Egy közös van Karácsonyban és Vitézyben: Magyar Péter kegyeit kell keresniük
Miközben újabb újraszámolás kezdődik, hogy végre eldőljön, ki lesz Budapest főpolgármestere, egyik lehetséges befutónak sincs elég képviselője a közgyűlésben. Karácsonyon a DK, Vitézyn a Fidesz bélyege van, és e két párttal minden együttműködést kizárt Magyar Péter. Mégis: mindkét főpolgármester-aspiráns abban bízik, hogy együttműködhet majd a Tiszával. Az sem kizárt, hogy jövő év elején előrehozott budapesti választások lesznek. A Válasz Online exkluzív háttere.
Vasárnap este úgy döntött a Kúria, hogy újra kell számolni a főpolgármester-választás érvényes szavazatait – az érvényteleneket június közepén már újraszámolták. Ezzel megint nyitottá vált, hogy Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid lesz-e Budapest főpolgármestere októbertől. A legutóbbi, csak az érvénytelen voksokat érintő újraszámolás nyomán Karácsony mindössze 41 szavazattal győzött, miközben több mint 780 ezer budapesti vett részt a választáson. Vagyis lehetetlen megtippelni, hogy kit hoz ki győztesen jövő hét elejére a Nemzeti Választási Bizottság. Ilyen kis különbség könnyen átfordulhat.
Legitimációs válság fenyeget
A főpolgármester-választás eddig is tele volt bonyodalmakkal, és az újraszámolás után sem kizárt egy méretes legitimációs válság, hiszen Karácsony rögtön a Kúria döntése után bejelentette, hogy csak akkor fogadja el az újraszámlálás eredményét, ha azt másképpen bonyolítják le, mint az érvénytelen szavazatok esetében tették néhány hete. Ezt írta ki a Facebookra vasárnap este:
„Számomra csak az az újraszámolási folyamat elfogadható tisztességesnek, hogy nem az urnákat és a szavazólapokat bontogatják és szállítgatják ki tudja hogyan a Nemzeti Választási Iroda székházába, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tagjai mennek ki a kerületi választási irodákban őrzött urnákhoz, ahol a választott és delegált tagok a köztisztviselők segítségével, de a sajtó nyilvánossága előtt maguk bontják fel az urnákat és kötegeket és végzik el az újraszámlálást. A választási irodák tagjai a törvény szerint közreműködhetnek az újraszámolásban, de magát az újraszámolást a minden parlamenti párt részvételével működő választási bizottságnak kell végeznie. Minden más megoldást választási csalási kísérletként fogok értelmezni!”
Semmi sem garantálja azonban, hogy Karácsony követelését az NVB megfogadja. Nyolc napja van egyébként a 16 tagú NVB-nek, hogy mind a 782 110 érvényes szavazólapot megnézze, Karácsony követelése szerint legalább 23 helyszínen. És akkor még nem tartunk ott sem, hogy valaki feltette volna a kérdést: június 9. óta tényleg senki sehol sem nyúlhatott hozzá a szavazólapokhoz?
Aki győz, annak még többséget is kell szerveznie
Bármelyik jelöltet is hozzák ki végső győztesnek az újraszámolók, egyáltalán nem látszik még, hogyan lesz képes vezetni a várost, az új közgyűlés szokatlan tagoltsága miatt. Számos politikussal, szakértővel és tanácsadóval beszélgettünk az elmúlt napokban Karácsony és Vitézy közeléből is, hogy megértsük, miben bíznak és milyen kockázatokat látnak a jelöltek egy olyan helyzetben, amikor kényelmes többségre egyikük sem számíthat.
Nagyon leegyszerűsítve a beszélgetéseinknek az a tanulsága, hogy Karácsony és Vitézy is abban bízik, hogy Magyar Péterrel csak ki lehet egyezni valahogy.
Patthelyzet?
