Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással – a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, második rész

Zsuppán András

| 2024.04.26. | sztori

Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas, zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.

Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan mentette ki a magyar állam egy 244 milliárd forintos irodavásárlással Balázs Attila cégének elhibázott zuglói óriásberuházását. Ezzel új kormányzati negyed jön létre a Bosnyák tér háta mögött, amely metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére.

Az utólagos állami kivásárlás itt alkalmazott módszere egyelőre még egyedülálló, de úgy tudjuk, lehet néhány hasonló eset. Több helyről hallottuk, hogy az Ajtósi Dürer soron épülő Dürer Parkot részben vagy egészben megvásárolná az állam. Zuglóhoz hasonlóan ott is brutális méretű irodatömböket húztak fel egy sokkal szellősebb, alacsonyabb beépítésű városrészben. A közérdeket semmibe vevő kiemelt projekt tönkretette az egykori Sacré-Coeur-zárda védett épületét, távozásra kényszerítette a fiatalok kedvelt szórakozóhelyét, a Dürer Kertet és örökre elépítette a Városliget bővítésének utolsó lehetőségét. (Erről részletesen itt írtunk.) Információink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó cégek mehetnek az Ajtósi Dürer sorra, ha az állam azt a fejlesztést is megváltja.

Óriási kavarodás van a MÁV-ban, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium váratlanul úgy döntött, nem hosszabbítja meg az eddigi székház bérleti szerződését, és a cég 700 dolgozóját három helyszínre szórják szét. Ez a megoldás azonban tudomásunk szerint csak néhány évre szól, hosszabb távon az állami vasúttársaság egy másik NER-közeli óriásberuházás, a BudaPart egyik irodatömbjében találna végleges otthonra, ez azonban még nem épült fel.

Cikkünk első részében megjegyeztük: azt még mindig nem lehet tudni, hogy „Zugló Városközpont” hét irodatömbjét milyen állami szervekkel töltenék meg, mert a NAV ehhez biztosan kevés. Az írás megjelenése után olyan információt kaptunk, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője arra készül, 2026-ban el kell hagyniuk a patinás belvárosi Vármegyeházát, és a XIV. kerületbe kell költözniük. Ebben az esetben a reformkor egyik legfontosabb történelmi helyszíne és Pest egyik legértékesebb műemléke üresedne meg azért, mert az új Bosnyák téri irodaparkot fel kell tölteni hivatalokkal.

Meglátjuk, mi valósul meg az egyelőre hivatalosan nem megerősített tervekből. A továbbiakban inkább arról lesz szó, ami biztos, vagyis a múltról. Megnézzük, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a piac, és hogy vajon miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.

A Bosnyák tér mögötti terület olyan kacskaringós úton jutott el a most már szabad szemmel is látható beépítésig, annyiszor váltott formát (és tartalmat) a beruházás közel húsz év alatt, hogy nem könnyű tisztán látni a koncepciók, látványtervek, bejelentett és megszegett ígéretek zűrzavarában. Ilyenkor segít a radikális egyszerűsítés: nézzük meg a kiinduló állapotot, és ítéljük meg, hogy ahhoz képest jó-e, ami végül történt.

A fenti 2007-es légifotón a nagy átalakulás előtti utolsó stabil pillanat látszik. A Bosnyák téri vásárcsarnok és piac mögött egészen a Rákos-patakig zöldterület húzódik, különböző sportpályák és a Rákospatak utcához közeli részen a kerület 1982-ben átadott, 15×25 méteres, feszített víztükrű fedett tanuszodája, amit egyébként alig pár évvel azelőtt újítottak fel. Ide jártak több mint húsz évig úszni tanulni a zuglói iskolások, de ma már hiába keresnénk: ugyanúgy eltűnt, mint a szintén főként ifjúsági használatú sport- és edzőpályák. A Zuglói Sport- és Szabadidőközpont több mint ötven évig szolgálta a XIV. kerület lakóit: 1956-ban alapították Zuglói Ifjúsági Park néven, és eredetileg társadalmi munkában épült. A nagyobbik pálya mellett 1974-ben négyezer férőhelyes lelátót építettek, földszintjén a csarnok felé néző oldalon üzletsorral (ez a fotón már nem látszik, parkoló van a helyén). A Csömöri út mellett ott van az egykori 44-es villamos hurokvágánya, amiről cikkünk előző részében esett szó; ekkor már használaton kívül állt.

