Vigyázzon, a gázszámla hazudik!
A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.
Múlt csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken pert nyert Tóth Bertalan szocialista parlamenti képviselő a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben. Nem egyszerű elmagyarázni a per tárgyát, politikai tőkét ebből a párt aligha tud kovácsolni a mostani kampányban, amikor sokkal egyszerűbb szlogenek feszülnek egymásnak. Mégis fontos megismerni ezt a pert, pláne a mögötte lévő történetet, mert alapvetően arról szól, hogy a kormányzati hazugságoknak gátat lehet-e szabni a jog eszközével. Konkrétan pedig arról, hogy meddig lehet havonta több millió embernek egy üzleti számlának álcázott felületen hazug propagandát terjeszteni.
A rezsibox
Magyarországon minden hónapban 3,3 millió háztartás kap gázszámlát az állami MVM-től. Ezen már 2013 óta rajta van egy úgynevezett rezsibox, azaz egy narancs mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész,
amely nem arról szól, hogy mennyit kell fizetni, hanem sajátos módon arról, hogy mennyit nem kell befizetni.
A rezsicsökkentésnek nevezett, immár több mint tíz éve tartó kormányzati akció egyik legfontosabb, állandóan látható reklámja ez. 2022 augusztusáig azt is leolvashattuk a dobozról, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta, a 2012 végi árakhoz viszonyítva mennyivel kevesebbet kellett fizetnünk a gázért. Aztán jött 2022, az oroszok elzárták az EU-ba menő gázexportjuk jelentős részét, a kereskedők hiánytól tartottak, a spekulánsok erre rájátszottak, és augusztus végére olyan drága lett a gáz Európában, amit elképzelni sem mert senki korábban. A magyar költségvetés ebbe belerokkant, és fel kellett adni a rezsicsökkentés addigi politikáját, így bevezették az átlagfogyasztás felett vételezők esetében az úgynevezett „lakossági piaci árat”. Amely még a nevében is hazudik, hiszen nem piaci, mert a tarifa 2022 nyara óta változatlan, pedig azóta tizedére esett a gáz európai ára.
Mindenesetre 2022 augusztusától új kormányrendelet van érvényben a rezsibox tekintetében: azóta a 2013 óta megspórolt összeget már nem kell feltüntetni, hanem csak azt, hogy az adott hónapban mennyit spórolt a fogyasztó. Azaz mennyivel olcsóbb volt a lakossági gáz a piaci árhoz képest.
Az átverés
A probléma ezzel az, hogy a világtörténelem legdrágább gázárához, a 2022 második felében érvényes árhoz képest mutatja a spórolás mértékét a rezsibox.
Úgy számolnak, mintha 500 forint lenne a gáz köbméterének ára az európai piacon, miközben az idén nem nagyon ment 120 forint fölé, sőt inkább alatta volt.
A rezsibox tehát úgy számol, mintha adókkal és egyéb díjakkal együtt 1020 forint lenne a gáz köbméterének piaci ára, és ugye ennél még a 747 forintos, átlagfogyasztás felett fizetendő „lakossági piaci” ár is alacsonyabb.
Ahhoz, hogy az 1020 forint kijöjjön, ÁFA nélkül 803 forintos lakossági gázár kellene: ez áll magának a gáznak az árából, és erre rájönnek az úgynevezett rendszerhasználati díjak, amelyek némileg mindig magasabbak, mint a gázmolekulák ára. Így jön ki az előző bekezdésben írt nagyjából 500 forintos gázár, amivel a rezsiboxban számolnak.
A gáz piaci ára (díjak és adók nélkül) már 2023-ban is bőven 500 forint alatt volt, tehát legalább másfél éve úgy számolja ki nekünk az MVM a rezsiboxban a megspórolt összeget, hogy jócskán elavult, a valóságosnál sokkal drágább árhoz viszonyítja azt.
Ahhoz, hogy a rezsibox problémája világos legyen, fontos tisztázni, hogy mit jelent az európai piaci ár. Ezen ugyanis a holland gáztőzsde, az úgynevezett TTF mindenkori árait értjük, mert az EU-ban a kereskedők általában ehhez kötik az áraikat. Ugyan az MVM és az orosz Gazprom szerződésében szereplő árképlet titkos, de megkötése után több, a szerződést közvetlenül ismerő forrás is megerősítette háttérbeszélgetéseken, hogy a TTF-ár havi átlagát kell fizetnie a magyar államnak az orosz gázért, amelyet jórészt a háztartások ellátására fordítanak. Azóta a kormány több tagja is megerősítette, hogy a szerződésben a TTF árai az irányadók.
Mit lehet kezdeni a hazugsággal?
