Közeleg a Matolcsy-korszak vége: Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek
A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.
Vannak események, amelyekre nem lehet nem emlékezni. Például arra, ahogy Kósa Lajos nyolc éve – még Fidesz-frakcióvezetőként – elmagyarázta az országnak, hogy miért nem kell közvagyonnak tekinteni a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványi kasszát. A közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle nemzeti bank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált.
Mint látni fogjuk, ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB magyar és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában különös adásvétel-sorozatok indultak, melynek haszonélvezői privát érdekeltségek lettek. Jellemzően ingatlan- és magántőkealapokról van szó; ezek kivétel nélkül a Quartz Befektetési Alapkezelő irányítása alatt állnak, amely mögött – a Dirket36 bizonyítékai szerint – Matolcsy György fiának régi barátja, Száraz István a végső haszonhúzó tulajdonos. Utóbbi üzletember egyben a nemzeti bank hivatalos kommunikációs ügynökségét is irányítja, korábban pedig az Origo kormánylappá szelídítéséből is kivette a részét. Mint megírtuk: a Quartz-körhöz tartozó alapok és cégek 2022-ben a II. kerületi Pusztaszeri út egyik 2,5 hektáros telkén saját „irányítóközpontot” hoztak létre. Ma már közel hatvan üzleti érdekeltség székhelye található itt, s ezek szinte mindegyikének Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. vezető munkatársai könyvelnek.
Mivel az MNB-elnök második (és egyben utolsó) ciklusa 11 hónap múlva lejár, itt a végső ingatlanügyi számvetés ideje, annál is inkább, mert a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör az elmúlt egy-két évben óriási vagyonátmentésbe kezdett. Annak ellenére zavartalan ez a folyamat, hogy az Orbán-kormány és a jegybank vezetője között az utóbbi években állandósultak a szakmai viták, sőt a kabinet egy olyan – időközben visszavont – törvénymódosítást is belengetett, amely átláthatóbbá tenné az MNB vagyongazdálkodását. Kenyértörésről viszont szó sincs. Ezt leginkább az igazolja, hogy a Matolcsy–Száraz-egység máig tartja 23 százalékos tulajdonrészét a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bankban. Ráadásul a pénzintézet felügyelőbizottságában – ahonnan Magyar Péter már „kipörgött” – biztos a helye Feodor Ritának; az ő András nevű fia nem más, mint Matolcsy Ádám legbejáratottabb bútorgyáras üzlettársa (a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője). Az MNB-elnököt és köreit tehát direktben nem üldözik. Ez még akkor is igaz, ha Matolcsy Ádám – mint a Partizánnak elárulta – két éve nem él Magyarországon, Száraz István pedig a Szabad Európa szerint Londonban műgyűjtősködik.
Vissza tehát az alapkérdéshez: hogyan teljesítettek az MNB-alapítványok itthon és külföldön? Egyrészt megadták a „császárnak”, ami a „császáré”. A budai Vár oldalában lévő Lónyay–Hatvany-villát például az államnak juttatták tovább, hogy a kormány később ingyen odapasszolhassa az épületet a Fidesz hátországát építő Batthyány Lajos Alapítványnak. Mindeközben a varsói GTC is megszabadult az egyik kincsétől: a cégcsoport belgrádi irodaházegyüttese először Jellinek Dánielhez, majd nemrég a NER-udvar legbennfentesebb szereplőjéhez, Tiborcz Istvánhoz került. Mielőtt azonban rátérnénk a Matolcsy–Száraz-kör konkrét ügyleteire, valamit le kell szögeznünk: nem minden MNB-ingatlan „privatizálódott” el az elmúlt években, de a megmaradt székházakon, üdülőkön is egy Matolcsy Ádám-barát keresi a legtöbbet. Ez az illető a jegybanki épületek szerződtetett felújítója, a sokáig elefántcsontszínű Ferrarival emberkedő Somlai Bálint, aki évi 15–60 milliárd forintos bevételeket realizál Raw Development nevű kft.-jével (mely cégnek szintén a Pusztaszeri úti főhadiszállás az otthona).