A mából visszanézve egészen elképesztő, hogy egy ilyen közcélú, jelentős zöldfelületi értékű sporttelepet egy önkormányzat csak úgy felszámol, és elad az emberek lába alól. Zuglóban azonban ez bevett gyakorlat volt, Várnai László független önkormányzati képviselő blogján olvasható egy pár évvel ezelőtti összegzés a kerület eltűnő sportpályáiról. Talán a 2000-es évek óta változott annyit a várospolitika normarendszere és a közösségi elvárások is, hogy ma már nem merné ezt egy önkormányzat megcsinálni, mindenesetre a képlet rendkívül egyszerű és lehangoló, ha 2007-et és 2024-et egymás mellé tesszük:

egy nagy, városi zöldterületből, ami az emberek kikapcsolódását, egészségesebb életmódját szolgálta, lélektelen monstrumokkal beépített irodanegyed lett.

A 6,8 hektáros terület a légifotó készítésekor már nem volt köztulajdonban, mert 2006. június 12-én a zuglói önkormányzat eladta az Echo Investment S.A. nevű lengyel ingatlanfejlesztő cégnek 4 milliárd forintért. Igazi régimódi közvagyon-elpazarlós történet volt ez a 2000-es évek módija szerint: nagykoalícióban hajtotta végre a kerületet akkoriban irányító MSZP-SZDSZ többség és Rátonyi Gábor fideszes polgármester, miután bejelentették, hogy a Zuglói Sport- és Szabadidőközpont helyén új kerületközpontot építenek. Előtte két évvel korábban ötletpályázatot írtak ki a terület átalakítására, amit a RAS Építész Kft. nyert meg. A tervezési program változatos funkciójú és beépítésű városrészt álmodott a sportpályák és a vásárcsarnok helyére lakóházakkal, közepes méretű bevásárlóközponttal, új piaccal, két irodatömbbel, új városházával, szállodával. A nyertes pályamű látványtervét itt még meg lehet nézni, nem is hasonlít semmilyen tekintetben arra, ami végül megvalósult, noha az eredeti területeladási szerződésben hangsúlyosan szerepelt, hogy a vevőnek öt éven belül ezt a tervet kell megépítenie.

Zugló vezetése úgy álmodott új kerületközpontot a sportterület helyére 40 milliárd forintos beruházással, hogy egy fillérje sem volt rá, ezért egy pályázaton kiválasztott magánfejlesztőtől várták a tervek megvalósítását. A közérdek már a kezdet kezdetén háttérbe szorult: a megszűnő sportpályák és a tanuszoda pótlását sem a befektetőtől várták, hanem az önkormányzat ígérte meg a felépítését kerületi forrásból a Rákos-patak túloldalán lévő sportterületen. Ebből aztán semmi nem lett, azon a területen az MTK valósította meg később a saját projektjét, a Lantos Mihály Sportközpontot. Az eladott Csömöri úti sporttelepet és a nyári napközis tábort 2008-ban zárták be, az építményeket hamarosan elbontották. Legtovább a tanuszoda maradt meg, mivel megszüntetése a kerületben elég nagy felháborodást keltett, de végül 2010-ben ennek az ajtajára is lakat került (az uszodát végül soha nem pótolták).

