Magyar pártja már most erősebb, mint a Jobbik valaha volt?
Összeomlott a 2024 előtti pártok stratégiája, Magyar Péter és a TISZA mindenkinek jelentősen rontja a kilátásait. Akkor érkezett, amikorra mindenkit nagyon meguntak az emberek, és mintha a politikusok is megunták volna a saját szakmájukat. Az ötlettelen sivárságba elég volt egy kis botrányt vinni, és felfordult minden. A Válasz Online-nak olyan mérésekről suttognak ellenzékiek és kormánypártiak is, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. Háttér.
Elfogytak az ötletek. A Fidesz választási plakátjain ellenzéki politikusok láthatók, dollárjellel az ingükön („megvették őket kilóra” felirattal), vagy újabban pincérnek öltöztetve („Brüsszel alázatos szolgái” szöveggel). Az ellenzékből egyelőre csak a DK plakátol országos szinten, és a reklámjaikon Orbán Viktor látható („Isten? Haza? Pedofília!” szlogennel). A kormány az ellenzék arcaival, az ellenzék a miniszterelnök arcával ment neki a kampánynak, vagyis a fő üzenetük annyi, hogy „a másik rosszabb, nézd, milyen rossz”. Hogy „én jó vagyok”, azt már egyik sem meri állítani.
Ez az alaphelyzet magyarázza talán a legjobban, hogyan lehetséges az, hogy a rendkívül unalmas magyar belpolitikát ennyire fel tudta kavarni Magyar Péter.
Márpedig nagyon felkavarta, hétfőn arról beszélt, hogy már 24 százalékra mérik pártja népszerűségét. 2022-ben a hatpárti összellenzéki szövetség 34,4 százalékot szerzett, 2014-ben az MSZP-DK-Bajnai összefogás 25-öt, és 2010 óta ezek voltak az ellenzéki erők legfényesebb eredményei. A Jobbikot fénykorában, 2015 tavaszán mérték 21 százalékra. Ehhez képest néhány hét alatt a semmiből elérni a 24 százalékot elképesztő fordulat (persze a kutatás részletei, módszertana nem ismertek, Magyar tudomása szerint pénteken jelenik majd meg a részletes adatsor).
Természetesen kellett ehhez, hogy jókor jöjjön elő, olyan helyzetben, amikor a Fidesz nagyon szenvedett a kegyelmi botránnyal. Kellett hozzá Magyar meggyőző kisugárzása. Azzal tudta sokkolni az országot, hogy miközben a Fideszből jött, úgy beszélt, mint az ellenzékiek. Ebben hasznára vált, hogy az egyik legismertebb fideszes politikus férje volt. Hihetetlenül gyors építkezéséhez kellett az is, hogy remekül használja a Facebookot és kibírjon két hónapot pihenés nélkül.
Sikerének alapfeltétele azonban mégiscsak az volt, hogy a politika iránt érdeklődő tömeg nagyon megunja a politikusokat, a pártokat, mindenkit. Erről a helyzetről nem lehetett biztosan tudni Magyar feltűnéséig, bár voltak erre utaló jelek: a sehova sem sorolható, és a politikából látszólag gúnyt űző Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) látványos erősödése; a bizonytalanok számának növekedése a 2023-as közvélemény-kutatások szerint; vagy az a rendkívüli szituáció, amikor a YouTube hazai sztárjai februárban több embert vittek el egy politikai tüntetésre a Hősök terére, mint azelőtt sokáig bármelyik párt és politikus.
Veszélyes a Fideszre?
Azt viszont Magyar Péter színrelépésig egyáltalán nem lehetett tudni, mekkora igény van arra, hogy egy új politikusért lelkesedni lehessen. Azt sem lehetett tudni, hogy efféle lelkesedés nemcsak az ellenzéki erőviszonyokat képes napok alatt átrendezni, de a Fideszt is sarokba szoríthatja. Friss és nyilvános közvélemény-kutatási adatok nélkül nehéz persze határozottan állítani, hogy Magyar és pártjának megjelenése komoly népszerűségvesztést okozott volna a kormánypártnak, de vannak fontos másodlagos jelek, és hallani szigorúan titokban tartott mérésekről a Fidesz és az ellenzék felől is. Kezdjük a nyilvánosan észlelhető másodlagos jelekkel!
