Még több orosz gázt veszünk, pedig még „csatlóskedvezmény” sem jár rá
Október 10-én a magyar külügyminiszter büszkén jelentette, hogy az állami MVM kiegészítő kereskedelmi szerződést kötött a Gazprommal: azaz több és olcsóbb gáz érkezik, mint ami a hatályos, 2036-ig érvényes szerződésből következik. Utánajártunk, hogy ez mennyire jó Magyarországnak. Röviden: mérsékelten.
Október 10-én járt tizenegyedik alkalommal Szijjártó Péter Oroszországban az ukrajnai invázió óta, egy olyan kormány minisztereként, amely az EU és NATO tagállamai közül a leginkább oroszbarát politikát viszi. Hogy ezt kezdik Berlinben és Washingtonban is árulásként értékelni, arról itt írtunk részletesen.
A magyar kormány visszatérő indoka a különutas politikára, hogy az energiaellátás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, ezért is fontos, hogy a magyar kormány megtartsa a normális viszonyát Oroszországgal, hiszen gázt és olajat is főként onnan vásárolunk (ennek hátteréről itt írtunk részletesen). Legutóbbi, október 10-i oroszországi tárgyalása alkalmával Szijjártó Péter bejelentette, hogy kiegészítő kereskedelmi szerződést kötöttek a Gazprommal. Az új megállapodás alapján a három éve hatályos hosszútávú szerződésben rögzítettnél több gázt vásárolhat a magyar állami MVM, és Szijjártó még arra is utalt, hogy a plusz mennyiség olcsóbb lesz. Akkor úgy írta, hogy versenyképesebb az új ár, míg a Telexnek ebben a videóban egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új szerződés „csökkenti a gáz átlagárát”.
Első ránézésre mindez úgy hangzik, mintha kiderült volna, hogy Oroszország hogyan viszonozza Magyarországnak a háborúban képviselt sajátos álláspontját. Lám, olcsóbban adják a földgázt, ami olcsóbbá teheti a rezsicsökkentés finanszírozását, és versenyképesebbé teheti a vállalkozásokat, vagyis van praktikus eredménye a különutas politikának.
Csakhogy számos iparágban dolgozó emberrel beszélgetve az derült ki a Válasz Online számára, hogy
szó sincs rendkívüli árkedvezményről:
egyszerűen túl sok a gáz a régióban, ettől lementek az árak, és emiatt a hosszú távú szerződés alapján vásárolt gáz már drágának számít.
Amikor ezt a problémát a magyar fél felvetette, akkor az oroszok nem akarták újratárgyalni a hosszú távú szerződés feltételeit, hanem azt javasolták, hogy a magyarok vegyenek még több gázt, és a többletet elvihetik a régiós piaci árnak inkább megfeleltethető összegért.
Mivel Magyarországon csurig vannak a tárolók, a dél felől érkező többlet ki is megy az országból. Viszont ennek jelentős költsége van, így a végén a magyar állami kereskedő nem kaszál sokat az olcsóbb orosz gázon.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a most októberben kötött szerződés nem konkrét vásárlásról szól, hanem csak szándéknyilatkozat arról, hogy ha van eladó orosz gáz a Balkán felől, akkor azt az MVM megveheti a napi kereskedésnek megfeleltethető áron, ami jelenleg olcsóbb, mint a hosszú távú szerződésben rögzített képlet alapján számolt ár.
Ami pedig leginkább zavarba ejtő: az MVM eddig is pontosan ezt tette. Idén rendszeresen vásárolt a hosszú távú szerződés felett is gázt a Gazpromtól, és az ár eddig is kedvezőbb volt a hosszú távú szerződésben rögzítettnél. Az ár napról napra változott, de nagy átlagban 10 százalék körüli előnyt jelentett, hallottuk nem hivatalos forrásoktól. Vagyis
az új megállapodás csak egy létező gyakorlat fenntartásának szándékát rögzítette.
A háború előtt nem tűnt rossznak a szerződés
2021. október 1. óta hatályos az orosz–magyar hosszútávú gázszerződés, amit évi 4,5 milliárd köbméter vásárlásáról az MVM CEEnergy (a magyar állami vállalat gázkereskedő cége) és az orosz állami Gazprom kötött egymással. A teljes magyar gázfogyasztás az elmúlt években 9-10 milliárd köbméter között mozgott, de tavaly a rezsiárak emelkedése és az enyhe tél miatt 8 milliárdra esett vissza. Mivel az MVM látja el a háztartásokat gázzal, a szerződés elsősorban a rezsicsökkentés fenntartását szolgálta a kormányzati kommunikáció szerint. A szerződés egyik fontos része volt, hogy a bejövő gáz nagyobb része egy új, akkor átadott vezetéken, a Szerbia felől Kiskundorozsmánál Magyarországra belépő Török Áramlaton érkezik. Ezzel a vezeték hozzájárult ahhoz az orosz igényhez, hogy az Ukrajnán átmenő tranzitot ki lehessen váltani. (Részletesen erről itt írtunk korábban.)
