szövetség két elnökségi tagja is jelezte: a szülői kezdeményezés nyomán indokoltnak tartja az azonnali vizsgálatot.
Aztán 2023 tavaszán levéldömpinggel szembesült a MOKSZ; volt Sebestyén-tanítványok, szüleik, pedagógusaik egybehangzóan állították, hogy Gór-Sebestyén Júlia hajat rángatott, véraláfutást okozott, csipkedett és mart, nehezményezte, hogy bizonyos anyák vagy apák az ő tudta nélkül orvosi kivizsgálásra viszik a gyerekeket (a Telex nemrég konkrét idézeteket is közölt a beadványokból). Kósa Lajos tavaly márciusban a Mandinernek elismerte a levelek létezését, de a fegyelmi eljárás továbbra is váratott magára. Majd a 24.hu-nak már azt mondta, ugyan érkezett több megkeresés a MOKSZ-hoz Sebestyén-ügyben, de „ha ezeket elolvassa, látszik, hogy egyvalaki írta, csak rávett négy embert, hogy írják alá ők is”. Kósa hozzátette: „megyünk az úton előre, de nagyon észnél kell lenni az ilyen esetekben (…). Kitenni egy embert annak, hogy alaptalanul meghurcolják – ezzel óvatosan kell bánni”. Az óvatoskodás odáig ment, hogy Bodó Barbara etikai bizottsági elnök csak 2023. május 4-én – hosszú hónapokkal az első bejelentések után – rendelte el a fegyelmi eljárást Gór-Sebestyén Júliával szemben.
A legmeghökkentőbb rész azonban most következik. A hivatalos vizsgálat megkezdése előtt egy nappal, tehát május 3-án a MOKSZ elnöksége „visszamenőlegesen” megszüntette Kósa Lajos elnök, Váradi Orsolya ügyvezető és Gurgen Vardanjan korábbi ágazati igazgató fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelességét a gyermekvédelmi szabályok súlyos megsértésének ténye, gyanúja esetén; vagyis
az egész balhéból „kioperálta” az addig az elodázás taktikáját követő szövetségi felsővezetést.
Ugyanezen a május 3-án – miként a 24.hu is egyértelművé tette – a MOKSZ a fegyelmi vétségek elévülésének határidejét háromról egy évre csökkentette saját szabályzatában. Ezzel megágyazott annak, hogy októberben épp elévülésre hivatkozva szüntethesse meg a Sebestyén elleni fegyelmi eljárást.
A Kósa-féle szövetség tehát igyekezett minden tekintetben kívül helyezni magát a történeten, majd bejelentést tett a gyermekvédelmi hatóságoknál és a rendőrségnél „az ügy teljes körű kivizsgálása céljából”. A BRFK mindezt feljelentésként kezelte, és október 31-én ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást, amelyben azóta is tartanak a tanúmeghallgatások. Miként már jeleztük, erre a folyamatra csatlakozott rá később a szülői oldalt képviselő Farkas Flóra ügyvéd – kifejezetten kérve a rendőri szervet, vizsgálja meg, Kósáék esetében lehetett-e szó bűnpártolásról.
A MOKSZ átvilágítása az ügyben azért is indokolt, mert a szervezet meglehetősen belterjes – vagyis nemigen látszanak a fékek és ellensúlyok, amelyek akadályoznák Kósa Lajos akaratérvényesítését. Egyrészt a szövetség alelnöke nem más, mint Fiák István, aki ugyan legutóbb a recski sárlavina ügyében önállóan is bekerült a hírekbe, ám korábban szinte csak Kósa jogi-pénzügyi „énjeként” lehetett olvasni róla. Fiák természetesen aktívan közreműködött a csengeri örökösnős bohózatban – közös cége volt „a Marikával” –, továbbá a fideszes politikus édesanyjának sertéstelepe körül is találtak feladatot neki. Témánk szempontjából azonban fontosabb, hogy miközben ő Kósa alelnöke a MOKSZ-ban, a nevét viselő ügyvédi iroda a megbízotti oldalon is segíti a szövetség működését – mint jogi képviselő –, ráadásul Bodó Barbara fegyelmi bizottsági elnök is a Fiák-féle társulás tagja. A Kósa–Fiák–Bodó-egymásrautaltság annyira erős, hogy a trió két utóbbi tagja – közösségi médiás források szerint – az életben is egy párt alkot, s az ügyvédnő a MOKSZ hivatalos ügyeit fiaklaw.hu-végződésű címről intézi. Kérdésünkre a szövetség főtitkára, Váradi Orsolya leszögezte: szerintük nincs szó összeférhetetlenségről, hiszen Fiák István alelnökként nem részesül díjazásban, aláírási joga sincs – így nem is bízhatta meg önmagát a MOKSZ jogi képviseletével. Bodó Barbarának pedig azért nincs korcsolyás emailcíme, mert a szervezet elnökének, elnökségének, illetve az állandó és eseti bizottsági tagok egyikének sem jár efféle „kiváltság”.