Az első a Fidesz hisztérikus reakciója, amely az elképesztő pénzből indított Magyar-ellenes kampányon látszik. Ha azt mérnék, hogy nekik nem rossz a TISZA párt és Magyar Péter ténykedése, akkor nem költene el csak a Megafon néhány hét alatt több mint 135 millió forintot a gúnyolására. A Fidesz félhivatalosan azt terjeszti, hogy Magyar csak az ellenzékre veszélyes, ott rendeződnek át az erőviszonyok miatta, de a lapunkhoz eljutott híresztelések szerint vannak olyan nem nyilvános méréseik, amelyek a Fidesz jelentős népszerűségvesztését mutatják az év elejéhez képest. Ezek alapján továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb párt, de a 2022-es parlamenti választási eredményét meg sem közelíti júniusban. Ráadásul a hangulat gyorsan változik, mindegyik párt, így a Fidesz is stabil lejtmenetben van március eleje óta.
A második fontos jel a kommentek, lájkok esete. Ezekből önmagukban komoly politikai következtetést sosem szabad levonni, ám trendekre, hangulatra már enged következtetni: leginkább az, amit nem látunk. Esetünkben pedig azt nem látjuk, hogy sokan állnának ki a fideszes politikusok vagy akár Orbán Viktor mellett, amikor a saját oldalaikon szó szerint ezrével támadják őket. Úgy tűnik, mintha egy szellem szabadult volna ki a palackból, és divatossá vált volna beszólni a fideszeseknek, miközben most éppen nem menő kiállni mellettük, megvédeni őket, rajongani értük.
Ebből persze nem lehet országos, pártpreferenciákra vonatkozó következtetést levonni, a politikai ügyekben kommentelő emberek a népesség elég kicsi, csak éppen nagyon hangos hányadát teszik ki. Az viszont fontos, hogy ki meri éppen hallatni a hangját közülük. Ami ugyanis Lánczi Tamás Magyar Pétert börtönnel fenyegető bejegyzése alatt ment, vagy pláne Orbán Viktor Facebook-oldalán az elmúlt napokban történik, az példa nélküli. Mindig is volt néhány ellenzéki, aki beszólt a fideszeseknek, de a hétköznapi kormánykritikus véleményvezérek hangosabbak és bátrabbak most, mint az elmúlt években bármikor. A politikai közhangulat megváltozása általában így kezdődik, és ez akkor is fontos jel, ha egyelőre nem tudhatjuk, milyen mértékű a változás és meddig tart ki.
Ugyanennek a jelenségnek a hatása figyelhető meg abban is, amit a politikai rendezvényeken résztvevők számának változásában látunk. Már március 15-én megtörtént az a kivételes eset, hogy Orbán Viktorra kevesebben voltak kíváncsiak, mint egy ellenzéki rendezvényre, konkrétan Magyar Péter bemutatkozó demonstrációjára. Április első szombatján pedig a legnagyobb Békemeneteket idéző tömeg gyűlt össze a hívására.
Csak a múlt heti példákat nézve: Debrecenben pénteken Dobrev Klára, a DK listavezetője az MSZP és a Párbeszéd társelnökeivel együtt tartott kampánygyűlést. Mintegy 250 ember előtt. A 200 ezres településen. A 27 ezres Gyulán nagyjából négyszer ennyien, a 60 ezres Békéscsabán pedig még többen fogadták két nappal korábban Magyar Pétert. A Fidesz az EP-kampány indítóját és a főpolgármester-jelöltit is zárt ajtók mögött tartotta, csak meghívóval látogatható rendezvények voltak ezek.
Magyar mozgósításával már a Fidesz sem mer versenyezni.
