Ha mesterséges világunknak vége lesz, a Föld legfeljebb tízmillió embert tud majd eltartani
Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatásait – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az epizód ezúttal Youtube-csatornánkon is elérhető.
Harminc év kutatását összegzi Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, most az Osirisnél magyarul megjelent könyve. Az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkájáról a fordítót, Rácz Lajos klíma- és környezettörténészt, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanárát és a lektort, Gál Tamás klímakutatót, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A műsor lényegében a tavaly velük folytatott beszélgetés második része, de önálló podcastként is hallgatható.
Részletek a műsorból:
Ezt olvassuk a kötetben 1241 nyaráról: Anglia majdnem elviselhetetlen hőséget és folyamatos aszályt szenvedett el áprilistól egészen november elejéig, amely kiszárította még a mély tavakat is. Leálltak a vízimalmok, kiszáradtak a legelők és a rétek, az állatok nagy számban haltak éhen és pusztultak el hőgutában. Belgiumban esőért könyörgő körmeneteket tartottak. Tehát már messze az iparosodás előtt, a középkorban is voltak elképesztő melegek. Akkor miért vagyunk annyira oda a jelenkor meleg nyaraitól, hőhullámaitól?
Rácz Lajos történész: Az, hogy a klíma ingadozik és szélsőséges helyzetek állnak elő, tulajdonképpen minden klímaperiódusban előfordult, de nem mindegy, mi a gyakorisága ezeknek a szélsőséges eseményeknek. A kötetből kiderül, hogy 1050 és 1700 között átlagosan 40 évente fordult elő forró nyári időjárás Európában.
Gál Tamás klímakutató: Az említett középkori forróság a természetes eredetű klímaingadozásokból következett. Az emberi tevékenység ugyan már akkoriban is fejtett ki hatást, de nem olyan mértékűt, hogy uralni tudja az egész éghajlatváltozást. A könyv tele van ilyen ingadozásokról szóló történetekkel, melyek nagyon szemléletesen mutatják be, hogy olykor a kis változások is szívszorító következményekkel jártak. […] Amiben most vagyunk, igazából már nem is az az éghajlat, amiről a könyv nagyobb része szól. Az elmúlt 10-15-20 évben abszolút kiléptünk a korábban ismert éghajlati tartományokból.
Rácz Lajos: Nem arról van szó, hogy régen ne lettek volna klímaváltozások, de azok előidézői tőlünk független folyamatok voltak: vulkánkitörések, a Nap sugárzó energiájának változásai és általában véve – fogalmazzunk így – a geoszférák belső rendszeréből levezethető folyamatok.
Mi volt az általános emberi hozzáállás ezekhez a régi klímaváltozásokhoz?
Rácz Lajos: A 13. században például olyan emberek éltek, akik féltek a természeti környezettől, és emiatt tisztelték azt. A jelen korban, különösen a felvilágosodás óta kialakult a hamis elképzelés, miszerint ezt a természeti környezetet totális ellenőrzés alá lehet vonni.
A Pfister–Wanner kutatás egyik tanulsága, hogy sok nagy társadalmi és történelmi átalakulás gyökerénél valamilyen környezeti vagy klimatikus változást találunk. Tényleg így van?
Rácz Lajos: Mindig az a kérdés, hogy mit csinálnak az adott társadalmak a nyomás alatt, ami történetesen lehet egy új klimatikus helyzet is. Nyomás alatt össze is lehet omlani. Ez történt a maja civilizációval: a 8-9. század környékén egy nagy szárazság miatt nyomás alá került, rossz döntéseket hozott, és összeomlott. Európa is sokszor került nyomás alá a kötet által tárgyalt ezer évben, de ezekre többször sikerült jó választ adni. Magyarországon is: a török háborúk kora tulajdonképpen tele van ilyen jó válaszokkal. Mert mi történt? Itt voltak a törökök, folyamatos a háborúskodás, de elkezd változni a klíma, lehűlés jön, nő a csapadék, nő a vízborította területek aránya, és Magyarországon emiatt átállnak a nagyállattartó mezőgazdaságra, ami biztosítja a túlélést. Mi történik a törököknél? Náluk ez a hideg periódus szárazság formájában jelent meg, és olyan mértékben fejre álltak, hogy nem is tudtak talpra állni. Belezuhantak egy 300 éves gödörbe. E zuhanás egyik oka maga a szárazság volt, és persze a hosszú háború, valamint az, hogy a politika rossz válaszokat adott.
