Jön a finálé: Tiborcz ezzel az óriásbiznisszel zárná a 2022–2026-os ciklust
Fogalmunk sincs, Tiborcz István milyen ügyleteket bonyolít még le a Fidesz-kormányzattal a következő parlamenti választásig, de hogy mi lehet a ciklus utolsó nagy akciója, már sejthetjük. Egy visszhang nélkül maradt közleményből kiderül: a miniszterelnök vejéhez tartozó Waberer’s Csoport hatalmas logisztikai bázist fejleszt Ecser térségében – melyet 2026 első hónapjaiban fel fog vásárolni tőle a Magyar Posta. Orbán Viktor állama tehát újra bizonyítja, hogy különös felelősséget érez Orbán Ráhel családjának likviditásáért. Mint megírtuk: a kormány épp irodaházakat is vesz „fű alatt” 600 milliárd forintért a Tiborcz-körtől, továbbá titkos tízmilliárdokat fizet nekik több naperőműért.
A korrupciógyanús történetekről szóló cikkekben általában olyanokat olvashatunk, hogy a kormányzat bizonyos baráti vállalkozóknak speciális megbízásokat adott (azaz túlfizette őket). Kaszinókat és egyéb pénzbeszedő funkciókat telepített hozzájuk. Vissza nem térítendő támogatásokat, kedvező kölcsönöket biztosított nekik. Vagy eltakarította előlük a bürokratikus akadályokat. Esetleg privatizációs eljárásokat nyeretett velük. Nemrég például Tiborcz István két biztosítótársaságot magánosíthatott, s ugyancsak vele rokonítható az a magántőkealapos csapat, amely az állam jóvoltából kvázi monopolhelyzetben fejleszthet szélerőműparkot idehaza. Ezek talán a legismertebb – úgy is mondhatnánk: alapfokú – holdudvarfejlesztő technikák. Hajmeresztőbb, amikor a hatalom ráadásként meg is vásárolja a fenti módszerekkel már korábban feltőkésített cégeket – nyilván brutális felárral, azaz jócskán a piaci érték fölött. Utóbbi eljárást az alábbi bekezdésekben extrém elitépítésnek nevezzük, s persze erre is hozunk példákat Tiborcz környékéről.
E körforgásos államkapitalizmus kifejezetten arra szolgál, hogy a senkikből is lehessenek valakik; a kiválasztottaknak ugyanis nem kell megbirkózniuk a normál üzleti világban szokásos kockázatokkal. Az induláshoz és a megkapaszkodáshoz szükséges javakat jórészt a kormány adja oda nekik (alapfokú holdudvarfejlesztés), majd amikor eljöhetne az igazság pillanata, vagyis bizonyítaniuk kellene, hogy a közpénzek révén életképes céget segítettek a napvilágra, hirtelen mégsem kell kilépniük a piacra – merthogy felbukkan az állam, és megveszi tőlük az adott vállalkozást. Tehát megszabadulnak a versenyhelyzet nyűgeitől, mi több, a hatalom tíz- vagy százmilliárdossá „nemesíti” őket (extrém elitépítés). A Válasz Online igazolta, hogy a Matolcsy Ádám-féle üzleti közösség jólétéről például felváltva gondoskodott a jegybank budapesti és varsói leágazása – tehát köztulajdonú érdekeltségek adtak el ingatlanokat az MNB-elnök családi köreinek, majd vették vissza tőlük magasabb áron, így előidézve a csodálatos magánpénz-szaporodást. Ugyancsak emlékezetes NER-sikersztori volt, amikor az MVM óriási felárat biztosítva „államosította el” Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.