Az ár ugyan hivatalosan üzleti titok volt, de azóta kiderült, hogy lényegében megegyezik a holland gáztőzsde, azaz a TTF irányadó árával. A novemberi gáz ára például úgy jön ki, hogy megnézik, hogy október kereskedelmi napjain mennyibe került 30 napos, azaz novemberi szállítással a gáz a TTF-en, és ezt átlagolják. Ez a típusú árképlet teljesen megszokottnak számított abban az időben, amikor a szerződést megkötötték, és kizárta a lehetőségét annak is, hogy az oroszok politikai szempontok alapján módosítsák az árat, hiszen alapvetően az európai átlagárhoz, azaz a piachoz kötötték azt.
Ám a háború mindent felülírt
Azonban a háború minden kereskedelmi várakozást felülírt. 2022 nyarára olyan mértékben emelkedett a gáz ára a TTF-en, hogy a magyar állam majdnem belerokkant gáz kifizetésébe, még a rezsicsökkentésre jogosultak körét is korlátozni kellett, és az átlagfogyasztás felett több mint hétszeresére emelkedett a háztartásoknak eladott a gáz ára. A magyar fél annyit tudott kialkudni az oroszoknál, hogy egy bizonyos árszint felett három évig el lehessen nyújtani a törlesztést, azonban ezt is csak kamatokkal engedték az oroszok.
Ám ahogy telt az idő, az ár jelentősen csökkent. Az előző enyhe tél és az EU-s előírások nyomán felhalmozott rengeteg tartalék miatt nagyon sok gáz maradt a tárolókban, illetve ömleni kezdett a norvég vezetékes gáz, illetve az amerikai LNG (cseppfolyósított, hajón szállítható földgáz) az EU-ba.
Annak ellenére is van most elegendő gáz a kontinensen, hogy az oroszok sokkal kevesebbet tudnak már eladni az EU-ban, mint a háború előtt. Míg 2021-ben az EU-s import 40 százalékát, 150 milliárd köbmétert szállítottak, addig tavaly már csak 42 milliárd köbmétert tudtak Európában eladni, és ennek is a felét LNG formájában. Az orosz vezetékes ellátás az EU importjának 8 százaléka alá zsugorodott.
Vezetéken orosz gázt már csak két útvonalon szállítanak az EU-ba: az ukrán-szlovák-osztrák vezetéken, azaz a Testvériség északi ágán (mintegy 14 milliárd köbmétert az idén), illetve a Török Áramlaton Magyarország felé (idén legfeljebb 6,7 milliárd köbmétert). Az oroszok eladási kényszerben vannak. A korábban EU-ba küldött mennyiségnek csak egy kicsi részét tudják LNG-vé alakítva eladni, a Gazprom bevételei jelentősen csökkennek, ezért amennyire csak bírják, igyekeznek újabb vásárlásokra bírni a megmaradt vevőiket. A lehetőséggel egyébként a részben osztrák állami tulajdonban lévő OMV is él, több gázt vásároltak a Gazpromtól az utóbbi másfél évben, mint a háború előtti időszakban.
Eddig is lehetett venni diszkont áron
Magyarországon ezen az őszön jellemzően valamivel olcsóbban lehet a napi piaci áron gázt venni, mint a TTF ár, annyira sok tartalék van a tárolókban (a fűtési szezon indulásakor 90 százalék felett állt töltöttségük). Erre a lehetőségre nem nagyon számított senki a háború előtt, de a TTF itthon már drágának számít. Ezért vetette fel a magyar fél, hogy az oroszok adjanak kedvezményt a hosszú távú szerződés módosításával.
Információink szerint az oroszok erről nem akartak tárgyalni, de már egy ideje eladnak gázt az MVM-nek a Török Áramlatról érdemi kedvezménnyel a hosszú távú szerződésben rögzített árhoz képest.
