A szabadság bajnoka vagy Putyin embere? – rács mögött az orosz Zuckerberg
Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival. Franciaországi letartóztatása ezért pánikot okozott Moszkvában, hiszen az orosz haderő kommunikációjának egy része is az üzenetküldő alkalmazáson keresztül zajlik. Frissítés: írásunk megjelenése után Durovot szabadlábra helyezték. Részletek a cikk végén.
Amióta múlt szombaton Pavel Durovot, a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásának számító Telegram alapítóját Párizsban letartóztatták, a fél világ az ügy hátterét találgatja. Elon Musk, az X (korábban Twitter) közösségi oldal tulajdonosa franciául követelt szabadságot az Oroszországból már régen emigrált techgurunak, Tucker Carlson amerikai trumpista médiasztár pedig diktatúráról beszélt. A vele szemben álló disszidenseknek leginkább novicsokot, munkatábort és golyót tartogató moszkvai kormány szokatlan előzékenységgel ajánlott konzuli segítséget az orosz és francia állampolgársággal is rendelkező Durovnak. (Aki emellett még az Egyesült Arab Emírségek útlevelét is birtokolja.)
Emmanuel Macron elnök ellenben a francia igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélt.
Durovot igen súlyos vádakkal illetik, többek között kábítószer-csempészet, szervezett bűnözés és gyermekpornográfia támogatásával.
A francia hatóságok szerint Durov és cége megtagadta az együttműködést a Telegramon zajló bűncselekmények felderítésében, ezért kell felelnie. Az üzenetküldő alkalmazást működtető cég minden vádat tagad. A Le Figaro napilapban pedig a technológiai ügyekre szakosodott neves ügyvéd, Alexandre Archambault szkeptikusan nyilatkozott az eljárással kapcsolatban. Szerinte nehéz lesz a bíróságon megvédeni a vádat olyan jogszabály alapján, amelyet eddig az internetes kommunikációt használó bűnözők, s nem a platformokat tulajdonló cégek, illetve azok vezetői ellen alkalmaztak.
Az ügyben illetékes vizsgálóbíró ma dönt a szombaton letartóztatott Durov őrizetének meghosszabbításáról. Akármi is lesz a határozat, előreláthatólag hosszú jogi csata következik. A Durov-történetnek ez ugyanis az első rétege, s már maga az eljárás is mérföldkőnek számít az internet szabályozásában. A vita végső soron arról szól, hol a határ a szólásszabadság, illetve a polgárait védeni (és persze kontrollálni) akaró államok érdekei között.
Libertárius, államellenes kitalálója a szabad szólás menedékének tekinti a végponttól végpontig titkosított, s ezért harmadik fél által elvben feltörhetetlen hang- és videóhívásokat, illetve csevegést lehetővé tevő alkalmazását.
A Telegramnak éppen az a legfőbb vonzereje, amivel most Durovot vádolják. Fennen hirdeti, nem működik együtt kormányokkal és minden eszközzel védi a szólásszabadságot.
Magyarországon kevéssé terjedt el az akár 200 ezer fős csoportok létrehozását is engedélyező, lényegében közösségi hálóként működő alkalmazás. Jellemző módon a legnagyobb, 18 ezres hazai csoport az Orosz Hírek nevű propagandaoldalé. Németországban viszont többszázezren használják aktívan a Telegramot. Ottani felfutása a koronavírus-járványhoz köthető, a platformon gyülekeztek az „alternatív tények” rajongói, az oltásellenesek, s a jobboldali radikális AfD hálózatai máig az alkalmazás legaktívabb használói közé tartoznak. Igazságtalan lenne persze a Telegramot dilinyósok gumiszobájaként beállítani, hiszen nemcsak a posztszovjet világban, hanem Indiában is az egyik legnépszerűbb alkalmazás, ahol naponta 70 millióan használják. Felhasználóbarát felülete, egyszerűsége és sokszínűsége miatt máshol is népszerű. Mást ne mondjunk, Emmanuel Macron francia elnök is előszeretettel kommunikál munkatársaival a Telegramon.
