Nyertek 650 milliót, de elfelejtették elkölteni – Ceglédé a legbizarrabb EU-pénzes sztori
A hazai EU-s pályázatok bizarr történetei között is különleges eset a ceglédi: úgy tűnik, hogy nem ellopták, hanem elfelejtették elkölteni a megnyert pénzt. Mire az önkormányzat észbe kapott, már késő volt, és most úgy tűnik, hogy kamatostul kell visszaadni az államnak 650 millió forintot. Ráadásképpen saját forrásból kell befejezni a munkát. A Válasz Online értesülése szerint a hanyagság ára így 1 milliárd is forint lehet.
Napestig lehetne sorolni a botrányosan elköltött, szétcsalt, baromságokra fordított EU-s pályázatokat Magyarországon, elég csak ránézni például Hadházy Ákos független képviselő Facebook-oldalára, vagy éppen visszaemlékezni a tyukodi kilátókra. Esetleg a lombok nélküli lombkorona-sétányra, meg a papíron turistáknak szánt fogadókra, amelyekbe végül a pályázatot beadó politikusok költöztek be. Ezekben a botrányos történetekben van egy fontos közös vonás: ha őrület is, ami történt, a beruházások legalább elkészültek. A most bemutatott ceglédi eset viszont azért botrányos, mert ott szinte semmi sem készült el. „Ilyet még nem láttam, és nem is nagyon hallottam hasonlóról” – mondta lapunknak egy EU-s pályázati szakértő, aki hosszú évekig dolgozott településfejlesztési projekteken.
Még csak azt sem állítja senki az üggyel foglalkozó helyi politikusok közül, hogy a pénzt ellopták. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy egyszerűen elfeledkeztek arról, hogy ipari park építésére nyert a város egy csomó pénzt,
és amikor a határidők lejárta utána kapkodva igyekezték menteni a helyzetet, csak még nagyobb lett a baj.
Jelen állás szerint reális, hogy a városnak kamatostul kell visszafizetnie az EU-s támogatást, és saját pénzéből befejeznie az építkezést, összesen 1 milliárd forint körüli veszteséggel zárva a kalandot. Mindezt úgy, hogy a település éves bevétele 2023-ban 10 milliárd forint körül alakult, azaz a város lehetőségeihez képest ez őrületes összeg.
Nyolc éve kezdődött
2016-ban a ceglédi önkormányzat EU-s támogatásra pályázott, hogy egy második ipari parkot létesíthessenek a város határában, abban bízva, hogy az épülő M4-es autóút vonzóvá teszi a területet új gyárak számára. Akkor még simán jöttek az EU-s pénzek, nyertek is: 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást, 650 millió forintot. A pénz két részletben érkezett az önkormányzat számlájára: még az előző testület idején, 2018 októberében 453 millió, míg a mostani ciklusban, 2021 májusában további 154 millió forint. (Ez csak 605 millió forint, és ezek az adatok az önkormányzat honlapján találhatók, de közben a kormány pályázati oldala szerint eddig 635 milliót kapott összesen a város a projektre.)
A 2019-es önkormányzati választás nyomán az addigi tisztán fideszes vezetés helyett társbérlet alakult ki. Csáky András egykori MDF-es parlamenti képviselőt választották meg polgármesternek, akit a teljes ellenzéki összefogás támogatott, de a képviselők többsége fideszes maradt. Tovább gyengítette a polgármester hátországát, hogy néhány eredetileg ellenzéki képviselő is elfordult tőle a ciklus közben. A nagykoalíció mindezek ellenére nagyjából működött: a legutóbbi költségvetést is minden oldal támogatta, de sok esetben fideszesek maradtak a döntéshozók, a városi cégeket irányító embereket például nélkülük nem lehetett kinevezni.
Már az új önkormányzati testület szembesült azzal, hogy az ipari parkot nem biztos, hogy meg lehet építeni annyi pénzből, amennyit elődeik nyertek. 2020-ban zárult a közbeszerzés, aminek alapvetően három nagy egysége volt: egy új út építése a parkhoz; a terület közművesítése; és egy úgynevezett szolgáltató ház nevű központi iroda felépítése. Ám csak az útra érkezett olyan ajánlat, amely a tervezett költségeken belül maradt – erre a Colas nevű francia multival le is szerződtek. 2020 októberére az út elkészült, információink szerint 324 millió forint ment el rá a pályázati keretből.
Azt találták ki, hogy szolgáltató házat egyelőre kihúzzák a tervekből, és a következő körben csak a közművesítésre írnak ki új közbeszerzést, hogy kijöjjenek a pénzből.