Több településről is azt hallottuk, hogy a Fidesz kifejezetten nehezen tudta összeszedni azokat a jelöltjeit az önkormányzati választásra, akik nagyjából esélytelenül indulnak, mert az utolsó, klasszikusan nem befutó helyeket kapják, vagy olyan körzet jutna nekik, ahol toronymagas esélyes az ellenfél. Máskor ez sem okoz nehézséget a pártnak, tudják a jelöltek, hogy ha most nem is ér mandátumot a küzdelmük, hosszú távon megéri a pártért dolgozni, kampányolni. Most ez a hangulat nincs meg, a szimpatizánsok is óvatosak, kivárnak. Van olyan megyei jogú város, ahol még múlt hétfőn sem volt meg az összes fideszes jelölt, miközben szombattól már aláírásokat kellett gyűjteniük.
Háború és háború
A Fidesz gondjait mutatja, hogy a kormánypárt eddig nem tudott új üzenettel előjönni. A „háború vagy béke” szlogent erőltetik leginkább. Ez jól működött még 2022 tavaszán, amikor a társadalmat sokkolta a frissen kitört háború, de több mint két év elteltével a szorongás a közvetlen „belekeveredéstől” oldódott. Ráadásul most EP- és önkormányzati választások jönnek, csupa olyan politikust választhatunk meg, akiknek szinte semmilyen mozgásterük sem lesz abban, hogy világpolitikai döntéseket hozzanak. Nyilván kevesen tudják a választók közül, de az Európai Parlamentnek külpolitikai kérdésekben nincs szava, még a szankciós döntésekbe sem szólhatnak bele, ezek száz százalékban a Tanácsot alkotó kormányok belátásán múlnak, márpedig a Magyarországot ott képviselő Orbán Viktor helyéről most nem szavazhatunk.
Ha ez nem is egyértelmű sokaknak – és érdekes módon az ellenzékből senki sem figyelmezteti erre a választókat –, az talán jobban belátható, hogy összesen 21 magyar politikus ül majd a 720 fős testületben, és a magyarok több mint fele (13 fő) eddig is Orbán-párti volt, de még így sem tudták rákényszeríteni az akaratukat a többségre.
Persze el lehet hitetni erős kommunikációval, hogy a matematikai realitás ellenére „elfoglaljuk Brüsszelt”, de egy eleve irreális ígéret sohasem lehet olyan erős hatású, mint aminek legalább egy kis valóságmagja van.
A rezsicsökkentésnek például volt valamennyi, ahogy 2015-ben migránsokat is lehetett látni. Az EU háborús politikáját az EP-ből meghatározni viszont nem lehet, se 13, se 21 képviselővel, de még 361-gyel sem könnyen.
A megválasztandó polgármesterektől vagy éppen vármegyei közgyűlési tagoktól pedig pláne nem lehet elvárni, hogy elintézzék: Washington vagy Berlin ne akarjon fegyvereket küldeni Ukrajnának.
2022-ben volt tétje annak, hogy a következő magyar kormány mennyire vesz részt Ukrajna támogatásában, a mostani választásnak azonban a háború szempontjából nincs jelentősége. Ezzel együtt a fideszes politikusok ezen a héten már bedobták a „világháborús veszély” szlogent, jelezve, hogy egyelőre ez marad a fő üzenet, és nincs jobb ötlet, mint tovább fokozni a szorongást a lakosságban.
A miniszterelnök talán azért is kezd érdektelenné válni, mert mostanában szinte mindig csak világpolitikáról beszél. Pénteken a Millenárison tartott kampányindítóján például 28-szor mondta ki 16 perc alatt a „háború” szót, erre építette fel az egész előadását. Néhány nappal korábban a közel-keleti háborúval riogatott egy rendkívüli videóüzenetben. Arról, hogy mi történik Magyarországon, hónapok óta alig szól valamit.
Zsugorodó tábor
Ha valósak a lapunkkal ismertetett, állítólag egymástól független, de hasonló trendeket mutató felmérések, akkor a Fidesz népszerűsége sokat kopott, állítólag 10 százalékpontot az év eleje óta, ami azt jelenti, hogy most vasárnap legfeljebb 40 százalék .körüli eredményre számíthatna.
