Összeállt a menü – íme, a legérdekesebb választási csaták!
Borkai és Dézsi mellett még nyolcan indulnak Győrben, osztódott a Fidesz Egerben és Csepelen is, Dunaújvárosban pedig egy volt szocialistával indul a kormánypárt. Bizarr felállás alakult ki Ferencvárosban. Hiába lett az ellenzék legerősebb pártja hirtelen a Tisza, Magyar Péterék lényegében kiszálltak az önkormányzati versenyből, viszont az EP-szavazáson felboríthatják az ellenzéki térfelet. 1994 óta először van esély, hogy három főpolgármester-jelölt is 20% felett végezzen. Rég nem volt ilyen izgalmas választás.
Június 9-én EP- és önkormányzati választás lesz Magyarországon, az utolsó jelöléseket kedd délután 4-ig lehetett benyújtani. Ha nem is minden döntés jogerős még, a lényeg világos: a legkisebb falutól az országosan egységes listákig tudjuk már, hogy kikre lehet majd szavazni. Összeszedtük a legizgalmasabb csatatereket.
EP
21 mandátumért 11 listán versenyeznek a pártok. Ahhoz képest, hogy 36 párt próbálkozott ezzel, több mint kétharmaduk kiesett, azaz nem tudott 20 ezer aláírást időben összegyűjteni.
A parlamenti pártok közül a Fidesz–KDNP és a DK–MSZP–Párbeszéd közös listán indulnak, az LMP, a Jobbik, a Mi Hazánk és a Momentum pedig egyedül. Közülük az LMP és a Jobbik mandátumszerzési esélyei a legszerényebbek, de a Momentum sem érezheti magát biztonságban a közvélemény-kutatások alapján.
A parlamenten kívüliek közül először indul EP-választáson a Tisza, a párt, amelyet Magyar Péter hetekkel ezelőtt vett át. Korábban egri minipártként működgetett, de mostanra – valószínűleg – a második legnagyobb támogatottságú erő a Fidesz után.
Az MKKP (kutyapárt) indult már korábban is, de most először van reális esélye megugrani a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa először indul önálló pártként országos választáson, ahogy a Vona Gábor-féle Második Reformkor is – érdekes, hogy a volt Jobbik-elnökök pártjai közül a Jakab Péter által alapított Nép Pártján nem tudta összeszedni a szükséges aláírásokat. A 2022-es parlamenti választásokra alapított Megoldás Mozgalom, amit Gattyán György hozott létre, viszont elindulhat, ők két éve 1 százalékot szereztek.
A mandátumokat arányosan osztják majd el az 5 százalékot elérő listák jelöltjei között. Legutóbb a Fidesz–KDNP 13, a DK 4, a Momentum 2, az MSZP és a Jobbik 1-1 képviselői helyet szereztek.
A tisztán arányos, országosan egységes rendszer miatt ez a választás értelmezhető az ország legalaposabb közvélemény-kutatásaként is, az itt kialakuló sorrend meghatározza majd a felkészülést a 2026-os parlamenti választásra. Különösen a széttöredezett ellenzéki oldalon lesz fontos, ki mondhatja el magáról, hogy bírja a választók tömegeinek támogatását. Az év elején még az volt a nagy kérdés, hogy a DK mellett lesz-e komoly ellenzéki erő, ám most már inkább az, hogy a Tisza mellett lesz-e.
Nagyon valószínűnek látszik, hogy a magyar képviselet az EP-ben jobbra tolódik.
A fideszesek a 2019-es ciklust még a jobbközép Néppárt frakciójában kezdték, de onnan kitessékelték őket, és most azt remélik, hogy a Néppárttól jobbra álló Konzervatívokhoz csatlakozhatnak majd. A Tisza a Néppártba menne, a Mi Hazánk pedig talán az Identitás frakcióba, ami még a Konzervatívoknál is jobboldalibb. A biztos bejutásra álló pártok közül csak a DK-sok készülnek baloldali frakcióhoz csatlakozni.
Eddig öt magyar ült a szocialista frakcióban (4 DK-s és kezdetben egy MSZP-s, aki azóta párton kívüli lett), és volt két liberális (a momentumosok) magyar EP-képviselő is. Hogy továbbra is heten legyenek magyarok a Néppárttól balra, arra alig van most esély. Ilyen értelemben Magyarország várhatóan leképezi a várható EU-s trendet, hiszen a jobboldali frakciók erősödését jelzik előre kontinentális mérések.
