Keresi a Fidesz a biztosítékot – létrehozhatják a határon túli egyéni körzeteket
Úgy értesültünk, hogy valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. A francia minta átültetése merült fel, ott 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak. Az intézkedéssel biztosítani lehetne a fideszes fölényt akkor is, ha Magyarországon belül gyengülne a kormánypárt.
Nagy terveket szőnek a választási törvények átírására a Fideszben, és az egyik legkomolyabban vizsgált lehetőség a határon túli egyéni választókerületek létrehozása. A lehetséges intézkedésről július 14-én Magyar Péter beszélt először egy videós előadásában. Magyar azt mondta akkor, hogy értesülése szerint hét egyéni választókörzetet alakítanának ki a szomszédos országokban, hogy ezzel növeljék a fideszes képviselők számát a parlamentben. A hozzánk augusztusban eljutott információ arról szól, hogy valóban vizsgálják a kormánypárt körüli szakértők a lehetőséget, és alapvetően a francia mintára alakítanák át a nem Magyarországon élők szavazati jogát.
A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először, és azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között
- a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot;
- a 2018-as parlamenti választáson 96,2 százalékot;
- a 2022-es parlamenti választáson 93,89 százalékot szerzett.
Egyre többen élnek a lehetőséggel: míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Túlnyomó többségében a szomszédos országokban élő magyar kisebbség szavaz így, néhány ezren vannak, akik a világ egyéb országaiból küldték el levélszavazataikat. Szinte mindannyian annak 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot, amit elsőként fogadott el a parlament a Fidesz első kétharmados győzelme nyomán. Magyar nyelvtudást és valaha magyar állampolgársággal rendelkező felmenőt kell felmutatni az állampolgársághoz.
A mostani rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé. A 199 parlamenti mandátumból a mostani rendszerben nagyjából 93 múlik a listás voksokon. (Azért csak nagyjából, mert ez a szám csökkenhet, ha nemzetiségi listáról is bejut képviselő a parlamentbe.) A listás szavazatok a magyarországi szavazólapokból, a kompenzációs szavazatokból (egyéni jelöltekre adott, mandátumot nem érő voksok) és a határon túli levélszavazatokból állnak össze. A helyzet összetettsége miatt sosem lehet előre tudni, hogy mennyire befolyásolják a végeredményt a határon túli voksok.
2014-ben egyetlen plusz mandátumhoz juthatott a Fidesz a határon túli levélszavazatoknak köszönhetően, ami egyébként éppen a kétharmados parlamenti többséget jelentette (más kérdés, hogy 2015 elejére ezt a többséget a Fidesz elvesztette két előrehozott választás nyomán). 2018-ban a határon túli szavazatok nem befolyásolták a mandátumok kiosztását, 2022-ben viszont két hely is múlott rajta, egy a hatpárti ellenzéki összefogástól, egy pedig a Mi Hazánktól került a Fideszhez.
Ha ezentúl nem a listás szavazatok közé kevernék a határon túliak szavazatait, hanem saját egyéni jelöltjeik lennének, akkor nem lenne többé bizonytalanság akörül, hogy érnek-e mandátumot a levélszavazatok, hanem a szavazók számától függetlenül biztosan képviselői helyre lehetne váltani őket. Ráadásul ha ugyanúgy nagyjából 70 ezer határon túlinak lenne egy képviselője, mint az Magyarországon belül jellemző, akkor hirtelen nem egy-két, hanem nagyjából hét mandátum múlna rajtuk. A mostani, 199 fős parlamentben ez nagyon sok.
Akár egy minden eddiginél gyengébb választási eredménnyel is megőrizhetné kétharmados többségét a kormánypárt.
Francia recept?
A szakértői munkát ismerő forrásunk szerint alaposan vizsgálják a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét, amit mintaként használnának a magyar reformhoz. Franciaországban csak egyéni képviselőjelöltek vannak a parlamenti választáson, de kétfordulós a szavazás, azaz visszalépésekkel nagyot lehet fordítani az első forduló eredményén, ahogy ez idén nyáron is történt. Ezt az elemet azonban nem honosítanák meg.
A nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, azaz a mandátumok 1,9 százalékáról dönthetnek, miközben a választókorú népesség mintegy 3,6 százalékát teszik ki. Tizenegy választókerületük van, létszám szerint nagyjából egyenlően elosztva, így a legnagyobb választókerület Moldovától Új-Zélandig ér, a területileg legkisebb pedig csak a Benelux államokat foglalja magában.
