„Országosan könnyebben meg lehet etetni az emberekkel mindenféle hazugságot” – civil ciklus a gyakorlatban
Hiába Soros-kommandózta őket a propagandamédia, súlyos vereséget mért a helyi Fideszre egy frissen alakult civil egyesület Budakalászon öt évvel ezelőtt. Így lett alpolgármester a keresztény nagycsaládos közgazdász Forián-Szabó Gergelyből, aki idén már a polgármesteri székért mérkőzik majd. A Válasz Online az önkormányzati kampányban felkeresi azokat az érdekes helyeket és szereplőket, akikre korábban már ráirányítottuk olvasóink figyelmét, hogy lássuk, mi valósult meg a vágyakból és a félelmekből. Budakalász például végül állami forrásokat is szerzett, milliárdos nagyságrendben. Ez lenne a Vitézy-modell kicsiben és működésben? Interjú.
– Ön a budakalászi Magyar Péter, aki öt évvel megelőzte a korát?
– A hasonlat erősen sántít.
– A keresztény nagycsaládos, aki kiábrándult a Fideszből a mutyik miatt és elindult a választáson…
– Én sohasem voltam haszonélvezője a rendszernek, országos politikai ambícióim sincsenek, kezdettől fogva csapatban játszom, valamint a feleségemmel is kiváló kapcsolatban élek. Legfeljebb annyi hasonlóságot látok, hogy öt éve azért álltam be a helyi közéletbe, mert úgy láttam: Budakalász akkori vezetése a magánérdeket a közérdek elé helyezi, amivel élhetetlenné teszi a várost.
– Ön is jóban volt Rogánnal, aztán rosszban lett Rogánnal. Még egy párhuzam!
– Csak szerencsére ez nem több névazonosságnál. Rogán László korábbi fideszes polgármesterrel korábban valóban jó viszonyunk volt. A lakóhelyem képviselője volt, több ügyben volt vele kapcsolatom, kifejezetten pozitív benyomást tett rám. Később, amikor polgármester lett, kiderült, hogy a város fejlődésével kapcsolatban gyökeresen eltérő elképzelései vannak. A második polgármesteri ciklusában nagyon eldurvultak a dolgok: sorra jöttek a gyanús ingatlanértékesítések, melyek eredményeképpen a korábbi közparkok helyén lakóparkok épültek.
– Erre civil egyesületet alapítottak és öt éve rögtön taroltak is az önkormányzatin. Ha emlékeink nem csalnak, ekkora sikerre még önök sem számítottak.
– Valóban nem. A célunk öt éve csupán annyi volt, hogy néhány képviselővel bekerüljünk az önkormányzatba. Afféle féknek, ellensúlynak, hogy ne lehessen felélni a közvagyont és élhetetlenné tenni a várost. Ehhez képest nem csupán a polgármesteri posztot nyertük meg, de az összes egyéni képviselői helyet is – a Fidesz jelöltjei csupán kompenzációs listán szereztek helyet a testületben.
– Kicsit sem bánta, hogy nem csak a tervezett szereppel bízták meg önöket a választók?
– Nem, de tény, hogy a számunkra is meglepő eredmény néhányunk életét teljesen megváltoztatta. Nem arra készültem, hogy alpolgármesterként fogok dolgozni. A választás után néhány napon belül kellett meghozni a személyes döntést, hogy vállalom-e a feladatot. Utólag el kell ismerni, hogy nagyon szerencsésen alakultak a dolgok: azzal, hogy a 12 fős testületből 9 helyet szereztünk, valódi változást indíthattunk el. A listánkon ráadásul remek szakemberek szerepeltek több területről – közgazdászok, mérnökök, pedagógusok, orvos… Olyan csapat jött össze, amelyben ott volt és továbbra is ott van a képesség egy város irányítására.
– A család mit szólt? Egy multicég vezető pozíciójából nyilván könnyebben tudta etetni hat gyerekét, mint alpolgármesterként.
– Főleg, hogy mivel polgármester úr társadalmi megbízatásban vállalta a városvezetést, így nekem és alpolgármestertársamnak is ebben a formában kell dolgoznunk.