Az EP-választás kulcskérdése, hogy mennyivel győz a Fidesz. 2009 óta az EP-választásokon mindig 50 százalék feletti eredménnyel nyert, ahogy a legutóbbi parlamenti választáson is. Ha alatta teljesít, akkor nem mondhatja június 10-től, hogy az ország nagyobb fele mögötte áll – igaz, ebből akkor sem volt gondja, amikor 2014-ben 45 százalékkal lett kétharmados többsége. Ettől még fontos, hogy a nemzeti parlamentben gyakorolt teljhatalmának legitimitása legalább elvi szinten megkérdőjelezhető lesz-e.
Egy 45 százalék alatti eredmény szinte már kínos lenne, még annak ellenére is, hogy Európa bármely más országában minden párt boldog lenne ekkora győzelemmel a zsebében.
Csakhogy ez Magyarország, ahol a „csak a Fidesz” választási jelszó szó szerint is érvényes: immár a 2006-os önkormányzati választás óta, mindig.
Önkormányzatok
Az egyetlen olyan választás, ahol 2006 ősze óta a Fideszen kívül más erők is életképesnek mutatkoztak, az éppen a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választás volt. Akkor egy igen széles ellenzéki összefogás, alkalmi és lokális koalíciók százainak megkötése után, képes lett egész jó eredményekre: elvették a Fidesztől Budapestet, és megszereztek a 23 kerületből 14-et, illetve a 23 megyei jogú városból 10-et (azóta 25 megyei jogú város van, így számolva 11-ben győzött ellenzéki polgármester öt éve). Számos településen az akkori ellenzéki koalíciók azóta felbomlottak, és ezekben a napokban az ellenzéki térfél teljesen át is rendeződik éppen. Ám ettől még fontos kérdés, hogy az akkori eredményekhez képest hány fideszes és nem fideszes vezetésű települése lesz az országnak, az arányok érdemben változhatnak-e valamelyik irányba.
A helyzet azért különleges, mert a legerősebb ellenzéki erőnek kinéző Tisza lényegében nem indul az önkormányzati választáson. Ahol viszont elindul (négy fővárosi kerületben a polgármesterségért, és listán a fővárosi közgyűlési helyekért), ott elég komolyan átvariálhatja az erőviszonyokat.
Budapest
1994 óta nem fordult elő Budapesten, hogy három főpolgármester-jelöltnek is esélye legyen 20 százalék feletti eredményre
(akkor Demszky Gábor, Latorcai János és Baráth Etele mind 25 százalék felett végeztek). Most Karácsony Gergely (DK–MSZP–P), Szentkirályi Alexandra (Fidesz–KDNP) és Vitézy Dávid (LMP–VDB) is megszerezheti a szavazatok legalább ötödét, míg a negyedik jelölt (Grundtner András, Mi Hazánk) jóval szerényebb eredményre számíthat.
A három erős jelölt közül Karácsony áll a legjobban, és mellette szólhat, hogy a rendszerváltás óta egyetlen egyszer fordult csak elő, hogy a hivatalban lévő polgármestert nem választották újra: ezt éppen Karácsony érte el öt éve, Tarlós István kihívójaként. 1990-ben nem volt még közvetlen főpolgármester-választás, 1994-től 2006-ig mindig Demszky Gábor nyert, és Tarlós úgy győzött 2010-ben, hogy elődje akkor már nem indult, úgyhogy Horváth Csaba (MSZP) és Jávor Benedek (LMP) voltak az ellenfelei. Az igazi kampány persze csak most kezdődik, és a Magyar Nemzet éppen kedden ígérte meg, hogy titokban rögzített hangfelvételek és levelek sorát hozza nyilvánosságra hamarosan Karácsonytól és a stábjától.
A Fővárosi Közgyűlés tagjait 2010 óta először választhatják meg ismét listáról a budapestiek, miután a Mi Hazánk javaslatára a fideszes képviselők átírták a választási törvényt. Tíz lista lesz: az EP-n is listát állítók közül nincs itt a Második Reformkor, a Mindenki Magyarországa és a Megoldás, van viszont helyettük Munkáspárt, három kerület civil szervezeteinek a szövetsége és a Nép Pártján.
A kerületi polgármesterek jelölése meglehetősen kaotikus.