A Fidesz népszerűségi problémáját a kegyelmi botrány hozta felszínre, ez a párt szavazóit is erősen felzaklató botrány, de a varázserőbe vetett hit erodálódásához ez önmagában talán kevés lett volna: számíthat, hogy ennyi év dominancia után egyszerűen unalmasakká váltak, és régóta nem mondanak semmi érdekeset, vagy ha igen, az feltűnően hamisan szólt. A rezsicsökkentést 2022-ben úgy védték meg, hogy a lakosság egy részének és rengeteg kisvállalkozásnak többet kellett fizetnie; a genderügyi támadásoktól védelmező Fidesz képzetét kikezdte K. Endre kegyelme; a háborús fenyegetettség szorongása csökken; a migrációs nyomásnak pedig nincs látható jele az utcákon, legfeljebb a kiürülő börtönökben, ahonnan elengedték a külföldi embercsempészeket. Más, új téma pedig nincs.
Utoljára 2014 végén volt kicsit hasonló a hangulat, a netadós tüntetés és a kitiltási botrány idején, csakhogy akkor nem választás előtt állt az ország. Abban az évben három választást nyert meg addigra magabiztosan a Fidesz (parlamenti, EP, önkormányzati) és 2015 tavaszára a migránsok elleni kampánnyal vissza tudott erősödni. Találtak egy témát, ami több embert érdekelt, mint a korrupció, sőt többet, mint ahány elkötelezett szavazójuk volt. Most nem látszik hasonló ötlet.
Vége a „mindenki minden évben előre léphet egyet” kegyelmi időszakának
Ezzel nyilván összefügg, hogy az ország gazdasága elég rossz állapotban van. Az állami beruházások nemrégiben bejelentett leállítása után további megszorításokra is szükség lesz várhatóan, most nem lehet sem osztogatni, sem pedig az eredményekkel dicsekedni. A 2022-es választás előtt rengeteg pénzt kapott a lakosság: volt adójóváírás, nyugdíjprémium és akkor vezették be a 13. havi nyugdíjat, valamint volt benzinárstop is. Most ilyen léptékű új támogatásokra egyáltalán nincs pénz, még ha a benzin árának csökkentérése már utalt is Nagy Márton miniszter. Mindenesetre
a gondok nagyságát jól mutatja, hogy amikor Orbán Viktor EP-kampánynyitó beszédében éppen nem a háborúról beszélt, és kormányzásának a hazai eredményeit méltatta, akkor kizárólag 2010-es adatokhoz mérte a mostaniakat.
A 2013–2019 között tapasztalt életszínvonal-növekedés ugyanis megrekedt, az akkoriban hangoztatott „minden évben mindenki előre léphet egyet” szlogen most használhatatlan. Ráadásul most már elég régen tartanak a gazdasági gondok ahhoz, hogy a „mindegy, hogy lopnak, ha nekünk is jó”-hangulat, amely sokáig segítette a Fideszt, kopni kezdjen.
Az ellenzéket még jobban megunták
Ami pedig hosszabb távon különösen veszélyes a Fideszre nézve, hogy Magyar középről, mondhatni egy 2002-es fideszes pozícióból támadja őket, és ezzel leválthatja az egymással örökké hadakozó ellenzékieket. A Fidesz 2011-es választási törvénye alapján csekély győzelemmel is nagy többséget lehet szerezni a parlamentben, ami kétpólusú vetélkedésben veszélyes lehet a Fideszre nézve is. A pártnak az a szerencséje, hogy ha azt érezné, hogy TISZA–Fidesz kétosztatú politikai rendszer alakulna ki, akkor kétharmados többségével átírhatja a választási rendszert ismét arányosabbá, és ebben akár a mostani parlamenti ellenzék is támogatná.
Eddig a legalább háromosztatú pártrendszer miatt a Fidesznek jobban megfelelt a győztes mindent visz elvének érvényesítése. A DK az elnök személye miatt, a Jobbik a rasszista gyökerei miatt erősen megosztotta az ellenzéki közönséget, a körülöttük lévő pártok pedig az elmúlt öt évben kénytelen-kelletlen hozzájuk csapódtak. Ez az ellenzéki szavazók egyik vagy másik részében folyamatos kényelmetlenséget okozott, illetve végtelen belső vitákat gerjesztett, amelyeket akkor sem tudtak az ellenzéki pártok feloldani, amikor hivatalosan éppen mindenben kiegyeztek egymással.
