„Az olimpiai szellem a Notre-Dame-ban marad” – liturgikus kellék lesz a „woke játékok” harangja
Aranyérmes sportolók pózoltak vele, napról napra százmilliók látták és hallották megkondulni, az egész párizsi olimpia meghatározó jelképe lett – és hamarosan Franciaország fő katolikus templomában kap helyet. A megnyitó megosztó szimbolikáján napokig pörgött a sajtó, a Stade de France harangja és fordulatosan szép története viszont legfeljebb mínuszos hírként jelent meg. A 2024. évi játékok zárásaként elmeséljük hát elejétől a végéig.
Armand Duplantis nyolcszoros világcsúcstartó rúdugró 6,25 méterrel nemcsak aranyat nyer, de új abszolút rekordot állít fel Párizsban, majd kék-sárga zászlóba burkolózva eksztatikus állapotban ünnepelteti magát a Stade de France mintegy 70 ezres közönsége előtt. Nem látott még ez a sportág olyan globális sztárt, mint Duplantis. A ceremónia részeként odalép az arénában felállított rendhagyó olimpiai kellékhez: egy 500 kilós bronz haranghoz. Hosszan kongatja, széles mosollyal az arcán. A stadion újabb ovációtól hangos.
Kongatott Noah Lyles, Keely Hodgkinson, Thea Lafond és az összes aranyérmes atléta, aki csak megfordult az olimpiának ebben a létesítményében. Szerte a világon százmilliók látták és hallották ezeket a kis rituálékat. Korábban sosem volt harang a stadionban, nem használták se a futó-, se az ugró és dobóversenyek végén, csak rögbimérkőzéseken volt szokás a csengetés, az adta az ihletet az atlétikához is.
A szimbólumokra kihegyezett francia sajtó és a nyugati lapok sorra eredetek a harang nyomába – és különleges történetet találtak. A rituális hangszert ugyanis titokban önttették és helyezték hatalmas fém keretbe Franciaország nemzeti stadionjában Leslie Dufaux, a párizsi olimpiát kísérő rendezvények felelősének személyes megrendelésére. Dufaux feladata az volt, hogy minden sporthelyszín kapjon valamilyen egyedi franciás hatást. Szekuláris hagyományok ide vagy oda,
a szervező azt képviselte: legyen valami a játékokon, ami utal Franciaország számos történelmi templomára. „Olyasvalamivel szerettük volna megjelölni a csúcspontokat, amely nem divattárgy, hanem átível akár évszázadokon is” – folytatja Dufaux.
Így jutott el az Észak-Franciaországi, 3500 lelkes Villedieu-les-Poêles-i Cornille Havard családi öntödébe, ahol megterveztette a párizsi olimpia harangját. Ez a normandiai műhely nem akármi: a középkori öntőhagyományokat átörökítő kevés európai manufaktúra egyike, ahol 1865 óta készítenek harangokat, elsősorban egyházi megrendelésre. A Cornille Havardban készülnek a Notre-Dame új (és részben megújuló) harangjai is.
Merthogy a gótikus katedrális felújítás alatt álló fa tetőszerkezete 2019 áprilisában váratlanul lángra kapott, és néhány óra alatt katasztrofális kárt szenvedett. Összeomlott a fő- és a kereszthajó metszéspontján emelkedő huszártorony, szénné égett a székesegyház ólomtetője alatti, ezer tölgyfagerendából épült középkori váz, a tűzoltáshoz használt víz meggyengítette a falazatot, sok szobrot és vízköpőt kell javítani vagy cserélni.
A tűzvész éjszakáján az északi harangláb nyolc harangja károsodott ugyan, de megmenekült, köszönhetően annak a 150 tűzoltónak, akik megfékezték az azokat tartó faszerkezetet támadó lángokat. Ha ez nem sikerül, az egész rázuhant volna a déli toronyra, beláthatatlan szerkezeti károkat okozva. Soha nem volt még annyira igaz a párizsi tűzoltók mottója: Sauver ou Périr! Megmenteni vagy meghalni!
