Cikkünk után távozik a Magyarságkutatóból Borvendég Zsuzsanna
Hétfő (május 6.) reggel jeleztük: az Orbán-kormány volt minisztere által igazgatott állami intézet munkatársa esélyes jelöltként indul egy ellenzéki párt színeiben, de míg Tarr Zoltán református lelkészt a Magyar Péter melletti kiállása miatt azonnal kirúgták az állami állásából, a Mi Hazánk-jelölt Borvendég Zsuzsanna gond nélkül maradhatott a Magyarságkutató Intézetnél. Kora délután Borvendég közleményben jelezte: lemond a Kásler Miklós-féle intézetben betöltött státuszáról.
Az áprilisi közvélemény-kutatási dömpingben a Medián 4, az Iránytű Intézet 5, a Závecz Research és a Republikon Intézet is 6 százalékot mért a Mi Hazánk Mozgalomnak a pártválasztók között. Vagyis e pillanatban Toroczkai László formációja az öt évvel ezelőtti eredményénél biztosan jobban áll az európai parlamenti választási versenyben (2019-ben 3,29 százalékot értek el, nem jutottak mandátumhoz), és jó eséllyel egy képviselőt küldhet Strasbourgba.
Aki nem más, mint Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. A párt február 28-án mutatta be EP-jelöltjeit, és ugyan a lista első két helyén (ugyanúgy, mint 2019-ben) Toroczkai László és Dúró Dóra áll, ők deklarálták, hogy nem vennék fel a mandátumukat. Így lesz érdekes a harmadik helyezett Borvendég Zsuzsanna, aki nem kis meglepetésre tűnik fel politikusjelöltként.
Utóbbit szó szerint kell érteni: a történész információink szerint (illetve saját bevallása alapján) egyáltalán nem jelezte előre munkahelyén, a Kásler Miklós vezette intézetben, hogy az egyik ellenzéki párt jelöltjeként indul a júniusi választáson. A bejelentés óta eltelt két hónap, a Mi Hazánk – a Fidesz után másodikként – leadta az induláshoz szükséges ajánlásait, így Borvendég immár hivatalos jelöltté vált, és közben változatlanul a Magyarságkutató munkatársa maradt. (Frissítés. Borvendég Zsuzsanna cikkünk után nem sokkal kiadott közleményében ez olvasható: „A mai nappal minden eddigi civil megbízatásomról lemondok, beleértve a Magyarságkutató Intézetnél végzett munkámat is, és országjárásba kezdek. A választásig hátralévő időben azért fogok küzdeni, hogy a globális hálózatokkal szembeszálló Mi Hazánk minél erősebb képviseletet nyerjen a választáson.”)
A Mi Hazánkhoz közel álló forrásunk szerint a párt vezetésében nem számolnak azzal, hogy a történészt a választás végéig kitennék a munkahelyéről, noha ott teljes döbbenettel fogadták a jelöltségét, és az ügy komoly belső feszültségeket okozott. (Ezzel kapcsolatban feltettük a kérdéseinket a Magyarságkutatónak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.) Sőt:
háttérbeszélgetéseinken azt is hallottuk, hogy a Kásler-féle intézetben meg akarták szüntetni Borvendég Zsuzsanna munkaviszonyát lojalitásproblémák miatt, de a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium felől érkezett jelzés nyomán ez lekerült a napirendről.
Hogy volt-e ilyen kérés, és valóban kormányzati „védett személy” lett-e a Mi Hazánk jelöltje, arra cikkünk megjelenéséig Borvendégtől és a Magyarságkutatótól sem kaptunk választ.
A puszta politikai logika persze diktálhatná, hogy a kormány ne kreáljon mártírt a kirúgással egy ellenzéki jelöltből. Ám akad itt egy bökkenő: a Tarr Zoltán-történet. A református lelkészt egy hónappal ezelőtt azonnali hatállyal elbocsátották az állami Neumann János Nonprofit Kft.-nél töltött próbaidejéből, miután felszólalt Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén. Tarr a 444-nek azt mondta, hogy hétfőn bement a munkahelyére, ledolgozta a napot, majd négy után megcsörrent a telefonja, és rövid úton, indoklás nélkül kirúgták. Hogy kapcsolat van a menesztés és Tarr politikai megnyilvánulása között, azt maga a Fidesz kommunikációs igazgatója bizonyította: „Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!” – írta Menczer Tamás válaszul Magyar Péternek egy kommentben. (A Tisza Párt alelnöke ezt követően jelentette be, hogy Tarr befutó helyet kap az EP-listájukon.)
Adott tehát a helyzet, amelyben az Orbán-kormány volt minisztere által igazgatott állami intézet munkatársa esélyes jelöltként indul egy ellenzéki párt színeiben, a válasz mégsem a Tarr Zoltán-effektus, hanem annak pont az ellenkezője.