Nincs olyan párt, amelynek mind a 23 kerületben lenne olyan polgármesterjelöltje, akiket hivatalosan is támogatnának.
Még Fidesz-logó is csak 21 kerületben lesz valamelyik jelölt neve mellett (a XX. és XXIII. kerületben ugyanazt a független jelöltet támogatják kívülről, akik 2019-ben is győztek). A Mi Hazánknak lesz a második legtöbb saját kerületi polgármester-jelöltje: húsz. A DK-logó is húsz kerület polgármesterjelöltje mellett lesz látható, de mindegyiküket másik párt vagy szervezet is támogat; az MSZP 18 jelöltje közül csak 1 olyan lesz, akit másik párt nem támogat (a VIII. kerületben); a Momentum 3 saját és 18 közös jelöltet indít; az LMP 3 sajátot és 12 közöset; az MKKP 5 sajáttal indul; a Jobbik 2 sajáttal és 7 közössel, a Tisza 4 sajáttal.
Izgalmas csaták a fővárosban
A legnagyobb győzelmet az összes fideszes kerületi polgármester közül Pokorni Zoltán aratta 2019-ben, amikor a XII. kerületben 59 százalékkal győzött. Csakhogy ő most nem indul, vissza akar menni tanárnak. Helyette a Fidesz az eddigi helyettesét, Fonti Krisztinát indítja. Fő kihívója Kovács Gergely, a kétfarkúak jelöltje lesz, akit hivatalosan más párt ugyan nem támogat, de a Mi Hazánkon kívül itt senki nem állított jelöltet. (A DK majdnem, de mégse.) Ez az egyik kerület, amely esetleg a Fidesztől ellenzéki kézre kerülhet, és biztos, hogy az egyetlen része az országnak, amit reális eséllyel az MKKP irányíthat majd. Persze csak ősztől, mert a mostani önkormányzati vezetők mandátuma októberig tart, ám a Fidesz spórolásra hivatkozva előre hozta az önkormányzati választást az EP-szavazás napjára.
Baranyi Krisztina a IX. kerületben szintén látványos győzelmet aratott 2019-ben (negyedik legjobb budapesti eredménnyel, 57,5 százalékkal), de most hivatalosan csak a saját magáról elnevezett civil szervezet jelöli. A kerület ellenzéki képviselőinek nagy többsége (jobbikos, volt momentumos, szocialista, párbeszédes és DK-s is van köztük) mind egy független jelöltet támogatnak, akinek a saját pártjuk viszont nem adja a logóját. Ez a független jelölt pedig nem más, mint Gegesy Ferenc, volt SZDSZ-es politikus, aki 2010-ig, húsz éven át vezette a kerületet, és egyébként évekig Baranyi tanácsadója is volt. Hogy kicsit bonyolódjon a helyzet, Baranyi egyébként a kutyapárt budapesti listavezetője is (azaz képviselő lehet a Fővárosi Közgyűlésben), azonban a párt hivatalosan nem jelölte ferencvárosi polgármesternek. A kerületi képviselők közül DK–MSZP támogatással indulnak a Gegesyt indító politikusok, néhány momentumos, LMP-s és kutyapártos pedig Baranyi civil szervezetének a logójával indul.
Csepelen (XXI. kerület) újraindul Borbély Lénárd, aki legutóbb a Fidesz színeiben győzött, de miután összeveszett Németh Szilárd választókerületi elnökkel, elvesztette a kormánypárt támogatását, és a Fidesz így Dudás Zoltánt indítja. A Momentum jelöltje (Dukán András) mellé beállt a DK és az MSZP is, így elvben nem kizárt, hogy ez a kerület is ellenzéki kézre jut, ha a fideszes közönség nagyon szétszavaz Borbély és Dudás között.
A XI. és XVIII. kerület DK-s polgármesterei viszont aggódhatnak, mert a kerületekben a Tisza pártnak is lesz jelöltje. Ha a Tisza polgármesterjelöltjeire annyian szavaznak majd, mint a párt EP-listájára ezekben a kerületekben, akkor az elvehet annyit a regnáló ellenzékiektől, hogy a Fidesz esetleg megszerezze ezt a két kerületet. A XI. kerületben DK–MSZP–LMP koalíció támogatja a mostani polgármestert, a XVIII.-ban az LMP-nek saját jelöltje lesz, viszont a DK–MSZP szövetséghez ott csatlakozott a Jobbik.
