„Egyedül maradunk a független magyar bankok kategóriájában” – a MagNet elnöke politikamentességről és világjobbító szándékról
A nagybankok körében is elterjedt ESG-szempontok a hitelkockázatok elkerülésére koncentrálnak, nem arra, hogy a világot jobbá tegyék. Ez a fő különbség a mi értékalapú megközelítésünkhöz képest – mondja Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke. A 29 éves közösségi bank alapítói már kezdetben leszögezték, hogy politikamentesen fognak működni, de a mai magyar valóságban az áttételes politikai kötődéseket gyakran nem lehet kikerülni. A bankelnök szerint az értékalapú bankok ma még sehol sem tudnak 1 százalék fölötti piaci részesedést szerezni, de hisz benne, hogy a társadalom jólétével együtt az ügyfelek tudatossága is nő majd. Interjú.
– Tavaly rekordnyereséget ért el a magyar bankszektor. Együtt mozogtak a versenytársakkal vagy kilógtak a sorból?
– 2022-ben pozitív oldalon lógtunk ki a sorból, de annak speciális oka volt: abban az évben megvásároltuk a Sopron Bankot, és ez a befektetés meglátszott a számainkon. A 2023-as eredményünk teljes mértékben beilleszkedett a szektor egészére jellemző trendbe.
– Mit jelent ez számokban?
– Hozzávetőlegesen 5 milliárd forint nyereséget. Ez összegszerűen nem hangzik soknak, de ha figyelembe vesszük a mérlegfőösszegünket, vagy hogy a MagNet piaci részesedése 0,5 és 1 százalék között mozog, vagyis viszonylag kis szereplő vagyunk, akkor már elmondhatjuk, hogy hasonló eredményességgel működtünk, mint a versenytársaink.
– Egy szempontból viszont mindenképp kilógtak a sorból: az egyetlen bank voltak, amely az ügyfelekre bízta, hogy a nyereség egy részéről döntse el, mire költik.
– A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) ma már széles körben elterjedt, de mi több mint tíz éve kialakítottunk erre egy csak ránk jellemző programot, ami az ügyfeleinket is bevonja.
A legtöbb nagyvállalatnál a menedzsment dönt arról, hogy melyik sportot vagy szervezetet támogatja, gyakran személyes preferenciák alapján. Ha a vezérigazgató kosárlabdázik, akkor a kosárlabdát és így tovább.
Mi részben lemondtunk erről a jogról, és az ügyfelekre bíztuk a döntést. Tavaly 108 millió forintot ajánlottunk fel erre a célra a Közösségi Adományozási Programban. A kiválasztási folyamatban egy külső, független zsűri előszűri a szervezeteket, hogy biztosítsa a megbízhatóságot és elkerülje a visszaéléseket, a gyanús alapítványokat.
– Melyik sportszervezet lett volna Fáy Zsolt preferenciája?
– Gyerekkoromban cselgáncsoztam, szóval valószínűleg a cselgáncsszövetség.
– Hogy döntöttek ehhez képest az ügyfelek?
– A támogatottak köre honlapunkon nyilvánosan böngészhető – összességében azt emelném ki, hogy próbáltuk megőrizni az egyensúlyt, hogy minél több terület képviselje magát a kultúrától a sporton és esélyegyenlőségen át a környezetvédelemig. Például a vizek fenntarthatósága olyan terület, amely gyakran kevésbé kap nyilvánosságot, de említhetem a Budapest Bike Maffiát, amely szociális szférában dolgozóknak hozott létre közösségi kerteket, ahol hajléktalanokkal együtt kertészkednek. Vagy a részvételi színházakat, amelyek egy olyan projekt keretében pályáztak, amely a prostituálttá válás megelőzésére, prostitúcióból kikerült lányok integrációjára irányult. Azt is ösztönöztük, hogy a szervezetek ne egymással rivalizálva induljanak, hanem egy-egy téma alapján konzorciumokba tömörüljenek. Van egy másik programunk, ami a Segítő Bankkártya nevet viseli, ahová viszont több mint 400 civil szervezetet engedtünk be. Ennek lényege, hogy minden kártyás vásárlás összegének – kártyatípustól függően – egy-két-három ezrelékéről, ami kereskedői jutalékként hozzánk folyna be, lemondunk, és a kártyatulajdonos mondja meg, kit támogat belőle. Ebben a programban tavaly nagyságrendileg szintén mintegy 100 millió forintot osztottak szét az ügyfelek.