A lengyelek az első tervet szinte azonnal a kukába dobták a szerződéses kötelezettség ellenére. 2007 februárjában már arról olvashatunk, hogy a befektető a bevásárlóközpont megépítésével indítaná a munkát, a többi elem sorsa homályossá vált. A plázát Mundo Centernek keresztelték el, és a későbbi tervekben hamarosan mindent leuralt, lefedte volna szinte az egész területet a Bosnyák utca melletti parkosított háromszög kivételével. A 2008-as nagy gazdasági válság miatt a beruházás hosszú időre parkolópályára került, de még tíz évvel később, 2017-ben is napirenden volt. Az építkezés előkészületeinek megkezdéséről szóló akkori híradásban láthatjuk a pláza látványtervét. Egészen borzalmas elképzelés, aminél még a megvalósuló Bayer-projekt is jobb – bár csak ennél. Jól látszik, hogy a kezdeti változatos funkciók addigra rég eltűntek, a közhasznot az említett park és a pláza előtt, a csarnok helyén megvalósuló dísztér jelentette volna.

A tervekben mindig is erős csúsztatásként szerepelt a vásárcsarnok lebontása, mivel ez az épület soha nem volt a XIV. kerület tulajdonában, a Fővárosi Önkormányzaté. Természetesen létrejöhetett volna olyan háromoldalú megállapodás, amiben a csarnok telkét is benyeli a projekt, de ilyen nem keletkezett, szerencsére. Más jogi dokumentumok viszont keletkeztek, mégpedig olyan elképesztő mennyiségben, hogy

sokáig úgy tűnt, épületek helyett kizárólag irathegyek emelkednek a beruházás kapcsán.

Zugló vezetése minden ciklusban változott, a kerületet előbb az SZDSZ-es Weinek Leonárd, majd a fideszes Papcsák Ferenc, majd Karácsony Gergely, a most véget érő ciklusban pedig Horváth Csaba vezette polgármesterként. Mindannyian írtak alá különböző megállapodásokat a tulajdonossal, és ezekkel módosították az eredeti adásvételi szerződést. Több ezer oldalnyi irat keletkezett, jogok és kötelezettségek, engedmények és vállalások folyamatosan változó mátrixa, amiben valószínűleg már rég nem látott tisztán egyik oldal sem. Ezek a szerződések mind érvényben vannak ma is, kitartást kívánunk a bíróságnak, amely végül rendet vág a dzsungelben a várható per esetén. Úgy tippelnénk: egy ilyen eljárás legalább egy évtizedig eltarthat.

Talán a legfontosabb megállapodást 2018. július 4-én Karácsony Gergely írta alá, mivel ebben a 2006-os adásvételi szerződés szerint egyetértési joggal rendelkező önkormányzat hozzájárult a tulajdonosváltáshoz. A lengyelek kiszálltak, és bejött új tulajdonosként a Bayer Construct; a háromoldalú szerződés szerint a partner kifizetett 150 millió forint kötbért az önkormányzatnak, lehetőséget kapott 15 százalék lakás építésére (ami önmagában nem kifogásolható, hiszen egészen addig egy monolit pláza szerepelt a tervekben), a közcélú vállalások érvényben maradtak. Az összefoglalóan előzményszerződéseknek nevezett szerződéskötegben jó néhány ilyen vállalás volt, erős leegyszerűsítéssel:

• közfunkciók a telken belül a terület nagyjából negyedén,
• 400 férőhelyes P+R parkoló,
• a környező közterületek fejlesztése és rendezése a Csömöri utat is beleértve.

A beruházás volumenét akkoriban még a Zuglói Kerületi Szabályozási Terv (ZKSZT) határozta meg, amit a 2018-as megállapodás szerint módosítottak. A beépítés a környezőnél sokkal intenzívebb lett volna, de annál jelentősen kisebb, mint ami végül lett.