A Matolcsy–Mészáros-esetek azonban nem mérhetők a már tendenciába hajló Tiborcz-mentés volumenéhez. Alább röviden felidézzük a 600 milliárdos kormányzatinegyed-ügylet alapfokú és extrém fázisait, majd új tételekkel frissítjük a kormányfő veje környékéről az MVM-hez került naperőművek listáját, végül bemutatjuk, hogy miként száll be 2026 elején a Magyar Posta a miniszterelnök családjának finanszírozásába. Adódik a kérdés: miért kell ily’ hirtelen „megszabadítani” Tiborcz Istvánt és köreit több irodanegyedtől, napelemparktól vagy logisztikai központtól? Ezek vajon nem ígérkeztek jó biznisznek? A tulajdonosok nem akarták kiböjtölni a megtérülést, jobbnak látták, ha sokévnyi profit egyszerre, tömbösítve érkezik meg hozzájuk? Esetleg kell a pénz más projektekre vagy családfenntartásra? Úgy gondolják, a 2026-os választásokon bármi történhet, ezért biztonságosabb, ha a bebetonozott ingatlanvagyont könnyen mozdítható (és jól eltüntethető) készpénzre váltják? Mivel az efféle kérdésekre sosincsenek hivatalos és érdemi válaszok, maradjunk is inkább a tényeknél:
1. Drága kormánynegyedek
Az alapfokú holdudvarépítés fázisa: Az egyes számú kormánynegyedhelyszín, vagyis a Dürer Park építését menedzselő Dürer Befektetési Kft.-t 2018-tól a Tiborcz-közeli Közép-Európai I. Magántőkealap, illetve Garancsi István érdekeltségei jegyezték. Az Orbán-kabinet 2021 novemberében nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította az akkor még piaci irodaházfejlesztésnek látszó projektet – azaz kivette a helyi szabályozás hatálya alól, meggyorsította a hatósági ügyintézést, szinte minden előírás alól felmentést adott, illetve rendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapított meg a befektetők igénye szerint. Ezután a kft. részben Garancsi Market-csoportjáé maradt, a kétharmados cégtöbbség azonban arra a Főnix Magántőkealapra szállt, amely a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Alapkezelő leágazása. Ugyanez a magántőkealap korábban 50 milliárd forintnyi tőkét kapott az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett krízisprogramjából.
Az állam tehát ott segítette Tiborcz Istvánékat, ahol tudta, így a kedvezményezettek nyugodtan készülhettek a piaci jellegű kihívásokra; tehát bérlőket kellett volna gyűjteniük. Lényegében ugyanez történt a másik két helyszínen. A Bosnyák térnél a miniszterelnök veje körüli pénzügyi hálózat egyik alapembere, a NER új üstököse, Balázs Attila építkezik – természetesen az ő beruházása szintén kiemelt státuszt kapott. Ahogy a BudaPart-városrész is egyedi nemzetgazdasági ügy lett; olyannyira, hogy 2016-ban eleve az állami tulajdonú Eximbank 52 millió eurós hitele segítségével „lökték be” a Kopaszi-gáti területfejlesztést, majd bő két éve az MFB által kitömött Főnix Magántőkealap, azaz a Tiborcz-kör lett a projekt legnagyobb, minden fontos döntést blokkolni képes tulajdonosa (Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér mellett).
Extrém elitépítés: Ahogy megírtuk, a kormány végül nem hagyta üzletemberként kiteljesedni a Dürer Park, a Bosnyák téri irodanegyed, valamint a BudaPart addig is jócskán „túlszeretett” fejlesztőit – 2022–23-tól nagy titokban, 40-70 százalékos felárral, az utolsó négyzetméterig felvásárolja tőlük az épülő irodaterületeket. A költségvetést terhelő végszámla biztosan meghaladja majd a 600 milliárd forintot.
2. Fényes naperőműbizniszek
Az alapfokú holdudvarépítés fázisa: Már 2018-ban szóltunk, hogy különös folyamat zajlik a hazai „zöldpiacon”. Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat a Forbes magazin török kiadásában jelentette be, hogy 1000 megawattos – azaz „fél paksnyi” kapacitású – napelempark-hálózatot szervez Magyarországon. A török barát tette is a dolgát: szisztematikusan felvásárolta azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban megszerezték a szükséges naperőművi engedélyeket. Első lépésben olyan vállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma biztosította, hogy a szereplők az állam segítségével 25 évig a piaci ár felett adhassák el a megtermelt villamosenergiát. A szédítő Polat-terjeszkedés előjátékaként három Tiborcz-stábtag (Sájer Gábor, Dicső László és Figura Ferenc) tűnt fel a magyar vidéken; ők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre településen kezdtek nagyüzemi „napelemültetésbe” – s mint annak idején megírtuk, közel négymilliárdos ingyenkölcsönt kaptak a kormányzattól, ezzel pedig a 2018 előtti klímavédelmi program legnagyobb nyerteseivé avanzsáltak. Később Tiborcz Istvánék szintet léptek: a kormányfő vejéhez köthető magántőkealapos csapat sorjában átvette Adnan Polat magyarországi naperőműveit.