Ezennel pedig tényleg ráfordulunk az MNB-alapítványok és a varsói GTC közötti (szürke) zónára. Noha a Válasz Online-on már több cikkben foglalkoztunk nemzeti banki ingatlanügyletekkel, mostanra jutottunk odáig, hogy
világosan kirajzolódik, milyen épületeket járattak kézről kézre az érintettek, hogy a lehető legtöbb hasznot csavarják ki az egymást követő adásvételekből.
Az alábbi bekezdésekben Matolcsy Ádámon, Száraz Istvánon és Somlai Bálinton kívül szerepel még Stofa György neve, aki szintén a brancs régi tagja. Az első pontban azokat az ingatlanokat említjük, amelyek a Quartz-alapoktól indulva jutottak el GTC-hez, majd végül sikeresen továbbértékesítették őket a piacon. A másodikban volt jegybanki érdekeltségeket sorolunk, amelyeket a Matolcsy–Száraz-körtől a GTC (vagy maga az MNB) vett vissza. A harmadikban egyéb GTC-szerzemények eredetét vizsgáljuk, a negyedikben és az ötödikben pedig azokat a házakat, irodaegységeket nézzük meg, amelyeket (még?) nem vásárolt fel a varsói cégcsoport.
×××
I. Quartztól a GTC-ig, majd tovább
– Forest Center (Forest Offices), Debrecen. A 22 ezer négyzetméternyi irodaterülettel rendelkező Tüzér utcai ház a debreceni önkormányzat vagyonkezelője és a városvezetés megbecsülését rendre kiérdemlő Hunép–Szinorg-csoport közös beruházásában épült 2018-ban – a Főnix Aréna mellé. Az ingatlant egy évre rá egy ingatlanbefektetési alap (Garda) vásárolta meg közel 12 milliárd forintért, amely aztán a Matolcsy-kör Quartz Alapkezelőjéhez került. Két évvel később 46,7 millió euróért (mai áron bő 18 milliárd forintért) adták tovább az irodaházat a GTC Group egyik cégének (GTC FOD Property Kft.), majd 2022–23-ban a Matolcsy György jegybankelnököt díszdoktorrá avató Debreceni Egyetem szerezte meg az irodaházat 47,7 millió euróért. Az egymás utáni adásvételek gigahaszna tehát a Matolcsy-közeli Quartz-alapnál realizálódhatott.
– Lánchíd 19 Design Hotel, Budapest. A Várkert Bazártól egy kőhajításnyira lévő, műemléki jelentőségű területen lévő – de jelenleg zárva tartó – szálloda még 2020-ban került a Quartz által kezelt egységekhez (először az Atrox Ingatlanfejlesztő Alaphoz, majd a G-Gamma LCHD Kft. mögötti Arezzo és Felis nevű magántőkealapokhoz). Ebben az időszakban körülbelül 2,1 milliárd forinton állt a hotel értéke, majd az épület 2022-ben házon belül értékesítődött tovább (a G-Gamma LCHD Kft.-n ekkor már a Quartz-portfolióba tartozó Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap és Stofa György SRES Zrt.-je osztozott). Tavaly aztán jött megmentőként az ingatlanért 9,6 millió eurót – mai áron 3,75 milliárd forintot – fizető GTC (a G-Gamma LCHD Kft.-t át is nevezték GTC LCHD Projekt Kft.-re). Tehát ezen az ingatlaneladás-sorozaton is bőven lehetett keresni, sőt a földhivatali nyilvántartásból már kiolvasható, hogy nemrég a GTC ugyancsak túladott a szállón: a vevő a korábban baloldaliként elkönyvelt, de NER-kompatibilissé vált – a hazai McDonald’s-ban és Market Építőben érdekelt – Scheer Sándor, aki már céget is alapított LCHD-19 Szállodaprojekt Kft. néven.
