Óriási érdeklődés: elkapkodták az őstörténetes Válasz Offline-t, már készül a második kiadás!
Nagy örömünkre az egy hónappal ezelőtti megjelenés óta óriási siker övezi nyomtatott lapunk, a Válasz Offline új számát, melynek témája a magyar eredetpolitika és a magyar őstörténet vitás kérdései. A hét elején lényegében az utolsó szerkesztőségi példányok is elfogytak, úgyhogy ezúton is jelezzük az érdeklődő olvasóknak: már úton a második kiadás!
A Válasz Offline új száma a magyar lappiacon még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját, valamint feltárja a tudományos kérdésekre rá-rátelepedő történetpolitika hátterét és mozgatórugóit.
Eltagadott igazság – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről című kiadványunk május 15-én jelent meg. Tartottunk lapbemutatót, volt róla külön Partizán-adás és kint voltunk a 95. Ünnepi Könyvhéten is. Éreztük, hogy jól fogy a lap, de azt nem gondoltuk volna, hogy az első kiadás nem éri meg a nyári szünet kezdetét.
Örömmel jelentjük, hogy úton van a második kiadás! A hét második felében beérkező webshopos rendelések
június 24-től átvehetők fővárosi ingyenes felvevőpontunkon, a Vinikli Borbárban, illetve legkésőbb aznap átajuk a futárnak vagy a postának.
Hamarosan újratöltjük a kereskedők – újságosok, könyvesboltok – polcait is.
Miről szól az őstörténetes Válasz Offline?
A lebilincselő anyagot a jobb áttekinthetőség érdekében hat fejezetre tagoltuk. Először azt tekintettük át kutatói, kormányzati háttérbeszélgetések segítségével, hogyan került 2006 után előbb a Jobbik, majd a Fidesz révén az állami politika szintjére az őstörténeti téma. Második blokkunkban a magyar korai történet alapproblémáit tekintjük át felhasználóbarát módon. A legjobb szakértők segítségével rövid írásokban válaszoljuk meg a „kocsmai” alapkérdéseket: hunok vagyunk? szkíták vagyunk? finnugorok vagyunk? hányszor jöttünk? A válaszokban közreműködött Bakró-Nagy Marianne nyelvész, Sudár Balázs történész, turkológus, Langó Péter régész, Szilágyi Zsolt mongolista, Thoroczkay Gábor történész, Pócs Éva néprajzkutató, Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész. Az őstörténeti „csodabogarakat” Gyurgyák János esszéje segítségével mutatjuk be. A harmadik összeállítás a Turán vonzásában címet kapta. A minden páros évben megrendezett Kurultáj összesen százezernél több résztvevőt vonz, a török népek felé tájékozódó „új turanizmus” pedig beépült a keleti nyitás kormányzati programjába, ezért megszólaltatjuk a főszervezőt, Bíró András Zsolt antropológus kutatót, majd Sudár Balázs és Ablonczy Balázs történészek segítségével bemutatjuk a jelenség hátterét és hitelességét.
Negyedik blokkunkban a föld titkait kutatjuk: a rokonsággal kapcsolatos viták között szinte elsikkadt, milyen sok értékes fejleménnyel gazdagította az utóbbi években az őseinkről szóló tudást a régészet. Elmeséljük a legerősebb sztorikat, legyen szó a Keleten maradt magyarokról, a Kárpát-medencei sírokban talált tarsolyok titkairól, illetve avar kincsekről. Megszólal mások mellett Türk Attila régész, a PPKE Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék vezetője és Szenthe Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa. Ezek után arra keressük a választ, hogy lehet-e genetikai szálat találni a hunok vagy a finnugor nyelvet beszélő népek felé. Riportot közlünk egy magyar családról, amely a honfoglalókig tudja visszavezetni családfáját. Mende Balázs, az Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese és fiatal kutatótársai pedig elmondják, mire jó és mire nem a genetika az őskutatásban. Végül ötödik fejezetünkben azokat a „szent őrülteket” (ötvösöket, kézműveseket, íjkészítőket) mutatjuk be, akik másfél-két évtized alatt európai, sőt bizonyos területeken világszínvonalra fejlesztették a magyar történelmi életmód-rekonstrukciót. Megszólal mások mellett Mestellér János, Sipos Szabolcs, Kenéz Árpád, a Kassai Lajos-féle lovasíjászat történeti hátterét pedig Igaz Levente történész mutatja be.
A második Válasz Offline ide kattintva megvásárolható!
