Németh Zsolt: „Ha nem lennénk NATO-tagok, jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi”
„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.
Nemzetközi előadók és magyar politikusok (köztük a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf) részvételével tartották kedden a Magyar Atlanti Társaság (MAT) „Európai biztonság: az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia” címet viselő konferenciáját a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvény furcsamód az egyetlen idén, amelyen magas szinten emlékeztek meg a NATO 75. születésnapjáról, valamit Magyarország csatlakozásának 25. évfordulójáról – igaz, némi késéssel, hiszen utóbbi március 12-én volt. A szervező MAT azonban, bár alapítása még Antall Józsefhez köthető, csak tavaly aktivizálódótt újra igazán, éppen azért, mert figyelmesek lettek az antiatlantista hangok erősödésére a társadalomban. Pártpolitika felett álló szervezetként határozzák meg magukat, a tagokat csupán annyi köti össze biztosan, hogy fontosnak tartják Magyarország NATO-tagságát. Még az elnökségen belül is nagy viták szoktak lenni: ezt a Válasz Online is megtapasztalhatta áprilisban, amikor a MAT sajtóbeszélgetésén az elnök Csóti György és a főtitkár Gyarmati István keveredett parázs vitába az ukrajnai háború okairól. A szervezet sokszínűségét mutatja az is, hogy alelnökei között van az egykor SZDSZ-es, két éve Márki-Zay Péter külügyi kabinetvezetőjeként is feltűnt Szent-Iványi István csakúgy, mint a fideszes Németh Zsolt.
Utóbbi produkálta mindenesetre a tegnapi konferencia legfigyelemreméltőbb beszédét. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke korábban is hangot adott már a kormányzati kotta vezérdallamától eltérő szólamoknak, ám kedd délután még e tényhez képest is erőseket mondott. Például:
„A NATO ugyanis – bármit mondjanak is Putyin elnök nagyra becsült propagandistái – nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, viszont képes megvédeni tagjait egy orosz támadástól. Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk.”
Továbbá :
„A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok – vagy legalábbis a NATO-tagok egy része – felett, és ezt a NATO ellehetetleníti. Oroszország magatartása többet mond el önmagáról, mint rólunk.”
A fideszes külpolitikus szerint
az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk: kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon.
Azaz a magyar szuverenitást kezdenék ki, ezért „a NATO nemcsak fizikai biztonságunk garanciája, hanem szuverenitásunké is – ez a szuverenitásvédelmi politika egyik legfontosabb eleme”.
Ráadásul „amikor Lavrov orosz külügyminiszter legfrissebb nyilatkozatait olvassuk, vagy amikor Fehéroroszország, ahová Oroszország atomfegyvereket telepített, dróntámadással vádolja a NATO-tag Litvániát”, akkor az ukrajnai háború eszkalációja komolyan fenyeget, ezért „Magyarország NATO-tagságának az elmúlt 25 év során most van a legnagyobb jelentősége”. Németh Zsolt szerint határozottan állást kell foglalni azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek szembefordíthatják a magyar közvéleményt a NATO-val. „A közvélemény bármiféle megvezetése NATO-ügyben jelenleg közvetlenül fenyegeti hazánk fizikai biztonságát és szuverenitását.”
Németh azt sem hagyta homályban, kik dolgoznak tudatosan azon, hogy a NATO-ba vetett közbizalom meginogjon. „A közép-európai országok NATO-tagságát biztonsági kihívásnak értékelő orosz katonai stratégia részét képezi a tagállamokban – köztük Magyarországon – a NATO-hoz tartozás iránti közbizalom megingatása.” Ettől még szerinte lehet kritizálni a NATO-t, ám csak olyan megközelítéssel, hogy a szövetség mitől lehetne jobb, illetve hogy hogyan tudunk jobban élni a NATO-tagságunkból származó lehetőségeinkkel. Ezt élesen el kell különíteni attól a vonaltól, amelynek „az a következtetése, hogy alapvetően nem szabadna a NATO-hoz tartoznunk: a NATO maga a gonosz, és Te, magyar állampolgár, stratégiai tévedést követtél el, amikor a NATO-népszavazáson a tagság mellett szavaztál. („De ez talán még korrigálható…”) Ez az a kritika, ami ellen mindig következetesen és határozottan állást kell foglalni, amikor csak jelentkezik, felbukkan.”