II. Az MNB-től a Quartzon át a GTC-ig – vagy vissza az MNB-ig
– A Matolcsy–Száraz–Somlai-kör irányítóközpontja, Budapest (Pusztaszeri út 59-67.). A Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Központi Kémiai Kutató Intézet ingatlanát 2015-ben közvetlenül az MNB szerezte meg 2,7 milliárd forintért. A vásárlás hivatalos célja az volt, hogy létrehozzanak egy „tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpontot”, ahol interdiszciplináris kutatások folyhatnak „a hazai versenyképesség kitörési pontjait jelentő tématerületeken (bionika, robotika, egészségügy, egészségipar és egészségügyi szolgáltatások, turizmus, startup vállalkozások)”. Ebből persze semmi sem lett; a jegybank 2015-ben szinte azonnal továbbszármaztatta a 2,5 hektáros telket a Pallas Athéné alapítványhálózatnak – vagyis körön belül tartotta, igaz, a közvagyonjellegtől már megfosztva. Majd 2019-ben menetrendszerűen megérkezett a már bejáratott „magánfelvásárló” (egy áttételen keresztül először a Garda nevű ingatlanalap, majd Quartz-féle Arezzo és Felis magántőkealapok lettek a Pusztaszeri-bázis tulajdonosai). 2022-ig kellett várni az újabb fordulatra: a GTC bejövetelére. Utóbbi 9,9 millió eurót, mai áron 3,9 milliárd forintot fizetett a Quartz–Matolcsy-körnek az ingatlanért, tehát a közbeiktatott alapok megint milliárdos nagyságrendben nyertek a vétel–eladás–vétel-láncolaton. És hogy még pikánsabb legyen a helyzet, a GTC nagy erőkkel újítja fel a Pusztaszeri út irodakampuszt, amely ma már az összes Quartz-cég és Somlai Bálint-vállalkozás, illetve számos Száraz István-érdekeltség közös irányítóközpontja. Ahelyett, hogy a jegybank teljesítette volna eredeti vállalását, amely – mint írtuk – egy innovációs tudásközpont létrehozása volt a Pusztaszeri úton.
– A Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40-42-es szám alatti palota, Budapest. Hét éve jött az első hír, hogy az MNB Pallas Athéné Alapítványai megvásárolták és felújítják az Ybl Miklós által tervezett épületet. Természetesen itt is változott a menetrend: 2019-ben jöttek a szokásos alapok (először a Garda, később az Arezzo és a Felis), majd – változatlanul a Quartz égisze alatt – egy G-Delta ADRSSY Kft. nevű vállalkozásba apportálták az ingatlant. Aztán 2021-re ez a cég is továbbgurult a GTC-hez (itt a kft. nevéhez nem nyúltak), vagyis 10,8 millió euróért visszatért a tágan értelmezett MNB-portfolióba. Itt a hiányzó láncszemek miatt nem tudhatjuk, mennyit nyert az ügyletsorozaton a Quartz-klub, az viszont tény, hogy a GTC nemrég felújíttatta az egész palotát Somlai Bálint cégével, a Raw Development Kft.-vel.
– Az egykori Nestlé-ház a Várkert Bazár tőszomszédságában, Budapest (Döbrentei utca 2.). A 2540 négyzetméter alapterületű Duna-parti irodaházban működnek a jegybanki alapítványok ingatlancégei és alapjai, például az Optima Befektetési Zrt. és az Optima Alapkezelő. Tehát MNB-bázisról van szó, ám az épület tulajdonjoga 2019-ben mégis elkerült a Pallas Athéné–Optima-hálózattól – a már említett Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alaphoz. A Quartz Alapkezelő aztán 2021-ben egy új cégbe tette át a Döbrentei-házat (G-Zeta DBRNT Kft.), majd egy évre rá jött tulajdonosként a GTC – és átnevezte a társaságot (GTC DBRNT Projekt Kft.-re). Itt megint nem látjuk pontosan a Quartz-emberek nyereségét az adásvételeken, de az biztos, hogy a GTC 7,7 millió eurót fizetett az ingatlanért.