– Mennyit kapott így havonta az elmúlt években?
– Valamivel több, mint bruttó 300 ezret, napi nyolc-tízórás munkáért. A piaci munkahelyem szerencsére nagyon nyitott volt, támogatták a közéleti szerepvállalásomat azzal, hogy részmunkaidőben dolgozhattam tovább, a vezetői megbízatás megtartásával. Egy idő után viszont beláttam, hogy a két teljes embert kívánó állást nem tudom vállalni. Az alpolgármesterséget tartottam meg.
– És megszavaztatott magának normális fizut?
– Nem, ötödik éve ugyanazért a fizetésért végzem a tevékenységet. Egyszer sem vettünk fel jutalmat, még a jogszabály által előírt fizetésemelésről is lemondtunk. Az a szerencse, hogy korábban 25 évig olyan helyen dolgoztam, ahol meg tudtam teremteni a szükséges anyagi hátteret. Nem most kell felépíteni a házunkat, korábban félre is tudtam tenni, tehát megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy alpolgármester legyek, és elvállaljam a polgármester-jelöltséget.
– Szórakozásból?
– Szórakozásnak biztosan nem nevezném, de ha viccelni akarnék, azt mondanám, az életközepi válság elkerülésére jó recept. Miután jelenlegi polgármesterünk, Göbl Richárd eredetileg is csak egy ciklusra vállalta a feladatot, a csapat tavaly ősszel egységesen engem jelölt a folytatásra. Abban, hogy igent mondtam, annak is nagy szerepe volt, hogy jelenleg nem látok más formációt, akikre nyugodt szívvel rábízhatnánk Budakalász vezetését. Szerencsére a feladatot jól ismerem, az elmúlt években sok tapasztalatot sikerült szerezni, kapcsolatokat építeni. Nagy kár lenne kidobni azt a sok munkát, amit a város hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozásába fektetett ez a csapat. De a feladat szép része mellett tisztában vagyok azzal is, hogy ez a munka konfliktusokkal és nemtelen támadásokkal is jár.
– Ha már támadások: megtartaná Deák Ferencet a következő ciklusra?
– Ez a kérdés jelenleg több szempontból sem aktuális.
– Történelmi nevet viselő jegyzőjük pedig egy sor botrányt szabadított a nyakukba az elmúlt években…
– A hivatal vezetése nem politikai funkció. A jegyzőt sok támadás és rágalom érte, még bűncselekmények gyanújával is feljelentették, de ezekből semmi sem igazolódott be. Ez persze nem jelenti, hogy ne követett volna el hibákat.
– A „búzavirág”-ügy után önök tényleg úgy tűntek fel, mint nepotista, homofób banda…
– Egy magánbeszélgetést rögzített valaki titkosszolgálati módszerekkel, innen származtak a sajtóban is idézett mondatok. Az illegális lehallgatás bűncselekmény, de ez nem változtat azon, hogy az elhangzott mondatok fájóak voltak.
– A felvételből kiderült, hogy a polgármester barátjaként emlegetett Deák azért szórt ki jelentkezőt az anyakönyvvezetői pályázatból, mert az illető szerinte homoszexuális…
– A történtek után bocsánatot kért a nyilvánosságtól és az érintettől is, akivel személyesen is rendezte az ügyet. A jegyző felajánlotta a lemondását polgármester úrnak, aki ezt nem fogadta el.
– Mennyit is buktak azon, hogy Deák elődjét elküldték?
– Minthogy a korábbi jegyző több mint egy évnyi ki nem adott szabadságot görgetett, emiatt önmagában is költséges volt a váltás, de tény, hogy a munkaügyi pert is megnyerte. Polgármester úr úgy látta, hogy nincs meg a közös munkához szükséges bizalom, ezért a város érdekében szükséges a váltás. A bíróság viszont azt mondta, hogy a felmentés indokaként hivatkozott bizalomvesztéshez huzamosabb ideig együtt kellett volna dolgozniuk. A hivatalban egyébként mindenki másnak adtunk esélyt a maradásra. Ez az első egy-másfél évben jelentősen fékezte a munkát. Amíg az előző vezetés emberei el nem hagyták a hivatalt.
