„Minden ilyen rezsimben a választási csalás a következő lépés” – Hadházy hibrid forradalmat akar
Mi sem vagyunk különbek, mint a kemó helyett a Pilisben fákat ölelgető rákos beteg, ha elhisszük, hogy egy kétségkívül jól beszélő, csinos fiú majd varázsütésre megváltoztatja a dolgokat és megveri a Fideszt választáson – véli Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő, bár nemrég beszédet is mondott a közmédia székházánál tartott Magyar Péter-féle tüntetésén, továbbra is tartja a távolságot a Tisza Párttól és nem hajlandó félrenézni Magyar diákhiteles szerződései láttán. Szerinte éppen azért tehet meg bármit a mai hatalom, mert annak idején ő is, mások is félrenéztek, amikor az Orbán-Simicska duó tevékenységével szembesültek. Hadházy Ákos lapunk újságíróiskolája, a Válasz Műhely hallgatói körében válaszolt kérdéseinkre. Interjú.
– „Hadházy a tragikus, vagy inkább tragikomikus hős.” Ki mondta?
– Bayer Zsolt?
– Semmi sportértéke nem lenne Bayert idézni önről.
– Igaz. Ki volt?
– Lányi András a podcastunkban. Szóval: tragikus vagy tragikomikus hősnek érzi magát?
– A második nyilván sértő, de ha az embernek ilyen másodállása van, az ezzel jár. Komolyan vehető emberek is sértegetnek olykor. Raskó György például még sértőbb is volt Lányinál, amikor arról írt: szerinte két oka lehet annak, hogy firtatom Magyar Péternek a Diákhitel Központ vezetőjeként aláírt szerződéseit. Vagy Orbánt akarom hatalomban tartani, vagy szimplán én akarok lenni a kiskakas ezen a szemétdombon.
– Csak böki azért a csőrét, hogy idejön a slimfitkakas, ugyanazt mondja, amit ön tíz éve szajkóz, aztán milliókat mozgat meg, míg ön…
– Remélem, Magyar Péter sem hiszi, hogy sikere a személyének szól.
– Mégis minek szólna?
– Az ellenzéki társadalom általános elkeseredettsége az egyik ok, amelynek fő forrása egyrészt a rossz kormányzás, a kormányzat arroganciája, cinizmusa, bűnei és hazugságai, másrészt az eddigi ellenzék tehetetlensége, megalkuvásai. Ebben a helyzetben jó ütemérzékkel lépett színre Magyar Péter egy olyan ügy farvizén, amelyet egyébként a Vidéki Prókátornak köszönhetünk. Persze vitathatatlanul nagy munkát tett abba, amit elért, ám az alapvetően mégsem a személyének köszönhető. Közös érdekünk, hogy ezzel ő is tisztában legyen.
– Ha a személy nem lenne fontos, akkor bizony Hadházy Ákos mögött is százezreknek kellene tombolva vonulniuk.
– Egyáltalán nem szeretném, ha százezrek tombolnának mögöttem. A Kunigunda úton, Magyar képviselő úr tüntetésén is rendkívül kellemetlenül éreztem magam, amikor a tömeg elkezdte skandálni a nevem.
– Hogy egy klasszikust idézzünk: minek ment oda?
– Hátha megvalósul, amiről régóta beszélek, eddig kétségkívül eredménytelenül. Hogy tízezrek, százezrek követeljék folyamatosan és kitartóan: a közmédia legyen valóban a köz médiája, ne a kormány propagandagépezetének zászlóshajója.
– Egy héttel korábban még a diákhiteles szerződések miatt támadta Magyart, aztán odaállt a színpadára szónokolni. Mi történt a kettő közötti néhány napban önök között?
– Az ég egy adta világon semmi.
– Hát hiszen arról beszélt, hogy a szerződések miatt a Tiszától önnek távolságot kell tartania. Ennél közelebb pedig nem lehet menni. Konkrétan a színpadukra állt fel.
– Azonosak voltak az érdekeink, ami ráadásul az ország érdeke is. Minden őt érintő megszólalásban elmondtam, hogy együtt kell működni vele is, különösen, ha szintén azért küzd, hogy a jelenlegi, csak a Fidesznek kedvező médiahelyzetet és a választási szabályokat meg tudjuk változtatni. Ha ezt teszi, abban partnere leszek, hiszen – ellentétben például az LMP-vel és a Jobbikkal – képviselő urat az ellenzék részének tekintem.