– Ezek egyedi programok, viszont a MagNet nemcsak ebből a szempontból „furcsa állatfaj”: független magyar bankként határozzák meg magukat. Mit jelent ez?
– A magyar bankpiacon lezajlott egy konszolidáció, aminek eredményeként a bankok mára három csoportba sorolhatók. Az első a külföldi tulajdonú leánybankok kategóriája, amelyek a régió többi országához hasonlóan tipikusan jelentős piaci részesedést képviselnek itthon is. A második a magyar nagybankoké, amelyeknek mára már szinten minden esetben van valamilyen politikai kötődése.
A harmadik kategória lenne elvileg a független magyar tulajdonú bankoké, amelyek nem kötődnek politikai körökhöz. Ez az a csoport, amiben nagyjából egyedül maradtunk.
– Mennyire nehéz ilyen magányos harcosként ezen a piacon helytállni, vagy akár növekedni?
– Ezt a kérdést onnan közelíteném meg, hogy mi a bankszektor szerepe egy társadalomban. Én azt szoktam mondani, hogy olyan, mint a szív, amely a vért pumpálja a test minden részébe. A bankok feladata, hogy a pénzt eljuttassák a legkisebb falvakba is, hogy például egy gazdálkodó megkapja a szükséges agrárhitelt, hogy elvesse például a búzáját. Egy banknak viszont a gazdaságos üzemmérethez nagyon nagy befektetett tőkemennyiségre van szükség. A nagy bankok azért tudnak költséghatékonyan dolgozni, mert jobban sztenderdizálják a termékeiket. Viszont vannak olyan gazdasági szereplők, akik nem férnek bele ezekbe a dobozokba, mert túl kicsik vagy olyan speciális igényeik vannak. A társadalom érdeke, hogy ezekhez is jusson „vér”, vagyis pénz – és nekünk ez jelent piaci rést. A kisebb méretből fakadóan specializált ügyféligényeket tudunk kielégíteni. A MagNet Bank körülbelül 6-10 ilyen ügyfélszegmensre specializálódott, és ezek igényeit magas színvonalon elégíti ki.
– Melyek ezek a szektorok?
– Például a civil szektor számlavezetésében a MagNet részesedése 10 százalék feletti. Ebben az is szerepet játszik, hogy Magyarországon sok civil szervezet nem akar külföldi tulajdonú vagy politikai kötődésű magyar bankban számlát vezetni. A Waldorf iskolák hitelezésében 80 százalék feletti a súlyunk, bár nyilván nem magas összegekre kell gondolni. Harmadik példa a kis- és középvállalkozásoknak szánt Széchenyi hitelprogramok piaca, ahol a részesedésünk sokszorosát hozzuk el, mivel olyan egyedi konstrukciókat tudunk kialakítani a pályázó KKV-knak egy 200-300 millió forintos hitelhez is, amit egy nagybank „dobozos” terméke nem. Utolsó példa: a magyar gyártású filmek 70-80 százalékát a MagNet finanszírozza. Ezek szerintem egyébként önmagukban is jó ügyek.
– Amikor a bankot alapították, eleve egy ilyen közösségi pénzintézetben gondolkodtak?
– Teljesen máshogy indult a történet: 1995-ben takarékszövetkezetként kezdtük. Ez szokatlan időzítés, mivel a többi magyar takarékszövetkezetet a ’60-as és ’70-es években alapították, és amikor mi indultunk, kevés volt a zöldmezős beruházás. Nekünk szerencsénk volt, a lehetőségekkel jól éltünk, az ügyfelek pénzét nem eltüntettük, hanem korrekten gazdálkodtunk vele és jól hiteleztünk. Szinte hihetetlen, de az elmúlt 29 évben a MagNet és elődje minden egyes évben nyereséges volt, még a 2008-as pénzügyi válság idején is.
– Kik azok a mi, amikor az alapítókról beszél?
– Rostás Attila és én együtt voltunk katonák, majd az egyetemre is együtt jártunk – becsukott szemmel is megbízunk egymásban. A harmadik alapító-tulajdonos, Salamon János 1995-ben csatlakozott hozzánk, és ő is hamar a magáévá tette az értékrendünket.
Például azt, hogy nem politizálunk, már a legelején rögzítettük.