– Ők vették fel a búzavirágsztorit is?
– Ezt a nyomozó hatóságnak kellett volna kiderítenie, nem tudok róla, hogy lett volna bármi eredmény. A lényeg, hogy másfél év után végre teljes fordulatszámon tudtunk működni.
– Teljes fordulatszám? Mi lett a beígért elszámoltatásból? Nem láttunk ítéleteket…
– Nem vagyunk sem nyomozóhatóság, sem bíróság. Ami a mi feladatunk volt, azt elvégeztük: a gyanús ügyek vizsgálatára ideiglenes bizottságot állítottunk fel, akik többek között két lakópark és a Lupa-tó eladása ügyében is vizsgálódtak. Igazságügyi szakértőket bíztunk meg, akik kimutatták, hogy a piaci árnál jóval olcsóbban adták el a város ingatlanait. Az eredményeket továbbítottuk a rendőrségnek és a számvevőszéknek. A Kálvária-lakópark ügyében több mint 4 évig nyomoztak. Itt az igazságügyi szakértő szerint nettó 181 millió folyt be a város kasszájába, miközben nettó 338-at ért a kéthektáros terület. Azt is leírta, hogy a 14 napos pályáztatási határidő nem lehetett elég a valós versenyhelyzethez. Ezzel együtt sem volt jogi következménye az ügynek, ami elgondolkodtató. A vizsgálóbizottság munkájának viszont akkor is volt haszna, ha egyébként nem születtek elmarasztaló bírósági ítéletek.
– Miféle?
– Egyrészt a bizottság jelentése nyilvános, bárki megtudhatja, mi történt a valóságban. Másrészt olyan szabályokat, garanciális elemeket építettünk a folyamatokba, hogy ilyen visszaélések még egyszer ne fordulhassanak elő Budakalászon. Persze más összetételű önkormányzat egyszerű többséggel szinte bármit visszafordíthat, szóval ez a garancia sem örökre szól.
– Gerendai Károly elmondta, hogy a magánszereplőtől is annyiért vették a Lupa-tó másik részét, amennyit Budakalásznak fizettek. Nem lehet, hogy mégsem volt az mutyi?
– Az önkormányzat kezében stratégiai vagyonelem volt a vízfelület és néhány telek, ezek nélkül nem lehetett volna megvalósítani a tervezett beruházásokat. Azzal, hogy a tavat egy családi ház áráért eladták, a nagy területű parkolót pedig jelképes díjért hosszú távra bérbe adták, Budakalász alig részesül a bevételekből. Úgy gondoljuk, az önkormányzat nem képviselte megfelelően a város érdekeit, ebből a projektből sokkal többet ki lehetett volna hozni. Ráadásul az egészről érdemben nem kérdezték meg a lakosságot, pedig „Budapest tengerpartja” mellett egy új bulinegyed is körvonalazódott.
– Még mindig nem sikerült rendezni a viszonyt Gerendaiékkal?
– Elég mélyről indult a kapcsolatunk, bár a fő bajunk főként nem velük, hanem az előző városvezetéssel volt, amely a város különleges tavát a lakók megkérdezése nélkül eladta. De tény, hogy a cégtulajdonosokkal is sokat küzdöttünk a környezetvédelmi előírások betartásáért. A kölcsönös sérelmek ellenére próbálunk normálisan együtt élni, rendszeresen kommunikálni. A nagyobb hanghatással járó rendezvényeket például előre bejelentik.
– Nem félték túl a dolgot? Hiszen nem lett új bulinegyed a tó körül.
– Amikor beindul a buli, az bizony a városban is hallatszik, tehát nem volt alaptalan az aggodalom. Hogy végül az eredeti tervekből nem minden valósult meg, annak pedig főleg külső, illetve üzleti okai vannak.
– Garancsi István hatalmas filmstúdiót épített volna már az önök ciklusában, de nemet mondtak rá. Mégsem kell a pénz Budakalásznak?
