Összemehet a Gellért-hegyi campus
Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják. Felhívnánk a figyelmet, hogy az arborétum területének megőrzése a campus adottságai miatt igen nehezen egyeztethető össze bármilyen épület esetleges értékesítésével.
Zsúfolásig megtelt ma kora délután a K épület díszterme a MATE Gellért-hegyi campusán, ahol arra ígért választ az egyetem vezetése, mi lesz a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvárával és a legendás arborétummal, Buda egyik legértékesebb zöldterületével.
Gyuricza Csaba rektor beszédét azzal vezette fel, hogy a szokatlan műfajú rendezvényt, a sajtónyilvános állománygyűlést azért hívták össze, mert a megjelent álhíreket szeretnék szétoszlatni. A rektor utána külön is válaszolt az újságírók kérdéseire. A kuratóriumot vezető Csányi Sándor nem mutatkozott.
Néhány határozott vállalás elhangzott a rektor részéről, amit érdemes rögzíteni, és az is kiderült, milyen irányban gondolkodnak a jövőről. Ennek ellenére messze nem lett kristálytiszta a helyzet, sőt legalább annyi kérdés maradt nyitva, mint amennyire választ kaptunk. A 444 a múlt héten írta meg, hogy a hozzájuk eljutott információk szerint a campus felső részét, vagyis a Ménesi úttól északra eső területet a tulajdonos egyetem átadná a fenntartó kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője korábban egy videót tett közzé, amin arról beszélt, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több épület kiürítésére utasítást kaptak. Hozzánk is eljutottak több forrásból az elmúlt hetekben hasonló pletykák, amelyek döntően arról szóltak, hogy az egyetem a Felső kert értékesítéséből finanszírozná az Alsó kertben álló, megmaradó oktatási épületek felújítását. Az információk hitelességét azonban nem tudtuk ellenőrizni.
Sokszor előkerült az elmúlt hetekben egy korábbi, 2022-es cikkünk, amelyben arról írtunk, egy lapunk birtokába került, 2021-es tanulmány szerint veszélyben van 160 éves Budai Campus, mivel a MATE nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Mindez már a sokadik felvonás volt, hiszen hasonló tervek már 2001-ben is felmerültek. A campust azonban mindig sikerült megmenteni az egyetemi hallgatók és oktatók közös kiállásával. Az elmúlt két évben úgy látszott, hogy a terv lekerült a napirendről – egészen a bizonytalanság idén nyári újabb felhabzásáig.
Gyuricza Csaba most két határozott vállalást tett az egyetem polgárai előtt: (1) a Budai Campus megmarad, sőt, fejleszteni fogják, jövője miatt senkinek nem kell aggódnia; (2) a természetvédelem alatt álló arborétum „szent és sérthetetlen”, területe nem csökkenhet, mivel a gyűjteményes kert a campuson folyó gyakorlati képzésnek is szerves, elengedhetetlen része.
E két pozitív vállalás mellett viszont a rektor arról is beszélt, hogy
zajlik egy fejlesztési koncepció előkészítése, aminek része lehet a campus területének csökkentése.
A rektor ennek szükségességét két tényezővel indokolta: (1) az egyetem épületei nagyon leromlott állapotban vannak, felújításra szorulnak, és ennek sok milliárdos költségét elő kell teremteni; (2) demográfiai okok miatt a Budai Campuson a hallgatói létszám jelentősen csökkent, húsz évvel ezelőtt még 4000 diák tanult itt, ma már kevesebb, mint 3000, és úgy látják, hogy tartósan 2800 fő körül stabilizálódhat a diáklétszám; az elmúlt években a racionalizálásnak köszönhetően csökkent egyébként az oktatói létszám is.