Miért mondható tartósnak a régi Magyarország „jó válasza” arra a klimatikus helyzetre?
Rácz Lajos: Az egykori Magyar Királyság területe, köszönhetően a nagyállattartó gazdálkodásnak, gazdaságilag egységes maradt. És amikor vége lett a háborús időszaknak, nem volt olyan nagyon bonyolult megszervezni az újjáépítést, mert oda-vissza élő szálak voltak a különböző szétszakított részek között. És hát ez a mezővárosi szövet mind a mai napig létezik: ha megnézzük az erdélyi és az alföldi társadalmat, mind a mai napig ez a mezővárosi szövet adja az alaprétegét.
Ha a klímaváltozásban – történelmi tapasztalatként – kulcskérdés az alkalmazkodás, akkor hogyan alkalmazkodunk most?
Gál Tamás: Két és fél hetes hőhullámon vagyunk túl itt Szegeden, akár 40 fok környéki hőmérsékletekkel, és éjszaka is 30 fok fölött maradt a városi hőhatás miatt. Mit tesznek az emberek? Beszereltetik a klímaberendezést. Ezzel csak egy probléma van: mi történik, ha áramszünet lesz? És itt gyakorlatilag megáll a tudomány az alkalmazkodásban. Az elmúlt hetekben a hőhullám nyomán azért Magyarországon is voltak áramkimaradások, a Balkánon pedig egészen komoly elsötétülést lehetett tapasztalni, olyan nagy lett a klimatizálás miatti energiafelhasználás. A hálózatok nem feltétlenül bírják. És a jövőben számolhatunk nem csak 2,5, hanem akár 4,5-5 hetes hőhullámokkal is.
Rácz Lajos: Jelenleg Indiában élnek a legtöbben a világon, és ott a hőmérséklet meleg időszakban már most is 40-50 fok körül jár helyenként. És mégis, egy kimutatás szerint a klimatizált helyiségek az összes épület 5 százalékát teszik ki. […] Tehát egészen egyszerűen az van, hogy – ahogy a szociológusok szépen mondják – a teljes jogú társadalmi tagság belépő küszöbéhez hozzá fog tartozni, hogy legyen klímaberendezésed. Mert ha nincs, nem bírod ki a meleget.
Gál Tamás: A klímaváltozás kapcsán a fő kérdés, hogy meg tudjuk-e addig állítani a változást, ameddig még tudunk alkalmazkodni hozzá, vagy nem. Mert hogyha így megy tovább a melegedés, akkor eljöhet egy olyan éghajlati körülmény, amihez már nem fogunk tudni alkalmazkodni, vagy csak nagyon-nagyon kevesen, vagy csak a Föld egy részén.
Mi a kötet legfontosabb tanulsága a túlélés, alkalmazkodás szempontjából?
Rácz Lajos: Nemcsak bennünket, hanem az előttünk élt generációkat is érték kihívások. Ők is szembekerültek olyan környezeti helyzetekkel vagy szélsőséges klimatikus szituációkkal, ahol meg kellett találni a túlélésnek a formáját és a módozatait. Ilyenkor két dolgot lehet csinálni: vagy szembenézünk a problémával, igyekszünk megérteni és megtalálni a lehető legjobb megoldást, vagy van egy másik lehetőség – amit számosan megtettek, és rá is fizettek –, hogy a megkíséreljük a problémát nem létezőnek tekinteni. Erre utaltam a török birodalom válságát idézve. […] Tehát szembe kell nézni a problémával, alaposan meg kell vizsgálni és keresni az alkalmazkodás módozatait. Egyébként nincs esélyünk. Nem szabad elfelejteni, hogy egy mesterséges világban élünk. Egy olyan világban, ami alapvetően az olcsó vízre és az olcsó energiára van alapozva, és ha ezek nem lesznek, akkor a Föld – Dipesh Chakrabarty indiai-amerikai teoretikus 2021-es klímatörténeti munkájában leírt számításai szerint – legfeljebb tízmillió embert tud eltartani, nem többet.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