Az új tulajdonos megjelenésével a projekt először jobb (vagy kevésbé rossz) irányba indult el. A pláza lekerült a napirendről, helyette vegyes lakó-iroda-üzleti funkcióban gondolkodtak, nagyjából azonos részaránnyal. A Zugló Városközpontra átkeresztelt fejlesztés mestertervét a brit Zaha Hadid Architects építésziroda készítette el 2021-ben (mivel az építész 2016-ban elhunyt, a terveknek a személyéhez nincs köze). Ezen gyakorlatilag már azok az óriási méretű, hét-nyolcemeletes tömbök jelennek meg, amelyek végül megvalósulnak, és a formavilág is lényegében a látványterveknek megfelelő. Az elveszett zöldterületeket egy „zöld gerinc” hivatott kompenzálni, amely az építészek szerint behozza a Rákos-patak menti zöldet a Bosnyák térig, és ezáltal átkötést hoz létre a templom mögötti-melletti park és a patak menti zöldgyűrű között.

Ez persze inkább csak duma: az átkötés valóban létezett, ameddig megvolt a sporttelep, az új beépítés viszont a területet nagyrészt lefedi, csak egy keskeny zöldített sétányt jelent a tömbök között, illetve beültetett tetőkerteket az épületek mellett. A sétány új városszerkezeti elemként teljesen funkciótlan, nem vezet sehonnan sehova, csak az épületeket fűzi fel. Mivel a vásárcsarnok fővárosi tulajdon, így nem része a projektnek, a Bosnyák tér felé ténylegesen nincs átkötés. A túlsó vége egyszerűen kifut a Rákospatak utcára. Hogy ne legyen ilyen kurta-furcsa, ide a brit tervezők gyalogoshidat (és lépcsősített vízpartot) álmodtak, de a tengely a túloldali kertvárosban úgysem folytatható. A hídról végül a zuglói önkormányzat mondott le, mivel a közvetlen közelben úgyis van két másik átjáró (a Csömöri út és a Bosnyák köz tengelyében), aki át akar menni a túloldalra, megteheti. Összességében

pont olyan mesterterv volt ez, mint amit Londonban egy ismeretlen város számára rajzolnak, és a tulajdonosi igényeket messzemenőkig kiszolgálja.

Mire a megvalósítás megkezdődött, az önkormányzatnak már nem nagyon volt beleszólása, hogy mi épül az egykor általa eladott területen.

2006-ban persze még senki nem álmodhatott arról, hogy lesz NER és megjelenik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jogállás, ami a kormány által preferált fejlesztéseket teljes mértékben kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, minden előírás alól felmentést ad, és kormányrendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a fejlesztő igényei szerint. Ezzel a törvényesített jogtiprással a kormány előszeretettel él, és természetesen kiemelt projekt lett Zugló Városközpont is (mint ahogy egyébként a Dürer Park is). A zuglói beruházásra nem kevesebb mint hét kiemelő rendelet született:

• 436/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet kiemeltté teszi és építési szabályokat ír elő (például 35 méteres építménymagasságot engedélyez)
• 620/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet magánutak létesítését teszi lehetővé, további építési szabályokat tartalmaz (pl. az épületek legmagasabb pontja 39 m)
• 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet elveszi a jegyzőtől a szakhatósági eljárás jogát telekalakítás tekintetében, és a szakmai kérdések vizsgálatát az állami főépítészre ruházza; a rendeletet emlékezetessé teszi, hogy Zugló miatt végül országos szinten módosítottak jogszabályt
• 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet „közérdekű kiemelt” minősítést ad, a tilalmakat eltörli és településképi követelményeket állapít meg
• 612/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet kimondja, hogy a közterületeket a használatbavételig kell kialakítani
• 183/2023. (V. 17.) Korm. rendelet rozsdaövezeti akcióterületnek minősíti a beruházást, ami a fejlesztőnek és a lakásvásárlóknak is komoly adókedvezményt jelent; a rendelet a jogalkotási cinizmus minősített esete, hiszen ez soha nem volt felhagyott ipari terület
• 429/2023. (IX.14.) Korm. rendeletben a kiemelés már a közterületekre is vonatkozik, az elkészült kiviteli tervek paramétereit foglalták jogszabályba, az épületek legmagasabb pontja 41 m lehet