Ha a Mi Hazánk javaslatára a Fidesz nem módosította volna a választási törvényt a mostani önkormányzati választás előtt, akkor Karácsony kényelmes többséggel folytathatná a munkáját. 2014 és 2024 között ugyanis a kerületi polgármesterek a kerület lakosságának arányában szavazhattak a közgyűlésben, és ebben a körben továbbra is többségben vannak a Karácsonyt támogatók. Csakhogy az új rendszer visszahozta a listás szavazást, és ezzel az alábbi erőviszonyok alakultak ki:
- Fidesz: 10 fő
- Tisza: 10 fő
- DK-MSZP-Párbeszéd: 6 fő
- VDB – LMP: 3 fő
- MKKP: 3 fő
Illetve e 32 képviselőhoz csatlakozik majd a főpolgármester, azaz vagy a Karácsonyt jelölő hárompárti szövetségnek, vagy pedig a Vitézy-LMP listának lesz még egy szavazata.
17 szavazatra van szükség egy-egy előterjesztés elfogadásához. Csak a saját listájára támaszkodva ennek közelében sincs egyik főpolgármester-aspiráns sem. Karácsonynak 7, Vitézynek 4 szavazata lenne csak.
Karácsony és Vitézy környezetéből is úgy értesültünk, hogy mindkét jelölt a Tisza támogatására számít. Tekintve, hogy Magyar Péter mindkettőjüket rossz jelöltnek nevezte a kampány idején, ez bátor várakozásnak tűnik,
de mindjárt elmagyarázzuk, hogy mire alapozzák az optimizmusukat. Egy biztos: bármilyen megállapodáshoz Vitézynek a fideszes, Karácsonynak a DK-s bélyeget kell valamilyen gesztussal eltüntetnie magáról, mert a Tisza a látszatát sem engedi meg, hogy ezzel a két párttal együttműködjön.
Ez nem olyan, mint a Parlament
Az önkormányzati munka a kampányidőszakot és néhány kivételesen konfliktusos települést leszámítva kevésbé polarizált, mint az országgyűlési. Az elmúlt öt évben például az előterjesztések 56 százalékát egyhangúan fogadták el a Fővárosi Közgyűlésben, azaz fideszestől dékásig mindenki az igen gombot nyomta meg a szavazások több mint felében. „Itt nagyon sok a technikai döntés, és igazából a vélemények sem annyira eltérőek arról, hogy ki mit akar a várossal kezdeni. Sőt, az egész világon minden nagyvárosban ugyanazok a témák vannak napirenden: több zöldet, jobb tömegközlekedést, kisebb autóforgalmat kellene biztosítani. Már Tarlós idején is ez volt az irány, és a most végződő ciklusban is ez volt. Lehet vitatkozni a körúti biciklisávon, de azért a legfontosabb célokról nincs nagy vita. Nem csoda, hogy Vitézy és Karácsony tervei is elég jól passzoltak egymáshoz” – mondta lapunknak egy fővárosi politikában jártas szakértő.
Nincs feltétlenül szükség formális koalícióra sem, el lehet működtetni egy várost úgy is, hogy „ügyek mentén”, alkalmi megállapodások biztosítanak többséget egy-egy szavazáshoz.
Itt nem létezik konstruktív bizalmatlanság, egy főpolgármestert nem válthatnak le a közgyűlési képviselők úgy, mint egy miniszterelnököt a parlamentiek. Nem kell állandó többség egy polgármesternek.
Van jónéhány példa rá, hogy egy-egy polgármester közgyűlési többség nélkül is működtetni tudott egy várost: volt ilyen ciklusa Demszky Gábornak is (1990-1994), vagy éppen Szegeden Botka Lászlónak, hogy csak a legnagyobb városokat említsük. De így működött az elmúlt években például Cegléd, ahol ellenzéki polgármesterrel és fideszes többséggel kellett végigcsinálni öt évet.
Három kihívás
Csak mire az ügyek mentén szerveződő, formális koalíció nélküli működés elkezdődhetne, néhány ügyben muszáj lesz döntenie a közgyűlésnek. Ha nem sikerül, akkor Sára Botond budapesti főispán törvénytelen működésre hivatkozva kérheti a parlamenttől a fővárosi közgyűlés feloszlatását, és új választás kiírását. „Valahogy be kell rúgni a motort, és ezek nem egyszerű személyi döntések lesznek” – foglalta össze a problémát egy budapesti politikus.