A 2012-es választás óta működő rendszer szerint a pártok mindegyik választókörzetben egy-egy jelöltet állíthatnak, a voksolás külföldön is kétfordulós. A szavazni akaróknak regisztrálniuk kell, de az anyaországiakkal ellentétben nemcsak személyesen voksolhatnak, hanem online vagy meghatalmazott által is – utóbbiakhoz külön regisztrációs eljárás szükséges. Idén nyáron 36 százalékuk szavazott, és a tizenegy határon túli választókerületből egyben sem jutott a második fordulóba Le Pen Nemzeti Tömörülés nevű pártja, szemben az anyaországi eredményekkel, ahol a Fidesszel egy EP-frakcióban lévő erő tarolt az első fordulóban. A határon túliak és az anyaországban élők szignifikánsan eltérő politikai preferenciái miatt Franciaországban is erősen vitatott a rendszer.
Marad a kétfajta külföldi magyar?
A francia rendszer meghonosítása azért nem teljesen evidens, mert a franciák nem tesznek különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között. A jelenlegi magyar rendszerben csak azok szavazhatnak levélben és csak listára, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, azaz jellemzően sosem éltek Magyarországon. Velük ellentétben az ideiglenesen külföldön élők, például a Nyugat-Európában dolgozók, csak személyesen szavazhatnak, azaz el kell menniük egy magyar nagykövetségre vagy konzulátusra. Viszont ők az otthoni lakcímük alapján az egyéni képviselőkről is dönthetnek. A francia rendszerben ilyen különbségtétel nincs, akármilyen okból él valaki Franciaországon kívül, kérheti felvételét a határon túliak névjegyzékébe, és szavazhat online vagy meghatalmazotton keresztül is.
További különbség, hogy a magyar választási rendszerben a levélszavazók regisztrációja tíz évre szól, és ha élnek a választójogukkal, akkor automatikusan újabb tíz évvel meghosszabbodik. A külföldön élő, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak viszont minden egyes választás előtt regisztrálniuk kell, megnevezve a külképviseletet, ahol szavazni akarnak.
Arról nem sikerült a forrásunktól információt szereznünk, hogy a körvonalazódó tervek alapján ezt a kettősséget felszámolnák-e a magyar rendszerben, de Magyar Péter azt mondta, hogy
kifejezetten a szomszédos országokra vonatkoznának az új, határon túli választókerületek,
ami alapján arra lehet következtetni, hogy nem változna a megkülönböztetés.
A hazai ellenzék mindezt igazságtalannak tartja, mert a vendégmunkásként kint élők sokkal nehezebben szavazhatnak amiatt, hogy csak személyesen adhatják le a voksaikat. Körükben jóval erősebb az ellenzék, mint a Fidesz. Idén júniusban a külképviseleteken szavazók esetében a Tisza például simán megnyerte az EP-választást 50,8 százalékkal, míg a Fidesz csak 18,86 százalékot szerzett. Igaz, nem egészen 19 ezren szavaztak csak így.
Ezzel szemben a levélszavazatra jogosult határon túliak 90 százaléka szavazott a Fideszre, és csak 4,4 százaléka a Tiszára. (Az EP-választáson a levélszavazatra jogosult határon túliak közül csak azok vehettek részt, akik nem EU-s tagállamban élnek, hogy ne szavazhassanak két országban is, így jellemzően a szerbiai és az ukrajnai magyar kisebbség tagjai, összesen 59 ezren adtak le érvényes szavazatot.)
Problémák a választókerületek kialakítása körül
Amennyiben az új egyéni választókerületeket a most levélszavazatra jogosultak kapnák, nem lenne világos, hogy az egyes választókerületek fizikailag hol vannak. Szlovákia és Ukrajna ugyanis tiltja a kettős állampolgárságot, így az ott élő magyar kisebbségiek, ha fel is vették a magyar állampolgárságot, és élnek is a választójogukkal, ezt titokban teszik, és jellemzően nem a lakcímükkel, hanem e-mailen keresztül regisztráltak a névjegyzékben. Ám a helyzetet bonyolítja, hogy olyan országokból is lehet kérni az e-mailes kapcsolattartást, ahol megengedik a kettős állampolgárságot, úgyhogy nem nyilvános adat, hogy az a 205 ezer ember, aki online kapcsolattartással kérte a regisztrációját, az valójában hol él, és így nem lehetne a jelenlegi szabályok szerint nyilvánosságra hozni, hogy melyik választókerülethez tartozhatna. A Nemzeti Választási Iroda statisztikája nyilvántart mintegy 30 ezer embert a névjegyzékben, akik „kettős állampolgárságot tiltó” országokban élnek, de számuk valójában jóval nagyobb lehet az online regisztráció lakcímet elfedő lehetősége miatt.
