A Svábhegyről már csak egy nagy Tiborcz-központ hiányzott
A XII. kerület ősszel távozó fideszes vezetése a kerületi építési szabályzat módosításával biztosította, hogy Tiborcz István cége építési engedélyt szerezzen egy irodaházra a Mártonhegyi úti volt gyermekkórház telkén. A svábhegyi panorámás telken felépülő irodaház közvetlen szomszédja egy nagy kertben álló, igen drágán felújított, portával ellátott luxusvilla, tőle egy sarokra pedig az elit tagjainak szánt, tavaly elkészült Botaniq Budai Klub áll. Olyan sűrűsödés ez, hogy nagyon valószínűnek tartjuk: a Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában.
Nem volt elegáns húzás, hogy a XII. kerület fideszes többségű közgyűlése június 24-én módosította a helyi építési szabályzatot annak érdekében, hogy a Svábhegy oldalába felépülhessen egy nagy irodaház. Nem volt elegáns, hiszen nem sokkal korábban a választók úgy döntöttek: a következő ciklusban a kormánypárt helyett az ellenzékre bízzák a Hegyvidék ügyeit – nem utolsósorban az utóbbi évek kerületi ingatlanpanamái miatt. Az őszi átadás-átvételig a regnáló testület jogilag bármilyen döntést hozhat, de mégiscsak az lenne a helyes, ha ügyvivői szerepet látna el, és nem kötné meg utódai kezét. A kétfarkúak vezetője, Kovács Gergely, aki Pokorni Zoltán utódjaként ősszel átveszi a polgármesteri stafétabotot, tiltakozott is a lépés ellen.
Az azonban visszafordíthatatlan: a fejlesztő ugyanis az új szabályozással összhangban megszerezheti a kormányhivataltól az építési engedélyt, így az új testület már hiába módosítaná vissza a szabályozást, annak nem lenne visszamenőleges hatálya. Minden bizonnyal ez fog történni, mivel az építéshatósági rendszerben már július 1-én felbukkant egy építési engedélykérelem a Mártonhegyi út 6/a számú telekre „székház céllal építendő új irodaház építése” címen.
De ki volt annyira fontos, hogy székházának építése elől minden akadályt gyorsan el kellett takarítani, mielőtt Kovács Gergelyék megérkeznek? Kinek az érdekében tett még egy utolsó, politikusi karakterére elég rossz fényt vető gesztust a közéletből végleg távozni készülő Pokorni Zoltán?
Természetesen nem akárkiről van szó, hanem a kormányfő vejéről: Tiborcz Istvánról.
A Mártonhegyi úti telek ügyével a Válasz Online-on évek óta rendszeresen foglalkozunk. A 2,58 hektáros, ősfás, panorámás, lejtős terület a Svábhegy oldalában ahhoz a rendkívül értékes hegyvidéki ingatlanportfólióhoz tartozik, amely eredetileg a 2007-ben bezárt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézeteté volt. A Gyurcsány-kormány által elrendelt kórházbezárások ellen az ellenzéki Fidesz hevesen tiltakozott, és akkoriban a párt országos és a kerületi politikusai ingatlanspekulációt sejtettek a döntés mögött. Ebben történetesen igazuk lett, hiszen több mint egy évtizedes kivárás után az ingatlanspekulációt végül a hozzájuk köthető elit hajtotta végre az időközben foglyul ejtett állam hathatós segítségével.
Noha nem verték nagy dobra, kinyomoztuk, hogy a Mártonhegyi úti telket 2019-ben a Jellinek Dániel-féle Middle-Europe Convergence Ingatlanalapnak adta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy 2,78 milliárd forint értékű „profilváltó” csomag részeként. Tavaly beszámoltunk róla, hogy Jellinek a csomag Mártonhegyi és Eötvös úti részeit továbbadta a Tiborcz Istvánnal összefonódott Central European Ingatlanalapnak, és ezzel egyidőben a régi kórházi épületek bontása is nagyjából megtörtént. Idén áprilisban megmutattuk, hogy az eredetileg is a Tiborcz-féle ingatlanalapnak eladott Béla király úti volt gyermekkórházi ingatlan nagy részét tízlakásos társasházakkal építik be, és jeleztük, hogy a Mártonhegyi úti telket hivatalosan is nevére vette Tiborcz István cége, a BDPST Group.
Azt már tudni lehetett, hogy e telek egy részén csúcskategóriás irodaházat akarnak felhúzni, de látványterveket még nem tudtunk mutatni, mivel ezeket nem töltötték fel az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszerbe (ÉTDR). Mint említettük, az engedélyezési eljárás azóta megindult, de látványtervet ezúttal sem tettek fel, csak egy helyszínrajzot. A kerületi építési szabályzat megváltoztatásához készített előterjesztés alátámasztó munkarészébe viszont bekerült néhány rossz minőségű illusztráció, így most mégis meg tudjuk mutatni, hogy fest majd a tervezett székház.