Magyar egy olyan pillanatban szállt be a politikába, amikor a 2017 óta mindent uraló összefogás–össze nem fogás-vita már teljesen érdektelenné vált az ellenzéki közönség számára,
miközben az elmúlt hetekben éppen ezek a viták kezdődtek elölről. Egészen abszurd helyzeteket hozott ez a szerencsétlenkedés, elég csak felidézni, hogy Ferencvárosban a helyi képviselők a pártközpontok iránymutatása ellenére nekimentek Baranyi Krisztina polgármesternek; hogy a XII. kerületben a DK felmondta az előválasztás után a helyi alkut, és a győztes MKKP ellen mégis elindul; hogy a Momentum úgy támogatja Karácsony Gergelyt főpolgármesteri ambíciójában, hogy közben arra buzdít, hogy ne a Karácsony vezette listára szavazzanak a szimpatizánsai; hogy Miskolcon egy nappal az aláírásgyűjtés megkezdése előtt derült ki, hogy a DK–MSZP–LMP és a Momentum–Jobbik külön polgármesterjelöltet állítanak; hogy Győrben hiába indul a volt és a mostani fideszes polgármester is, az ellenzék sem tudott közös jelöltben kiegyezni, így jelentősen csökkent az esélye a város elhódításának; hogy Székesfehérváron azt a politikusát indítja a DK, akiről éppen lapunk derítette ki, hogy hazudott az offshore érdekeltségeiről. A hasonlóan fura helyzetek még hosszan sorolhatók. Csakhogy mostanra ezek a konfliktusok kívülről nézve annyira parodisztikusnak tűnnek, hogy már nem botránynak számítanak, hanem válságtünetnek. Az ellenzéki pártokra és politikusaikra jobban ráunt a saját közönségük, mint a Fideszre.
Legalább ilyen fontos fejlemény, hogy az ellenzéki politikusok közül mostanra már senki sem hitte el, hogy az öt éve megszerzett pozíciók megtartásánál többet lehet elérni a következő választáson. Sok jel utal rá, hogy a Fidesz is a 2019-es pozíciók megtartását tűzte ki célul. Egyik oldal sem épített fel erős új jelölteket, akikkel érdemi támadással próbálkozott volna a másik oldal polgármesteri székének megszerzésére (erről itt írtunk korábban).
Példa lesz?
Hosszabb távon Magyar sikerei azért is veszélyesek lehetnek a Fideszre nézve, mert néhányan úgy értelmezhetik a történetét, hogy megéri kínos dolgokat szivárogtatni. Eddig a Fidesz nagyon összezárt: mindig is voltak ugyan kemény belharcok, de kifelé igyekeztek erről hallgatni, és egymás lejáratása, terhelő dokumentumok kiadása nem volt szokás. Magyar viszont ilyen gesztusokkal robbant be, és lett a semmiből sikeres politikus. Ha ez kifizetődőnek tűnik, akkor sértett emberek könnyebben élhetnek hasonló húzásokkal ezentúl. A Magyar elleni brutális negatív kampány talán ennek megelőzését is szolgálja.
Ugyanakkor máris sokkal több belső vita látszik kívülről, mint valaha: van Lázár–Navracsics-konfliktus; van Varga Mihály–Nagy Márton–Matolcsy György hármas konfliktus; van Rogán Antal–Pintér Sándor-konfliktus; van Balog Zoltán–Fidesz-konfliktus; és ez csak néhány olyan belső feszültség, amiről a sajtó az elmúlt fél évben elég részletesen beszámolt. Alsóbb szinteken vagy az állami vállalatok körül még sokkal több személyes ellentét lehet. Ezekről hallgatni szokás, mert minden érintett tudta, hogy akire Orbán Viktor megharagszik, az ellehetetlenül. Ám ha az lesz a hangulat, hogy máshol is lehet építkezni, nem feltétlenül jelenti egy karrier végét a szakítás a NER-rel, az nagyon komoly veszélyforrás. Az őszödi beszédet is belülről szivárogtathatták ki, ahogy például Hagyó Miklós és Hunvald György egykori MSZP-s politikusok háborúja miatt megjelent történetek is sokat számítottak abban, hogy 2010-re teljesen korrupt társaságnak tartsák a választók a szocialistákat.