Az első feladat egy olyan főpolgármester-helyettes megválasztása lesz, aki egyben a közgyűlés tagja is. Ha nincs koalíció, akkor nem lesz egyszerű eldönteni, hogy melyik frakcióból kerüljön ki a helyettes. Itt nincs mód hívni egy külső, semleges szakértőt, a közgyűlésnek saját tagjai közül kell megszavaznia valakit.
Ahhoz, hogy a fővárosi cégek (BKV, BKM, Főkert stb.) működőképesek maradjanak, új igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagokat kell választania a közgyűlésnek. A DK-MSZP-P-Momentum koalíció eddig úgy működött, hogy a pártok felosztották maguk között a jelölések jogát, lényegében ez volt az együttműködés alapja. A közgyűlési szavazások mindig akkor kerültek veszélybe, amikor az egyik párt (legtöbb esetben a DK) elégedetlen volt egy-egy új kinevezéssel.
Ha az új rendszerben nem lesz rendes koalíció, akkor elvben a főpolgármester mozgástere nagyobb lesz e kinevezéseket illetően, másrészt olyan embereket kell találnia, akiket legalább 16 képviselő elfogad, azaz eljöhet a semleges szakemberek ideje. Karácsony és Vitézy is ilyen jelöltekkel számol.
Ennél talán könnyebb lesz a Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, mert enélkül sem működhet a közgyűlés.
„Mindig a személyeket érintő döntések a legélesebbek, nem azon szokott nagy vita lenni, hogy cseréljünk-e ablakokat a szociális otthonban” – mondták városházi politikusok. „Ha a kinevezéseket az elején sikerül elintézni, akkor már könnyebb menet lesz, de itt le lehet ragadni hónapokra is.”
A költségvetés elfogadása az egyetlen olyan nélkülözhetetlen szavazás még, amely nem személyek kinevezéséről szól, és előbb-utóbb muszáj átmennie a közgyűlésen.
Egy új választás kockázatai
Az októberben induló ciklusban néhány hónapig el lehet húzni a legfontosabb, fent felsorolt kinevezéseket vagy éppen a költségvetést, de ha nem sikerül megoldást találni, akkor 2025 tavaszán a parlament feloszlathatja a Fővárosi Közgyűlést.
Ahhoz, hogy a közgyűlés magát oszlassa fel, négyötödös többség kell – ez az ország egyetlen önkormányzati testülete, ahol ilyen nagy többség kell ehhez. Az önfeloszlatás így elképzelhetetlen a mostani állás szerint szinte az összes frakció egyetértése nélkül, hiszen a 33-ból 27 voksra van szükség hozzá.
Kérdés, hogy akár a személyi döntések megakadályozásával, akár egy konszenzusos önfeloszlatással érdeke lehet-e a pártoknak egy új választás kikényszerítése. Akarhat a Tisza saját főpolgármester-jelöltet annyira, hogy ne akarjon inkább a mérleg nyelve maradni a közgyűlésben? Kockáztatna a Fidesz egy fővárosi vereséget? Mi lenne a Karácsony – DK együttműködéssel ebben az esetben?
Van egy fontos körülmény, ami óvatosságra intheti a pártokat. Az új választási szabály szerint az a párt vagy civil szervezet állíthat közgyűlési listát, amely legalább három kerületben indít polgármester-jelöltet, vagy pedig van főpolgármester-jelöltje. Mivel a kerületi polgármestereket nem érintené egy új fővárosi választás, ezért csak a második kritérium maradna meg,
azaz minden induló pártnak muszáj lenne főpolgármester-jelöltet állítania.
Így nem lehetne visszalépés sem.
Látva az MSZP-DK-P szövetség bomlását, a Momentum igényét a visszatérésre, az MKKP és a Mi Hazánk erősödését, a Tisza önálló ambícióit, és azt, hogy a Fidesz nem hagyhat ki egy ilyen fontos választást, legalább 6 – 8 főpolgármester-jelölt indulna. Ez túl sok bizonytalanságot jelentene ahhoz, hogy a pártok könnyedén elviseljék az ezzel járó kockázatot.
Karácsony és a Tisza?