A Durov-ügy második rétege a globális befolyásról is szól. A Telegramnak közel egymilliárd felhasználója van, ez az egyetlen orosz vállalkozók által kitalált, orosz programozók által megvalósított digitális világmárka. Durov önképe szerint e háttérnek kevés a jelentősége, hiszen már évek óta nem él Oroszországban. A róla szóló cikkek mind felemlegetik, hogy a szentpétervári értelmiségi családból származó üzletember (édesapja neves Róma-szakértő, sokáig vezette a helyi egyetem klasszika-filológia tanszékét) szembeszállt Vlagyimir Putyinnal, s ezért menekülnie kellett Oroszországból. Pavel Durov valóban az orosz internet fenegyereke, 2006-ban friss diplomásként ő alapította meg a VKontakte (VK) nevű oldalt, az orosz Facebookot. A projektet programozó testvérével vitték, s akkora siker lett, hogy a politikának is számolnia kellett vele. Miután 2011 decemberében elcsalták a Duma-választást, az orosz nagyvárosokban tüntetések indultak, amiket jórészt a VK-n szerveztek. Ennek megfelelően az FSZB együttműködést, sőt a tüntetések szervezőoldalainak törlését követelte Durovéktól: Pavel akkor indította el az őt világszerte ismertté tevő szabadságharcát.
Nem is lehetett azonban kérdés, végül ki nyer. Alig két évvel később egy, a Kremlhez köthető cég meghatározó tulajdonrészt szerzett a Vkontaktét működtető vállalkozásban, ahonnan végül Durovnak távoznia kellett. Ezután indította el a Telegramot, immár technológiai bozótharcosnak kijáró tisztelettel övezve. A legendát csak növelte, hogy Durov szinte soha nem nyilatkozik a sajtónak, nem iszik alkoholt, kávét, nem eszik húst, nyilvános megjelenései pedig leginkább kidolgozott hasizmait villantó közösségi médiás fotókra korlátozódnak.
A gyorsan növekvő Telegram még népszerűbb lett, amikor egy 2017-es szentpétervári terrortámadás után megtagadta, hogy hozzáférést adjon az FSZB-nek a rendszerhez, pedig a titkosrendőrség szerint a támadók a Telegramon keresztül szervezték meg az akciót. Ezt követően, 2018-ban a Roszkomnadzor, az állami médiafelügyeleti hatóság megpróbálta blokkolni a Telegramot, sikertelenül. Az eset megint csak növelte a Telegram presztízsét; igaz, a Facebook vagy az Instagram blokkolását később sikerült megoldani.
Érdekes módon az orosz államnál jóval szerényebb technikai képességekkel rendelkező Kuba is képes volt elérhetetlenné tenni Telegramot a szigetországban a 2021-es zavargások idején.
A Londonban, majd Dubajban élő, valamilyen rejtélyes oknál fogva francia állampolgárságot is szerzett (franciául nem beszélő és ott soha nem élt) Durov elvben tehát küzdött az orosz hatalom ellen. Amikor 2018-ben 810 millió dollár értékben vontak be tőkét a Telegram fejlesztéséhez, az amerikai tőzsdefelügyelethez benyújtott dokumentumok szerint a befektetők között orosz üzletemberek is voltak. Így például a korábban a Chelsea angol fociklubot tulajdonló Roman Abramovics, az élelmiszeriparban érdekelt David Jakobasvili (akit később az ukrán kormány a Kremlhez való közelsége miatt szankcionált), illetve az online fizetési megoldásokkal foglalkozó Szergej Szolonyin. Egyes értelmezések szerint ilyen stratégiai befektetésre a politikai vezetésnek is rá kellett bólintania.
Ha ezt túlzásnak éreznénk, érdemes a 2021-es kötvénykibocsátás példáját is megnézni. A rendszerrel elvben perben, haragban álló Telegram egymilliárd dollár értékben kibocsátott kötvényeiből többek között a 60 százalékban állami tulajdonban álló és a Putyin-bizalmas Andrej Kosztyin által vezetett VTB Capital befektetési alap is vásárolt. Illetve az ukrajnai háború kitörése után az EU által szankcionált Mihail Fridman oligarcha Alfa Capitalja, amelynek jótékonysági ágát egy ideig Vlagyimir Putyin idősebbik lánya, Marija felügyelte…
A rendszerellenes disszidenseknek kevéssé járó pénzügyi figyelmességnek lehet oka az is, hogy bizonyos kiskapukat a Telegram mégis nyitott az orosz hatóságok felé. A cég 2018-ban elismerte, terrorelhárítási céllal megosztja egyes felhasználók telefonszámait és IP-címeit a hatóságokkal. A terror elleni küzdelemre hivatkozva a különleges szolgálatok még Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is többszöt túlléptek hatáskörükön. Oroszországban pedig lényegében minden ellenzékiséget így bélyegeznek meg – Alekszej Navalnij, a sarkkörön túli munkatáborban meghalt politikust is terrorizmussal vádolták.
A Telegram ugyanakkor mindig arra hivatkozott, a felhasználók közötti beszélgetéseket nem tárolják, s azokat nem is adják át senkinek.
