„Legalább 50 ezer pusztult el” – az ukrajnai háború néma áldozatai
Noha a világ elsősorban az emberi tragédiára hajlamos figyelni, az orosz–ukrán háború más területen is visszafordíthatatlan károkat okoz. Például a tengeri élővilágban. A legnagyobb sokk a tavaly nyári kahovkai gátrobbantás volt – a megáradt Dnyeper mindent vitt a tengerbe –, ám akad nem egyszeri eset is: a vízalatti harci tevékenységek 2022 februárja óta folyamatosan szennyezik a környezetet, a felderítésre használt szonárok pedig több tízezer delfint pusztíthattak el. Legalábbis ezt állítja az egykori Besszarábia ukrán szegletén, Budzsákban működő Tuzla Nemzeti Természetvédelmi Park munkatársa, Ivan Ruszev. Az aggódó, de tervekkel teli kutatóról Strauss Emma készített rövidfilmet. A szabadúszó videóriporter és dokumentumfilmes utánozhatatlan képekkel teli munkáját lapunk örömmel közli.
Júniusban történt. Dél-Ukrajnában, egy eldugott, békés fekete-tengeri parton Ivan Ruszev a távcsövébe nézett a horizontot kémlelve. „Látok vándormadarakat, kormoránokat, sirályokat, de delfint – élve – sajnos nem” – mondta.
A 63 éves tudós a Tuzla Nemzeti Természetvédelmi Park vezetője. Legtöbbször vödörsapkát visel és tetőtől talpig álcában van. Bőre sárgásbarna – nem halványul –, szeme barátságos. A park majd’ minden növényének, rovarjának, madarának és emlősének legalább három nyelven tudja a nevét. Szeret a természetben lenni, de most van miért aggódnia. A hazáját ért orosz invázió egy kevéssé ismert hatása miatt: soha nem tapasztalt léptékben fogy a fekete-tengeri delfinpopuláció. Azoké a delfineké, amik között gyerekként úszott.
Strauss Emma rövidfilmje a fenti videóablakban magyar felirattal megnézhető. Angol feliratos verzió itt.
A hivatalos adatok szerint mintegy 2500 delfint találtak halva 2022 februárja és májusa között. A legtöbb tudós szerint a valós szám ennél jóval magasabb. A delfintetemeket nemcsak Ukrajnában, hanem nyugatra, Romániában, Bulgáriában és délre, Törökországban is partra mossa a víz. „Úgy becsülöm, a nagyléptékű háború első évében legalább 50 ezer delfin pusztult el; a legtöbbjük a tengerfenékre süllyedt, nem találták meg őket” – állítja.
Az Ukrajna elleni orosz háború több tízezer emberéletet követelt, és a második világháború óta nem látott menekülthullámot, pusztítást okozott. A súlyos környezeti kár így kevés figyelmet kapott. Bár a földi veszteségek már meghatározhatók, a vízi világot ért hatásokat ma még lehetetlen felmérni.
Múlt hónapban egy ukrán kollégával több napon át filmeztem Ivant egy fekete-tengeri háborús hatásokról szóló dokumentumfilmhez. A csapatával sok éve közelről figyeli a park tengerpartját. Napkeltekor ébred, és megy jegyzetelni a vándormadarak – pelikánok meg flamingók – fészkelését. A munkája része az is, hogy a szokatlan eseményeket dokumentálja. Egyik beszélgetésünkön elmondta, a 2022-es háború előtt alig fordult elő, hogy delfintetemet találjon a parton. Amiket mégis megtalált, azokon jobbára jól kivehető sebesülések voltak: hiányzó uszony, halászháló okozta seb: „Egyértelmű volt: hálóba akadtak, aztán sebesülten visszaengedték őket a tengerbe.”
Csakhogy a fekete-tengeri delfinekre több mint két éve új ökológiai fenyegetés leselkedik.
„Emlékszem, 2022 kora márciusában egy reggel delfintetemre bukkantam, de másképp nézett ki – mondja. – Nem voltak rajta vágások, zúzódások, semmiféle külső nyom. Egészségesnek tűnt, jól táplált volt és gyönyörű. Első pillantásra élőnek tűnt; amikor közelebb léptem, akkor vettem észre, hogy halott.”