Karácsony Gergely a hétvégéig elég magabiztos volt abban, hogy még öt évig főpolgármester lehet. Az őt indító DK–MSZP–P-lista 6 mandátumot szerzett: ebből 3 párbeszédes, 1 szocialista és 2 DK-s. Az egyik párbeszédes hely magáé Karácsonyé, így ha ő marad a főpolgármester, akkor ezt a helyet át kell adnia a lista 7. helyezettjének, aki viszont a DK-t képviseli. Így a baloldali szövetségnek 7 szavazata lenne a közgyűlésben. A 10 tiszás képviselővel együtt éppen meglenne a szükséges többségük, és bizonyos szavazásoknál Karácsony talán számíthatna kutyapárti támogatásra is, például Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester részéről.
Csakhogy Magyar Péter szombaton, a pártja budai nagygyűlésén világosan kimondta, hogy a DK-val semmilyen együttműködés sem lehetséges, és
mivel Karácsony szoros szövetségben indult a DK-val, ezért Karácsonnyal sem tud együttműködni.
Ez alapján legfeljebb akkor egyezne meg bármiről, ha a főpolgármester látványosan szakítana a DK-val. Mindenesetre Karácsony kérésére ezen a héten négyszemközt találkoznak majd.
Ha egy Magyar–Karácsony-megállapodás legalább annyit biztosítana, hogy a törvényes működéshez elengedhetetlen kinevezéseket a Tisza megszavazza, akkor kérdés, hogy ezért cserébe a három DK-s szavazatról le tud-e mondani Karácsony. Elvben a három kutyapárti képviselő pótolhatná őket. A DK-s képviselőkből ráadásul ketten 2019-ben még másik párt színében indultak, Déri Tibor momentumos, Szaniszló Sándor pedig szocialista volt: felvetődhet, hogy őket le akarják szedni a DK-ról, miután a párt elvesztette erejét.
A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy két párbeszédes képviselő olyan kerületben alpolgármester, ahol DK-s a polgármester (Óbuda és Újbuda), így ők a kerületi állásukat kockáztatják, ha szembe mennek Gyurcsány Ferencékkel.
Karácsony ugyanakkor ideológiailag nem elkötelezett a DK irányába, sőt elég sok konfliktusa volt az elmúlt öt évben a párttal. A DK sem volt elégedett vele, 2023 nyarán még komolyan fontolgatták, hogy ráindítanak egy új jelöltet: a Válasz Online két emberről is tud, akiket felkértek a feladatra. Karácsony azért vállalta, hogy az EP-választáson a DK-s lista mellett kampányoljon, hogy cserébe Gyurcsány Ferenc megígérje neki: viszonylag szabad kezet kap a főváros irányításában. Csakhogy annyira rosszul szerepelt a baloldali lista, hogy a DK már nem feltétlenül képes keresztbe tenni neki.
Karácsonyék azzal is győzködni igyekeznek Magyart, hogy számításaik szerint
a listán Tiszára szavazók többsége Karácsonyt támogatta a főpolgármester-választáson, azaz a budapesti tiszások elfogadnának valamiféle együttműködést.
Lehetne ajánlani céges vagy politikai pozíciókat is a Tiszának, de Magyar az ilyen alkukat élből elutasította szombati beszédében.
A baloldali szövetség szétesésére utal még, hogy az MSZP és a Párbeszéd egy-egy társelnöke is arról beszélt az ATV-ben a hétvégén, hogy a DK-val kötött eddigi megállapodás okafogyottá vált, és már csak papíron létezik. Az MSZP és a Párbeszéd ugyan önálló pártként esélytelen lenne bármilyen pozíciót nyerni, de a mostani közgyűlésben összesen négyen lennének Karácsony főpolgármestersége esetén. Ők DK-mentesen esetleg megegyezhetnek Magyarral néhány fontos szavazásról. Csak akkor be kell még húzni a kutyáktól vagy Vitézyéktől további szavazatot. Úgyhogy sok bizonytalanság van itt, még ha elgondolható is a DK és Karácsonyék szakítása, és az, hogy ezután a Tisza nyisson a társaság maradéka felé.
Vitézy és a Tisza?
Négy mandátuma lenne a Vitézy-LMP listának, ha Vitézy Dávid lenne a főpolgármester az újraszámolás nyomán, hiszen három mandátumuk mellé még egyet kapnak, ha Vitézy lesz a város vezetője, és ezzel a listás mandátumát továbbadhatná.