Mindig büszkék voltak a végpontok közötti titkosításra, amely azonban messze nem automatikus, hanem külön be kell kapcsolni.
Ráadásul a cég egyik korábbi alkalmazottja, Elias Campo 2023-ban azt nyilatkozta, a Telegram tíz évre visszamenőleg a felhasználók minden kommunikációját tárolja, s az adatállományhoz az alkalmazottak hozzáférhetnek. (A Telegram szerint Campo állításai nem felelnek meg a valóságnak.) Márpedig ahhoz nem kell nagy fantázia, hogy ha a beosztottak látják az információkat, akkor azokhoz az orosz államot lényegében irányító állambiztonsági apparátus is hozzáfér. Valami hasonlóra utalt Oleg Matvejcsev, a Duma információs technológiáért és kommunikációért felelős bizottságának alelnöke 2022 márciusában. Már Ukrajna orosz inváziója után azt nyilatkozta: „Durov kompromisszumot kötött az FSZB-vel. (…) A Telegram beüzemelt olyan berendezéseket, amelyekkel monitorozni lehet minden veszélyes elemet.” Így már talán érthetőbb, miként fordulhatott elő, hogy például egy Herszonnál elfogott ukrán újságíró telefonjára telepített Telegramból hónapokkal korábban törölt beszélgetéseket tudtak idézni az őt faggató katonai elhárítók.
Éppen az ukrajnai háború a közvetett bizonyíték arra, hogy a Telegramot a többi technológiai platformtól eltérően nem ellenséges felületként kezeli az orosz állam.
Hadserege ugyanis széleskörűen használja az applikációt még a harci műveletek koordinálására is. Nem véletlen, hogy Durov párizsi őrizetbe vétele miatt kisebbfajta pánik jelei mutatkoztak Moszkvában. Az orosz állami televízió máskor oly magabiztos propagandistái azt tanácsolták a nézőknek, hogy töröljék az alkalmazást, merthogy kommunikációjukhoz a nyugatiak Durov révén előbb-utóbb hozzáférnek.
A Telegram tehát az orosz állam zenéjére táncolt? Ez így aligha pontos, hiszen a Telegram a világ egyik legnépszerűbb csevegőalkalmazása, közösségimédia-platformja rengeteg hasznos tartalommal (például az orosz–ukrán háború számos hiteles forrása használja a Telegramot), hétköznapi emberek receptjeivel és zongorázó macskás videóival, meg persze bűnözők illegális anyagaival. Az a fentiek fényében azonban valószínűnek tűnik, hogy
valamilyen együttműködés lehetett Durov és az orosz titkosszolgálatok között.
A Telegram túl nagy és túl hasznos volt ahhoz, hogy elpusztítsák, inkább kihasználták, hogy hozzáférnek az adatokhoz, cserébe hagyták létezni meg fejlődni. Durov pedig az együttműködéssel védelmet és szükség esetén némi pénzeszközt remélhetett maga és cége számára. (A Telegram nagyon hosszú ideig veszteséges volt.)
Önmagában a nagy techvállalatok és a biztonsági szolgálatok együttműködése nem szokatlan, tengernyi irodalma van az amerikai internetes óriások és a titkosszolgálatok közötti kapcsolatnak. Durov és a Telegram esetét az teszi igazán különlegessé, hogy a techguru látszólag teljesen értelmetlen lépésre szánta el magát. Tudnia kellett, hogy ellene Franciaországban elfogatóparancsot adtak ki. Önmaga feladásával talán egy nagyobb bajtól akarta megóvni magát? Ezt nem tudjuk, de az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Durov Bakuból érkezett Párizsba, s hírügynökségi értesülések szerint találkozni akart az ott tárgyaló Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök azonban – legalábbis a Kreml állítása szerint – elutasította a megbeszélést. Durov ezt követően érkezett magángépén Párizsba, s vették őrizetbe a francia hatóságok.
Hogy miért sétált lényegében önként a börtönbe a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalkozója, hamarosan megtudjuk. Vagy éppen ellenkezőleg: soha nem fogjuk megtudni.
Frissítés: Szerda esti lapértesülések szerint Pavel Durovot szabadlábra helyezték. A Politico információi alapján az óvadékot ötmillió euróban határozták meg.
Nyitókép: a 2017. augusztus 1-én készült és 2024. augusztus 25-én közreadott képen Pavel Durov mosolyog, miután megbeszélést folytatott Rudiantara indonéziai kommunikációért és tájékoztatásért felelős miniszterrel Jakartában (fotó: MTI/AP/Tatan Syuflana)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