A rektor szerint az infrastruktúrát hozzá kell igazítani a megváltozott hallgatói és oktatói létszámhoz. „Ha valahol az igénynél nagyobb területen dolgozunk, azt az igényhez kell igazítani” – jelentette ki. Hozzátette, a Budai Campus jelenlegi infrastruktúrája túl nagy, az egy főre jutó négyzetméterek számát tekintve a legnagyobb a MATE campusai közül, ezért a felelős gazdálkodás jegyében ésszerű lenne ezt csökkenteni. Kérdésünkre, hogy ez épületek és/vagy területrészek eladását jelenti-e, azt mondta, az egyetem máshol is értékesített alacsony kihasználtságú épületeket annak érdekében, hogy az ebből befolyó pénzt fejlesztésekre fordítsák, és ez Budán sem zárható ki. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az előkészítő munka zajlik, amibe „külső tanácsadókat” is bevontak – megnevezni nem kívánta őket –, vagyis felmérik az épületeket, egyeztetnek az oktatás szereplőivel, és amint összeáll a végleges koncepció, azt meg kell vitatnia az egyetem szenátusának és a kuratóriumnak is. Erre leghamarabb jövő év elején kerülhet sor.
Hogy milyen épületeket adhatnak el, az függ az állaguktól és a kihasználtságuktól is, kérdésünkre azt mondta, a két legnagyobb oktatási épület, a K és a G esetében ez a lehetőség fel sem merült, ezeket mindenképpen felújítják majd. Kérdésünkre Gyuricza azt is elmondta, úgy tartja helyesnek, hogy amennyiben egy campuson valamilyen épületet értékesítenek, az abból befolyó pénzt az adott területen fordítsák fejlesztésekre.
Ennél több konkrétum nem derült ki, de arra felhívnánk a figyelmet, hogy a rektor vállasa arról, hogy az arborétum területe „szent és sérthetetlen”
igen nehezen egyeztethető össze bármilyen épület esetleges értékesítésével, mivel a valóságban a campus épületeit a park körülöleli,
az értékes növényállomány sok esetben közvetlenül az épületek mellett található, és a Ménesi út mindkét oldalán elterülő kertrész olyan módon alakult ki, hogy a legtöbb épület nem a telek utcafronti részén áll, hanem a kertből nyílik. A Budai Campusnak ez alapvető jellegzetessége.
Csak példaképpen említjük, hogy még a Felső kert északi, Somlói úthoz közel eső részén álló, nagy kiterjedésű könyvtár, kollégium és sportcsarnok épületegyüttese sem választható le sérülésmentesen az arborétumtól, mivel mögötte, a kerítés felé eső oldalon a szárazságtűrő növények gyűjteménye található. Az épületek közül közvetlen közterületi kapcsolattal a Ménesi út felé az A épület rendelkezik, ami azonban az Alsó kert építészeti szempontból legértékesebb épülete, 1950-ben készült Lauber László és Szendrői Jenő tervei alapján a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar számára. Mivel egyike a nemzetközi modern (Bauhaus) építészet legszebb és időben legutolsó hazai alkotásainak, fővárosi védelem alatt áll. Fontos az egyetem identitása szempontjából is, hiszen ez volt az 1953-ban létrejött önálló főiskola valódi főépülete, és a területen az első kimondottan egyetemi oktatás céljára emelt épület. Ezen kívül a kis méretű C épület található még a Villányi úti telekhatáron, de ez gyakorlatilag a G épület toldaléka, a kettő együtt alkotta 1949-ig a Notre Dame de Sion nővérek Erzsébet Leányárvaházát.
Röviden tehát: amennyiben komolyan vesszük az egyetem vezetésének a mai állománygyűlésen elhangzott ígéreteit, hogy az arborétum területe érintetlen marad, nem igazán látszik olyan ingatlanrész, ami fájdalommentesen leválasztható a campusról, vagy ami egy külső ingatlanfejlesztő számára könnyű és biztos haszonnal kecsegtető projekt számára alkalmas lenne. Ráadásul mind a XI. kerületnek (az építési szabályok megalkotásával), mind a fővárosnak (a fővárosi helyi védelem révén) jelentős szerepe van annak eldöntésében, hogy mit lehet a területen csinálni.
Nyitókép: a campus területe drónfelvételről, a Ménesi úttól északra helyezik el a Felső kert, délre a nagyobb kiterjedésű Alsó kert (Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