Az építési szabályzat módosítása tehát ennek a 2019-ben megindult folyamatnak az újabb lépése: a volt gyermekkórházi telket először eladta az állami vagyonkezelő egy Tiborczhoz közeli közvetítőnek, majd a miniszterelnök veje nyíltan a nevére vette, megálmodták, milyen fejlesztéssel akarják hasznosítani, és most ehhez kissé hozzáigazítják a városrendezési eszközöket. A kerületi szavazók majdnem bekavartak a zavartalan ügymenetbe azzal, hogy ellenzéki vezetést küldtek a városházára, de
ezt a bukkanót sikerült egy nem túl elegáns sasszéval kikerülni. Épülhet az irodaház.
De miért húznak fel irodaházat egy olyan környéken, a Svábhegy villanegyedében, ahol ez a funkció egyáltalán nincs jelen?
A Költő utca túloldalán, egy lépésre a volt gyermekkórházi telektől, óriási építkezés zajlik. Ezzel a területtel is foglalkoztunk már. A volt piarista telken ugyanis valóságos NER-luxusgettó jön létre az erdő szinte teljes kiirtásával: itt szerzett magának területet Szijj László, a Duna Aszfalt vezetője, és mellette, a Kádár-kor legendás Fonográf Klubjának helyén építették fel Tiborczék a Botaniq Budai Klubnak nevezett exkluzív rendezvényközpontot. A brit private members clubok mintájára olyan zárt találkozóhelyet álmodtak meg ide, ahova az utcáról belépni nem lehet, a jelentkezésről egy felvételi bizottság dönt, és ahol az elit tagjai nyugodt körülmények között, a kíváncsi tekintetektől távol folytathatnak üzleti tárgyalásokat, pihenhetnek, sportolhatnak. A klub annyira zártan működik, hogy a Telex fotósának még azt is megpróbálták a biztonsági őrök megtiltani, hogy kívülről, közterületről lefényképezze a homlokzatát.
Az elitklub speciális funkció, a piarista telken gombamód kinövő, egymás hegyén-hátán tolongó, többlakásos luxusvillák viszont errefelé „természetes” hasznosításnak számítanak egy ilyen adottságú terület fejlesztésekor. Nem mintha a városkép vagy a természet védelme szempontjából ez kedvező lenne, de
valójában az lett volna magától értetődő, ha hasonló beruházás kerül a Mártonhegyi úti telekre is.
Irodaházak viszont egyáltalán nincsenek a hegyen, amelyet közlekedési infrastruktúrája, szűk és kanyargós útjai nem is tesznek erre igazán alkalmassá. A szabályozás értelmében a rendkívül keskeny Mártonhegyi utat valamelyest szélesíteni fogják, de ettől még ez egy nehezen megközelíthető telek marad. A fejlesztés tehát látszólag nincs igazán otthon ezen a helyen – de talán csak azért, mert rossz szemszögből nézzük.
A kerületi építési szabályzat módosítása során Kovács és Pokorni között főként arról ment a vita, hogy növekszik-e a beépítés ennek hatására. Pokorni szerint egyáltalán nem, sőt kedvezőbb lesz a beépítés mértékét meghatározó szintterületi mutató, mint eddig, a zöldterület pedig növekedni fog. Kovács szerint azonban ez csak trükközés: a kedvezőbb mutatókat úgy sikerült kihozni, hogy a telket kettéosztották, egyik felén valóban nagyon laza marad a beépítés, mert ott csak egy magányos villa áll hatalmas kert közepén, és ez nem is változik. A másik felén viszont az irodaház a korábbinál nagyobb beépítést jelent.
A vitában lényegében Kovács mond igazat:
a beépítési paraméterek összességében kissé csökkennek ugyan, ha a két telket egyben nézzük, de ha az irodaház telkét külön vesszük, akkor már növekednek.
A beépítési paraméterek csökkentése a villa telkén (9596/1 hrsz.) igazából nem jelent semmit, mivel itt ma már nincs is további építkezési szándék.
És tegyük hozzá: a korábbi szabályozás eleve túl magas értékeket állapított meg, mert az időközben lebontott kórházi épületeket vette kiindulási alapnak, nem azt, hogy ezen a környéken alapvetően nagy kertben álló családi házak voltak korábban jellemzők. Az intézményi övezetbe sorolás eleve kizárta egy sokkal szelídebb fejlesztés lehetőségét, a közcélú lehetősége pedig már 2019-ben elúszott, amikor a területet az állam eladta. A szabályozási paramétereket is ez előtt lehetett – és kellett – volna érdemben lefelé módosítani, de még jobb lett volna a terület egészét vagy legalább a Költő utca felé eső részét hozzácsatolni a szomszédos, védett Jókai kerthez.
A mostani módosítás konkrét számokra lefordítva: az irodaházi telken (9596/2 hrsz.) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 70 százalékról 65 százalékra csökken, az általános szintterületi mutató 0,25-ről 0,3-ra nő, a megengedett legnagyobb építménymagasságot 6,5 méterről felemelték 7,5 méterre. Növekszik a megengedett parkolási szintterületi mutató is, mivel az irodaházhoz a mélygarázs mellett két felszíni parkoló is tartozik majd, ezek közül az északit a szomszédos Svábhegyi Bölcsődébe érkezők is használhatják. A korábbi szabályozás nem engedett volna három gépkocsibehajtót a Mártonhegyi út felől, de ezt is módosítják. A kettős használatú parkolón kívül az egyetlen igazán kedvező változás az lesz, hogy a telek Mártonhegyi út felőli részén épül egy széles, kényelmes járda (ez ma teljesen hiányzik).
Maga a Zoboki Építész Iroda által jegyzett irodaház ebben a műfajban nem hatalmas, de azért a telek jelentős részét elfoglaló épület lesz, amit azzal próbáltak építészetileg vonzóbbá tenni, hogy három tömegre tagolták, és a domboldalban lépcsőzetesen helyeztek el; ez utóbbi a panoráma kihasználása szempontjából is érdeke a fejlesztőnek. A méltányosság kedvéért el kell ismerni: ezen a telken még mindig jóval több fa marad meg, mint a szikláig legyalult volt piarista telken a szomszédban. A legértékesebb növényállomány ráadásul a leválasztott villa kertjében található, ahol a fák mind megmaradtak.
A villa nem védett épület, de helytörténeti szempontból azért jelentős emlék. A dokumentumokban Dreher-villaként szerepel utolsó magántulajdonosa, Dreher Jenő sörgyáros után után, de valójában jóval régebbi, a Svábhegy beépülésének első fázisához tartozó épület. 1840 szeptemberében az akkor még szinte teljesen lakatlan Svábhegyen két fivér, Steindl Ferenc pesti műasztalos és Steindl Károly ötvös vásárolt meg egy hatalmas, 9 holdas területet. A telket gyönyörűen parkosították, és közepére két egyforma kis klasszicista villát építettek (nagyon valószínű, hogy az egész területet közösen használta a Steindl család). Az ikervillák közül Ferencé máig megvan a Jókai-kert peremén, sokáig tragikus állapotban volt, de a kert jelenleg zajló fejlesztése során felújítják.
A másik ikervilla a Dreher-villaként ismert ház magja. Itt töltötte fiatalkorát az Országház építésze, Steindl Imre, és 1902-ben bekövetkezett haláláig nyaralóként használta. Özvegye, Miroszavlevits Euphémia 1914-ben hunyt el, ekkor vásárolta meg az örökösöktől a nagy parkkal együtt Dreher Jenő. A villa teljes átépítése, kibővítése 1915-ben történt meg Hubert József tervei szerint az új tulajdonos számára. Bár egyes cikkekben felbukkan az az állítás, hogy a házat Steindl Imre tervezte, ez tévedés.
A villát Dreher Jenő 1936-ban nagyon kedvezményes áron, szinte adományként adta oda a Magyar Iskolaszanatórium Egyesületnek, hogy a jó levegőjű, zöld telken iskolaszanatóriumot létesítsenek tébécés gyerekek számára. Személyes érintettsége is volt a jó ügy felkarolásában: saját lánya, Erzsébet 1919-ben tüdővészben halt meg, alig tizenhét évesen. Az egyesületnek már volt egy szanatóriuma Szentgotthárdon, de a budapesti gyerekeknek ez messze volt, a legtöbb tébécés pedig a főváros zsúfolt, nyirkos munkáslakásaiban tengődött. A Horthy-kor társadalmi és politikai elitje felkarolta a kezdeményezést: a Svábhegyi Iskolaszanatórium átadásán megjelent a Dreher-villa teraszán többek közt Darányi Kálmánné, Imrédy Béláné, gróf Zichy János és még sok más notabilitás.
„Távol a világ zajától, távol a nagyváros ideges, poros, füstös életétől, a beteg idegzetű és gyenge testű kis magyar gyermekek meleg otthont és puha fészket találnak. (…) Egyelőre csak száz gyermeket vesznek fel, de az óriási park célszerű kihasználása végett még egy vagy két új épület emelését’ is tervbe vették, hogy minél több gyerek kaphassa itt vissza az egészségét s amig a csodás levegő, a Svábhegy speciális, klimatikus gyógyhatása elvégzik a maguk gyógyító munkáját, addig a gyerekek se veszítsenek tanulmányi tekintetben” – írta a Nemzeti Ujság.
Az iskolaszanatórium arra a koncepcióra épült, hogy a hosszú betegeskedés alatt a gyerekek nem eshetnek ki az iskolai oktatásból, ezért egyszerre szolgálta a gyógyulást és a tanulást. A villát ismét átépítették, ekkor került az oldalhomlokzatára a fenti archív fényképen látható, országcímerrel ellátott timpanon. Külön közép- és elemi iskola, sportpályák tartoztak hozzá, a gyerekek iparos szakmát is tanultak, az egykori Dreher-parkot mintaszerűen gondozták. Az eredeti koncepció szerint 1948-ig működhetett, amikor a berendezkedő kommunista hatalom az egyesületi szanatóriumokat is államosította. A Mártonhegyi úti intézményt az újonnan létrehozott, több telephelyből álló Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatóriumba olvasztották be.
A gyereklétszám növekedése miatt a parkban egyre több új épületet építettek, és az 1960-as évek közepétől a működési modell is változott: a tébécé gyógyíthatóvá vált, ezért asztmás, allergiás és belgyógyászati betegségektől szenvedő gyerekekkel kezdtek foglalkozni. A speciális iskolára is szükség volt, hiszen a daganatos vagy balesetben megsérült gyerekek számára továbbra is kellett egy olyan intézmény, ahol a gyógyulás vagy rehabilitáció közben folytathatják tanulmányaikat. Noha Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 2007-ben, a kórház megszüntetésekor azzal érvelt, hogy ma már nem a budai jó levegőre, hanem gyógyszerekre van szüksége az asztmás gyerekeknek, a Mártonhegyi úti intézmény valójában rég nem a jó levegőre alapozta a gyógyítást, hanem komplex egészségügyi ellátást nyújtott. Jó levegőben, természetesen.
A telek megosztásakor tehát az történt, hogy az eredeti Dreher-villa és a kert megmaradó része egy külön helyrajzi számra került, míg az egykori hatalmas park Mártonhegyi út felé eső fele, amelyet jobban megrongáltak a 20. század második felében az új kórházi épületek, utak, parkolók létrehozásával, végleg levált a villáról. A megosztás miatt a villa kapott egy teljesen új, külön bejáratot a Költő utca felől, ahol már porta és biztonsági őr is van. A fehéren világító, gondosan felújított, nagy, verandás ház az utcáról alig látszik: kitakarja a terepszint meredek emelkedése és a dús kert fái. Az új bejárat és a régiesnek stílusú, kőpilléres kerítés csak most, idén készült el, de a ház valószínűleg még lakatlan. A Költő utcai kaputól kanyargós, szintén vadonatúj kocsifelhajtó vezet fel az épülethez.
Védett és exkluzív otthon lesz ez, aminek az egyik oldalról közvetlen szomszédja a természetvédelmi területnek számító, csendes Jókai-kert, hátrafelé majd az irodaház telkével érintkezik, lefelé, a Botaniq Klub irányába pedig egy olyan erdős telek határolja, ami idővel szintén beépülhet, és abban az esetben a ház gyakorlatilag teljesen szeparálttá válik.
Természetesen nem tudhatjuk, hogy kinek készült el ez a magas színvonalú felújítás, egy ilyen házat lehet hasznosítani akár nagyköveti rezidenciaként is. Ugyanakkor a szomszédos telken felépülő, ezen a helyen funkciójában szokatlan irodaházzal, valamint a Botaniq Klub közelségével együtt adódik a feltételezés, hogy
a Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában.
Jelenleg minden Tiborczhoz köthető cég székhelye a Pasaréti út 122-124. szám alatti irodaházban van, de az nem teljesen az övék, a tömbben rajtuk kívül mások is vannak, adódik a feltételezés, hogy a svábhegyi irodaházat reprezentatív, saját székháznak szánják.
Ha így van, az sok tekintetben szimbolikus: a közcélt szolgáló gyermekkórház bezárása elleni tiltakozástól jutott el a jelenlegi hatalmi elit odáig, hogy a helyet a miniszterelnök veje saját maga és üzletfelei számára foglalja el. A Fidesz valaha pontosan tudta, milyen üzenete van annak, ha egy ilyen jó levegőjű, zöld övezetben beteg gyerekek gyógyulhatnak, és mit jelent az, ha a kórház helyén magáncélú ingatlanfejlesztés zajlik. Tiborczék tulajdonképpen hálásak lehetnek a Gyurcsány-kormánynak és a néhai SZDSZ-nek, hogy a kórház bezárásával a legkellemetlenebbet elvégezték helyettük, és ők már egy elhagyatott, „hasznosításra váró” területre érkezhettek meg.
Nyitókép: a Mártonhegyi út és a Költő utca közötti telektömb helyszínrajza
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