Ott tartottunk tehát, hogy a BRFK épp nyomoz, s talán a belterjes Kósa-menedzsment felelősségéig is eljut egyszer. S mit tesz mostanság Gór-Sebestyén Júlia? Még a rendőségi tényfeltárás indulása előtt váratlanul bejelentette a MOKSZ-nak, hogy szünetelteti saját egyesülete, az SKSE működését – és teljes csapatával, vagyis az oroszaival együtt átigazol az FTC újra megalakuló műkorcsolya szakosztályába. Az „őrült” szülők és sportoló gyerekeik a hír hallatán rögtön levelet írtak Kubatov Gábor Fradi-elnöknek, rosszallva, hogy a gyerekbántalmazás-gyanúba keveredett Sebestyén edzőként „oltalmat találhatott” a Ferencvárosban. A Kósához hasonlóan Fidesz-alelnöki stallummal is rendelkező Kubatov azonban nem méltatta válaszra a feladókat – igaz, akkor még a kegyelmi ügy előtt voltunk, és egyetlen politikus sem követelte teli torokból a gyerekveszélyeztetési ügyek azonnali feltárását.
Lapunk ugyancsak próbált válaszokat kapni az FTC-től arra, miért néznek el mindent Gór-Sebestyén Júliának. Például azt is, hogy – ígérete ellenére – nem zárta be az SKSE-magánegyesületet (a klub nemrég saját képzéseket hirdetett, illetve indult egy sulikupán). Annyit üzent vissza a Fradi-sajtó, hogy a Válasz Online-nal nem kívánnak együttműködni, mivel „önöket nem érdekli a valóság, az FTC-vel, az FTC-ről készített anyagok kizárólag eszközül szolgálnának egyoldalú és elfogult tájékoztatási céljaiknak”. Úgy tűnik tehát, Sebestyén Júliában nem ingott meg a nagyok bizalma – talán nem függetlenül attól, hogy férje, Gór Csaba régi bajtárs, konkrétan a Fidesz egyik budai választókerületi elnöke. A MOKSZ-ot is kérdeztük az FTC mellett szabadon „fusizó” edzőnőről, onnan az a válasz érkezett, hogy részükről az SKSE-kapcsolat már megszűnt, az egyesületnek semmilyen műhelytámogatást nem adnak.
III. A legnagyobb kérdések
Mindezek után itt a kérdések kérdése: hogyan lavírozhatja magát a fenti helyzetbe egy sportágfejlesztési pénzekkel „kibélelt”, a legutóbbi években már összesen évi 1,8–2,5 milliárddal gazdálkodó szövetség? Miként fordulhat elő, hogy a magyar állam forintjaiból orosszá teszik a hazai műkorcsolya-válogatottat (úgy ráadásul, hogy a piros-fehér-zöldbe öltöztetett külsősök nem világsztárok, hanem „futottak még”-kategóriás versenyzők)? Hogyan lehetséges, hogy érdemi vizsgálat helyett fél-háromnegyed évig „feltakarnak” egy gyermekbántalmazási ügyekkel összefüggésbe hozott edzőnek? Miért nincs felelőse a Liu fivérek elvesztésének, a rövidpályás gyorskorcsolya meggyengülésének? Hogy fog egy szétzilált, minden elemében recsegő MOKSZ junior műkorcsolya-világbajnokságot rendezni jövőre Debrecenben?
Avagy: mit tud Kósa Lajos, hogy ezeket a kérdéseket egyelőre nem tették fel neki a még nála is fontosabb emberek?
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
