Gőgös magyarok, komplexusos szlovákok – így haladnák meg az évszázados mítoszokat
„A magyar és a szlovák kultúra kötődései tulajdonképpen szétszálazhatatlanok. Kultúráink, nyelveink, történelmünk, gasztronómiánk, de még a génjeink is szorosan kötődnek egymáshoz, és aki nem ismeri a másik történeteit, a sajátját sem ismerheti meg egészen.” Idézet egy májusban megjelent magazinból: a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság Miért kevertek a kultúráink? című kiadványa tévhiteket igyekszik eloszlatni azzal kapcsolatban, hogyan hatottak egymásra a magyarok és a szlovákok. A magazin érdekessége, hogy a magyarországi Történelemtanárok Egyletével való együttműködésben jött létre, és a tanév végén 580 szlovák, 75 szlovákiai magyar és 51 magyarországi iskolába juttatták el. De miért egy újság feladata, hogy rendet tegyen a két nép kapcsolatát terhelő mítoszokban, félreértésekben? Erről lesz szó HetiVálasz podcastunkban, amelynek vendége Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Történelemtanárok Egyletének tagja. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mi jut eszébe egy szlováknak a magyarokról?
Szalay Zoltán: „A sérelmi attitűd közös a két nemzetnek a másikhoz való hozzáállásában. Ez nemzedékeken át húzódik, és a szlovákokban élő komplexusok nem sokat gyengültek. A mostani politikai helyzet bonyolítja is ezt a kérdést. Az elmúlt néhány évben, főleg az ukrajnai háború kitörése után, újra és újra felmerül az a kérdés, hogy vajon Orbán Viktor nem fogja-e visszakérni magának Felvidéket. Komoly szlovák politikusok vagy közéleti szereplők erről mint reális forgatókönyvről beszélnek. Ezek a komplexusok, amelyek sokszor nehezen elválaszthatók valamiféle aktuálpolitikai keretek közé ágyazható félelmektől, nagyon is élők, de sokszor elválaszthatatlanul vegyülnek mindenféle olyan történelmi tévhitekkel, amelyek ott vannak a szlovák történelemoktatásban meg a közbeszédben is. (…) A magyar elnyomás mítosza a két világháború közötti időszakban született, amikor volt egy élő revizionista törekvés Magyarország részéről, és ezzel szemben létrejött – egyébként főleg cseh fejekben – az a mítosz, hogy a magyarok ezer éven keresztül elnyomták és ellehetetlenítették a szlovákokat, és nem hagyták őket létezni. Ez tulajdonképpen máig él, és ennek megvannak a nyomai a történelemoktatásban is, bár sokat árnyalódott az utóbbi néhány évben. Ám az a kép, hogy a magyarok valamiféle gőgös, elnyomó urak – nagyon is élő. Az újabb generációk nyilván ezt már kissé azért árnyaltabban látják, és a szlovák – főleg pozsonyi liberálisabb – közegben a kapcsolatok már nem ezekre a régi beidegződésekre épülnek. Főleg a rendszerváltás idején alakultak ki olyan kapcsolatok és viszonyrendszerek, amelyek el tudtak indítani egy új fejezetet a szlovák–magyar kapcsolatokban.”
Kik lehetnek a kapcsolódási pontok, akiken keresztül egymásra találhat a két nemzet?
Bárány Balázs: „Elsősorban művészek, tudósok. Jó példa mondjuk Jedlik Ányos. De nagyon szép cikk van a magazinban Bartók Bélának a zenegyűjtéséről. Bartók ugyan magyar identitású volt, de nyitott volt az egész kárpát-medencei térség zenei-kulturális öröksége felé. Ebbe az irányba kellene elindulni. (…) Hiányolom, hogy napjainknak olyan figurái jelenjenek meg, akikkel egy diák is tud azonosulni. Például Galán Angéla vagy Borbély Alexandra, aki nem volt hajlandó lemondani a szlovák állampolgárságáról. Nagyon érdekes kulturális vonalat lehetne megjelentetni. A nyolcadikos gyereknek a tankönyv az odateszi a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a tevékenységét, de valljuk be, ez nem igazán piszkálja már a fantáziáját – tanév végén már várja, hogy mikor megy a középiskolai gólyatáborba.”
Meghaladható-e a sérelmi attitűd a szlovák–magyar viszony tanításakor?
Bárány Balázs: „Mi azt látjuk üdvözítőnek, hogyha a közös gyökerekről, közös kulturális kapcsolatokról beszélünk. Tehát ha megvitatjuk Petőfinek származását vagy Kossuth családját, és kiderül, hogy az olyan alakoknak, akik ma a magyar nemzeti pantheon dobogóján állnak, bizony vannak szlovák gyökereik. Ezeket érdemes megbeszélni, és akkor jobban látszik, hogy a Kárpát-medence egy nagyon gazdag, színes régió, amit fölösleges úgy nézni, ahogyan a szlovák vagy a magyar tankönyv bemutatja: mintha a nemzeti történelmek kisbolygóként keringenének önmaguk körül. Ezek inkább csillagrendszerek, amik nagyon szépen kapcsolódnak egymáshoz.”
Milyen az üzenete az efféle mítoszrombolásnak a szlovákiai magyarok körében?
Szalay Zoltán: „A szlovákiai magyarok számára a legfontosabb az, hogy a saját történelmünket és a jelenkorban elfoglalt saját helyünket is próbáljuk úgy látni, hogy az nem valamiféle elszigeteltséget, bezártságot, rezervátumbeli létre ítéltséget jelent, hanem igenis vannak olyan csatornák, amelyeken keresztül rá tudunk csatlakozni az úgynevezett államalkotó nemzetekre. Mi is ott vagyunk, és nagyon fontos közvetítő szerepet is tudunk betölteni. Elcsépelt a hídszerep motívuma, de alapvetően mégis van jelentősége; a szlovákiai magyarok számára létfontosságú az, hogy észrevegyük: ezek az átjárhatóságok megvannak. (…) Nagyon fontos az, hogy a szlovákiai magyarok is elfogadják és megértsék ezt, és így a saját szerepüket Szlovákián belül tisztábban lássák, és tudják hangsúlyozni a szlovákok – és ugyanúgy Magyarország – felé, hogy mégiscsak sajátságos közösséget alkotunk, és megvannak azok az igényeink, amik esetleg nincsenek meg a Magyarországon élő magyaroknak, és ugyanúgy nincsenek meg a szlovákoknak. Az, hogy ezeket a kulturális kódokat valahogy tisztábban lássuk, létfontosságú abból a szempontból, hogy a szlovákiai magyarság is megőrizhesse a saját identitásához kötődő – pozitív – hozzáállását.”
Nyitókép: Szalay Zoltán és Bárány Balázs
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