A levélszavazatra jogosultak jelenleg 438 ezren vannak a választói névjegyzékben, de van további 156 ezer még nem elbírált regisztrációs kérelem is, azaz reális mintegy félmillió választásra jogosulttal számolni ebből a körből. A magyarországi egyéni körzetekben átlagosan mintegy 70 ezer ember él, és ha hasonló súlyt adna a határon túliaknak az új választójogi törvény, akkor hét új választókerületet alakíthatnak ki számukra, ahogy arról egyébként Magyar Péter értesült.
Kérdés, hogy egy ilyen reform után megmaradna-e a listás szavazat joga a határon túli levélszavazók számára, illetve hogy az ő esetükben is érvényesülne-e az a kompenzációs rendszer, ami alapján a győztes egyéni képviselők mandátumszerzéséhez nem szükséges plusz szavazatok is átcsúsznak a listás szavazatok közé.
A 90 százalék feletti egyéni győzelmek esetén ezekből is összejöhet plusz mandátum a Fidesznek az országos listáról.
Az is izgalmas, hogy az új választókerületek növelnék-e az Országgyűlés létszámát, amit most 199 főben maximál a törvény. Amennyiben nem növelnék, akkor át kellene szabni a magyarországi választókerületeket, csökkentve a számukat. Vagy a listáról megszerezhető mandátumokból lenne kevesebb – az elmúlt választások tapasztalatai szerint ez alapvetően az ellenzéknek lenne kedvezőtlen.
A magyarországi egyéni körzetek átszabása egyébként is napirenden van, mert a 2011-ben megrajzolt kerületbeosztás már nem felel meg a törvényi előírásnak. Elvben plusz-mínusz 15 százalék eltérés lehet az egyes választókerületek létszáma és az országos átlag között. Ez jelenleg több választókerület esetében sem teljesül, de a 2022-es választásra nem korrigálta az Országgyűlés a választókerületi határokat. A problémát az olyan kis népességű megyék okozzák, mint Tolna, ahol jelenleg három, túl alacsony népességű választókerület van, viszont ha ezeket két kerületté vonnák össze, akkor azok már túl nagyok lennének.
Ha viszont a határon túli körzetek létrehozásával az egész választási térképet átrajzolnák, akkor elvben az összes problémát kezelni lehetne. Egy átfogó módosítás alkalmat adhatna a kétharmados többségnek arra, hogy a választási rendszert a saját érdekei mentén alakítsa át. Erre például kiváló eszköz a nagyobb városok sugaras felosztása, azaz egy-egy belső városrész összekapcsolása a környékbeli falvakkal.
Eddig is ment a módosítgatás
Az utóbbi években többször is hozzányúltak a választási rendszerhez, és a módosításokkal mindig a Fidesz járt jól.
2014-ben például a kétharmadot biztosította a határon túli levélszavazatok megjelenése. 2022-re az országos lista állításának feltételeit szigorították, így a Kétfarkú Kutya Párt arra kényszerült, hogy jóval több egyéni jelöltet indítson, mint eredetileg tervezte, és ez a kormányellenes szavazatok aprózódásához vezetett: több olyan választókerület is volt, ahol elég lett volna a kutyapárti jelöltre adott voksok harmada az ellenzéki összefogás jelöltjének, hogy legyőzze a fideszes indulót.
Az idei önkormányzati választás előtt a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztását módosították. Nehéz rekonstruálni, hogy mi lett volna, ha ezt nem teszik, mert nyilván a pártok is más taktikát választanak, például a Tisza arra kényszerült volna, hogy minden kerületben legyen polgármesterjelöltje, vagy eleve fel kellett volna adnia a fővárosi ambícióit. Az viszont biztos, hogy Karácsony Gergely és az őt támogató pártok szerint a módosítás nélkül stabil többsége lenne a régi ellenzéknek a közgyűlésben, hiszen a kerületi polgármesterek többségét továbbra is ők adják.
Durva viták jöhetnek
Ha valóban egyéni létrehozzák a határon túli választókörzeteket, súlyos belpolitikai konfliktus keletkezhet. Az ellenzék várhatóan élesen tiltakozik majd, hiszen a Fidesz ezzel jelentős számú mandátumot állítana elő magának. A Fidesz válaszul a határon túli magyarság ellenségének, a nemzet árulóinak nevezi majd az ellenzéket. A társadalom, ha lehet, még megosztottabb, az ellenségeskedés hisztérikusabb lesz, ami a határon túli magyar kisebbséget is méltatlan helyzetbe sodorhatja.
Nyitókép: leadja szavazatát egy csángó népviseletbe öltözött férfi a magyarországi országgyűlési választáson Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán 2022. április 3-án (fotó: MTI/Veres Nándor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