– Nem az történt, hogy időközben kapott egy befutó helyet a Tisza-listán, aztán rájött, hogy végül is nem olyan nagy összegekről szólnak azok a szerződések…
– Ezt természetesen önök sem gondolják komolyan! Persze, nagyon egyszerű és kényelmes megoldás lenne, hogy csatlakozom a Tisza Párthoz, de továbbra is tartom, hogy éppen ezek miatt a szerződések miatt távolságot kell tartanom tőlük.
– Magyar Péter tehát korrupt?
– Maradjunk annyiban, hogy
kevesebbért is tartottam már korrupcióinfót, mint amiket ő Diákhitel-vezérként aláírt.
Ha igaz, amit a KEHI is leírt, akkor az sajnos bűncselekménygyanús. Föltettem egyébként a kérdést Polt Péternek, hogy a komoly megállapításokat tevő KEHI tett-e feljelentést az ügyben. Mert amit eddig tudunk, az hivatali visszaélés gyanúját veti fel a részükről is.
– Mit válaszolt Polt?
– Még várom a választ, október 22. a határidő. Abban persze valószínűleg igaza van Magyar Péternek, hogy a KEHI csupán azért piszkálta, hogy ráijesszen. Abban sajnos nincs, hogy a KEHI nem talált semmit. Nagyon is találtak, de ha nem történt feljelentés, akkor egyértelmű, hogy tényleg csak zsarolásra használták ezt az anyagot. És még használhatták is volna sokáig. Szerintem tehát én jót tettem Magyar Péternek azzal, hogy ezekre a szerződésekre felhívtam a figyelmet.
– Biztos ő is nagyon örül neki.
– Örülhetne: így ezzel az üggyel nem lehet már megzsarolni a ’26-os választás előtt és nem lehet majd hirtelen előhúzni a KEHI-jelentést a kalapból. Az mindenesetre csalódás egyelőre, ahogy ő kezelte ezt az ügyet. Azt kommunikálta, hogy – szemben a Rogánék által erőltetett szerződésekkel – a „tanácsadói” megbízásokkal minden rendben volt. Pedig volt ideje felkészülni lélekben és kommunikációban. Én már a nyári választás előtt jeleztem a problémákat, majd hónapokkal ezelőtt oda is adtam neki azokat a szerződéseket, amelyeket problémásnak találtam.
– Ön 11 éve vezekel azért, mert a korrupt helyi Fidesz tagja volt. Magyar Péternek meddig kell?
– Nyilván vannak párhuzamok, de talán nem ugyanaz a helyzet. Először is: én azzal kezdtem, hogy nyilvánosan bocsánatot kértem. Ezt ő máig nem tette meg. Meg aztán: Magyar Péter láthatóan sokkal bátrabb nálam.
– Metsző önkritika!
– Úgy értem: ha én ilyen szerződéseket írtam volna alá valaha is, aligha vettem volna a bátorságot, hogy utána a korrupció és a NER elleni harc egyik arcának álljak.
– Tévedtünk. Mégsem önkritika.
– Ettől függetlenül tiszteletben tartom azokat, akik azt mondják, hogy elnézik neki a szerződéseket. Meg lehet bocsátani ezeket is, láthatóan sokan megteszik. Egyet ne várjon el tőlem senki: hogy félrenézzek. Másoknak sem ajánlom. Már 2013-ban, amikor a szekszárdi trafikmutyiról beszámoltam és otthagytam a Fideszt, láttam, ahogy az országot egyre mélyebbre húzza a következménynélküliség örvénye, hogy egyre többet engedünk meg a politikusainknak. A több évtizedes, ostoba doktrína, hogy a sajátjaink ügyeivel ne foglalkozzunk, hiszen a másik oldal disznók gyülekezete.
Orbán és Simicska? Lenyúlt szektorok, iparágak? Elnéztük nekik.
Úgy voltunk vele, hogy nem szép, de a kommunistákat le kell győzni… A másik oldal ugyanezt csinálta: a miniszterelnökük ugye elismerte abban a – zárt körben elmondott – beszédében, hogy meghamisították az adatokat, hazudtak reggel, éjjel meg este és mi volt rá a reakció a baloldalon?
– „Igazságbeszéd.”
– Az. Esetleg annyi, hogy hát nem szép, de fogadjuk el, ne támadjuk, tartsunk össze, különben jönnek „a fasiszták”. Ennek a mentalitásnak köszönhetjük, hogy bármit megtehet a mai hatalom. Ez a bajom tehát azokkal, akik szerint most, hogy végre feltűnt egy ellenzéki vezéregyéniség, inkább nézzünk félre, ne törődjünk a Diákhitel Központ szerződéseivel. Az elmúlt évtizedek tanulsága éppen az, hogy
a sajátjaink gyanús, rossz, bűnös lépéseiről kötelességünk és érdekünk időben beszélni.