A fenti listából látszik, hogy a Bayer Construct a telken végül azt építhetett, amit akart: nem kellett megfelelnie semmilyen zuglói előírásnak, és az önkormányzatnak nem is maradt semmilyen jogi eszköze, hogy a beruházást megakadályozza. A 2022 nyarán elrendelt változtatási tilalmat a Kúria a következő év elején eltörölte, a kiemelő rendelet elleni alkotmányossági panaszt az Alkotmánybíróság elutasította. Cikkünk előző részében már említettük, hogy a beruházás tartalma időközben ismét módosult: a korábbi vegyes funkciót döntően iroda váltotta fel összhangban az állami hivatalok ideköltöztetéséről és a kivásárlásról szóló megállapodással.

Ezen a ponton a beruházást városépítészeti szempontból mindvégig ellenző kerületi főépítész, Dienes János úgy ítélte meg, hogy azon már nem lehet érdemben változtatni, ami a telekhatáron belül zajlik, azon viszont még igen, ami a telek körül. A kiemelő rendeletek ugyanis a korábbi előzményszerződésekben szereplő befektetői vállalásokat nem teszik semmissé, jogilag azok továbbra is érvényesek. A vita fő tárgya az lett, hogy milyen tartalommal jöjjön létre településrendezési szerződés a Bayer Construct és Zugló között, lehetséges-e egyáltalán eljutni a megállapodásig. Egy ilyen megállapodás két nagyobb elemből állhatna: mit valósít meg a Bayer a korábbi vállalások közül, és milyen pénzbeli ellentételezést ad azért, amit nem valósít meg.

Gyorsan meg is előlegezzük a választ: bár történt több nekifutás,

a településrendezési szerződést végül nem sikerült megkötni,

Dienes János főépítészt viszont tavaly novemberben kirúgták. Ha Zugló kormánypárti irányítás alatt állna, ebben nem is lenne semmi meglepő, így azonban mégis különös fordulat.

Cikkünk első részének megjelenése után a XIV. kerületi önkormányzat levélben jelezte lapunknak, hogy szerintük téves következtetésre fogunk jutni, mert Dienes „menesztése semmilyen összefüggésben nem áll a Bayer-beruházással. Egy másik ügyben zajlik vele kapcsolatban eljárás, mivel azonban ez az eljárás még folyamatban van, így erről egyelőre további információt nem adhatunk.”

A főépítész és az önkormányzat között jelenleg is munkaügyi per zajlik, amit Dienes azért indított, mert véleménye szerint az elbocsátása jogtalan volt (végzettségének nem megfelelő ügyintézői munkakörbe akarták áthelyezni), és kártérítés illeti meg. A főépítész ebben a perben egyértelműen azt képviseli, és ezt tanúvallomásokkal és iratokkal igyekszik igazolni, hogy

politikai okokból rúgták ki, mert negatív szakmai véleményeket adott a Bayer-beruházásról,

miközben Horváth Csaba polgármester arra törekedett, hogy az önkormányzat számára kedvezőtlen megállapodást fogadtasson el a testülettel.

A munkaügyi perben születő ítéletet megelőlegezni természetesen nem tudjuk. Dienes János lapunknak is azt mondja, hogy a „kerületvezetés éveken át több alkalommal kísérelte meg áterőltetni a képviselő-testületen a beruházói szerződéstervezet annak ellenére, hogy a főépítészi vélemény mindig negatív volt, illetve a polgármester a főépítész megkerülésére is több kísérletet tett”. Elmondása szerint végül azért kellett mennie, mert megtorolták rajta az ellenállást, amit ebben az ügyben kifejtett.