Ebben nekem volt egy családi indíttatásom is, mindkét nagyapám volt politikai fogoly, de nem volt nagy vita köztünk – a megbeszélés, amin ezt elhatároztuk, 13 másodpercig tartott. Ez persze csak a pártpolitizálást jelenti, a közügyek iránt való érzékenységünk megmaradt, és ez talán a bank tevékenységén is látszik. A bank 90 százalékban ma is a három alapító tulajdonában áll, a maradék 10 mintegy 250-300 alkalmazott dolgozói tulajdona.
– Mikor és miért alakultak közösségi bankká?
– Az, hogy társadalmi ügyek iránt felelősséget kell vállalnunk, és hogy a tulajdonosi részrehajlás elkerülése végett a döntés jogát az ügyfeleknek kell adni, hamar kinyílt bennünk. A fordulatot az hozta el, hogy 2008-ban érkezett egy befektető. A Caja Navarra nevű spanyol közösségi bank tőkeemeléssel 30 százalékos tulajdonrészt szerzett bennünk, így alakultunk mi is bankká. Nekik ekkor már volt egy közösségi adományozási programjuk, amiben 2000 civil szervezet támogatásáról dönthettek az ügyfelek. Mi ezt szimpatikusnak találtuk és át is vettük. Aztán a 2008-as válságban a Caja Navarrát felvásárolta egy spanyol gigabank, a La Caixa, és a programot megszüntették, a bennünk lévő tulajdonrészüket visszavásároltuk. Mi pedig átvettük ezt a programot Spanyolországból, és azóta is visszük.
– A válságnak volt köze abban, hogy modellt váltottak?
– Nem, mi a tőkebevonást már 2007-ben letárgyaltuk a Caja Navarrával. De szoktam poénból emlegetni, hogy biztosan nem véletlen, hogy a MagNet 2008. szeptember 30-án kapta meg a bankengedélyt – és három nappal később jelentett csődöt a Lehman Brothers.
– Ha más nem, szimbolikus jelentése talán van. Nemzetközileg mennyire jelentős a közösségi bankolás?
– A MagNet Bank tagja az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségének (Global Alliance for Banking on Values, GABV), amelyhez 2014-ben csatlakoztuk. Ez a szövetség világszerte 60–70 bankot tömörít, amelyek mind értékalapú működést folytatnak. A tagtársak között olyan bankok találhatók, mint a holland Triodos Bank, az olasz Banca Etica és a svájci Alternative Bank of Switzerland (ABS). És azt látjuk, hogy ezek mind hasonlóan kis piaci részesedéssel bírnak saját országukban, általában 1 százalék alatt.
– Ez valamilyen üvegplafon?
– A lányom a Corvinus Egyetemen tanul, és neki javasoltam szakdolgozati témaként, hogy miért van az értékalapú bankoknak alacsony piaci részesedése. Végleges válaszunk még nincs, de néhány hipotézis már kezd kirajzolódni.
A prózai válasz, hogy az embereknek nem elsődleges szempont, hogy bankjuk mire fordítja a pénzüket, hanem a magas kamatokat és alacsony folyószámlavezetési díjakat keresik.
Hozzáteszem, hogy Nyugat-Európában ezek a bankok jellemzően a piac fölé árazzák a termékeiket, ami ránk itthon nem jellemző. Emellett a nagyobb bankok technológiailag fejlettebb szolgáltatásokat nyújtanak, például értékpapír-szolgáltatásokat és komplex banki alkalmazásokat, amelyeket a kisebb értékalapú bankok nem tudnak kínálni. A MagNet Bank applikációja például kiváló átutalásokra, de nem rendelkezik értékpapír-kereskedési funkcióval. A lányom szerint az a baj, hogy nem költünk eleget marketingre – ha az emberek tudnának róla, többen jönnének. Hogy így van-e, nem tudom. De az biztos, hogy az értékalapú bankok fontos szerepet töltenek be a társadalomban és a gazdaságban.
– A közösségi működés és a magas kamat / alacsony számlavezetési díj nem fér össze egymással?
– Valamilyen szinten de. Az elmúlt évben a MagNet Bank és néhány kisebb közepes bank volt az, amely megemelte a betéti kamatokat egy korrekt szintre, miközben a nagy bankok gyakorlatilag semennyire sem. Nálunk már egy évvel ezelőtt is 10 százalék fölötti kamatra lehetett betétet elhelyezni, amit rajtunk kívül csak néhány másik bank kínált. Hollandiában egyébként sokan magasabb díjakat is hajlandóak fizetni azért, hogy tudják, a pénzük jó helyre megy: a Triodos Bank prémium bankként árazza magát, magasabb számlavezetési díjakkal. Ezzel szemben a MagNet korrekt kamatokat és alacsonyabb költségeket kínál, miközben továbbra is értékalapú működést folytat.