– A Felix étteremnek otthont adó Vízház épülete a Várkert Bazárnál, Budapest. Az Ybl Miklós által tervezett egykori szivattyúház eredetileg a Királyi Palota vízellátásáért felelt – az utóbbi években viszont a NER-elit egyik legfontosabb felvonulási területe lett. Az épület 2020-ban került ki a jegybanki alapítványok portfoliójából (a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alapon keresztül), majd tavaly az MNB egyik Optima-vállalata néhány napra visszavette a Quartz-körtől a Vízházat, amely aztán végül Stofa György SRES Zrt.-jénél landolt. Ennél az ingatlankörbeadásnál is eljutottunk tehát az MNB-től az MNB-ig – igaz, a GTC érintése nélkül –, a „végfelhasználó” pedig nem egy magántőkealap vagy egy külsős piaci vevő lett, hanem direktben Matolcsy Ádám egyik barátja.
III. Matolcsy Ádám barátaitól az MNB-alapítványokig vagy a GTC-ig
– Infopark H Építési Terület a budai Duna-parton. Ahogy korábban megírtuk, a Pusztaszeri úti Quartz-klán magántőkealapjai – SkyGreen Buildings márkanév alatt – a fél budai Infoparkot „beszippantották”. Kis színesként jelezzük: ez a terület még bővülőben van, legalábbis Stofa György SRES Zrt.-je 2022-ben megvette az Infopark H Építési Terület Kft.-t- Ezt aztán néhány nappal később átvette tőle a Quartz-kör, majd 2023 legvégén a jegybanki alapítványok Optima Zrt.-je. Itt sem volt tehát GTC-közreműködés, az MNB a varsói tőzsdei társaságot kihagyva, közvetlen felvásárlással zárta a Stofa–Quartz-bulit.
– Az egykori Mika-kert a Kazinczy utca 43-45. alatt, Budapest. A telket birtokló céget 2022 legelején szerezte meg Stofa György SRES Zrt.-je, majd 6,55 millió euróért az egész ingatlant „benyelte” tőle a GTC (pontosabban: a cégcsoport GTC K43-45 Property Kft. nevű alegysége). A korábbi építési engedély szerint itt 6400 négyzetméter becsült területtel lehet szállodát, kollégiumot vagy rövid távra bérbeadható lakásokat építeni.
– Klauzál utca 7-9., 8., 10., Budapest. Az erzsébetvárosi utcaszakasz két lepusztult ingatlanát először Somlai Bálint gyűjtötte be – tőle a Quartz-csapat vette át –, a harmadik pedig az ő közreműködése nélkül került a Matolcsy-közeli alapkezelő érdekeltségébe. Aztán egyszer csak mindhárman megérkezzenek a GTC-portfolióba (azaz a GTC KLZ 7-10 Kft. tulajdonába). A varsói MNB-cégnek ez a vásárlás 12,8 millió euróba, mai áron ötmilliárd forintba „fájt”.
– Iroda a pesti belváros egykori Luxus Áruház-épületében, Budapest (Vörösmarty tér 3.). Az 1134 négyzetméteres helyiség a Felix Kitchen & Bar üzemeltetőjeként ismertté vált Pintér Máté közvetítésével került Quartz-kezelésbe (a G-Alpha VRSMRT Kft.-n keresztül), majd tavaly nyáron – 3,5 millió euróért – a GTC Grouphoz (az előbbi cég GTC VRSMRT Projekt Kft.-re keresztelésével). Érdekesség, hogy ugyanitt, a Kasselik-házban közben a Quartz-magántőkealapok szereztek még egy 253 négyzetméteres területet, utóbbi azonban egyelőre nem szállt át a GTC-re.
IV. Az MNB-től a Quartz-magántőkealapokig
– Mátyás király út 44., Budapest. A budai hegyvidéki villaépületet – hasonlóan a Pusztaszeri úti volt MTA-ingatlanhoz – „nemes” célra vásárolta a jegybanki csapat: itt lett volna az MNB-alapítványok képzési és kutatási központja. Ám az ingatlan végül Matolcsy Ádám átmeneti szállása lett. A svábhegyi hajlék bejegyzett tulajdonosa persze nem ő, hanem 2021 óta a Quartz-körbe tartozó Báthory 2015 Kft.
– KI20 Irodaház, Budapest (Kálmán Imre utca 20.). A pesti belváros impozáns irodaépülete az Ipartestületek Országos Szövetségének székháza volt, majd 2013-ban közvetlenül az MNB vásárolta meg. Innentől a palota hamar kikerült a közvagyonból; először a jegybanki alapítványi hálózatba, majd a SkyGreen Buildings-csoportba, amely a Quartz által kezelt magántőkealapokon nyugszik.