– A Válasz Műhelyben, lapunk újságíróiskolájában ülünk épp. Hallgatóink számára remek tanács, hogy sose nézzenek félre és semmilyen politikusért ne rajongjanak. Önnek viszont minek mandátum alapvetően újságírói, korrupciófeltáró tevékenységéhez?
– Egyrészt a képviselőséggel járó apanázsból fent lehet tartani egy kisebb stábot, másrészt nem csak kudarcaim vannak a politikában: a zuglói választóktól mérhető és jelentős felhatalmazást kaptam, most pedig a zuglói polgármester-választáson tudott nyerni az általam is támogatott és tisztelt jelölt – mégpedig olyan regnáló polgármester ellen, akinek borzasztó sok pénz volt a kampányában. Esély nyílt a rendszerváltásra egy jobb sorsra érdemes kerületben, amelyet egészen durván behálózott a politikai oldalakon átnyúló korrupció.
– Azért erre a ciklusra ennél nagyobb célt tűzött ki maga elé. Hogy elérje: a ’26-os választást már új, tisztességesebb feltételrendszer mellett rendezzék meg.
– Igen, és ez eddig tényleg kudarc. Bár egy kevés – nagyon kevés – időnk még van, de tény, hogy most nem, illetve most sem az én szavam a legerősebb az ellenzéken belül. Ez persze a felelősséget is leveszi a vállamról, de ennek a legkevésbé sem örülök.
– Ha a játékszabályok változatlanok maradnak, a kudarcos ciklus után ’26-ban ugye már el sem indul?
– Ez nagyon fontos kérdés, de nem tudok még válaszolni rá.
– Pedig egyszerű. Indul vagy sem?
– Nem annyira egyszerű. Minden pártnak el kellene mondania tisztességesen, hogy ha mégsem sikerül leváltani a Fideszt, akkor utána mit fog csinálni. Lehet olyan helyzet, amikor érdemes elindulni, akármilyenek is a szabályok, meg olyan is, amikor teljesen felesleges. Ez ma még nem látszik. Sokkal fontosabb viszont, hogy az sem, mitől lesz más 2026, mint az eddigi, Fidesz-győzelmekkel végződő választások.
– Magyar Pétertől például? Ő eddig nem volt a pályán.
– Veszélyes megközelítés. Magyar Péter is ezt állítja egyfolytában, hogy ezek között a körülmények között is meg fogja nyerni a választást. Nagyon sokszor elmondta ezt, legutóbb, amikor a Diákhitel Központ szerződéseivel előálltam: mit akarok én, mit beszélek, húzzak már el, hiszen ő elérte azt, amire az ellenzék 14 év alatt nem volt képes…
– Nincs igaza? Egyes mérésekben csak néhány százalék a Fidesz és a Tisza közti különbség.
– Sajnos nincs igaza, és amúgy ez elég nagy baj. Egyelőre az ellenzéki szavazók álltak Magyar képviselő úr mögé, a fideszeseket nem rengette meg a feltűnése. Igaz, az fontos eredmény, hogy ismét esély van kollaboráns ellenzéki pártok eltűnésére. Viszont az ellenzék volt már közel a Fideszhez a mérésekben. Pontosan három éve például, az előválasztás után. Sőt, a maihoz nagyon hasonló, egészen bizakodó volt az ellenzéki közhangulat 2019 őszén is, amikor az önkormányzati választásokon meglepően jó eredményt értek el a végre összefogó ellenzéki pártok. Ilyet tehát már láttunk. És aztán mindegyik után láttunk egy újabb Fidesz-kétharmadot is. 2018 óta mondom, hogy amíg a választás feltételei nem változnak, addig az eredmény sem valószínű, hogy fog… Magyar képviselő úr legerősebb ígérete, hogy így is biztosan nyerni fog. Csakhogy azt is ígérte már, hogy Rogán Antal magángépen menekül majd az ő leleplező hangfelvétele után. Rogán ma is itt van…
– Szóval ön szerint azt ígérni, hogy nyerni lehet ebben a rendszerben, felelőtlenség, de azt ígérni, hogy ciklus közben kikényszeríti a választási szabályok, a propagandaviszonyok megváltoztatását, nem az.