A nyolc sérült harangot a Villedieu-les-Poêles-i műhelybe szállították állapotfelmérésre. Oda, ahol nemrég készültek: ugyanis a déli toronyban függő több százéves öntvényektől eltérően ezeket a székesegyház 850. évfordulójára öntötték 2013-ban. „Sírtunk, miután hat éve elmentek, és sírtunk, amikor láttuk, hogy visszatérnek” – mondta a Guardian riportjában Paul Bergamo, a Cornille Havard öntöde vezetője. „Ha csak egyszer is dolgoztál a Notre Dame-nak, zsigeri kötődést érzel a templom iránt. Nehéz ezt megmagyarázni; tényleg belülről jön.”
Érdekesség, hogy a Cornille Havard az első öntöde a világon, ahol az ősi technikák mellett bevezették a számítógépes rezonancia-elemzést, melynek köszönhetően zeneileg tökéletesen összehangolhatók a különféle harangok. Két öntőformával dolgoznak, a belső forma (mag) köré helyezett réteget lézervágással dolgozzák ki, a hangvezérlést spektrumanalizátorral végzik.
Úgy volt, hogy a katedrális felújítása az olimpia kezdetére elkészül, sőt minden bizonnyal a Madeleine-templom helyett itt tartották volna a hagyományos olimpiai nyitómisét is július 19-én. Végül ez nem sikerült: a rekonstrukció vezetői a világjárványra és az extrán bonyolult építészeti megoldásokra hivatkoznak. Egy újabb tragédia is hátráltatta a munkálatokat: Jean-Louis Georgelin tábornok, korábbi vezérkari főnök, az újjáépítés Emmanuel Macron által kinevezett és mindaddig katonás tempót diktáló felügyelője 2023 augusztusában végzetes turistabalesetet szenvedett a Pireneusokban. A céldátum most december 8., de több részfolyamat – például a művészeket és műélvezőket is megosztó kortárs ólomüveg-pályázat – miatt a Notre-Dame teljes pompájában csak 2026-ban csodálható meg.
Az mindenesetre biztos, hogy a decemberi megnyitó harangzúgásának hullámai a párizsi aranyérmesek eredményeit viszik majd szerteszét: az olimpiai szervezők ugyanis megállapodtak a székesegyházzal, és a Stade de France harangját a Notre-Dame-nak adományozzák.
„Így járulunk hozzá a katedrális rekonstrukciójához, és az olimpiai szellem egy életre a Notre-Dame-ban marad” – nyilatkozta a francia sajtónak Pierre-André Lacout, a Stade de France-ért felelős sportesemények szervezője.
Vagyis paradox módon a megnyitó drag queenjei miatt woke olimpiaként is emlegetett világjátékok legmaradandóbb eleme egy katolikus liturgikus kellék lesz.
A harang először visszatér a Cornille Havard műhelyébe, ott elvégzik rajta a szükséges átalakításokat, majd egyike lesz annak a három kisebb harangnak (a nagyobb történelmi harangok súlya 2-3 tonna a Notre-Dame-ban), amelyet a katedrális tetején helyeznek el. Az öntvényen olvasható „Paris 2024” felirat örökké hirdeti majd az eredetét, de az olimpiai gyűrűk nélkül, azok használatát ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem engedélyezi a játékok után. Még az is lehet, hogy új hagyomány van születőben: több lap is arról ír, hogy nagyon méltó és felemelő volt a harang kongatása, így lehet, hogy a 2028-as Los Angeles-i játékokon is visszatér.
A Notre Dame harangjai a tűzvész óta mindössze kétszer szólaltak meg: Jacques Chirac volt francia elnök temetésén 2020-ban, illetve a tűz első évfordulója alkalmából. Ha minden jól megy, december 8-án kondulnak meg harmadszor, emlékeztetve a nyári olimpiai játékokra is.
Nyitókép: a Stade de France harangja és Jaroszlava Olekszijivna Mahucsih ukrán versenyző (forrás: AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