– Nem volt eleve ördögtől való gondolat, hogy a lakott területektől távolabb filmstúdió épüljön, ami bevételt hoz a városnak. Amiatt viszont fenntartásaink voltak, hogy ehhez hatalmas betontömböket kellett volna felhúzni, amelyek a Duna-partról és a hegyoldalból nézve is rontották volna a városképet, hőszigetet képezve, járműforgalmat növelve. Voltak tehát pro és kontra érvek is, ezért úgy döntöttünk, hogy a budakalásziakra bízzuk a döntést, ami az esetleges külső nyomás ellen is muníciót adhat. Részletes tájékoztató anyag, lakossági fórum, reprezentatív felmérés… A lakosság megkérdezése előtt minden érvet és ellenérvet próbáltunk objektíven bemutatni és mérlegre tenni, tehát nem a Nemzeti Konzultációkból ismert irányított kérdésekkel operáltunk. Minthogy a folyamat végén a lakosság több mint fele inkább nem kért a filmstúdióból, az önkormányzat egyhangúlag elutasította a tervet.
– Még a három fideszes is. A NER-nagyúr Garancsi tervét. Ezt hogy intézték el?
– Nem tudom, volt-e rajtuk külső nyomás, de a végeredmény szempontjából nem sok tétje volt a szavazataiknak, így nyugodtan voksolhattak a lelkiismeretük szerint.
– Ha önkormányzatukban törpe kisebbség is a Fidesz, két és fél évvel az önök győzelme után Budakalászon is nyert a kormánypárt az országgyűlésin. A ’22-es eredmények láttán megijedtek kicsit?
– Miért ijedtünk volna meg? Mi az első perctől kezdve azt mondtuk, hogy nem az országos politikában motorozunk. Helyben sem a „nagy” Fidesz volt az ellenfél, hanem a helyi politikusaik által képviselt irány és értékrend. Megijedni már csak azért sem volt okunk, mert a ’19-es önkormányzati választás eredményei is azt mutatták: a választópolgárok különbséget tudnak tenni a helyi és az országos politika között. A megyei listán akkor is a Fidesz nyert, miközben a helyi választáson a többség – tehát a kormánypárti szavazók egy része is – minket támogatott. Lehet, hogy furcsa, de mi az egyesületünkben egymásról is alig tudjuk, hogy országosan ki kire szavaz, ez egyszerűen nem téma nálunk. Az országos politikát tudatosan kívül tartjuk az egyesületen és a városvezetésen. A pártoktól való távolságtartásunkat jól jellemzi, hogy ’19-ben több ellenzéki párt is megkeresett minket azzal, hogy szívesen támogatnának minket, miután látták, hogy elindulunk a Fidesszel szemben. Mi azonban semmilyen országos politikai párttal nem kívánunk szövetkezni. Azzal, hogy nekünk csak Budakalász számít, kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsokkal is kiválóan együtt tudunk dolgozni.
– Akkor ez a Vitézy-modell, csak önök már meg is valósították?
– Ez is sántít. Vitézy Dávid úgy szeretne az országos politikán kívüli városvezető lenni, hogy előtte a Fidesz-kormány államtitkára volt és szorosan kötődött a párthoz – ettől persze még lehet belőle kiváló főpolgármester. Nálunk viszont szinte senkinek sem volt politikai előélete, a képviselő-testületbe is – egy tagunk kivételével – újoncként kerültünk be.
– Zöldfülűként a Fideszt legyőzve valószínűleg nem indultak jó eséllyel az országos pályázatokon olyan vidéken, ahol az országgyűlési képviselő mindig fideszes…
– Kezdetben ez valóban így volt. Amikor felkerestük Hadházy Sándort, a terület akkori fideszes parlamenti képviselőjét, hogy támogassa a Budakalász számára fontos ügyeket, meglehetősen hűvös fogadtatásban volt részünk. Vakartuk is a fejünket, hogyan leszünk meg külső források nélkül 5 évig. 2020-ban azonban kedvező fordulat történt. Lecserélték a választókerületi elnököt, Vitályos Eszter kapta meg a pozíciót, aki aztán meg is nyerte a körzetet 2022-ben – vele pedig teljesen jól együtt tudunk dolgozni.
– Ilyen is van?
– Ő a parlamenti képviselőnk, nem ez a normális?