A fideszes politikus utalt ráadásul arra is, hogy utóbbi a jelenség a kormányoldalon figyelhető meg. „Itt nekünk, a kormányoldalnak különösen résen kell lennünk. Világossá kell tenni, hogy
a NATO-tagság iránti közbizalom megingatására irányuló kommunikáció akkor is a kormány tényleges politikáját támadja, ha retorikailag megpróbálja kormánypártiként hangszerelni magát.”
Németh Zsolt ezen a ponton konkretizálta is fentieket, Ukrajna helyzetével modellezve a megfelelő és nem megfelelő kritikai irányokat. Az elsőbe az tartozik szerinte, ha valaki latolgatja, mit tesz jól vagy rosszul a NATO a béke vagy a NATO-tagországok biztonsága érdekében. Németh állítása szerint a kormány csupán ezt teszi NATO-fórumokon. „Viszont rendkívül káros annak a panelnek az ismételgetése, hogy a NATO miatt tört ki az orosz-ukrán háború. A mantra így hangzik: indokolt uralmat gyakorolni a nagyhatalmak, Oroszország, esetleg Kína részéről a saját érdekszféráik felett. Számukra ugyanis kedvezőtlen precedens, hogy a világ szuverén országai szabadon élhetnek az ENSZ Alapokmánya 51. cikkében biztosított jogukkal szövetségeseik megválogatására.”
Holott magyar szempontból teljesen indokolatlan a NATO hibáztatása, a NATO ugyanis „semmi olyat nem művelt Ukrajnában vagy Ukrajnával, ami Oroszországot a nemzetközi jog alapján felhatalmazta volna preventív csapásra Ukrajna ellen akár 2014-ben, akár 2022-ben”.
Németh Zsolt határozottsága már csak azért is figyelemreméltó, mert 2022 nyarán Tusványoson házigazdaként ő éppen ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a miniszterelnök gyakorlatilag a fenti mantrát adta elő. Zárójeles megjegyzésként érdemes idézni, mit mondott a kormányfő akkor:
„Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, a diplomáciában ritka módon ezt még le is írták, és elküldték az amerikaiaknak is, és elküldték a NATO-nak is. Ahol leírták, hogy azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt mondja ki Ukrajna, és biztosítsa e felől maga a NATO is Oroszországot, és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amellyel el lehet érni Oroszország területét. A nyugatiak ezt az ajánlatot elutasították, tárgyalni sem voltak róla hajlandók. Azt mondták, hogy a NATO egy »open door policy«, vagyis nyitva van az ajtaja, bárki jelentkezhet, és majd mi eldöntjük, hogy akarjuk-e őket felvenni, vagy nem. Ez a visszautasítás pedig azt a következményt váltotta ki, hogy ma az oroszok fegyverrel akarnak érvényt szerezni azoknak a biztonsági igényeiknek, amelyeket korábban tárgyalás útján akartak elérni.”
Zárójel bezárva.
Vissza a tegnapi MAT-konferenciára, amelyen Németh elmondta még: semmi magyar érdek sincs abban, hogy Oroszország önhatalmúlag megmondhassa más országoknak, hogy élhetnek-e a nemzetközi jogból eredő jogaikkal vagy nem.
„Nem szabad precedenst teremteni arra, hogy Oroszország ezt bárkinek is megmondja, mert akkor nekünk is meg fogja mondani.”
Az orosz-ukrán háború tehát nem a NATO, hanem „az orosz érdekszféra-politika miatt tört ki”, a magyar álláspont viszont Németh szerint egyértelmű: „elítéljük az Ukrajna elleni orosz agressziót, és kiállunk Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett”. Amikor pedig kritizálják a NATO-t, azt csak a NATO érdekében teszik. A külügyi bizottság elnöke szerint olyan európai „stratégiai autonómiához” nem fűződik magyar érdek, amely nem több, mint Európa leszakadása Amerikáról, és ezzel rontaná Európa megvédhetőségét. Ahhoz már igen, hogy Európa jobb képességekkel szálljon be a közös biztonságba, ezért a NATO ernyője alatt növelje a kontinens megvédhetőségét és szerepét a szervezetben.
„Ennek az elérésében az elkövetkező 25 évben, belértve az idei EU-elnökség időszakát is, a magyar diplomáciának aktív szerepet kell játszania” – zárta beszédét Németh Zsolt.
Nyitókép: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Világrend és biztonság – A béke ideje? című kerekasztal-beszélgetésén 2023. július 19-án (fotó: MTI/Veres Nándor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