A politikai szlogeneket nem lehet bíróság elé citálni. Arra, hogy egy politikus hazudik, legfeljebb rámutatni lehet. Tavaly novemberben például végigvettük, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáció ívein milyen sok hazugság és csúsztatás szerepelt, de ettől még senki sem tiltotta el a kormányt az ívek terjesztéséről, vagy éppen a visszaküldött válaszok kiplakátolásától. Amikor egy korábbi miniszterelnök maga állította, hogy „végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet”, annak sem lehetett jogi következménye. A rezsibox ügye azért izgalmas, mert összekapcsolódik egy kereskedelmi ügylettel, azaz szemben a politikai lózungokkal, egy jogilag erősen szabályozott világban jelenik meg.
Pontosan ezt a lehetőséget használja ki egyébként az Európai Bizottság is, amikor olyan magyar törvényekbe igyekszik belekötni, amelyek alapvetően a propaganda céljait szolgálják, de az ízléstelen kampányokkal szemben nincs joga a brüsszeli intézménynek fellépnie. Ezért a CEU-t kiebrudaló törvényt és a gyermekvédelminek nevezett, a homoszexualitás ábrázolását korlátozó törvényt is versenyjogi alapon támadták meg, és elsősorban így tudták levezetni belőlük az európai jog megsértését az EU bírósága előtt. Nem azokra a lényegi szándékokra hivatkoztak, amelyek miatt ezeket a törvényeket valójában elfogadták Magyarországon.
Tóth Bertalan tavaly nyár végén kezdte számonkérni az energetikai és az igazságügyi minisztereken, hogy miért terjeszthet az állami szolgáltató hazugságokat hónapról hónapra több millió számlán. „Mi alapján számolja a »rezsiboxban« feltüntetett, »rezsicsökkentés« nélküli számlaösszeget 1026 forintos köbméterenkénti áron az állami földgáz egyetemes szolgáltató?” – kérdezte Lantos Csabát tavaly augusztusban,
amire Koncz Zsófia államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány megvédi a családokat, és ezt a magyar emberek pontosan tudják,
továbbá emlékeztetett, hogy a baloldali kormányzás nyolc éve alatt tizenötször emelkedtek a rezsiárak. Ezután Tóth az igazságügyi minisztert kérdezte, hogy mikor lép fel a fogyasztók megtévesztésével szemben. A kérdést Tuzson Bence továbbküldte Lantos Csabának, akinek a nevében Koncz írt vissza megint, mindössze annyit, hogy az előző válasza az irányadó. Ez így ment különböző módokon megfogalmazott, és szinte szó szerint megegyező válaszokkal Tóth és a minisztériumok között egész tavaly ősszel.
Próbálkozás a joggal
Csakhogy közben Tóth bejelentést tett a GVH-nál, vizsgálatot kezdeményezve az MVM ellen a fogyasztók megtévesztése miatt. Érvelése szerint a rezsiboxban feltüntetett összegekkel az MVM eltántorítja a fogyasztókat, hogy esetleg mástól vegyenek gázt, így ez egy versenyjogi problémának tekinthető helyzet.
A GVH kivizsgálta a bejelentést, majd arra jutott, hogy nincs oka versenyjogi vizsgálatot indítani. Többek között azzal érvelt, hogy Magyarországon jelenleg az MVM-en kívül más cég nem árul gázt a lakosságnak. Tóth szerint talán pont azért nem, mert a rezsibox megtéveszti a fogyasztókat, így nem alakulhatott ki igény rá. Elvben három energiakereskedőnek is van engedélye jelenleg a háztartások kiszolgálására, és a háztartási fogyasztóknak is jogukban áll otthagyni a hatósági árat felszámító állami szolgáltatót, de érdemi érdeklődés hiányában néhány éve az utolsó magáncég is kiszállt ebből a piacból.
Vagyis a vitát elvitték a „hazugság szerepel-e a számlán” kérdéstől oda, hogy a mostani helyzetben „az esetleges hazugság torzíthatja-e a versenyt”. Ugyanerről szólt az MVM érve is, hiszen a GVH-nak azt írták, hogy a rezsiboxban feltüntetett adatnak „nem ár-összehasonlítás a funkciója, annak tartalma nem is alkalmas (nemlétező) piaci termékek összehasonlítására”.
Az érvelést a GVH elfogadta, annak ellenére is, hogy a rezsibox feltüntetését előíró törvény szerint „a földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értékéhez képest” kell meghatározni a spórolás mértékét, ami mégiscsak egy összehasonlítási szándékot fejez ki. Egyébként pedig mi másért lenne ott? A rezsiboxban szereplő egyik összeg mellé ezt írják minden számlára: „Így az elszámolt időszakban az Ön megtakarítása: XYZ Ft. (Ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra került.)” A számlamagyarázó pedig ezt állítja erről az összegről: „Az Ön megtakarítása, azaz a fenti világpiaci áron számolt és a rezsicsökkentett áron ténylegesen fizetendő összeg különbözete ebben az egy elszámolt időszakban.” Ezek a szövegek is ár-összehasonlítást ígérnek, még akkor is, ha az MVM azt állította a GVH-nak, hogy nem így van. Ráadásul ha nem erről szólnak, akkor hazugság a számla állítása, miszerint „ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra kerül”, hiszen miért vonták volna le pont ezt az összeget a számláról, ha nem két ár különbségét jelenti?