– Ez lenne, de nem ez a jellemző.
– Lehet, hogy ebben szerencsénk is volt. Abban már kevésbé, hogy ebben a ciklusban a járvány és háború mellett a kormány sok százmillió forintot vett el Budakalásztól szolidaritási hozzájárulás címén, a feladataink állami finanszírozása pedig reálértékben durván csökkent. De ezt is megoldottuk.
– Hogyan?
– Egyrészt észszerűsítettük a működést – ebben nem volt hátrány, hogy a számokkal barátságban vagyunk. Mindkét alpolgármester közgazdász, a szakbizottságban is szakemberek ülnek. És ahogy utaltam rá: kormányzati támogatást és pályázati pénzeket is tudtunk szerezni. Miután képviselő asszony is látta, hogy a tervezett beruházásaink és pályázati anyagaink megalapozottak és jól kidolgozottak, ő is támogatta ezeket. Milliárdos értékben indultak így fejlesztések a városban.
– Június 9-e előtt készen is lesznek?
– Nem feltétlenül.
– Nem baj, hiszen a szalagot attól még át lehet vágni?
– Nem fogunk átadni semmit, ami még nem készült el. Az óvoda felújítása például nyilván a nyári szünetben lesz, nem fogjuk a választás miatt előrehozni. Viszont nemrég át tudtunk adni egy teljesen új óvodát, amire nagy szükség volt.
– Egyházi óvodát. Ezek szerint önt nem prédikálta ki a pap mindenféle gyurcsányistának meg sorosistának, mert elindult a Fidesszel szemben.
– Furcsa lett volna, miután a pap és a közösség is jól ismer.
– Márki-Zay Péter sem tegnap óta hívő, vele Hódmezővásárhelyen mégis megtörtént ez.
– Nálunk nem, sőt. Magukat jobboldalinak mondó helyi politikusok vádolnak minket azzal, hogy túl közel vagyunk az egyházhoz.
– És nem? Nem gond például, hogy az egyházak átveszik a közintézményeket?
– Ha egy településen nincs választási lehetőség, az problémás lehet. Budakalászon viszont az egyházi óvoda elindulása után is a férőhelyek 80 százaléka önkormányzati marad, mindenki oda viszi a gyerekét, ahova szeretné. A városban egyébként egy új iskola is felépült, önkormányzati beruházásban, nagyrészt állami finanszírozásból. Ezzel az óvodák mellett az iskolákban is sikerült megoldani a férőhely-problémát. Utóbbi abból keletkezett, hogy az előző vezetés teret engedett a sűrű beépítéseknek, miközben az infrastruktúra fejlesztése elmaradt. Hogy ezt a hibát a jövőben elkerüljük, keményet léptünk: a fenntarthatóság érdekében nemcsak a féket húztuk be, de bizonyos területeken visszafordítottuk a folyamatot.
– Budakalász a budakalásziaké! Ez a jelszavuk?
– Még mindig akad jónéhány beépíthető telek, de a korábbi szabályozási terv a 12 ezer fős lakosságra további ötezer főt engedett volna rá, miközben már eddig is gond volt a közlekedéssel, a közszolgáltatásokkal, intézményi kapacitásokkal. Szinte mindenki látta, hogy ez a beépítési ütem fenntarthatatlan, de korábban senki sem mert, illetve akart ellene fellépni. Mi viszont nem csak ígértük, hanem bele is álltunk: 32 hektárt, vagyis 45 focipályányi területet visszavettünk a beépítésre szánt övezetből. Ezzel persze szereztünk ellenlábasokat is, de meg vagyunk róla győződve, hogy ez a közérdek.
– Mennyi az ellenlábas, hogy állnak népszerűségben?
– Fogalmam sincs. Az előző vezetés annak idején készíttetett ilyen felmérést közpénzből. Az akkor kihozta, hogy szinte mindenki elégedett a városvezetéssel – majd nem sokkal később csúnyán megbuktak. Szóval mi inkább nem költjük ilyen felmérésekre a város pénzét. A sajátunkat se.
– Ha nem választják meg, visszamegy a szakmájába?
– Akkor igen.
– Felesége tehát azért imádkozik, hogy bukjon el?