– A két stratégia között az az óriási különbség, hogy az egyiket már kipróbálták többször is és mindig kudarc lett a vége, amit én javaslok, azt meg még sosem próbáltuk ki. Azaz 2018 telén egyszer kimentünk az állami propaganda székházához a Kunigunda útra. Én bementem, aztán kidobtak, Molnár Zsoltot furamód beengedték, ő meg a többi ellenzékit rábeszélte, hogy menjenek ki önszántukból… Utána volt még egy nagyobb tüntetés, aznap este is mondjuk 4-5 ezren voltunk. Aztán annyi. Be is fejeztük. Pedig akkor alakult még pártok közötti ellenállási bizottság is, heti ülésekkel. Egy-két hónap után már minden párt úgy volt vele, hogy jönnek az uniós választások, meg jönnek az önkormányzati választások, úgyhogy egyelőre hagyjuk ezt az ellenállósdit. Mivel váratlanul jó eredménye lett az önkormányzatinak, jött a hazugság, hogy ugyanilyen feltételekkel meg fogjuk nyerni a következő országos választást is. Csak azért, mert összefogtunk. Az ellenállást elnapolták és fennhangon hirdették, hogy már csak két és fél évet kell aludni, és az országgyűlési választáson is nyerünk. Magyar képviselő úr felelőssége most, hogy ő is elnapolja-e az ellenállást és azt üzeni-e, hogy már csak másfél évet kell aludnunk, és nyerünk. 2022 előtt hiába beszéltem ez ellen. Pedig láttam, mi lesz a vége.
– Október 23-án akkor beront a tévészékházba, vagy mégis mi a ciklus közbeni változás hadházysta terve?
– Hibrid rezsim ellen hibrid forradalom. Ahogy az ukránok csinálták a Majdanon, úgy. Nem volt ott végig egymillió ember, de vissza-visszatértek. Erőszak nélküli, folyamatos nyomásgyakorlás kell. Ha nem megyünk vissza a Kunigunda útjára, ha ennyiben hagyjuk, akkor nem volt értelme Magyar Péterék ottani tüntetésének sem. Én azt mondom, vegyük körbe,
vegyük blokád alá az intézményt!
– Legalább politikustársait meggyőzte már erről?
– Elismertem, hogy ez eddig kudarc, nem? Eddig az. Úgy látszik, elfelejtettük, hogyan kell követelni. Valamelyik nap mentem haza és a kivezető 70-es úton szembejött egy behemót, vízágyús rendőrautó. Vadonatúj volt, csillogott-villogott. Még sosem láttam ilyet. És éppen ez a baj. Hogy sosem… Nem láttuk ezt a rohadt autót az elmúlt 15 évben egyszer sem, hiszen nem volt rá szükség. Nem gyűlt össze akkora tömeg, hogy egyáltalán felvetődött volna: esetleg használni kell. Borzasztó szégyen.
Az én szégyenem is, de az egész ország szégyene is.
– Még egyszer: ugyanaz a hibrid rezsim, amelyet választáson ön szerint nem lehet legyőzni, majd ciklus közben meghajol a követelések előtt?
– Én ilyet sosem állítottam, hogy választáson nem lehet legyőzni! Csak azt, hogy nagyon kicsi a győzelem esélye. Állatorvos vagyok. Ha behoznak egy kutyát például parvovírussal, meg tudom mondani, mekkora esély van a gyógyulásra. Ha látom, hogy az állatnak véres a hasmenése, és tudom, hogy mennyi idős, hogy oltatlan vagy oltott, meg milyen állapotban van, akkor azt is tudom, hogy ha infúzióval gyógyítom, mondjuk 70 százalék a túlélés esélye. Ha nincs infúzió, akkor meg 70 százalék, hogy elpusztul. Esélyek vannak, nem biztos gyógyulás vagy biztos halál. Biztosat szinte soha nem lehet mondani, csak esélyeket. Ez így van a politikában is.
– Az ön hibrid forradalma lenne tehát az infúzió?