Ideális választási forma
Magyar Péter szempontjából az is szerencsés helyzet, hogy az EP-választáson nincs összefogási kényszer, az felfogható egy óriási közvélemény-kutatásnak is. Ráadásul EP-választáson szívesebben kísérleteznek új pártokkal az emberek, mert nem az múlik az eredményen, hogy ki vezeti az országot, hanem csak néhány mandátum egy távoli, átláthatatlan nemzetközi testületben. Szinte tét nélkül lehet próbálkozni, és üzenni általában a politikai elitnek.
A DK eleve úgy készült sokáig, hogy itt megmutatja, ki a domináns az ellenzéki oldalon, és 2026-ra megszabadul a kisebb pártoktól. Csakhogy Magyar megjelenése miatt kénytelen lett az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös listát állítani, hogy azt a néhány százalékot is beseperje, amit a csatlakozók esetleg hozni tudnak. Közben megállapodtak abban is, hogy 2026-ban is együtt indulnak. Ennyiben a TISZA párt máris keresztülhúzta Gyurcsányék számításait.
Magyarnak problémát okozhat azonban, hogy lecsúszott az önkormányzati jelöltállításról. Nagyon fura helyzet például, hogy egyik főpolgármester-jelöltet sem támogatja, és így mintha azt üzenné, hogy mindegy, ki győz. Ugyanakkor nem kellett belemennie abba az iszapbirkózásba, amit az ellenzék az utóbbi hetekben is bemutatott a jelöltek körül.
Titkos, de zuhanó százalékok
Az biztosan látszik, és halljuk is háttérbeszélgetéseken, hogy minden pártban aggódnak. Hivatalosan meg nem erősített, és pletykaszinten keringő felmérésekről hallani, amelyek alapján a Momentum már egyetlen mandátum megszerzésében sem lehet biztos, és a DK vezette baloldali lista a legutóbbi négy helyett legfeljebb két mandátumot szerezhet. Hogy a kutyapárt már nem számíthat egynél több helyre, és a helyzet napról napra rosszabb a régi ellenzék pártjai szempontjából. A híresztelések szerint Fidesz–KDNP-lista a legutóbbi 13 képviselői hely után legfeljebb 10 mandátumra számíthat, talán még ennyire se, a TISZA viszont legalább 5-re, talán többre is.
Az aláírásgyűjtés szombati indítása után néhány órával csak a Fidesz és a TISZA jelezte, hogy megvan nekik a 20 ezer, ami az EP-lista állításához szükséges. (Összesen 37 párt vagy pártszövetség jelentkezett, hogy megpróbálnak összegyűjteni ennyit.)
Az ellenzéki térfél teljes átrendeződésénél is izgalmasabb kérdés, hogy a Fidesz milyen eredményre lesz képes. Legutóbb azt írtuk, hogy 50 százalék alatti eredmény már kisebb kudarc lenne, hiszen 2009-ben 56, 2014-ben 51,5, 2019-ben pedig 52,5 százalékot kaptak az EP-választásokon, míg két éve, a legutóbbi parlamentin 54 százalékot szereztek.
Ha esetleg 40 százalék körüli, vagy az alatti eredménnyel kellene a szembesülnie június 9-én a Fidesznek, nagyon kínos helyzetbe kerülne még akkor is, ha egyébként természetesen még így is nyerné a versenyt. A következő 47 napban még sok minden történhet, de ha a március közepe óta tartó trend folytatódik, még ez sem kizárt. Akkor pedig rendkívül feszült szűk két év következik a 2026-os választásokig.
Nyitókép: Magyar Péter nagygyűlést tart a budapesti Deák téren 2024. április 6-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
