„Most Magyarország tesz úgy, mint a Nyugat ’56-ban” – Rainer M. János
Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Noha Orbán Balázs ’56-os megszólalása miatt idén a szokásosnál korábban kezdtünk foglalkozni a forradalommal, a téma talán legavatottabb szakértője, Rainer M. János sem hálás ezért a miniszterelnök politikai igazgatójának. A történész a Válasz Online hetente jelentkező podcastadásának aktuális részében elárulja: nem ’56-nak a magyar társadalmon belüli eljelentéktelenedésére következtet abból, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója még mindig a helyén van, hanem egyszerűen arra, hogy nekik ma már mindent lehet.
„Amit Orbán Balázs előadott, az a Kádár-korszak lappangó értelmezése volt 1956-ról. Hogy tudniillik nem volt annak semmi értelme. Miért beszélünk akkor nemzeti ünnepről? Az efféle beszólások hatására előbb fordulnak el az emberek tőle, mint hogy esetleg egy törvényhozási aktussal megszüntetnék. A tisztelet teljes hiánya nyilvánul meg ezekben az odavetett megjegyzésekben.”
Ettől függetlenül Rainer M. szerint is meg lehet nyitni a kérdést, hogy mi volt ’56 értelme, hogy megérte-e egyáltalán: a történész szerint butaság lenne tabusítani a kérdést magát.
A válasz: a magyar 1956-nak nem csupán Magyarországra korlátozódó, de nemzetközi következményei is voltak. A szovjet vezetés desztalinizációs iránya, az, hogy 1956 után nagyobb szabadságot adtak az érdekszféra országainak, nem volt eleve elrendelve. ’56 nélkül ezeket a tanulságokat nem vonták volna le. Hogy a társadalommal szembeni hadiállapot csökkent, sok tekintetben az 1956-os felkiáltójel eredménye volt.
A nagy hallgatás is felszín volt csupán itthon. Amikor az MSZMP Politikai Bizottságában bármiről tárgyaltak, előbb-utóbb előkerült 1956. „Kicsit olyanok voltak, mint Móricka. Akinek mindenről az jut az eszébe. Nekik ez az az 1956 volt.” Kádár Jánosnak személyesen is. A forradalom közben évtizedekig belső tartást adott azoknak, akik bár nem beszélhettek, de tudtak róla, s szerepe volt abban is, hogy az MSZP 1990-ben történelmi vereséget szenvedett.
Az is joggal vethető fel Rainer M. szerint, hogy vonható-e párhuzam a magyar ’56 és Ukrajna jelene között.
„Rengeteg különbség van, de akad valami, triviális, de nagyon lényeges, amiben bizony párhuzamot lehet vonni 1956 és a mai ukrajnai helyzet között. Az mégpedig, hogy az erkölcsi igazság kinek az oldalán van. Teljesen nyilvánvaló volt ez Magyarország esetében 1956-ban, meg most, a megtámadott, szabadságharcát vívó Ukrajna esetében is.”
Mint a HetiVálasz friss adásából kiderül, 1956-ban is lehetett volna erőteljesebb diplomáciai eszközökkel reagálni, anélkül is, hogy kitört volna az atomháború. Csakhogy akkor a nyugatiak úgy gondolták, inkább meg kell nyugtatni a szovjet vezetést: a magyar forradalom és szabadságharc nem jelent áttagozódást a nyugati szövetségi rendszerbe. Moszkvában pedig azt a következtetést vonták le ebből, hogy azt csinálnak, amit akarnak. Holott lett volna mozgástér: a szovjet pártelnökség ülésén október 30-án eldöntötték, hogy kivonják a csapatokat Magyarországról.
Tragikus véletlen vagy vakság, hogy a Nyugat nem érzékelte mindezt és már október 25-én kialakította az álláspontját – akkor ülésezett az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács, amelynek napirendjén szerepelt a magyar forradalom ügye. Volt még néhány kétségbeesett kísérlet ezután amerikai körökben, hogy például ajánljanak viszonosságot: ha az oroszok kivonják Magyarországon állomásozó 40 ezer katonájukat, az amerikaiak is kivonnak ennyit Nyugat-Európából. Ezek a kísérletek viszont nem mentek át a döntéshozókon.
„Most Magyarország tesz úgy, mint a Nyugat ’56-ban.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