– Igen, bár amiben ma élünk, azt inkább a rákhoz hasonlítanám. Aminek a legsúlyosabb agyi áttéte amúgy a propaganda. Innentől kezdve pedig két út van. Az egyik nehéz: műtét, kemoterápia, sugárkezelés… Van aztán, aki inkább elmegy alternatív gyógymódot keresni, ahol azt mondják neki: nincs szüksége se műtétre, se kemoterápiára, itt vannak ezek a nagyon jó kis vitaminok, ezeket szedje, meg menjen ki a Pilisbe fákat ölelgetni. Nem kell különösebben képzett egészségügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: rákos megbetegedést vitaminokkal és fák ölelgetésével nem lehet sikeresen kezelni. Csakhogy
mi sem vagyunk különbek, ha elhisszük, hogy egy kétségkívül jól beszélő, csinos fiú majd varázsütésre megváltoztatja a dolgokat és megveri a Fideszt választáson
úgy is, hogy semmivel nem ér el több emberhez az üzenete – mert sajnos minden látszat ellenére tény, hogy nem ér el –, mint az eddigi politikusoké. Örülnék neki és remélem, hogy ez fog történni, de legjobb esetben is csak 40 százalék esély van rá. A hibrid rezsimek lényege éppen az, hogy ha „baj” van, tekernek még egyet a demokráciát elzáró csapon. Valahogy 14 éve nem sikerül rájönnie az ellenzéknek, hogy nem egy kormánnyal áll szemben, hanem a maffiával. Lehet várni a csodát, meg ölelgetni a fákat, de én már 50 éves vagyok, jobban érzem az idő múlását. Azt is tudom, hogy ha holnap felállna a legklasszabb, profi és tisztességes kormány, már az is késő lenne. Én a nehezebb utat ajánlom, könyörtelen és kíméletlen utat, de az valódi változást tud eredményezni és nem délibábokat kergetünk vele. Viszont tényleg alig maradt időnk.
– A propagandamentesítésre?
– Arra. Ha holnap le is mondana az MTVA vezérigazgatója, és két hét múlva megválasztanánk az új, konszenzusos vezetőt, aki leállítaná a rogáni propagandahirdetéseket, már ez is késő volna ahhoz, hogy néhány hónap alatt felálljon egy valódi közszolgálati televízió. Ettől még ráadásul nem sorvadna el a többi propagandamédium, hiszen a lopott pénzből lehet finanszírozni. Persze az kevésbé kellemes, mint közvetlenül az adófizetők pénzéből. Viszont legalább a közmédiában már valóban lehetne érvelni, ami valamelyest tompíthatná a hatalmas plakátkampányokat. Mert ne legyenek illúzióink: még csak most fognak jönni a nagy szuverenitáskampányok.
Pontosan tudható, mi a következő fogás, hiszen ezt a menüt orosz receptből főzik.
– Biztos nem túlozza el a propaganda jelentőségét? ’56-ban tényleg totális volt az állam, semmilyen szabad hang nem létezhetett, aztán mégis ki tudott törni a forradalom – mert ki akart törni. Most meg nem akar.
– A forradalmárok első dolga is a rádió, vagyis a propaganda elfoglalása volt. Nem véletlen. A ’48-as forradalom idején is oda mentek először: a nyomdába. Ők tudták, mi nem akarjuk tudni, hogy a propaganda: fegyver. Fegyver a látszólagos választások esetén is. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ha véletlenül ilyen körülmények között is választási többséget szerez az ellenzék, azt el fogják csalni. Minden hibrid rezsimben ez volt eddig a következő lépés. Utána borzasztóan fontos lesz, hogyan fogják megmagyarázni. Hogy milyen erős a propaganda, illetve csak a propaganda marad-e addigra. Alig foglalkoztunk vele, de például
az online portálok elleni hackertámadások próbaüzemek voltak
egy ilyen helyzetre. Amíg tehát van még maradék független sajtó és a kormány még nem blokkolja a közösségi médiát, addig kellene elérnünk a propaganda felszámolását. Jelen pillanatban, amikor mondjuk Magyar Péternek van posztja, amelyen van 20 ezer lájk és 3 ezer megosztás, azzal körülbelül 3-400 ezer embert ér el. Tudom, mert nekem is vannak ilyen posztjaim, volt idő, amikor nagyjából ezeket a számokat hoztam. Ez ugye három-négy százaléka a magyar lakosságnak. A szavazókorúaknak kicsit több. A többit nem éri el. Ugyanígy: amikor az RTL híradója elér 600 ezer embert, akkor csak a hat százalékát éri el az embereknek. Vicsek Ferencék csináltak egy felmérést, hogy ki milyen forrásból tájékozódik, ha valamit a közéletről szeretne megtudni. Még mindig hatalmas a propagandamédiumok szerepe. Tessék megnézni, hogy mekkora az Index és az Origo elérése, és emellett ott van a Tények is…
– Azt hittük, most ATV-zni kezd.