Elvben logikus lenne, hogy Vitézy számítson a tíz fideszes képviselőre, hiszen a kormánypárt mégiscsak mellé állt, Szentkirályi Alexandra azzal lépett vissza, hogy a szavazóit Vitézy támogatására bíztatta.
Ugyanakkor Vitézy környezetéből azt hallottuk, hogy ő ugyanúgy a Tiszával való egyezkedésre készül, mint Karácsony, bár közvetlen kapcsolatfelvétel esetükben még nem történt.
Vitézy a saját listájának képviselőit a Tiszával és a Kutyapárttal kötné össze, és ha főpolgármester lenne, akkor a három frakciónak pont meg is lenne a 17 fős többsége. Kérdés, hogy miután Magyar azt is kizárta, hogy a Fideszszel együttműködjön, tudná-e támogatni a Fidesz segítségével győztes főpolgármestert.
Illetve az is lehet, hogy a Fidesznek megéri megállapodás nélkül is támogatni Vitézyt: egy Karácsony nélküli Budapestért. Itt a probléma az lehet, hogy Vitézyék és a fideszesek csak 14-en lennének, és a kutyák behúzása egy ilyen együttműködésbe nehezebbnek látszik, mint egy Vitézy-Tisza szövetséghez csapódásuk.
Ahol ellenzék van, ott tülekedés van
A bizonytalanság a főpolgármester személye körül, az ellentmondó bírósági ítéletek, a második újraszámolás, az újraszámolás lebonyolítása körüli bizalmi válság és a koalícióképtelen közgyűlési összetétel annyiban mindenképpen jó a Fidesznek, hogy igazolni tudja Orbán Viktor sokat ismételt mondatát: míg a Fidesznél rend van, addig az ellenzéki oldalon nagy a tülekedés, mindig botrány van, egymást pofozzák. Vitézyt sem tekintik most éppen a saját jelöltjüknek, legalábbis vasárnap késő estig még Szentkirályi Alexandra sem reagált arra, hogy újraszámolják a szavazatokat. Nemhogy bármelyik fideszes politikus. Pedig visszajött a remény, hogy a párt által támogatott jelölt legyen a főpolgármester.
A botrányok sorát a kormány még azzal is erősítheti, ha újabb lendületet ad azoknak a nyomozásoknak, amelyek fővárosi cégeket és politikusokat vettek célba. Szétfeszítené ennek a cikknek a kereteit ezek felsorolása, de
házkutatások és előzetes letartóztatások is történtek az elmúlt hónapokban, jórészt a fővárosi baloldalhoz köthető személyek ellen.
A Városházán sokan úgy tekintenek ezekre, hogy egy több ciklusra visszanyúló korrupciós modell működött eddig, amelyen keresztül a Fidesz pénzhez engedett MSZP- és DK-közeli embereket is, de ezek a formulák a baloldal összeomlásával érdektelenek lettek. Ha a fővárosi politika legitimációs válságát rendőrségi eljárásokkal lehet tovább erősíteni, akkor a budapesti káoszt a Fidesz megpróbálhatja arra használni, hogy többféle válsággal egyszerre demonstrálja: ahol nem irányít, ott csak baj lehet.
Feszült hónapok jönnek
- Lesz olyan pillanat, amikor mindegyik főpolgármester-jelölt elismeri a június 9-i választás eredményét, vagy az újraszámolás nyomán a vesztes nem tartja majd legitimnek a város vezetőjét?
- A győztes képes lehet többséget szervezni legalább a törvényes működéshez feltétlenül szükséges szavazások esetében?
- A Fidesznek vagy a Tiszának érdekében állhat mihamarabb új választást kikényszeríteni Budapesten?
- Karácsony akar és tud szakítani a DK-val, és ennek nyomán tárgyalóképes lehet Magyar Péter szemében?
- Magyar Pétert meggyőzheti Vitézy Dávid, hogy nem fideszes?
Ezek lesznek a következő hetek és hónapok legfontosabb kérdései a budapesti politikában. Amely tehát továbbra is izgalmas marad – és akkor nagyon finoman fogalmaztunk.
Nyitókép: Vitézy és Karácsony a fővárosi listavezetők vitáján az ATV-ben (fotó: Vitézy Dávid Facebook oldala)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt.