Jöhetett volna tehát az új közbeszerzés a közművesítésre, legkésőbb 2021-ben, amikor a második részletet is elutalta az állam a városnak. De: nem írták ki. Senki sem tudja, hogy miért nem. Beszéltünk a polgármestert támogató és az újraválasztása ellen kampányoló képviselőkkel, a városi ügyekkel élénken foglalkozó polgárokkal,
és az volt az általános vélemény, hogy: egyszerűen elfeledkeztek róla.
Volt egy csomó minden más gond: ott volt járvány, nehezen ment a sportcsarnok felújítása (2018-ra tervezték a munka befejezését, végül csak tavaly szeptemberre lett kész), aszfaltoztak kisebb utakat.
Horváth Gábor korábban jobbikos önkormányzati képviselő volt, ma már nem tagja a testületnek, de a város ügyeit azóta is figyeli, és feljelentést tett nemrégiben ismeretlen tettes ellen a bukásra álló pályázat miatt. Szerinte a polgármester, a képviselő-testület és a városi cégeknél dolgozó apparátus is hibás. Személyes véleménye az, hogy egyszerűen trehányak voltak, elfelejtették a határidőket, mindenki a belső küzdelmekkel foglalkozott, és az előző testülethez kötődő pályázat már senkit sem érdekelt.
Egy kis csatornázásra emlékeztető tevékenység
A pályázatot a 2014-2020-as európai költségvetésből finanszírozták, ami azt jelenti, hogy legeslegkésőbb 2023. június 30-ig mindennel kész kellett volna lenni, mindennek működnie kellett volna. Szeptemberben az utolsó papírokat és igazolásokat is le kellett volna adni az illetékes kormányszervnek, az úgynevezett Irányító Hatóságnak, amelyekben már azt is közölni kellett volna, hogy hány munkahelyet teremtett az új ipari park. Mivel ilyen dokumentumok oda nem érkeztek, jöttek a felszólítások a hatóságtól, hogy küldjék már.
Ekkor kezdődött a beruházásnak az a szakasza, amiről a legtöbbet vitatkoznak a helyi sajtóban és a Facebookon a ceglédi politikusok, bár eddigre a legnagyobb baj megtörtént, mert már kifutottak az időből. Mindenesetre októberben, minden határidőn túl, kiírták a közbeszerzést a közművesítésre, ami alapvetően csatornázást jelentett volna: ivóvíz bevezetését, illetve a szennyvíz és a csapadék elvezetését. A három munkára két céget hoztak ki győztesnek decemberben.
Egy körülményről azonban megint mindenki elfeledkezett.
Ekkorra ugyanis lejárt a vízjogi engedély, azaz a munkát el sem lehetett volna kezdeni. A beruházás mégis elindult, a terv talán az lehetett, hogy 2024 márciusára befejezik. Legkésőbb addigra kellett volna ugyanis az Irányító Hatóságnak kiküldenie a „minden rendben van” típusú igazolásokat az Európai Bizottságnak, és Cegléden talán élt a halvány remény néhány illetékesben, hogy a kormányszerv lesz szíves összekacsintani, és utólag mindent lepapírozni.
Az általunk megkérdezett pályázati szakértők szerint ez a várakozás eleve nem volt reális, de aztán februárra kiderült, hogy a trükköt még csak be sem lehet mutatni. Az említett vízügyi engedély hiányában ugyanis az építő cégeknek le kellett vonulniuk a terepről. Alig végeztek a munka kis részével (azt hallottuk, hogy legfeljebb a 10 százalékával), de azért kiszámlázták a díjukat, és az önkormányzat közel 84 milliót ki is fizetett az egyik alvállalkozónak. Két másik számlát már nem egyenlítettek ki.
A kifizetett tétel mögött feltehetően hamisított munkanapló és ellenőri jelentések álltak. Ezek kiállítására egyesek szerint talán azért volt szükség, hogy az Irányító Hatósággal el lehessen hitetni: már nagyon jól áll a beruházás. Mások véleménye szerint a vállalkozásoknak nem volt pénzük a munka folytatásához, ezért előre oda kellett adni nekik. Mindenesetre amíg nem lesz meg az új vízjogi engedély, addig nem tudják folytatni az építkezést. Ha lesz aki fizessen még érte, akkor reálisan idén év végére végezhetnek.
Közben helyszíni szemlét is végzett az Irányító Hatóság, és megállapították, hogy a beruházás nem készült el. Hivatalos döntés még nincs, de ebből bizonyosan az következik, hogy Ceglédnek kamatostul vissza kell fizetnie a támogatásokat, és még bírságra is számíthat a város. A teljes veszteség így akár 1 milliárd forint is lehet a városi Fidesz-frakció vezetője szerint, és a nagyságrendet független szakértők sem vitatják.
