Amikor egy felvétel büdös – a Vogel–Magyar-gate első tanulságai
Elkezdődött a 2026-os választási kampány, Magyarország pedig világelső lett: noha sokan Amerikától várták, nálunk lett először központi kérdés a deepfake problémája. Azért ne örüljünk: amikor a hamisítások, manipulációk miatt már az is hitkérdés, hogy egy esemény megtörtént-e, akkor bizony válságos állapotba jut a demokrácia. Amikor pedig a lehallgatás célja nem közügy feltárása, pusztán a megszégyenítés, akkor a spiclivilág támad fel. Itt tartunk most. A Magyar-gate első tanulságai. Vélemény.
A Washington Post vasárnap megírta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon beszéltek egymással. Az ukránoknak előre szóltak Trump stábjából, a megválasztott amerikai elnök pedig arra intette az orosz államfőt, hogy a beiktatásáig tartózkodjon a hadműveletek kiterjesztésétől. A részleteket több, névtelenséget kérő forrás is megerősítette a lapnak. Aztán cikk megjelenése után 18 órával Putyin szóvivője közölte, hogy a két politikus nem beszélt egymással.
- Ön szerint beszélt Trump és Putyin egymással a múlt hétvégén?
- Ön szerint Putyin szóvivője hazudik?
- Ön szerint a Washington Post tudatosan hazudik, vagy a Globális Háttérhatalom megvezette, esetleg Jeff Bezos laptulajdonos azért íratta meg a cikket, hogy borsot törjön Elon Musk orra alá, akivel öt afrikai ország éves GDP-jében arról fogadott, hogy melyikük lesz előbb amerikai konzul a Holdon?
Szavazzon, mi az igazság!
Hát, így bukik el a demokrácia. Amikor teljesen ellenőrizhetetlenek az állítások, és hitkérdés lesz, hogy mit tartunk valóságosnak.
A fenti példához hasonlít egy másik, szintén vasárnapi, de immár hazai történet: Magyar Péter bejelentette, hogy titokban rögzítettek mellett hamisított felvételekkel akarja őt lejáratni a kormány. Az első felvétel másnap meg is jelent, Magyar szerint részben manipulált hanganyagról van szó.
Szavazzon, mi az igazság!
- Magyar Péter panaszkodott egykori barátnőjének arról, hogy a kánikulában büdösek az emberek, akik miatta gyűltek össze?
- Vagy ha ezt mondta, igazából nem is úgy gondolta, mert szeretve tiszteli a Tisza mellett tüntető tömeg minden egyes tagját?
- Vagy nem pont ezt mondta, és a felvételt manipulálták?
Tényleg nem bonyolult ma már valakinek a hangján bármilyen szöveget felolvastatni bizonyos szoftverekkel, videóból is elég jó minőségű hamisítványt lehet készíteni egy átlagos otthoni gépen. Magyar Péter azt állítja, hogy a kormány vásárolt is manipulációra való eszközt, nagyon sok pénzért.
Hogy politikakövető olvasóink nagyon nem lepődnének meg? Nos, nem csoda. Magyarország mindig is megelőzte a korát: itt már 1992-ben hetekre izgalomban tartotta a lakosságot, hogy az akkori államfő, Göncz Árpád kifütyülését rögzítő tévések a mustert vagy a mastert adták-e adásba, azaz történt-e manipuláció, a felvétel meghamisítása. Ahogy a korabeli sajtóban olvashattuk:
„Kíváncsian vártuk, hogy mit tesz az alelnök, miután a vizsgálóbiztosa – csakúgy, mint a nemzetközi sajtótájékoztatón az alelnök maga – megállapította, hogy Bánó sohasem állította azt, amit a Sony cég megcáfolt, miután az alelnök maga akadályozta meg azt a vizsgálatot, amely Bánót igazolhatta vagy cáfolhatta volna, miután az MTV Gyártási Igazgatóságának igazgatóhelyettese maga adta írásba, hogy a Bánóék által átadott kazetta valóban muster, miután a hatóságilag hitelesnek elismert fordításból kitűnt, hogy az egész ügyet egy hamisított fordítás alapján kreálták, s ennek belátásához ráadásul nem is kell a hiteles fordítás, mert a Sony szakembereiről az alelnökkel ellentétben, nem feltételezhető, hogy musternek nevezik a videokamerából kivett master kazettát.”