– Azért biztosan nem. Persze ha megválasztanak, még főállású polgármesterként is jóval kevesebbet keresek majd, mint a korábbi szakmámban, de ahogy említettem, szerencsére nálunk nem ez a fő szempont, a kenyérre való így is meglesz. Sokkal fontosabb, hogy milyen irányba halad a város. Ez a mi családunkat is húsba vágóan érinti. Nagyon szeretünk itt élni, és korábban már megtapasztaltuk, milyen fájdalmas, amikor egy város a szemünk láttára éli fel a jövőjét. Egyelőre nem látunk olyan csapatot, akiknek jó szívvel át tudnánk adni a stafétát. Ez nem csak munka, hanem szolgálat is. A személyes motivációt nagyban erősíti, hogy városvezetőként az ember értelmes és hasznos közösségépítő munkát végezhet.
– Már ha végezheti: ember legyen a talpán, aki kiigazodik a gombamód szaporodó budakalászi civil egyesületek között, amelyek elhódítanák önöktől a helyi hatalmat.
– Az mindenképpen jó dolog, hogy lesz választási lehetőség. És valóban, mindenki, még a pártok jelöltjei is civilnek mondják magukat, amitől nagyobb támogatottságot remélnek. A Fidesz is egy új civil szervezet, az Egy Szívvel Kalászért Egyesület jelöltjét támogatja. A szervezet neve rövidítve ESZKE, a helyi beceneve nem véletlenül fidESZKE. A másik formáció, a Tegyünk Együtt Kalászért Egyesület (TEKA) függetlennek mondja magát, ugyanakkor a meghatározó arcai a Fidesz korábbi helyi emberei. A frontemberük tavaly még a kormánypárt helyi szervezetét vezette, de miután a pártközpont az önkormányzati választásra nem őt támogatta jelöltként, új civil szervezetet alapított. Polgármesternek Rogán Lászlót indítják, aki szintén a Fidesz színeiben politizált, de nemrég ő is kilépett a pártból. A helyben alig látható ellenzéki pártok is „civilben” lépnek pályára: a DK-MSZP, a Momentum és a Jobbik egy nemrég alakult, Otthonunk Budakalász Egyesület (OBE) nevű formáció mögé állva indul a választáson.
– Épp ön álcivilezik, akit öt éve szintén álcivileztek, Soros-kommandóztak?
– A gyurcsányozással és Soros-kommandózással öt éve a Pesti Srácok próbálkozott, nem túl nagy sikerrel. Országosan valószínűleg könnyebben meg lehet etetni az emberekkel mindenféle hazugságot, de ez egy kisváros, az emberek tudják, ki kicsoda. A Pesti Srácoknak tulajdonképpen köszönettel tartozunk azért, hogy a képtelen vádaskodással felhívta a figyelmet a frissen alakult egyesületünkre, az emberek pedig megörültek neki, hogy végre másra is lehet szavazni. A 2011 Egyesület nem volt és nincs is bekötve semmilyen párthoz vagy érdekcsoporthoz. Az előbb említett egyesületekről ez már nehezen mondható el: vagy a pártok támogatásával indulnak, vagy frissiben leszerelt egykori pártkatonák vezetik őket.
– Legalább népszerűvé tették a civilséget! Ez is valami.
– Ez inkább arról ad látleletet, hogy milyen állapotban vannak ma a pártok.
– Június 9-én európai parlamenti voksolás is lesz, amelyen viszont csak pártok indulhatnak. Ez javítja vagy rontja az önök esélyeit?
– A kampányban az emberek összeugrasztására játszó országos politika hangsúlyosabb lesz, ennek mi nem örülünk. A hozzánk hasonló településeken azonban, ahol valódi független jelöltekre is lehet voksolni, valószínűleg olyanok is eljönnek szavazni, akik a pártok kínálatából egyébként nehezen tudnának választani. Mi azon leszünk, hogy a helyi kampány ne az országos acsarkodásról szóljon, hanem Budakalász jövőjéről. Bemutatjuk, mit végeztünk el, milyen terveink vannak – a többi már a választókon múlik.
Fotók: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