Az építkezéseket a város akár saját forrásból is befejezné, ezt már megszavazták a képviselők, azt remélve, hogy ha 2025-re elkészül az ipari park, akkor a rajta lévő telkek eladásából valamit vissza lehet hozni a veszteségből.
Ki mit nem tudott?
Eddig egy ember bukott bele az ügybe: Vasvári Csaba, a beruházás intézésével megbízott önkormányzati cég vezetője. Őt már menesztették.
Csáky András polgármester azt állítja, hogy Vasvári azzal hitegette, hogy minden rendben megy, és csak idén február végén értesült arról, hogy a város bukhatja a pénzét.
„A Ceglédi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője folyamatosan megtévesztett és félretájékoztatott a pályázat előrehaladását illetően, hiszen több alkalommal is beszámoltattam a beruházások menetéről” – írta lapunknak.
Nagyjából erre jutott az önkormányzat belső vizsgálata is, amelyet most csütörtökön tárgyalnak majd a képviselők. A jelentés szerint a cégvezető azzal hitegette a polgármestert, hogy halasztási kérelmet nyújtott be az Irányító Hatósághoz, úgyhogy minden rendben lesz. A kérelmet a valóságban 2023. december végén nyújtották be, amikor már semmi sem volt rendben, és esély sem volt rá, hogy azt jóváhagyják.
A képviselőtestület többségét alkotó Fidesz frakcióvezetője, Ferenczi Norbert viszont a polgármestert tartja a fő felelősnek. Ő többek között így fogalmazott a Válasz Online-nak: „A helyzet azért alakult ki, mert Csáky András polgármester úr sajnos évekig semmit sem törődött ezzel a beruházással. Ez számunkra is megdöbbentő, mert ennél azért felelősebb embernek ismertük meg, de nagyon úgy tűnik, hogy ki se nézett a területre.”
Most leginkább arról szól a vita, hogy a képviselőtestület vagy a polgármester volt-e Vasvári munkáltatója; hogy a fideszes többség által javasolt felügyelőbizottsági tagoknak kellett volna-e észlelniük a csúszást; hogy Vasvári tényleg az orránál fogva vezetett-e minden hivatalnokot és politikust Cegléden, és ha igen, akkor miért tette ezt.
A héten elkészült önkormányzati belső vizsgálat lényegében azt állítja, hogy Vasvári a fő felelős, és még saját emberei, a Városfejlesztési kft. alkalmazottai sem tudtak semmit:
„Az alkalmazottakkal felvett interjúkból azt állapítottuk meg, hogy a Projekthez kapcsolódó határidőket senki sem ismerte, nem tartotta számon” – áll a jelentésben.
Mint láttuk, a helyi fideszesek azonban elsősorban a polgármestert hibáztatják, míg a polgármester az idézett jelentés alapján a városfejlesztő cég felügyelő bizottságának tagjainak felelősségét is firtatja, illetve az ő jelentéseiket csont nélkül elfogadó képviselőkét is. „A teljes igazság feltárása, továbbá, hogy az ügyvezető egyedül követte-e el ezeket a cselekményeket vagy valaki segítségére volt; ezekre a kérdésekre a választ a nyomozóhatóságtól várjuk” – fogalmazott Csáky András.
A polgármester ugyanis feljelentést tett azért, mert megtévesztették. A feljelentést a rendőrség a NAV bűnügyi igazgatóságához továbbította, mert költségvetési csalás ügyében ők az illetékesek.
Az általunk látott dokumentumok alapján valószínűnek tűnik, hogy a városfejlesztési kft. (illetve a vezetője) rendre megnyugtatott mindenkit, polgármestert, képviselőket és a helyi bürokrácia pénzügyi illetékeseit is, hogy a dolgok haladnak. Illetve néhány konkrétumok nélküli mondattal elintézte, hogy a projekt előkészítése zajlik. Ám az is látszik, hogy senki se izgult amiatt, hogy a város nyert egy csomó pénzt, amit legkésőbb 2023 nyaráig el kellett volna költeni, és építeni kellett volna belőle egy ipari parkot. 2020 és 2023 ősze között lényegében senki sem mozdította a füle botját sem az ügyben.
Illetve valamennyire mégiscsak: 2022-ben az önkormányzat sikeresen pályázott EU-s támogatásra az ipari park harmadik ütemének megépítésére is. Nyertek is 315 millió forintot. Útépítés és csatornázás lenne a feladat itt is, és a pénz nagy részét a város már megkapta. A munkát idén augusztusban kellene elkezdeni, és 2025 szeptember végére kellene befejezni. Még egyszer: idén augusztusban kellene elkezdeni, és 2025 szeptember végére kellene befejezni. Fontos emlékezni a dátumokra.
Nyitókép: a ceglédi Polgármesteri Hivatal épülete a Kossuth Lajos téren 2019. február 21-én (fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
