Nem rendszerbuktató felvétel, bár rendes demokráciában elég lenne egy politikai válsághoz
A Magyar Péter által ma reggel nyilvánosságra hozott felvétel nem őszödi beszéd, nem várható tőle, hogy Rogán Antal magángéppel meneküljön miatta az országból. A Varga Judit szájából elhangzottak ettől függetlenül egyáltalán nem jelentéktelen mondatok: normális demokráciában, jogállamban nagyon súlyos következményekkel, akár börtönbüntetéssel is járhatnának. Most tehát az ügy hatósági kezelése fog választ adni arra, ami az ügy legfontosabb közéleti tartalma: hogy létezik-e még a magyar jogállam. Vélemény.
Magyar Péter kedd reggel közzétett hangfelvétele kellemetlen hangulatú beszélgetés. Sokszor belefojtja a szót akkori feleségébe. Aki nem ismeri a Schadl-botrányt, a jogi kereteket, a mai politikát, abból nem sok hatást válthat ki.
Éppen ezért alkalmatlan arra, hogy önmagában forradalmi hevületet, sokkot, elementáris dühöt okozzon. Nem őszödi beszéd ez, amelyben a miniszterelnök azt mondja, hogy „hazudtunk”. Egy halkan beszélő nő azt próbálja elmondani, hogy megpróbáltak valakik valamit, nem teljesen sikerült, miközben egy férfi hosszabb összefoglalókkal vág közbe.
Értő fülek számára azonban a szövegnek van jelentősége. Akármilyen kurta, akármilyen szaggatott is a gondolatmenete, kiderülnek belőle fontos dolgok, amelyek normális demokráciában, jogállamban nagyon súlyos következményekkel járhatnának.
Elhangzik ugyanis, hogy a kormány egyes politikusai kihúzattak számukra kellemetlen részeket egy nyomozati anyagból.
Erről pedig a hivatalban lévő igazságügyminiszter tudott. Ez a legsúlyosabb állítás a szövegben. Ilyennek nem szabadna megtörténnie, ha pedig megtörtént, akkor bizony bűncselekményt követtek el, akik ebben részt vettek. A kegyelmi ügyet kirobbantó, Vidéki prókátor néven publikáló ügyvéd össze is szedte az eset jogi hátterét. Bűnpártolás és hivatali visszaélés: ezek súlyos bűncselekmények, börtönbüntetés fenyegeti elkövetőiket. Az elhangzottak nyomán teljesen indokolt lenne, ha az ügyészség legalább tanúként beidézné Varga Juditot, Rogán Antalt és a többi embert, akiknek a neve elhangzik a felvételen.
Varga Judit azt állítja, hogy nem mondta komolyan ezeket, csupán ráhagyta Magyar Péterre, hogy legyen az, amit hallani akar, mert akkori férje megfélemlítette.
A hangfelvétel alapján Varga azonban nem azt mondja, amit Magyar a szájába ad. Ha szaggatottan is, de magától beszél. Kettőjük kapcsolati dinamikája ettől még lehetett nyomasztó, a volt miniszter tarthatott amúgy a férje haragjától. Az egész történetet nekünk, kívülállóknak pont azért nehéz értelmeznünk, mert összekeveredik a magánéleti és a közéleti jelentőségű szál.
Ideális esetben nem kellene, hogy e szálak érvénytelenítsék egymást: fel lehet háborodni az ügyészek politikai befolyásolásán akkor is, ha közben valaki szolidaritást érez Varga Judittal egy rossz kapcsolat miatt. Illetve nem kell Magyar Pétert akarni miniszterelnöknek ahhoz, hogy elfogadjuk: a magyar igazságszolgáltatás alkotmányban előírt függetlenségét súlyos támadás érhette. Varga és Magyar is csomagban árulja azonban érveit, amikor Varga egy másik este könyvdobálós vitatkozását köti össze a felvétellel, Magyar pedig új politikai mozgalmának sikerét kapcsolja hozzá.
Ám nekünk nem kötelező csomagban fogyasztanunk mondandóikat.
Nem érvényteleníti Magyar felvételeit, ha nem szimpatikus számunkra titokban rögzíteni házastársunk szavait, és nem érvényteleníti Varga szavainak súlyát a felvételen, ha egyébként elhisszük neki, hogy szenvedett akkoriban.
Hogy az igazságszolgáltatás függetlensége mennyire érzékeny kérdés Európában, azt jól mutatja, hogy Lengyelországot évekig csak azért zárták el az összes EU-s forrástól, mert egy bírósági kamara puszta létezése felvetette a lehetőségét, hogy a politikusok által megválasztott testületi tagok járjanak el bírókkal szemben etikai ügyekben. Ehhez képest egy nyomozás konkrét befolyásolása sokkal egyértelműbb probléma. Általánosságban fontos kérdés, hogy rendszerszintű-e az ilyen visszaélés, vagy egyedi esetről volt-e szó.
Nagyon érdekes, amikor a felvételről kiderül, hogy az ügyészség politikai ellenőrzése nem teljeskörű. Varga arról beszél ugyanis, hogy a legfőbb ügyész, Polt Péter sem tud mindent elintézni. Vagyis a jogállami struktúrák bizonyos szinten működnek még.
Most az a legizgalmasabb kérdés, hogy ennek a konkrét esetnek a felderítésekor számíthatunk-e pártatlan, teljes körű feltárásra. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az ügyészség lényegében önmagát vizsgálja, és Magyarországon nincs olyan speciális nyomozó szerv, amely kifejezetten korrupciós ügyek feltárására szakosodott, és teljesen leválasztottan működik az igazságszolgáltatás többi intézményétől.
Az ügy hatósági kezelése ad majd tehát választ arra, ami az ügy legfontosabb közéleti tartalma: hogy létezik-e még a magyar jogállam.
Fotó: Magyar Péter március 15-én. Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