Toroczkai László pártelnök épp a napokban bizonygatta a Telexnek adott interjúban, hogy teljességgel alaptalan Magyar Péter vádja, miszerint a „Mi Hazánk a Fidesz szatellitpártja”. Magyar azt mondta, még fideszes korában hallotta a pletykát, miszerint Dúró Dóra frakcióvezető-helyettes rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, a kormánypárt frakcióvezetőjével, hogy ha kell, ki tudják segíteni őket egy-egy országgyűlési szavazattal. Magyar Péter azt is belengette egy Facebook-posztban, hogy Mi Hazánk-osok lehetnek a „Fidesz fizetési listáján”, amit Toroczkai visszautasított, bár nem zárta ki, hogy az ő tudtán kívül esetleg lehetnek ilyenek. De ha vannak, azokat „kirúgjuk a pártból”.
Borvendég Zsuzsanna ugyan nem tagja egyik pártnak sem (és azt mondja, a választás miatt sem lép be a Mi Hazánkba), de a fenti nyilatkozat fényében legalábbis furcsa, hogy Toroczkaiék EP-listavezetője jelenleg is az egyik állami intézet „fizetési listáján” tartózkodik. És egészen a közelmúltig minden jel arra utalt, hogy Borvendég a fideszes szellemi háttérvilág aktív és megbecsült tagja.
Út az impexektől a politikáig
Orbán Viktor többször személyesen ajánlotta kormánytagok és fideszes politikusok figyelmébe Borvendég Zsuzsanna Az „impexek” kora c. könyvét. Erről Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos egyszer beszélt is a Pesti Srácok egyik műsorában. A miniszterelnök egy időben állítólag őszintén lelkesedett
a külkereskedelmi fedéssel folytatott pénzkivonás történetét feldolgozó kötetért, a 20. századi nagy gazdasági-politikai folyamatok átfogó magyarázatának tartotta azt.
A Tatabányán született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi, majd Jog- és Államtudományi Karán végzett, később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kötelékében dolgozó történész számára kétségtelenül a 2017-es impexes kötet hozta el az áttörést. A történet dióhéjban: a nyugati világgal egyre intenzívebben zajló Kádár-kori külkereskedelem, pontosabban az utóbbit intéző állami monopolvállalatok („impexek”) összefonódtak a nyugati vegyes vállalatokkal, ezeket a cégeket a rendszer gyakran fedett titkosszolgálati akciókra használta, szerepük volt az embargóval sújtott nyugati technológiák beszerzésében, miközben a cégvezetők mindenféle visszaélések során komoly vagyonokat szerveztek ki külföldi számlákra, jelentősen károsítva ezzel a magyar gazdaságot.
Az „impexek” kora rendkívül népszerű lett, több kiadást megélt, még a populáris kultúrára is hatott (X – A rendszerből törölve c. mozifilm, 2018). Borvendég kétségtelen érdeme volt, hogy először ismerte fel az úgynevezett napi operatív információs jelentések fontosságát a téma kutatásában, így jelentős állambiztonsági forráscsoportokhoz ő jutott el először. A szakkritika viszont korán rámutatott néhány kifogásolható módszerére. „A szerző többnyire nem idézi, hanem elmeséli és értelmezi forrásait. Eközben gyakran nem bizonyít, hanem valószínűsít dolgokat” – írta recenziójában Laki Mihály közgazdász. Stefano Bottoni történész pedig (érdemei elismerése mellett) arra jutott, hogy Az „impexek” korát „ma inkább úgy olvassuk, mint egy krimit”, amelyben „túl könnyen azonosulunk a kapzsi és erkölcstelen külkereskedőkre vadászó derék rendőreinkkel”.
Borvendég 2019-ben lépett ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, és lett a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A váltásban szerepe lehetett a Magyar Nemzet szerepét akkoriban betöltő Magyar Idők Lugas című mellékletében futó, 16 részes történelmi sorozatának A kádári Magyarország titkos élete címmel, melyben időről időre elszabadultak az aktuálpolitikai kiszólások, például Soros György és a „globalista” pénzhatalmi elit uralmi kísérleteiről, ezek pedig nem álltak jól a pártfüggetlen intézményként működő ÁBTL-nek. Ekkortájt lett könyveinek kiadója a Szakács Árpád-féle Kárpátia Stúdió. Szakács leginkább az állami intézményvezetőket buktató kultúrharcos cikksorozatáról ismert, volt a Mediaworks központi nyomtatott szerkesztőségének főszerkesztője, de a koronavírus-járvány alatt az oltásellenes táborhoz csatlakozott, így fokozatosan kisodródott a Fidesz-táborból, és Toroczkai László pártjánál kötött ki. Dúró Dóra főtanácsadója lett, ebben a minőségében pedig még kampánykönyvet is írt róla Egy nő harca Magyarországért – Szakács Árpád 100 tabumentes kérdésére válaszol Dúró Dóra címmel.