A Tisza még két fideszes vezetésű kerületben indít polgármesterjelöltet. A X.-ben nagyjából teljes az ellenzéki összefogás (DK–Momentum–MSZP–LMP), a XVII.-ben viszont a Momentum is saját jelöltet állított, szemben a DK–MSZP–LMP–Jobbik szövetség emberével.
A Fidesz legjobb terepe
A megyei közgyűlések tagjait szintén arányos rendszerben, listás szavazással választjuk, de ezen a választáson nem vehet részt az 1,3 millió budapesti, és a 25 megyei jogú városban élő további 1,6 millió szavazópolgár. Így is közel 5 millió embernek lesz joga ezekre a listákra szavazni, de e kisebb települések lakói jellemzően még nagyobb arányban támogatják a Fideszt, mint városi honfitársaik.
2019-ben a 381 közgyűlési mandátumból 245-öt vittek el a fideszesek, ez a mandátumok 64 százaléka, ami egy tisztán arányos választási rendszerben elképesztő többség.
Az összes megyében csak a Fidesz–KDNP szövetségnek, a DK-nak és a Mi Hazánknak lesz listája. Magyar Péter állítása szerint a Tisza is összeszedte mindegyikben a szükséges számú aláírást, de arra jutott, hogy mégsem indulnak, mert túl sok gyanús elem keveredhetett a jelöltjeik közé, akik lejárathatnák a pártot. A káderhiány nyilvánvaló probléma egy új pártnál, de egyébként a régieknek sem egyszerű a helyzetük. A 2019-es ellenzéki összefogás egyik fontos oka volt, hogy a pártoknak nem is lett volna elég emberük, hogy az összes településen minden tisztségre elég jelöltet állítsanak, és több településről hallottuk, hogy idén még a Fidesznek is gondjai voltak az esélytelen körzetek feltöltésével.
A Tiszának, ha volt is most elég közgyűlési jelöltje, nem tudták ellenőrizni őket. Ez a probléma vezethetett oda is, hogy Magyar Péter három héttel ezelőtti, Békéscsabán elmondott ígérete ellenére sem nevezett meg olyan önkormányzati jelölteket, akik ugyan más szervezet nevében indulnak, de támogathatónak ítélte volna meg őket.
Az országos építkezés szempontjából nem jó a Tiszának, hogy nem lesznek emberei az önkormányzatokban, és így az önkormányzati cégekben sem, viszont elkerülhetik, hogy szerencselovagok, megbízhatatlanok keveredjenek a nevükben botrányokba.
A 19-ből 17 megyében tud elindulni a Momentum, 14-ben az MSZP, 6-ban az LMP, 4-ben a Jobbik, 2-ben a Nép Pártján, és 1-1 megyében a Mindenki Magyarországa, a Második Reformkor és az MKKP.
Izgalmas csaták a nagyvárosokban
Miskolcon legutóbb 54 százalékkal győzött az összellenzék jelöltjeként Veres Pál volt gimnáziumi igazgató, akit a legtöbb párt idén is támogatott volna, de a DK ragaszkodott ahhoz, hogy saját parlamenti képviselőjét, Hegedűs Andreát indítsa el. Ezt az ötletet aztán LMP is magáévá tette. A DK szerint Veres túl puha volt a Fidesszel. Veres indulni akart, aztán április 3-án családi és egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett, a DK viszont visszaléptette Hegedűst is, és így most Barkai László gyermekorvos lett a DK–LMP–MSZP–P jelöltje. A Jobbik és a Momentum viszont őt nem támogatja, és inkább Varga Andrea Klára civil önkormányzati képviselőt indítja. Összesen nyolc jelölt van, többek között a Nép Pártján és a Mi Hazánk is saját emberrel készül. A Fidesz Tóth-Szántai Józsefet, egy helyi rádióadó főszerkesztőjét jelölte.
Hódmezővásárhelyen kényelmesen, 57 százalékkal győzött legutóbb Márki-Zay Péter, ám azóta volt már hat párt közös miniszterelnök-jelöltje is, és akkor csúnyán vesztett. Az egykor vele összefogó pártok nem indítanak hivatalosan senkit sem ellene, de a Jobbik már jelezte, hogy egy független jelöltet, a városi cégeket 2020-ig vezető Kovács Pált támogatja – aki MZP szerint Lázár János embere. A Fidesz megint Grezsa Istvánt indítja, mint öt éve, és lesz még jelöltje a Mi Hazánknak is.