Extrém elitépítés: Idén nyárra aztán a nappiacon is a kormányzat lett a főszereplő: az MVM Zöld Generáció Zrt. hirtelen felvásárolta az egykor Polat által „frontolt”, végül a miniszterelnöki vő hálózatába került érdekeltségek egy részét. Itt is az tehát a helyzet, hogy az állam olyan projekteket húz magához, amelyeket már a beruházási szakaszban is jócskán támogatott, majd amikor az egyetlen kockázatosabb fázis, a tartós üzemeltetés következne, még ezt a terhet is leveszi a magánfejlesztő válláról, és sokévnyi remélt hasznot tesz az illető zsebébe egyetlen mozdulattal. Az MVM Zöld Generáció először a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspöki külterületén mintegy 80 hektárt használó, közel 12 milliárd forintos tárgyieszköz-állományú Tatooine SolarPark Kft.-t, majd az ugyanebben a térségben Túrkevén, illetve a Vas megyei Sárfimizdó–Gersekaráton is aktív, az előbbinél legalább négyszer nagyobb értékű Innovolt Kft.-t rántotta maga alá. Lapunk értesülése szerint az MVM-ben vizsgálják az ugyanezen klubhoz tartozó, viszont még óriásibb Neovolt Kft. megvételét is – ez a cég ellenőrzi az ország legnagyobb egybefüggő naperőművi rendszerét Mezőcsát térségében. A Válasz Online most azt is kiszúrta, hogy az MVM zöldvállalata nemcsak ezekkel az Adnan Polattól elszármazott társaságokkal foglalatoskodott az elmúlt hónapokban. Szép csendben a Tiborcz-stábtagoknál említett gyürei napelemparkot (illetve a területet birtokló négy céget, a Solar Engine, a Finasys Solarpark, a Napraforco-Operation és a Békés Solar kft.-ket) is megvásárolta. Még nyáron próbáltuk megtudni az MVM Zöld Generációtól, hogy miféle logika mentén és milyen áron államosítgatják bizonyos magánbefektetők erőműveit, de a választ nem volt miért megköszönnünk, hiszen így szólt: „a korábbi és folyamatban lévő tranzakciók gazdasági jelentőséggel bíró adatainak megosztása üzleti sérelemmel járna.”
3. Logisztikai bázis a Magyar Postának
Az alapfokú holdudvarépítés fázisa: A Tiborcz István többségi ellenőrzése alatt álló Waberer’s Csoport nemrég jelentette be, hogy vadonatúj logisztikai központot épített magának Ecseren (az M0-ás körgyűrű mellett, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében). Ez a cég történetének legnagyobb zöldmezős beruházása – ma már innen nyújtanak modern raktárszolgáltatást például a MediaMarkt nevű elektronikai kiskereskedőnek. A 13,5 hektáros területet szűk két éve vette meg a Waberer’s Jellinek Dániel csúcsmilliárdostól, és a 18 milliárdos építkezéshez a földhivatali adatok szerint 7,3 milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül. A kormányzat természetesen az itteni munkálatokat is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A kabinet kiemelő rendelete azonban jóval nagyobb fejlesztési zónára érvényes, mint az említett 13,5 hektár. Régóta sejteni lehet tehát, hogy a Waberer’s még valamire készül az ecseri térségben.
Extrém elitépítés: A Válasz Online már hónapokkal ezelőtt hallott arról, hogy a Tiborcz-féle szállítmányozási vállalat újabb, közel 8,5 hektáros területdarabot vett az ecseri kiemelt térségben Jellinektől – ahol valamilyen állammal közös biznisz körvonalazódik. Aztán a minap bejelentették: a Magyar Postának annyira imponált a Waberer’s International Nyrt. logisztikaiingatlan-fejlesztési tapasztalata (amely, mint írtuk, 2024-ig egyáltalán nem volt tetten érhető), hogy a tőzsdei cégre bízta központi csomagfeldolgozójának kialakítását. Jó hír a postai szolgáltatások szerelmeseinek, hogy a 25 ezer négyzetméter összterületű, a legkorszerűbb megoldásokkal felszerelt csarnokban óránként akár 30 ezer küldeményt is feldolgozhatnak majd. A történet „legprofibb” része azonban az időzítés: ahogy a közleményből kiolvasható, az ecseri létesítményt „a 2026 elejére tervezett kulcsrakész megvalósítást követően” vásárolja meg a Magyar Posta a Waberer’s Csoporttól.
Tiborcz István szemszögéből tehát alighanem ez lesz a 2022–2026-os parlamenti ciklus utolsó nagy, tízmilliárdokra rúgó biznisze. A fentiek ismeretében persze nem állítjuk, hogy addig nem fog üzletelni egymással a miniszterelnök veje és a magyar állam. Orbán Viktor kormánya ugyanis, mint láthattuk, egyre szívósabban áll ki Orbán Ráhel családjának likviditásáért.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
