Türk Attila: Gyorsabban alakulhatott ki az ősmagyarság, mint gondoljuk
„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára a keleten maradt, vagyis a honfoglalást megelőző vándorláshoz nem csatlakozott előmagyarok után kutatva. Műsorunkban beszámol az archeogenetika és az őshazakutatás friss fejleményeiről is.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Az elmúlt évtized régészeti szenzációja volt az Urál-hegység keleti oldalánál azonosított magyargyanús leletegyüttes, melynek segítségével fény derülhet keleten hagyott őseink titkára és a vándorlás több megoldatlan kérdésére. Sok más téma mellett ezt is részletesen feldolgoztuk nyomtatott lapunk, a Válasz Offline nyár elején megjelent őstörténetes számában. Minthogy a téma még sok érdekességet és friss fejleményt tartogat, erről lesz szó hetente jelentkező podcastunk, a Heti Válasz 239. adásában. Akit a teljes sztori érdekel helyszíni fotókkal, annak ajánljuk bookazine-unkat, mely megrendelhető közvetlenül tőlünk, illetve megvásárolható a nagyobb újságosoknál és könyvesboltokban.
Részletek a műsorból:
Több mint tíz éve kutatják az Urál keleti oldalán, Ujelgi mellett talált „magyar jellegű” leleteket. Mi a legfrissebb fejlemény?
Van egy megjelenés előtt álló publikáció Gyuris Balázséktól (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archaeogenomikai Intézet), akikkel közösen dolgozunk. Egyelőre nem mondhatok el minden részletet ezzel kapcsolatban, de annyit igen, hogy most értünk el oda, hogy teljes genomos vizsgálatok alapján már el lehet mondani: közvetlen rokoni kapcsolatok is lehettek az Urál keleti lejtője és a Kárpát-medence között. Korábban azt lehetett mondani, hogy a honfoglaló anyagban van az uráli vidékre, térségre jellemző genetikai állomány, ma ennél többet merünk állítani: egyes esetekben hatod-nyolcadfokú rokonságokat látunk.
Ha igaz, hogy egy komolyabb létszámú ősmagyar közösség nem tartott a nyugatra vándorlókkal, akkor mit lehet elmondani hátrahagyottak sorsáról? Mi lett velük: beolvadtak, eltűntek?
A honfoglaló anyaggal párhuzamosságot mutató uráli leletek azt mutatják, hogy a Kárpát-medencébe költöző magyarok egészen az Urál vidékéig megtarthatták az érdekszférájukat, a kapcsolatrendszerüket Kelet-Európában, nagyjából úgy látjuk, hogy a 10. század derekáig biztosan. Egyes kollégák azt is megkockáztatják, hogy visszaköltözés, tehát valamennyi nyugat-keleti vándorlás is történhetett. […] Hogy mi lett a keleti magyarokkal? Eltűnésüket több kutató Rettegett Iván orosz cár tevékenységének tudja be: az 1550-es években, a Kazanyi Kánság nevű tatár állam meghódításakor végrehajtott egy nagyobb áttelepítést, és ennek következtében tűnhettek el a keleten maradt magyarok maradékai, mivel végleg asszimilálódtak.
Az önök kutatási területe orosz és ukrán térségekbe esik. Hogyan befolyásolja a munkát a háború?
Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek. […] Az egyik ukrán kolléga az utolsó közös cikkünket már úgy korrektúrázta, hogy közben a lövészárokban volt. Szerencsére él, minden rendben van vele, bízunk benne, hogy vissza fog tudni térni a kutatáshoz. […] Nagyon-nagyon fontos lenne számunkra Dél-Ukrajna. Pont az oroszok által csúnyán kipakolt Herszoni Múzeum környéke: ott még irdatlan mennyiségű, a magyar vándorlás szempontjából fontos anyagot át kellett volna nézni. Fogalmam sincs, lesz-e erre lehetőség. Igazi tragédia ez. […] Az a baj, hogy ha lesz is béke egyszer, az biztos, hogy egy oroszt és egy ukránt nem fogok egy konferenciaasztalhoz leültetni. Legalábbis nagyon kicsi a valószínűsége, hogy sikerül…
Eddig a vándorlásban és a honfoglalásban részt nem vett magyarok kutatásán volt a hangsúly, de az említett Ujegitől keletre is vizsgálnak lelőhelyeket. Ott lehet a sokat emlegetett őshaza?
Alapkérdés, hogy hogyan képzeljünk el egy régészetileg megfogható őshazát, vagy egy népnek a kialakulását. Az biztos, hogy valamiféle népesség- és területi koncentrációt, egy adott térség jobb belakottságát kell keresnem. A kerámiahasználat és a lószerszámok egységesülését – ilyesmiknek kell meglátni a régészeti nyomait. […] Orosz kollégák a feltételezett magyar őshaza területén, tehát a Tobol, az Irtis, az Isim és az Iszegy folyók vidékén a VII. századnál korábbi ilyen típusú koncentráció nyomait nem nagyon látják. Tehát ők ki merték mondani, hogy szerintük nemcsak a magyar vándorlás, de a magyar etnogenezis is nagyon gyorsan zajlott le. Más szavakkal: az a társaság, aki aztán utána megindult nyugatnak és magyarnak vallotta magát, viszonylag gyorsan alakult ki.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