– 2022-ben a MagNet megvásárolta az Arthur Bergmann Alapkezelőt, mert sokan úgy értelmezték a piacon, hogy éppen a hiányzó prémium szolgáltatásokkal bővítenék a portfoliót.
– Igen, akkor azt gondoltuk, hogy belépünk a befektetési alapkezelői piacra. Viszont a magas kamat és hozamkörnyezet és még egy sor külső kockázat nem kedvezett az alapkezelési tevékenység elindításának, így stratégiai szinten kellett átgondolni a folytatást. Az Arthur Bergmannt időközben átneveztük MagNet Alapkezelőnek, de végül úgy döntöttünk, mégsem megyünk ebbe az irányba, folyamatban van a cég eladása.
– Amikor történt ez az akvizíció, megjelentek cikkek arról, hogy „érdekes tulajdonosoktól” vásárolták az alapkezelőt, Mészáros Lőrinc legszűkebb üzleti köréhez tartozó személyek is feltűntek ez eladók között. Ez nem ellentétes a politikamentes fogadalmukkal?
– Mivel vevőként voltunk jelen ebben a tranzakcióban és korrekt piaci árat fizettünk, nem. Már csak azért sem, mert Magyarországon ma akkor sem lehet kizárni az ilyen áttételes politikai kötődéseket, ha egy piaci szereplő teljesen politikamentesen és piaci alapon működik.
Ha hitelt kért tőlünk a Kukutyin Bt., akkor nem fogjuk átvilágítani, hogy szállít-e mondjuk követ egy politika közeli autópálya-építő cégnek.
Ma olyan szinten van átpolitizálva a piac, hogy a mi semlegességünk abban áll, hogy se pro, se kontra nem vesszük figyelembe ezeket a kapcsolódásokat. Egy befektetésnél azt nézzük, hogy a vásárolt cég hogyan működik, és korrekt-e az ár, amin adják, egy hitelnél meg azt, hogy jó legyen az ügyfél mérlege, adjon fedezetet és így tovább.
– Az utóbbi pár évben a nagybankok is magukévá tették a felelős vagy etikus vagy fenntartható bankolást. A pénzügyi világban elterjedt az ESG, az a befektetői logika, amely a környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a profitmaximalizálás mellett. Hogy látják ezt a trendet?
– Mi már régóta alkalmazzuk a triple bottom line (hármas eredménykritérium) megközelítést. Ez a társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosságot veszi figyelembe, és ennek alapján pontozza a hitelportfóliónkat és a hitelezett ügyfeleket. A trükk az, és talán ebben tudunk többet nyújtani a nagyobb szereplőknél, hogy az ilyen pontrendszerek folyamatos fejlesztést igényelnek, mivel mindig vannak kihívások a súlyozásukban. Például, ha egy dohánygyár napelemet telepít a gyártósor tetejére, akkor mínusz pontokat kap az egészségre káros termékek miatt, míg a napelemek telepítése plusz pontot ér. A mi pontrendszerünk úgy van kialakítva, hogy nem támogatjuk az egészségre káros iparágakat, mint a dohánygyártás, még akkor sem, ha fenntartható fejlesztéseket hajtanak végre. Az ESG kritériumok alkalmazása során nagyon konzervatívan járunk el, és bizonyos szektorokat teljesen kizárunk a finanszírozásból. Ilyen a fegyvergyártás.
– Még most, az ukrajnai háború árnyában is?
– Vannak olyan sarokköveink, amelyekből nem engedünk, és a fegyvergyártás ilyen.
– Más esetekben sem mindig könnyű eldönteni, hogy fenntartható vagy sem. Mi a helyzet például a villanyautókba akkumulátort vagy alkatrészt gyártó cégek hitelezésével?
– Az alapelvünk, hogy mindig inkább óvatosan járunk el. Jelenleg nem finanszíroznánk akkumulátorgyárakat, mivel jelentős környezeti terhelést jelenthetnek, különösen a vízhasználat terén. Jelenlegi piaci részesedésünk mellett nem is érezzük felelősnek magunkat ilyen projektek finanszírozásában. Azonban, ha nagyobb lenne a piaci részesedésünk, akkor elképzelhető, hogy átgondolnánk ezt a kérdést. Ebben az esetben hajlandóak lennénk megfinanszírozni egy akkumulátorgyárat, de szigorú plusz környezetvédelmi feltételeket szabnánk meg.