Most lényegében nem történik más, mint hogy Borvendég Zsuzsanna együtt mozog a könyvkiadójával: tavaly Horváth-Lugossy Gábor főigazgató személyében Szakács Árpád korábbi harcostársát és társasházkezelő kollégáját szorították ki a Magyarságkutató éléről. A Kásler Miklós-féle konszolidációs kísérletnek az összes Horváth-Lugossy-ember áldozatául esett (ennek hátterét itt írtuk meg), így csak idő kérdése volt, mikor lép valamerre Borvendég Zsuzsanna is.
Személye arra bizonyíték, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk szellemi bázisa bizonyos pontokon nemhogy összeér, hanem szétválaszthatatlan: a Toroczkai-párt által szervezett Fekete István Szabadegyetemet úgy hirdetik, mint „a Mi Hazánk értelmiségi holdudvarából alapított” entitás, az előadók tekintélyes része mégis fideszesként közismert: Csókay András idegsebész, a kormánypárti médiából ismert Bedő Imre és Tóth Máté (energiajogász), a CitizenGO-s Schittl Eszter, Bogár László közgazdász stb. A Fekete István Szabadegyetem előadója maga Borvendég Zsuzsanna is.
Fideszebb a Fidesznél
Menczer Tamás szerint Tarr Zoltánnak azért kellett mennie az állami állásából, mert „meg akarja buktatni” a kormányt, de Borvendég Zsuzsannáról ilyet biztosan nem fog állítani. A történész jelöltként eddig adott nyilatkozataiban visszafogottan bírálta az Orbán-kormányt (hiányolta a szabad vitákat, kifogásolta, hogy a kabinet sokszor csak szavakban kemény az ukránokkal szemben, vétókkal nem stb.), viszont
a kampányban eddig leginkább Magyar Péter ellen vétette észre magát.
III/II-es besúgó volt Magyar Péter pártjának alelnöke címmel tartott sajtótájékoztatót Novák Előd oldalán a képviselői irodaház előtt. Az információ azonban nem sajátja, hanem a Magyar Nemzet közlése volt két nappal korábban. (Nem tudni, hogy a Tisza Párt alapítóinak kétes múltja visszahullhat-e Magyar Péterre; a friss politikusnak technikai okból kellett régi pártot átvennie, a választások után a régi gárdából feltehetően senki sem marad a szervezetben.)
Borvendég Zsuzsanna az Ultrahangnak adott interjúban azt mondta, ha EP-képviselő lesz, kulturális területen szeretne érvényesülni, és három fő jelenséget nevezett meg, mely ellen fel kívánja venni a harcot: woke, cancel culture, LMBTQ. A „probléma” csak az, hogy ez centiméterre ott van, mint a Fidesz-programja, illetve harca. Nem is teljesen érthető, miért hangoztatja ugyanebben a beszélgetésben, hogy a Mi Hazánk biztosan nem akar egy EP-frakcióban ülni a Fidesszel.
Borvendég szerint az Identitás és Demokrácia (Identity and Democracy, ID) euroszkeptikus képviselőcsoportjához, esetleg az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz (ECR) csatlakozna – de csakis ahhoz, amelyikben nincs a Fidesz és/vagy a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Kérdés, hogy ebből a képletből mi jöhet ki. A Politico európai kiadványának előrejelzése szerint az oroszbarát, EU-kritikus ID 85, míg az atlantista, EU-kritikus ECR 73 mandátumra számíthat a 750 fősre duzzadó EP-ben. Ezzel a két nagy (néppárt és szocialisták) mögött a harmadik-nagyedik-ötödik legnagyobb csoportot alkothatják majd, hiszen a liberális Európa Megújítása frakció is nagyjából az ID-hez hasonló eredményre számíthat.
A Mi Hazánk jó kapcsolatot ápol a német AfD-vel, amely az ID frakció egyik meghatározó pártja, a Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés mellett. AfD-s vendégek szoktak jönni Mi Hazánk-os rendezvényekre, és a magyar párt aktivistákkal segítette a németek legutóbbi berlini kampányát is. A Mi Hazánk oroszbarát politikája is az ID-t tenné természetes szövetségesükké. Az ID radikalizmusa az EP többi frakciója számára általában vállalhatatlan, úgyhogy képviselői jó eséllyel nem lesznek részei a választások nyomán szerveződő új parlamenti többségnek.
FRISSÍTÉS: Nem sokkal cikkünk megjelenése után Borvendég Zsuzsanna közleményt adott ki, amiben arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy otthagyja a Magyarságkutató Intézetet. „Történészként néhány hónappal ezelőtt kaptam a felkérést a Mi Hazánktól, hogy legyek a párt európai parlamenti képviselőjelöltje, amelyet örömmel vállaltam el. Mivel a jelölésem az előző munkanapon vált hivatalossá, a mai nappal minden eddigi civil megbízatásomról lemondok, beleértve a Magyarságkutató Intézetnél végzett munkámat is, és országjárásba kezdek” – közölte.
Nyitókép: Borvendég Zsuzsanna történész, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjelöltje beszédet mond a pártnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén a budapesti Pilvax közben 2024. március 15-én (fotó: MTI/Soós Lajos)
