„Tudok rossz lenni, adjatok valamit!” – Ablonczy és Magyari az orbáni „szabadságharc” értelméről
Október 23-i Orbán-beszéd, grúziai választás és a magyar külpolitika, amerikai elnökválasztás. Ezekről szól a HetiVálasz 250. adása. Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris? A stúdióban Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Részletek a műsorból:
Mi volt a legmeglepőbb Orbán Viktor október 23-i beszédében?
Magyari Péter: „Az, hogy egyetlen egy témáról szólt az egész: annak a magyarázatáról, hogy háborúban állunk az Európai Unióval és a nyugati szövetségeseinkkel. Az egész beszéd egy nagy metafora volt, ami az ’56-os szabadságharcot párhuzamba állította egy mostani, Orbán Viktor által vélelmezett szabadságharccal. És párhuzamba vonta Kádár bejövetelét az orosz tankok mögött azzal, hogy az idegen hatalmak most is valakit a magyarok nyakára akarnak ültetni – nem mondta ki, de nyilvánvalóan Magyar Péterről, a Tisza Párt elnökéről beszélt. Ez teljesen fals párhuzam. (…) És közben azért is nagyon fals ez az egész, mert Orbán Viktor jelenleg az EU soros elnöke: tanácsüléseken a magyar diplomaták vezetik az ülést, és a magyar kormány feje Orbán Viktor. Tehát úgy tűnt, mintha egy szerdai nap Orbán Viktor szabadságharcot indított volna a csütörtöki napon dolgozó Orbán Viktorral szemben. Ez nem más, mint a választók és a közönség mélységes lenézése.”
Ablonczy Bálint: „A vita, hogy a júniusi váratlan Tisza-eredmény változtatásra készteti-e a kormányfőt, ezzel a beszéddel eldőlt. Ugyanúgy galaktikus a tét, mint június 9. előtt – harmadik világháború, szláv katonák Magyarországon, szabadságunk, a szuverenitásunk, tulajdonképpen a létünk a tét –, és aki ebbe nem fér bele, aki nem velem, hanem ellenem van – hazaárulók készülnek kormányra. Csakhogy ebben az országban nagyon sokan – magyar emberek, adófizető polgárok, családapák, családanyák – szavaznak ellenzéki pártokra; ezek szerint ők hazaáruló bábkormányt akarnak az ország élére ültetni. Itt tehát nagyon éles váltás nem lehetséges, most már így fogunk elmenni 2026-ig. Talán még nőni is fog az intenzitás ahogy közeledünk a választáshoz.”
Mire jó a magyar külpolitika grúz választások körüli kavarása?
Magyari Péter: „Hogy a kormányzásának anyagi érdeke lenne ebben, nem tetten érhető. Az, hogy a nemzetnek anyagi érdeke lenne ebben, az meg egyáltalán nem. Nem kapunk ettől olcsóbban gázt vagy olajat Oroszországtól. Egyszerűen nem látszik, hogy ennek mi a racionális haszna. A legoptimistább változat, hogy a miniszterelnök nagyon kemény tárgyalási pozíciót vesz fel, és nem arról van szó, hogy tényleg azt gondolja, hogy a keleti típusú diktatúráké a jövő. (…) Az ilyen utakkal, mint a hétfői tbiliszi, azt mutatja, hogy: »Tudok ártani az EU vagy a NATO hírnevének. Ne gondolják azt, hogy ezek erős szervezetek, mert az látszik, hogy belülről vitatkozik, egymással homlokegyenest ellentmondó dolgokat mondanak a vezetői.« Ez gyengíti úgy a NATO és az EU pozícióját a nemzetközi térben. Orbán pedig azt tudja mondani, hogy »tudok még annál is rosszabb lenni, mint amit eddig gondoltatok, úgyhogy vigyázzatok velem, adjatok nekem valamit!«”
Lesz-e – Donald Trump győzelméhez rendelt – magyar békeköltségvetés?
Ablonczy Bálint: „Óriási orosz rulett a magyar állam, a magyar nemzet jövőjét letenni Wisconsin, Michigan, Pennsylvania ingadozó szavazóinak kezébe. Felelős kormány hosszú távon ilyet nem játszhat, mert egyszer az orosz rulett nagyon másként fog elsülni. Lehet, hogy a külpolitikában és a világpolitikában nem mindig a saját ideológiai nünükéink miatt kell oldalt választanunk; simán lehet, hogy Trump bevezet egy olyan vámpolitikát, ami az Európai Unió gazdaságát és benne a nagyon kitett, nagyon nyitott magyar gazdaságot nagyon jelentősen megroppantja, és a kínai viszonylat miatt ez még nekünk külön fájni fog. Érdemes lenne a magyar külpolitikát is átgondolni, hogy ne ilyen végletekig ideológiavezérelt legyen. Ez akkor is áll, ha Donald Trump most nyer, és úgy tűnik, hogy minden rendben van, és immár egyenes az út a magyar nagyság felé. A világ nem így működik.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