Ami cáfolhatatlan tény: 2023. június 29-én Horváth Csaba szocialista polgármester beterjesztette a testület elé a Zugló-Városközpont Kft-vel (a Bayer projektcégével) megkötendő településrendezési szerződést. Az előterjesztés mellékleteként beadott főépítészi vélemény egyértelműen negatív volt: a szerződés alapját képező telepítési tanulmányterv „nem megfelelő, elfogadásra nem alkalmas”, ezért a szerződést jogszerűen megkötni nem lehet. A képviselőtestület hallgatott az intésre, és az előterjesztést a többség elutasította. Az újabb kör immár Dienes kirúgása után 2023. november 30-án következett. Ezúttal szerződést nem vitt a testület elé a polgármester, csak a telepítési tanulmánytervet önmagában. A főépítészi iroda azonban ismét keresztülhúzta az előterjesztés elfogadását, mivel Dienes utóda, Binó Beáta azt az álláspontot képviselte, hogy szerződés híján önmagában ezt a dokumentumot sem lehet elfogadni.

Nagyon valószínű, hogy nem is lesz a hosszadalmas pereskedést kizáró, érdemi megállapodás a kerület és a Bayer között. Az önkormányzat az előzményszerződésekben foglalt – a mostani beruházót is egyértelműen kötelező – vállalások miatt követelhet kártérítést, de hogy mennyit és milyen eredménnyel, azt nagyon nehéz lenne megjósolni, hiszen mint említettük, óriási szerződéses állományról van szó.

A helyzet paradoxona, hogy a közterületeket illetően a kerület és beruházó tulajdonképpen eljutott a megállapodásig. Dienes lapunknak azt mondja, a tavaly júniusi testületi ülés után Tóth Csaba, az MSZP meghatározó zuglói politikusa kereste meg azzal, hogy mondja meg, mi a megoldás a kialakult helyzetben. Utána hármasban ültek le tárgyalni Tóth-tal és a Bayer jogi képviselőjével, majd szakmai egyeztetések sora következett a Bayer és a főépítészi iroda között. Ennek eredménye egy szerződéstervezet lett, amely számos vitás pontot tisztázott. Ekkor lehettek a felek a legközelebb a békekötéshez. Megállapodtak a közterületi fejlesztésekről, az immár megvalósíthatatlan P+R parkoló elhagyásáról, és arról, hogy az elmaradt közérdekű vállalások miatt ellentételezést kell a fejlesztőnek adnia. Ennek összegét azonban nem tudták meghatározni, a főépítész erre nem is vállalkozott, szakértő bevonását javasolta. Csakhogy egész más történt: az általa készített tervezetből a városházán kihúzták azt a részt, ami arra vonatkozott, hogy az ellentételezésnek a korábbi befektetői vállalásokkal értékarányosnak kell lennie.

A novemberi előterjesztés ezzel a tartalommal ment be a testület elé, de

az ellentételezés összege végül reménytelen buktatónak bizonyult.

A Bayer 2,5 milliárdot ajánlott, Horváth Csaba polgármester egymilliárddal többet elfogadhatónak tartott volna, de a fejlesztő legfeljebb 2,9 milliárdig volt hajlandó elmenni. A képviselők többsége pedig az egészre azt mondta, hogy a kerület összes előírását, szempontját semmibe vevő, az eladásból felfoghatatlan összegű közpénzhez jutó, NER-közeli cég filléreket akar odaszórni az önkormányzatnak. Az erről szóló vitában egy 14 milliárdos összeg hangzott el a megállapodástervezetet elutasító képviselőktől mint megfelelő ellenérték, de ilyen ajánlat természetesen nincs. 2006 óta csak egy biztos pont van a kusza történetben: Zugló mindig rosszul jár. Úgy sejtjük, ez a továbbiakban is így lesz.

Utóirat

A fővárosi közgyűlés április 24-én, a ciklus utolsó ülésén egyhangúlag elfogadta a Bayerrel kötendő megállapodást a Csömöri út érintett szakaszának átépítéséről. Ez az útszakasz ugyanis fővárosi tulajdon, így a közterületi fejlesztésekhez kell Budapest hozzájárulása is. De miért nem háborúzik Budapest a NER-beruházóval?

