„Bor! Mert egyetlen nagy dolog sem kezdődött még úgy, hogy valaki salátát evett”
A női egyenjogúság ügye meglehetősen lassan haladt a 19. században – ennek bonyolult okait sokan megírták már. Senki nem szólt azonban arról, hogy ebben milyen jelentős szerepe volt az alkoholnak. Pontosabban a férfiak félelmének attól, hogy a nők az alkohol betiltására használják majd szavazati jogukat. Néhány hónapja jelent meg Kupa Enikő és korábbi rendszeres szerzőnk, Kovács Tibor könyve, a Borgőzös évszázadok, amelyben hat újvilági ország bortörténetét mesélik el szórakoztató társadalmi, történelmi és gasztronómiai eseményeket felidézve.
Aki kézbe veszi Kovács Tibor és felesége, Kupa Enikő könyvét (Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története), azt gondolhatná, valamilyen boros könyvet olvas majd. Ám ennél többről van szó. A kötet dacol minden előítélettel; ahogy címe is jelzi, inkább szórakoztató, ismereterjesztő mű, amely borban meséli el hat ország társadalmának történetét.
Tudták például, hogy a kommunizmus oroszországi győzelmében és a Szovjetunió létrejöttében milyen szerepe volt az alkoholnak, pontosabban az alkohol hiányának? Miklós cár éppen a háború alatt jutott arra a gondolatra, hogy meg kell védeni az oroszokat a vodkától, s betiltotta a „nedű” árusítását. Amikor aztán 100 millió orosz kijózanodott, hirtelen egészen más színben kezdték látni a cáratyuskát. Arról nem is beszélve, hogy a háború finanszírozhatatlanná vált, mivel az adók jó része a vodka eladásából folyt volna be. Ezzel szemben Nagy Frigyes és Orániai Vilmos tisztában volt azzal, hogy a katonákat nem egy csésze kávéval kell háborúba küldeni.
Miért adta a szerzőpáros egy ilyen könyv megírására a fejét? A Covid-járvány alatt az ország egyik legjelentősebb borwebshopját, a borkereskedes.hu oldalt kezdték üzemeltetni. A kötet az erre a felületre írt blogbejegyzésekből, virtuális utazásokból nőtt ki, de mivel a szerzők erősen érdeklődnek a társadalmi kérdések iránt,
végül Új-Zéland, Ausztrália, Dél-Afrika, Chile, Argentína és az Egyesült Államok „teljes” történetét elmesélik.
Olyan, ritkán hallott sztorikkal, mint az USA alapító atyáinak időnként mértéktelen alkoholfogyasztása. Vagy hogy miként indította el a Kennedy házaspár akarata ellenére a borkultúra fejlődését egy tévéműsorral, illetve hogyan torkollott egy fehér házi fogadáson viselt bunda családi bunyóba, amely aztán megalapozta a legismertebb boros dinasztia sikerét. Ausztrália esetében pedig megtudhatjuk, hogy miként járult hozzá a meztelen fürdőzés a helyi borok sikeréhez, vagy hogyan ért gyors véget Lord Sydney utópiája, aki egy alkohol- és pénzmentes országot szándékozott alapítani, néhány száz felnőttel és 54 ezer liter rummal.
A könyv természetesen a magyarokról sem feledkezik meg. A hazai borszakma is sokat tanulhat a hat ország sikereiből, de megismerhetik ezen országok magyarjainak történetét is. Haraszthy Ágostonét, aki a kaliforniai bor atyja, illetve olvashatnak dél-afrikai híres magyar borászokról is.
A szerzőpáros vállalja a minőségi borfogyasztás népszerűsítését; könyvük igyekszik bizonyítani, hogy
a bor áldás az emberiségnek, és nélküle ugyan lehetne élni, de biztosan rosszabb hely lenne a világ.
Kötetük olyan tudományos eredményeket is idéz, amelyek szerint a borfogyasztó társadalmakban erősebb az együttműködés, a társadalmi kooperáció, mint a töménypártiakban vagy semmit sem ivókban. Egy biztos: a bornak alighanem a dél-amerikai indiánok örültek a legjobban, akiknek a gyarmatosítás előtt, ha bódulatra vágytak, mérges békát kellett nyalogatniuk. Annál valószínűleg a legrosszabb lőre is sokkal jobb…
Ez a könyv is mindenkinek jó, legfeljebb az antialkoholistának nem. Nekik Eduardo Galeano uruguayi író sorait ajánljuk: „Mindannyian halandók vagyunk az első csókig és a második pohár borig.”
A kötet megvásárolható szinte minden könyvesboltban, illetve a szerzők webshopjában.
Nyitókép: az új-zélandi Yealands borászat dűlői a Déli-szigeten (forrás: Yealands)