– Millenáris Classic Irodaház, Budapest (Lövőház utca 39.). A jegybanki alapítványi hálózat 2016-ban tett szert e műemlékre, majd innen került át évekkel később az épület a SkyGreen–Quartz magántőkealapos portfolióba. Nem mellékesen: 2022-ben éppen ebből az irodaházból költözött föl a Pusztaszeri úti „irányítóközpontba” Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. Aztán amikor a nagy Matolcsy–Somlai–Száraz-összeköltözés ténye először megjelent lapunkban, a jegybankelnök fia inkább visszatette székhelyét a Lövőház utcába (a többiek meg maradtak a „hegyen”.)
– Úri72 Irodaház, Budapest (Úri utca 72.). A budai Várnegyedben lévő műemlék 2015-ben lett az MNB-alapítványoké, ám a SkyGreen 2021-ben ezt a vagyonelemet is privatizálta.
V. A piacról a Quartz-alapokig
– A fenti ingatlanok mellett akadnak olyan épületek, ingatlanegyüttesek, amelyeket a Quartz-alapok a piacról (azaz nem a MNB valamely érdekeltségétől) vettek. Ilyen a Váci úti irodafolyosó Váci Greens E és F jelű irodaháza, illetve, ahogy már utaltunk rá, a fél Infopark a budai Duna-parton – ezeket mind a nagy SkyGreen-gömböcbe gyűjtötték. Ez a SkyGreen-csoport mindösszesen 112 ezer négyzetméternyi irodaházat birtokol, mellyel – mint jogerősen igazoltuk – Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezget. Ide kell még sorolnunk a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkét az Ostrom és a Szabó Ilonka utcánál (G-Beta Ostrom Kft.), valamint egy műemlék lakóházat a Batthyány tér és a Lánchíd között félúton (Corvin Tér 13 Invest Kft.); az ingatlanokat birtokló kft.-k tulajdonosi láncolatának végén ugyancsak Quartz-érdekeltségeket találunk.
×××
A fentiekből kiolvasható, hogy a GTC Group eddig bő 107 millió eurót, vagyis közel 42 milliárd forintot fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért
(Debrecen, Lánchíd 19, Pusztaszeri út, Andrássy, Döbrentei, Kazinczy, Vörösmarty és a három Klauzál-ház). Azzal, hogy ezek egy részét korábban épp a nemzeti bank portfoliójából „szakították” ki, Szárazék kétszeresen kedvező piaci helyzetbe kerülhettek: egyrészt hozzájuk közeli eladótól vásároltak, másrészt hozzájuk közeli vevőnek értékesítettek. A GTC hivatalos magyarországi érdekeltséglistáján egyébként nem szerepelnek ezek az épületek – a cég menedzsmentje megkeresésünkre azzal indokolta a hiányt, hogy a honlapon fejlesztés alatt álló ingatlanokat sosem szoktak bemutatni. Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen a Quartz-alapokkal üzletelnek ilyen élénken, azt válaszolták: a felek között nincs kapcsolat, „nem alakult ki állandó felvásárlói viszony”.
Mint láttuk, a tények ezzel ellentétesek, no pláne, hogy indirekt bizonyítékot is találtunk a GTC és Száraz Istvánék összefonódására. A magyar üzletember 2022 nyarán alapított egy Yeliah UK Ltd. nevű társaságot egy angliai falucskában, Laddingfordban. Lássunk csodát, a tőle elvileg független varsói óriáscég szintén két éve, ugyanazon cím alatt létrehozott egy saját leányvállalatot, a GTC UK Real Estate Investment Ltd.-t. Ráadásul a Yeliah ugyanazt a helyi adótanácsadó szakembert, Antonia Vanbergent vonta be igazgatónak, mint a GTC UK.
Mindezek után már csak a Matolcsy Ádámtól érkező válaszokkal kellene előhozakodnunk, ám neki hiába írtunk, nem osztotta meg velünk a jövőképét.
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: 444/Németh Dániel
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