Ugyanabból a józan belátásból, amit a közterületek kapcsán a zuglói volt főépítész is megfogalmazott: ez a beruházás ugyan súlyosan elhibázott, de legalább a környező utak, utcák rendezését ki lehet hozni belőle. Mégpedig egyszerűen azért, mert ezt a Bayer is meg akarja csinálni. Ahhoz, hogy minimálisan elfogadható viszonyok alakuljanak ki, a telek közvetlen környékét, a határoló közterületeket rendbe akarják tenni. Körülbelül 11 milliárdot költenének erre, és a tartalmat illetően az fog megvalósulni, amiben tavaly a kerülettel, valamint a Csömöri út tekintetében Erő Zoltán fővárosi főépítésszel megállapodtak. Egy nappal később ehhez a XIV. kerület is megszavazta a tulajdonosi hozzájárulást, vagyis a minimális együttműködés még akkor is szükséges, ha egyébként formális megállapodás nincs, és a felek a következő években a hadakozást a bíróságon folytatják. (Az utóbbi tény egyébként elgondolkodtathatja azokat, akik a 168 darab lakás valamelyikét megvásárolnák: a jogvita az egész telektömbre vonatkozik, így ezekre is.)

Dienes János szerint a letárgyalt közterületi rendezés kedvező előrelépést jelent a korábbi tervekhez képes:

• a Csömöri úton a korábban elképzelt helyenként 9 (!) forgalmi sáv helyett jóval kevesebb lesz, marad hely kerékpárútnak, szélesebb járdának, fasornak, középen két elkülönített buszsávnak; az utóbbi helyén később villamospálya építhető, vagyis a rendezés nem lehetetleníti el az egykori 44-es vonal rekonstrukcióját, ha erre egyszer lesz forrás;
• a Bosnyák téren a busztárolás megszűnik, a tér rendezettebbé válik, a villamosremízbe vezető kihúzóvágányt felújítják és meghosszabbítják;
• a buszok közül két járat végállomása átkerül a Rákospatak utcához, kettőt meghosszabbítanak Rákospalotáig, az ötödik végállomása a Nagy Lajos király úti oldalra kerül;
• a Rákospatak utcában járda és fasor épül, keresztmetszete nem változik;
• a Bosnyák utcában megmarad a népszerű hétvégi őstermelői piac, a mostani aszfaltsivatag helyén két forgalmi sávot alakítanak ki, középen pedig lesz egy fásított, burkolt sáv, ahol a mostaninál sokkal rendezettebb viszonyok között bonyolódhat az árusítás; a parkolók az utca végében lesznek.

Ez választ ad a kerületieket talán leginkább foglalkoztató kérdésre: belátható ideig megmarad a vásárcsarnok és a piac, a főváros egyik utolsó nagy hagyományos piaca, amit kezdettől fogva úgy szerepeltettek a projektben, hogy ténylegesen nem is kerületi tulajdonú telken található. Hosszabb távon azt Dienes János is elképzelhetőnek tartja, hogy a csarnok helyén legyen egy új köztér, de csak akkor, ha visszaépült a Csömöri úton a villamos. Ekkor ugyanis a Bosnyák téri villamosremíz történelmi épülete megüresedhet, és alkalmas lehetne a piac befogadására. A közeljövőben azonban legfeljebb annyi várható, hogy a csarnok környékét a fővárosnak kissé rendbe kell tennie a kerítések átalakításával, valamint a parkolás rendezésével. A steril új városrész és a két szomszédos piac, a hétvégi őstermelői és a rendes kontrasztja így valószínűleg még évtizedekig fennmarad.

Nyitókép: a hétvégi piac a Bosnyák utcában, mögötte az új fejlesztés egyetlen lakótömbje (Zsuppán András / Válasz Online)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt