Így lődd lábon magad! – a limesnek csak a magyar szakasza maradhat világörökségi cím nélkül
Friss hír: felvette a világörökségi helyszínek közé a Római Birodalom határának romániai szakaszát az UNESCO illetékes bizottsága. A magyar kormány addig gáncsoskodott, hogy reális esély van a korábban elképzelhetetlenre. Előfordulhat, hogy a limes egyetlen európai szakasza nem lesz világörökségi helyszín: a magyarországi. Egy önlábonlövés kronológiája.
– Hazánk még a 2018-ben közös pályázatot nyújtott be Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával, hogy világörökségi helyszínné váljon a dunai limes középső szekciója. 2017-ben úgy állapodtak meg az UNESCO-val, hogy az aldunai szakasz négy országa a második ütemben pályázik. A limes nagy-britanniai, németországi és hollandiai szakaszai már 1987-ben és 2021-ben világörökségi védelem alá kerültek.
– A magyar kormány azonban 2019-ben, az utolsó pillanatban kivette a budapesti Hajógyári-szigeten fekvő Hadrianus-palotát a nevezett helyszínek közül, ezzel kútba esett a másik három ország jelölése is. A történtekért a partnerektől bocsánatot kérő Visy Zsolt régészprofesszor kormánybiztosi megbízatását azonnal visszavonták.
– Lázár János miniszter még 2014-ben bejelentette, a kormány rekonstruáltatni szeretné a Hadrianus-palotát. A helytartói palota helyreállítása során vélhetően az ausztriai Carnuntum példáját követnék, ahol újraépítették az egykori római város egyes részeit. A Hadrianus-palota ügyében azóta sem történt előrelépés. A Hajógyári-sziget érintett részét 2021-ben a Demeter Szilárd felügyelete alá tartozó Magyar Kultúráért Alapítvány kapta meg, amely ott valamilyen nagyberuházást tervez.
– 2021-ben a négy ország ismét nekifutott a jelölésnek, de a magyar kormány megint megfúrta a pályázatot: akkor azzal az ürüggyel, hogy a fennmaradó nyolc ország együtt nevezzen. Az UNESCO mégis felvette a világörökségi listára a német, a szlovák és az osztrák dunai limesszakaszt.
– 2023-ban a románok is pályáztak, de nem a dunai limesszakaszra – azzal még nem készültek el –, hanem az eredetpolitikai okokból számukra még fontosabb szárazföldi szakaszra, amely Dacia tartomány határát alkotta. (Dacia 150-160 évig volt a birodalom határa, a dunai limes közel fél évezredig.)
– 2024 tavaszán a dunai limes déli szakaszának országai – Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária – eszéki találkozójukon bejelentették, hogy a négy állam már 2026 januárjában benyújthatja a saját pályázatát a déli határszakaszra. Úgy tűnik, nem várnak Magyarországra.
– 2024 júliusának végén az UNESCO világörökségi bizottsága felvette a Római Birodalom határának romániai (daciai) szakaszát a világörökségi helyszínek közé. A daciai limes programján a románok együtt dolgoztak a magyar régészekkel, mert a Római Birodalom akkori határa részben a mai Székelyföldön húzódott. Az új világörökségi helyszín 285 komponensből áll, ezek többsége Erdély területén található.
– Az UNESCO világörökségi listája óriási presztízse mellett turisztikai jelentőséggel is bír, turisták százezrei a lista alapján tervezik meg programjaikat.
– Ha a magyar fél 2026 elejére nem készül el az új nevezéssel, előfordulhat, hogy a dunai limes egyetlen európai szakasza nem lesz világörökségi helyszín: a magyarországi. De eddigi viselkedése alapján pontosan ez lehet a nemzetközi megállapodásokban és intézményekben egyre kevésbé bízó, a Világörökség Bizottsággal a Fertő melletti és budapesti beruházások miatt éles összetűzésbe keveredő kormány szándéka: egyedüliként kimaradni abból az összeurópai projektből, amely biztosítja az egykori limes megmaradt emlékeinek védelmét a Hadrianus-faltól a Duna-deltáig.
Nyitókép: Porolissum egykori római város és katonai tábor főkapujának (Porta Praetoria) romjai Mojgrád mellett (fotó: Saturnian / Wikimedia Commons)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