Dunaújvárosban újra indul Pintér Tamás, az egykor jobbikos parlamenti képviselő, de mint legutóbb, úgy most sem lesz pártlogó a neve mellett.
Egyetlen kihívója lesz csak, a Fidesz részéről Magyar András, aki viszont 2022-ig a helyi MSZP-alapszervezet vezetője volt.
A káderhiány a Fideszben talán itt a leglátványosabb, pedig sok más településen is civileket indít a párt.
Egerben legutóbb a volt jobbikos Mirkóczki Ádám összellenzéki jelöltként győzött, de azóta minden ellenzéki párttal összeveszett. Úgy tartják róla, hogy túl fideszes lett, bár a Fidesz indít ellene jelöltet. Továbbá függetlenként indul a városi Fidesz két korábbi frakcióvezetője is: a belharcok Heves megye legnagyobb városában rendesen megcincálták a kormánypártot. Itt úgy volt, hogy a Momentum állíthat közös jelöltet a DK-val és az MSZP-vel, de a kiszemelt politikus családi okokra hivatkozva március 15-én visszalépett, és a Momentumnak nem volt több ötlete. Csak április 11-én sikerült új embert találni, akit az MSZP hozott – legalábbis korábban a párt önkormányzati képviselője volt. Egerben tehát összesen hét jelölt indul a polgármesteri székért.
Győrben Borkai Zsolt visszatérése okozhat izgalmat. 2019-ben a szexbotránya után győzött, de azonnal lemondatták, és új választáson a Fidesz Dézsi Andrással nyert. Most is Dézsi a Fidesz jelöltje, Borkaival nagyon éles kampánycsatákat vívnak már most. Az ellenzék itt nem tudta kihasználni, hogy a fideszes közönség kétfelé szavazhat. A DK és a Jobbik Glázer Tímeát, az LMP és a Momentum Pintér Bencét jelölte: utóbbi ellenállása miatt nem sikerült megszervezni az előválasztást. Összesen tízen indulnak a polgármesterségért, ami szokatlanul nyílttá teheti a versenyt.
Békéscsabán ugyan toronymagasan esélyes Szarvas Péter, aki legutóbb 79 százalékkal győzött, de az ottani helyzet is elég bizarr ahhoz, hogy említést tegyünk róla. Szarvas civil szervezete ugyanis 2014-ben a Fideszből szakadt ki. Most nem indít senkit ellene a kormánypárt, ahogy már 2019-ben sem, viszont képviselőjelölteket állítanak mindenütt a Szarvast támogató egyesület indulóival szemben. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a DK–MSZP–P–Nép Pártján helyi koalíció azt a Pap Jánost indítja, aki eredetileg SZDSZ-es politikusként 1990-től 2006-ig már vezette várost, de az utóbbi években karbantartási munkákat végzett az önkormányzatnak. Még az is előfordult, hogy füvet nyírt, táblákat rakott helyre. Ez az egyetlen település, ahol Magyar Péter felvetette, hogy támogat egy helyi civil szervezetet – ami a DK és a Momentum szerint valójában fideszes társaság. Aztán időközben Magyar úgy döntött, hogy az országjárása első napján bejelentett terv tarthatatlan, és feladta, hogy szövetségeseket keressen. (Amint már jeleztük: még a megyei közgyűlésekre sem adott le listákat.)
Ember legyen a talpán
A sok összeveszésen, keresztül-kasul szőtt koalíciókon, az utóbbi évek önkormányzati botrányain is jól látszik, hogy mennyire nehéz a helyi politikába embereket találni. Ennek részben oka lehet, hogy a kampányok nagyon eldurvultak, elképesztő támadásoknak teheti ki magát és családját az, aki beszáll. Az is számíthat, hogy rengeteg hatáskört és így pénzt is elvont a kormány az elmúlt években az önkormányzatoktól. Tulajdonképpen 1990 óta minden ciklusban egyre kevesebb befolyása van a helyi politikusnak, miközben a legkönnyebben őket találják meg az emberek a problémákkal.
Nyitókép: résztvevők a Tisza Párt demonstrációján a debreceni Kossuth téren 2024. május 5-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