Abban az évben Ivan és csapata 52 elhullott delfint talált. A háború előtti átlag három volt.
A Fekete-tenger számos harc helyszíne volt a háború első hónapjaiban. Továbbra is cirkálnak a hadihajók, rakétahordozók és tengeralattjárók meg – egyre gyakrabban – a tengeri drónok. A vízen lebegő tengeri aknák ugyancsak általános veszélyforrást jelentenek, olykor a török partoknál találnak meg belőlük. A víz alatti rakétaindítások, a tengeri drónok és a fenékre süllyedt lőszerek jelentős vegyi szennyezést okoznak.
2023 júniusa óta azonban még rosszabb a helyzet.
Az orosz hadsereg felrobbantotta a Kahovka-gátat Herszon megyében – extrém áradás jött, több ezer embernek kellett elhagynia a lakhelyét. A gát összeomlása több tízezer állatot ölt meg. Több millió liter vegyszer, baktérium, hulladék és aknák sodródtak a Fekete-tengerbe. Az eseményt a tudósok ökocídiumnak minősítették a környezetre gyakorolt pusztító hatásai miatt – sokról ezek közül a mai napig nem tudunk mindent.
A szennyezés általában is nagy veszély a tengeri ökoszisztémákra, van azonban egy másik láthatatlan kockázat is is, amelyre a tudósok figyelmeztettek.
2022 eleje óta jelentősen megnőtt a víz alatti zajszennyezés a Fekete-tengeren, főként a felrobbanó aknák és lőszerek, rakétaindítások, illetve a katonai szonárok használata miatt.
Ivan szerint az utóbbi a legfontosabb károsító tényező: „Sok kutatás után azt gyanítom, hogy az orosz tengeralattjárók és hadihajók által használt víz alatti katonai szonárok kulcsszerepet játszanak ebben az ökológiai katasztrófában.”
A delfinek hang alapján tájékozódnak, nem vizuálisan, mint az ember – számukra a hallás a legfontosabb érzékszerv. Echolokációval kommunikálnak, vadásznak és választanak irányt. Ivan állítja: a katonai szonárok frekvenciája súlyos akusztikus traumát okozhat a delfineknek, ami zavarhoz és stresszhez, majd pedig az immunrendszerük gyors gyengüléséhez vezet. Hipotézisét ugyanakkor nehéz bizonyítani.
Más, a terepen dolgozó ukrán tudósok boncolást végeztek a delfineken, belsőfülmintákat vettek belőlük, aztán Németországba és Olaszországba küldték őket további vizsgálatra. Ezek azonban bonyolultak, és nem végezhetők el 24 óránál régebbi tetemeken. A legtöbb tudós ezért nagyon óvatos, amikor tudományos bizonyíték nélkül kell rámutatni az okokra. Ivan viszont meg van győződve hipotéziséről, és azon dolgozik, hogy megoldást találjon az ökológiai veszélyre.
Csapatával delfinrehabilitációs központ és tengeri rezervátum létrehozását tervezi a park területén. Előbbi az ukrajnai delfináriumokból (itt van a legtöbb Európában) kimentett delfinek számára létesülne azért, hogy visszailleszkedjenek természetes élőhelyükre, a Fekete-tengerre, majd növekedjen a számuk. A tengeri rezervátum a tervek szerint 1000 négyzetkilométeres terület lenne; a Tuzla Nemzeti Természetvédelmi Park partjaitól a Kígyó-szigetig nyúlna. Delfineknek és más tengeri fajoknak nyújtana menedéket: szaporodhatnának és zavartalanul élhetnének. „Ez lenne az első ilyen jellegű tengeri rezervátum a Fekete-tengeren” – mondja Ivan.
Mindhárom itteni cetfaja – a palackorrú delfin, a közönséges delfin és a barna delfin – már a háború kezdete előtt veszélyben volt a túlhalászat, környezetszennyezés és vírusok miatt. Ivan most attól tart, hogy a háború ezt az értékes fajt itt kihalásra ítéli: „Dühös vagyok, és tartok is attól, ami most történik. Ha nem hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, meglehet, nem lesz több delfin a Fekete-tengerben.”
A cikk és a videó elkészültét az n-ost Europe-Ukraine Desk Grant Programme támogatta.
Ezt a videót nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt.