A GVH egy harmadik érve mutatja talán a leginkább, hogyan lehet eltéríteni egy vitát az eredeti tárgyától. A hivatal szerint azért nem lehet vitatni az MVM számítását, mert a cég honlapján lévő, a számlákat magyarázó leírásból kiderül, hogy a rezsiboxban foglalt adat „a 2022. december 31-ig meghatározott világpiaci árhoz viszonyítva kerül feltüntetésre”.
Azaz az alaposan utánajáró fogyasztó tudhatja, hogy amit a számla szerint spórolt, az akkor lenne igaz, ha örökké 2022 második félévében élnénk.
A GVH azt mondta tehát, ha a számítási képletnek megfelel a razsibox számítása, akkor nincs mit tennie, és arról a hivatal nem tehet, hogy a képlet másfél éve elavult.
A per
Tóth e válaszok nyomán beperelte a GVH-t, és kérte a bíróságot, hogy kötelezze a versenyjogi eljárás lefolytatására a hivatalt. Ezt a pert nyerte meg múlt csütörtökön.
A bíróság szerint felmerül, hogy nagyságrendbeli eltérés lehet a rezsiboxban megjelenő spórolás és a valódi spórolás között, és mivel a számlaképet előíró kormányrendeletben az „elszámolási időszak” spórolásának feltüntetését írják elő, ezért nem lehet azzal védekezni, hogy a 2022-es árak alapján megfelelő a számítás. Még akkor se, ha erre az MVM a honlapján egyébként felhívja a figyelmet.
A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős, a GVH-nak most 30 napja van, hogy elindítsa a vizsgálatot az ügyben. Ebből még nem következik, hogy el is tiltja majd az MVM-et a mostani gyakorlatától, vagy hogy bírságot szabnának ki rá az emberek megtévesztése miatt. Az is lehetséges, hogy az ítélet hatására új kormányrendelet készül, ami konkrétabban meghatározza, hogyan kell bemutatni a lakosságnak, hogy mennyit spórolt a kormány rezsivédelmi politikájának köszönhetően.
A hazugság spirálja
A rezsicsökkentés tizedik évfordulójára írt cikkünket ezzel a történettel kezdtük: a 2010-es évek derekán a német szövetségi parlament egyik képviselőjének igyekeztünk elmagyarázni, hogy mit jelent a magyar politikában a „rezsicsökkentés” szó. Egyre kerekebb szemekkel nézett. Amikor ott tartottunk, hogy minden számlán rajta van, 2013 óta mennyit spórolhatott az intézkedésnek hála a fogyasztó, és hozzátettük, a közös képviselőknek a társasházak faliújságjain kötelező kitenni a közös spórolást mutató friss dokumentumot is, akkor végre nagyon halkan megszólalt: „zseniális”. Kicsit gondolkodott, majd hozzátette: „bár azt hiszem, helyes, hogy ezt nálunk nem lehetne megcsinálni”.
Az elmúlt immár tizenegy év rezsipolitikája sok szempontból vitatható, hiszen egészen 2022 augusztusáig nem késztetett takarékosságra, és az állam jóval többet költött sokáig a nagy fogyasztókra (például a medencét vagy szaunát üzemeltető háztartások támogatására), mint a valóban rászorulókra. Ráadásul 2016 közepe és 2018 első fele között a gáz piaci ára olcsóbb volt a rezsicsökkentett lakossági árnál, így akkoriban sületlenség volt „csökkentésről” beszélni. Ám a teljes időszakra átlagolva valóban jelentősen támogatta az állam az otthoni gázfogyasztást. Így végső soron egyre több spórolt forintot mutathatott a rezsibox minden egyes fogyasztónak. Jelenleg az átlag feletti fogyasztást bünteti a rendszer egészen brutálisan, hiszen a 747 forint/köbméter bruttó gázár a sokszorosa az éppen érvényes piaci árnak.
A rezsipolitika költségvetésre gyakorolt hatásait is hosszan lehetne taglalni: 2022-ben 2000 milliárd forintjába került az államnak a fenntartása. Hogy ez a pénz inkább segített-e a magyaroknak túlélni azt a nehéz évet, vagy átgondolatlanul áramlott ki a pénz a költségvetésből és célzottabban sokkal jobban hasznosulhatott volna, arról szólhatnak erős érvek mindkét oldalon. A rezsicsökkentésről nagyon hosszan lehetne színvonalasan is vitatkozni.
Az ugyanakkor egészen egyértelműnek látszik: botrányos eljárás egy lakossági szolgáltatást nyújtó céget arra használni, hogy kormányzati propagandát terjesszen megtévesztő árkedvezményt mutogatva. Millióknak, hónapról hónapra.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
