Nincs több titok: így építi be a Tiborcz-kör a Svábhegy maradékát
A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a svábhegyi gyermekkórház óriási, bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának sorsát. Mostanra lett minden tiszta: a Gyurcsány-kormány bezárta, az Orbán-kabinet 2019-ben eladta, a Tiborcz István-féle üzleti kör „hazavitte”, majd most magánberuházásban lakóteleppé és irodakomplexummá formálja az érintett telkeket. A nyitóképünkön szereplő, Béla király úti zöld zónára a Central European Ingatlanalap cége tízlakásos társasházakat húz fel – a szintén megújuló Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla mellé. Egy kicsit odébb, a Mártonhegyi úton pedig a BDPST Group épít csúcspanorámás irodaházat.
A még ellenzéki Fidesz 2010 előtt óriási mutyit orrontott a Gyurcsány-kormány kórházbezárásai mögött – s szinte biztosra vette a svábhegyi gyermekkórház bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának eltékozlását is. Idézet Orbán Viktor 2007-es évértékelőjéből: „Igen, mi magyarok megérthettük, mi történik körülöttünk. Megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes csoportok csupasz üzleti érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházbezárások mögött ingatlanspekuláció húzódik.” A Fidesz akkori egészségügyi szakpolitikusa, Mikola István is potenciális visszaéléseket emlegetett; úgy látta, a baloldali kormánynak kedves „újtőkések” magánklinikákat nyitnak majd a korábbi kórházépületekben – erre abból következtetett, hogy részben olyan egészségügyi intézményeket ítéltek megszűnésre, amelyek ősparkok közepén lévő (például svábhegyi) kastélyokban, kúriákban működtek. A fideszes vezetésű XII. kerület 2008 februárjában változtatási tilalmat is elrendelt az érintett svábhegyi területekre, amely aztán a 2010-es hatalomváltás után „oldódott” fel. Ez idő tájt Váczi János korabeli alpolgármester az ingatlanok régebbi funkcióinak visszaállításáról, közösségi érdekű működtetésről beszélt, sőt még a tulajdonos államot képviselő MNV is úgy fogalmazott, hogy „az értékesítés mellett egyéb hasznosítási mód elvi lehetősége is felmerülhet”.
A közösségi hasznosítás elvi és gyakorlati lehetőségét azonban felülírta a kormányzat privatizációs akarata – amely 2019 nyarán „teljesedésbe is ment”, vagyis az új, magánosításpárti Fidesz végleg legyőzte a régi, mutyiellenes Fideszt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. feltűnően gyors lefolyású pályázatot szervezett: az árverés során úgynevezett „lakásfejlesztő”, illetve „profilváltó” csomagokban kínálta az eladandó portékákat – majd persze elfelejtett büszkélkedni a győztesek nevével. A Válasz Online mégis megtudta, hogy kikhez került a két ingatlangyűjtemény.
Mielőtt a végső győztest itt újra megneveznénk, lássuk, milyen telkekről van szó pontosan. Az első, vagyis a „lakásfejlesztő” csomag ékköve a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet 3,3 hektáros tüdőszanatóriuma volt (Béla király út 18/A., 18/B., 20., Laura út 1.), melynek központi egysége a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla. A gyermekkórház modernebb szárnyakból álló, a Jókai-kert és a Szépkilátás Cukrászda közelében lévő, 2,6 hektáros házcsoportját (Mártonhegyi út 6/A.), valamint a korábbi Svábhegyi Nagyszálló fogaskerekű melletti, egyharmad hektáron magasodó épületét (Eötvös út 2.) pedig a „profilváltó” ingatlancsomagba gyömöszölték.
Ahogy tavaly nyáron rögzítettük, némi adok-veszek után mind a Béla király úti „lakásfejlesztő”, mind a Mártonhegyi–Eötvös úti „profilváltó” egység a kormányfő vejével összeépült, 28,4 milliárd forintnyi állami tőkével is felpumpált Central European Ingatlanalaphoz (CEI) került; ezeket szerepeltettük is az Orbán–Tiborcz-kör 36+3 luxusingatlan-projektjét tartalmazó összeállításunkban.