– Mit mond arra a felvetésre, hogy az egész ESG nem több zöldre festésnél?
– Az uralkodó paradigma a kockázati megközelítés. Nem arról van szó, hogy akkumulátorgyárakat vagy más iparágakat zöld szempontok szerint hiteleznek, hanem arról, hogy a saját kockázatuk kezelése érdekében a bankoknak fel kell készülniük a környezeti változásokra. Például egy agrárhitel kihelyezése esetében a banknak értékelnie kell, hogy az aszályok mennyire fenyegetik az adott terület. Nem pedig mondjuk előírni, hogy létesítsenek víztározókat az aszály ellen. Egy személyes példával élve, részt veszek egy permakulturális tájregenerációs projektben, ahol nagyméretű vizesárkokat építettünk a föld szélén, hogy megtartsuk az esővizet, és ne engedjük, hogy az gyorsan elfolyjon.
Az ESG-szempontok a hitelkockázatokra koncentrálnak, nem arra, hogy a világot jobbá tegyék.
Ez a fő különbség az ESG megközelítése és a mi értékalapú megközelítésünk között. A MagNet Bank természetesen minden ESG-szempontot megvizsgál és teljesít, de ezen felül is törekszik arra, hogy a világot jobbá tegye.
– Szóval míg a nagybank vezetője a nagyüzemi élelmiszeriparba fektet, a közösségi bank vezetője biogazdálkodik. Mi inspirálta, hogy egy ilyen projektbe kezdjen?
– Beleszerettem egy területbe a Balaton déli partján, Lengyeltóti mellett. 30 hektár, ahol Magyarország legnagyobb permakulturális tájregenerációs projektjét indítottuk el. A projekt egyik legfontosabb eleme a víz megtartása.
– Ha valaki más is szeretne hasonló projekteket indítani, fordulhat finanszírozásért a MagNet Bankhoz?
– Természetesen! Azonban látni kell, hogy a permakultúra és biogazdálkodás jelenleg csak egy kis része a mezőgazdasági szektornak, valószínűleg nem több mint egy százalék. Vagyis mint a MagNeté a bankszektorban.
– De hisz abban, hogy ez az egy százalék is számít?
– Igen. Hosszú távon a tudatos vásárlóknak óriási felelősségük van, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek nem szennyező módon készültek, még akkor is, ha ezek a biotermékek jelenleg drágábbak. Az ilyen termékek választása hozzájárulhat a fenntartható mezőgazdasághoz. Magyarországon az emberek gazdasági helyzete gyakran nem engedi meg, hogy drágább, de fenntartható termékeket válasszanak. Ha azonban a társadalom jóléte emelkedik, akkor a tudatos vásárlás is elterjedtebbé válik. Ez megjelenik majd a bankválasztásában is, valamint abban, hogy biotermékeket választanak az áruház polcairól.
– Nem fél attól, hogy egyszer a MagNet is vonzó befektetési célpont lesz egy politikához tartozó üzleti körnek?
– Bár a MagNet az elmúlt 10 évben több akvizíciót is végrehajtott, például 2013-ban az olaszoktól megvettük a Banco Popolarét, 2022-ben a Sopron Bankot, és közben kisebb hitelportfóliókat is,
nem gondolom, hogy vonzó akvizíciós célpont lennénk egy – bármilyen hátterű – nagybank számára.
Egy nagybanknak Magyarországon 10-20 százalékos piaci részesedése van, és ezt a méretgazdaságosság révén éri el, mivel standardizált termékeket kínál. A mi részesedésünk fél százalék körüli, és ezt is speciális alszegmensek teszik ki, mint a Waldorf iskolák és a filmfinanszírozás. Egy nagybank számára nem lenne gazdaságos lefedni ezeket és standardizálni a termékeket, mivel ez nem növelné jelentősen a hitelek számát. A világ minden táján szükség van kisbankokra, mert vannak specializált ügyféligények, amelyeket a nagybankok nem tudnak kielégíteni. Akvizíciótól tehát nem félünk – annak viszont örülnék, ha a nagybankok is figyelembe vennék azokat az értékeket és szempontokat, amelyeket mi alkalmazunk.
Fotók: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