Egyrészt ezeknél az ügyleteknél nem a TTF havi szállításra vonatkozó árából indulnak ki, hanem a másnapi szállítás árából, ami valamivel alacsonyabb. Másrészt még ebből is adnak néhány euró kedvezményt (MWh az elszámolás egysége), ami azt jelenti, hogy összességében úgy 10 százalékot, vagy bizonyos napokon ezt meghaladó kedvezményt is elérhet az MVM a hosszú távú szerződés árához képest ezeken az ügyleteken. Az elképzelés szerint ezt a gázt és a hosszú távú szerződés árán vett gázt összekeverik a magyar piacon, és ez lefelé nyomja a hazai árakat. Hogy a végén ez igazán megérje magyar szempontból, ahhoz annyi olcsóbb gázt kell venni, hogy a hosszú távú szerződésben vásárolt magas árat kompenzálni lehessen.
A most októberben aláírt szerződés lényegében ezt a létező gyakorlatot erősíti meg szándéknyilatkozatokkal, miszerint ezt folytatnák a továbbiakban is, legalább egy, de igény szerint két évig. Hogy ez megéri-e, az függ majd a mindenkori TTF áraktól és a régióban hozzáférhető gáz mennyiségétől is. Utóbbit befolyásolhatja, hogy szilveszterkor lejár az az orosz–ukrán tranzitszerződés, ami alapján Szlovákia és Ausztria felé a Gazprom most még gázt értékesít. Élénk tárgyalások folynak, hogy egy EU-s, valószínűleg szlovák cég a nevére vegye a transzfert, és így ez a 15 milliárd köbméter / év körüli üzlet fennmaradjon (erről itt írtunk részletesen). De ha ez nem jönne össze, akkor 2025-től némileg emelkedhet a gáz ára a régióban. Még úgy is, hogy Ausztria és Magyarország is olyan sok gázt tart a tárolóiban, hogy ezt a telet akkor is könnyen kihúznák, ha szinte egyáltalán nem vennének gázt Oroszországból.
Nincs hová tenni, ki kell vinni az országból
Elvben az jól hangozna, hogy az MVM most behozza az orosz gázt, és majd eladja, ha tényleg felmennek az árak, de a tárolóink annyira tele vannak, hogy nincs hova tenni. Ezért az MVM a pluszban vásárolt gáz nagy részét kiviszi az országból, leginkább Szlovákia felé. Azon a vezetéken viszont éppen a gázpiac hazai telítettsége miatt annyira nagy a forgalom, hogy a legutóbbi, nyári aukción, amikor a határkapacitást kiosztották a kereskedők között, igencsak felment a kiszállítás költsége. Piaci forrásokból úgy hallottuk, hogy amit délen az MVM megspórolhat az olcsóbb árral, azt részben elveszi a kiszállítás költsége, és a nap végén a Gazprom kedvezményes gázán nem lehet nagyot kaszálni, főleg úgy, hogy közben venni kell a hosszú távú szerződésben rögzített áron a drágább gázt is. Illetve az is látszik, hogy ezzel a kiviteli kényszerrel alapvetően a szlovákiai és csehországi, a magyarországinál jelenleg magasabb árakat lehet egyelőre lenyomni, és nem a hazait, ami az egész machináció legfőbb célja lenne magyar szempontból.
Hogy mennyivel vesz több orosz gázt az MVM, mint amennyiben 2021-ben a hosszú távú szerződés alapján megállapodott a Gazprommal, azt nehéz pontosan megmondani, mert a déli határon más kereskedők is hozhatnak be orosz gázt, és csak a teljes behozott mennyiségről vannak nyilvános adatok. Azt viszont több helyről is hallottuk, hogy a fent bemutatott, napi árhoz kötött diszkont nemcsak az MVM-et illeti meg, hanem bármelyik vevőt, aki a Balkán felől vásárolna a Gazpromtól,
vagyis nincs politikai alapú kedvezmény a magyarok részére.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az MVM a hosszú távú szerződés terhére továbbra is hoz gázt Ukrajnán keresztül is, csak azt a mennyiséget csehországi és szlovákiai ügyfelei felé irányítja. Így tehát nem világos, hogy a 4,5 milliárd köbméteren felül mennyivel nőtt az állami vállalat orosz importja. Egyetlen fogódzó, hogy az MTI arról írt a szentpétervári szerződéskötés nyomán, hogy idén 6,7 milliárd köbmétert is elérheti az Oroszországból érkező gáz mennyisége. Ezzel Magyarország nem csökkenti, hanem növeli az orosz gáz arányát az importban, teljesen szembe menve az EU hivatalos irányvonalával.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója a Telexnek nemrégiben azt mondta, hogy 2035-re reális, hogy egyik beszállító részesedése se legyen 30 százalék felett a magyar importban. A szentpétervári megállapodások alapján viszont legalább 2026-ig növekszik majd az orosz import aránya.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szentpétervári Nemzetközi Gázfórum 2024. október 10-én (fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