Azóta viszont fejlemények vannak. Az Eötvös úti nagyszálló jövője még bizonytalan, ám a Mártonhegyi úti telek a minap már hivatalosan is Tiborcz Istvánra szállt. A hivatalos bejelentés szerint a BDPST Group a Montmartinus Kft. nevű projektvállalatot vette át a bontást menedzselő CEI-től, így indulhat az újabb „értékteremtő” ingatlanfejlesztés a Svábhegyen – amely konkrétan egy irodakomplexum felhúzását jelenti (a helyszínen található, 1800-as években épült, jelentős építészeti értéket képviselő épület felújítása mellett). Az előző mondatban az „újabb” szó arra utal, hogy a BDPST nemrég már letette névjegyét a hegyen egy – minden privát igényt kielégítő – zártkörű klub megnyitásával. De ugorjunk vissza a Mártonhegyi útra, illetve a Montmartinus Kft.-hez; utóbbi három hete irodaházas leánycéget is alapított (MM Office Ingatlanfejlesztő Kft.), „profilváltó” látványterveket ugyanakkor nem tudunk mutatni, hiszen ezeket még nem töltötték fel az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszerbe (ÉTDR).
Mindeközben viszont a Béla király úti „lakásfejlesztő” terület előzetes rajzai megérkeztek a nyilvántartásba – ráadásul az érintett telkeket a napokban apportálták a CEI itteni új projektvállalatába, az FMP Ingatlanfejlesztő Kft.-be. Az ingatlanalap kezelője lapunk kérdésére azt írta, (egyelőre) nem működnek együtt a Béla király-projektben a BDPST Grouppal, ám több cikkben igazoltuk már, hogy maga a CEI is szerves része a Tiborcz István körüli cégcsoportnak – csak egy kicsit rejtettebb, titkosabb formában.
És akkor a lényeg: egyelőre csak néhány szakmai platform, az Építészfórum és az Index Járdasziget-blogja vette észre, hogy az ÉTDR-ben publikálták a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa felújítási terveit, és az is kiderült, hogy a műemlék melletti zöldterületre tucatlakóparkot építenek – négy darab tízlakásos társasházzal és több más különálló lakóegységgel.
A Járdasziget-blog egyfelől fájlalja, hogy az Béla király úti őspark csaknem felét szanálni fogja a fejlesztőcég, másrészt azt is rosszallja, hogy a zikkurat stílusú lakóépületeknél a beruházó ismételten nem veszi figyelembe a hely múltját, a szóban forgó központi villa építészeti jegyeit, valamint Budapest eklektikus építészeti örökségét. Mint írják, „a leendő tucatszerű épületek annyira hűen követik a szocialista lakótelepek hagyományait, hogy a szovjet katonai építészet íze is érződik rajtuk”. A különbség csak annyi, hogy ezeknek a monolit vasbeton épületeknek az oldalfalaiba nem Marx, Engels és Lenin vörösre festett, vakolatba mart portréi köszönnek vissza, hanem túlméretezett növénymotívumok.
Mivel esztétikai ítéletalkotásban nem tudjuk felülmúlni a Járdaszigetet, inkább még egy tényt rögzítünk a végére. A CEI nevű ingatlanalap a cégbírósági dokumentáció szerint közel 4 milliárd forintos értéken apportálta az FMP Kft.-be a Béla király úti lakótelep- és villafejlesztési területet. Mindez azért érdekes, mert 2019-ben az Orbán-kormány az egész „lakásfejlesztő” telekgyűjteményért nettó 3,19 milliárdot kapott – pedig abban a privatizált csomagban a svábhegyi zónán kívül II. kerületi, zuglói, gárdonyi, fertőszentmiklósi és megyaszói ingatlanok is voltak.
Mostanra vált tehát a napnál is világosabbá, hogy az állam piaci ár alatt játszotta NER-kézbe a Svábhegy maradék zöldjét. Ezzel valóban sikerült megakadályozni a gyurcsányi ingatlanspekulációt – olyannyira, hogy a sztori végül a Tiborcz-kör ingatlanspekulációjaként vonulhat be a magyar gazdaságtörténetbe.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