– Említhetném azt is. Most nyertem ellenük a Kúrián.
– Magyar Péter bemegy hozzájuk. Ezek szerint ő kollaboráns?
– Azzal, hogy bemegy oda, segít fenntartani a látszatot, hogy az ATV független televízió. Próbáljon csak Hatvanpusztáról, az uralkodócsalád lopásairól részletekbe menően beszélni – legközelebb nem fogják hívni.
– Saját tapasztalat?
– Az. Félreértés ne essék, hálás vagyok az ATV dolgozóinak, hálás vagyok Kálmán Olgának is: amikor kijöttem a Fideszből, ő adott felületet. De Kálmán Olga valamiért kilépett – tudom egyébként, hogy miért, de nem mondhatom el. Lényeg, hogy akkoriban tártam fel az Elios–Tiborcz-ügy egyes bizonyítékait, és bíztam benne, hogy ha Olga már nincs is ott, majd Egon behív. Hát, nem hívott. Később igen, de egyre kevesebbszer és jellemzően a kevésbé „rázós” ügyeknél. Ez így működik. Vagy lekerül az ember a reggeli adásba, ahol nem 150 ezren nézik, csak 30 ezren. De amúgy be kellene látni, hogy az a 150 ezer ember is ugyanaz, aki már eddig is tudta, most is tudja, hogy mi van Magyarországon. Miattuk felesleges oda bemenni. Magyarországon ehhez képest a legtöbb ellenzéki politikusnak leginkább abból áll a „munkája”, hogy próbál valamit posztolni, utána meg várja, hogy behívják az Egyenes Beszédbe. Ha behívják, akkor elmegy fodrászhoz, felöltözik szépen, aztán örül, hogy benne volt az Egyenes Beszédben, és gyorsan kiposztolja, hogy a hívei lássák: dolgozott. Meg hogy még számít… Közben egyetlen egy új szavazót sem győzött meg semmiről. Én évek óta nem megyek be az Egyenes Beszédbe. Mégis itt vagyok.
– Magányosan?
– Vannak azért aktív politikusok, akik értik, amit mondok, és talán vannak „civilek”, akik hasonlóan gondolkodnak és talán hajlandók szerepet vállalni. Csak akkor van értelme ennek az egésznek, ha akik eddig nem politizáltak, tisztességesek, valamit letettek az asztalra, van mit veszíteniük, hajlandók megmártózni ebben a pöcegödör magyar politikában.
– A Tisza már megalakult. Szakmájukban sikeres, eddig nem politizáló emberekkel.
– A Tisza Párt húsz emberből áll, és egyelőre ezekről az emberekről még semmit sem tudunk.
– Akkor mégiscsak szervezkedik? Alakul a Duna Párt?
– Lehet, hogy mondott ilyet Magyar Péternek Ungár Péter, de nem, Duna Párt nem alakul legjobb tudomásom szerint. Viszont: már hogyne szervezkednék? Évek óta szervezkedem! Mikor tagadtam?
Ki akar egyedül ugrálni a cirkuszban?
Ez abszolút nem ördögtől való. Ha ezt bűnnek tartanánk, akkor ugyanazt építjük fel, amit a Fidesz: hogy egy a tábor, egy a zászló, csak az van, amit egyetlen ember mond. Pártot alapítani tehát nem bűn, de csak akkor érdemes csinálni, ha megvannak a feltételei, meg ha szükség van rá.
– Csak éppen ha indul is az a párt, megosztja az ellenzéki szavazatokat és tuti a Fidesz nyer.
– Hagyjuk már ezt! Ezt szajkózta amúgy az MSZP is, aztán hova jutottak? Kompromisszumkényszer természetesen lesz, legyen is, sőt, muszáj lennie az ellenzéken belül. Hogy egy párton belül, vagy több párt között kell kompromisszumra jutni, teljesen mindegy. Hogy pártot lehet-e, kell-e most alapítani, az más kérdés. Egyelőre nincs is napirenden, hogy pártot alapítsak.
– Tehát azt sem mondja, hogy nem alapít.
– Azt sem. Ahogyan nem mondtam 2018 óta egyszer sem.
A Válasz Műhely hallgatói, akik közreműködtek az interjú elkészítésében: dr. Ladjánszki Bernadett, Kotiers Róza, Józsa Gergely, Varga-Pál Amanda, Beckl Tamara, Mészáros Áron, Morandini Kristóf, Varga Zoltán, Rózsa Zalán, Kozek Lél, Schermann Péter, Schäffer Lilla.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