Világos, nem? Annyira csak világos, mint a Diétás Magyar Múzsa, amelynek főszerkesztője a Magyar Pétert rögzítő, és talán manipulált felvételről megállapította:
„Ha viszont ilyen “hypercardioid” mikrofon van, akkor abból az irányból kristálytiszta hátterünk kellene, hogy legyen. Nekem ez erősen úgy tűnik, mintha két, de inkább három sáv lenne, a sávok hangerejét igazították volna, mielőtt tömörített állományba exportálták őket a tömörítés, és a definiálatlan háttérzaj miatt pedig “fülre” nem hallhatók a vágások, már persze ha vannak.”
Félreértés ne essék, ezekkel az idézetekkel egyáltalán nem Révész Sándor illetve Ésik Sándor igyekezetét kívánjuk pellengérre állítani, amellyel próbálták racionális síkra terelni a vitát, és objektív szempontok alapján eldönteni, hogy bizonyos felvételek hamisítványok lehetnek-e. Nem az ő hibájuk, hogy ezek a viták méltatlan helyzetbe hoznak mindenkit, aki gondolkodni próbál ilyenkor. Különösen azzal szemben méltatlan a helyzet, aki igazat mond az ügyben, mert az iszamos nyálka éppen úgy rátapad, mint arra, aki hazudozik, manipulál.
Ez ment három éve a Városháza-gate néven elhíresült ügy idején is, amikor hangfelvétel-töredékek jelentek meg arról, hogy Gansperger Gyula, Bajnai Gordon és Ruszlan Rahimkulov intézője a Deák tér melletti önkormányzati ingatlan esetleges értékesítéséről, és a fővárosi önkormányzat körül működő úgynevezett cápákról beszélgettek. Hónapokra ellátta a sajtót találgatással a hanganyag, amit a résztvevők egy része szerint manipulatív módon vágtak össze. Lehetett utána szavazni, hogy ki mit hisz róla.
A vitatott hitelességű felvételek és információk az egész politizálástól elveszik az emberek kedvét, mert hitkérdéssé degradálják, ki mit csinált és mondott. Ez azt a képzetet kelti sokakban, hogy minden mindegy, egyik kutya, másik eb, úgyhogy hagyjanak engem békén a politikával. A folyamat eredménye tehát: a demokrácia válsága. A 2026-os magyarországi választási kampány elkezdődött, és nem is akárhogy! Rögtön a deepfake-probléma került a homlokterébe, pedig ezt korábban az amerikai kampánytól várták a szakértők. Lám, Magyarország képes a világ élvonalába kerülni, ha politikai innovációról van szó! (Nem először. Itt már 1919-ben győzött száz napra a kommunizmus, és zsidótörvényeket is előbb hozott a Kossuth téri parlament, mint a berlini Reichstag.)
A hitelesség ellenőrizhetetlenségéhez hasonlóan súlyos probléma a lehallgatásokon és megfigyelésen alapuló politizálás terjedése. Ez ugyanis a totalitárius működés modern változata.
A mindenkit megfigyelő terrorállam lényege, hogy a magánélet és közélet közötti határt eltünteti, ahogy arról például az 1984 című regényben is olvashatunk. Hogy egy ízléstelen példával éljünk: aligha van ember, aki sosem szellent, ám ennek bizonyítása a konkrét politikai ellenfél példáján normális esetben nem a politikai küzdelem része.
Ezzel persze nem állítjuk, hogy nem lehet helye lehallgatott felvételeknek a politikai csatározásban. Hogy pontosan hol van a határ, amikor a közéleti viták része lehet a megfigyelésssel, lehallgatással szerzett, vagy akár a magánéletet érintő adat, információ, az mindig is kérdéses volt. Főszabályként elmondható, hogy ha konkrét visszaélést, bűncselekményt leplez le, akkor helye van. De nem csupán akkor. A közszereplők legerősebb valutája a hitelesség: ha valami totálisan szembemegy azzal, amit a köz felé kommunikálnak, annak nyilvánosságra hozatala lehet közérdekű. Bár ott nem lehallgatásról volt szó, de Szájer József melegorgiás története is ezért tartozott a nyilvánosságra: ha nem egy a kereszténységre úton-útfélen hivatkozó, a hagyományos családmodellel kampányoló párt prominense lett volna ilyen környezetben, senkinek semmi köze nem lett volna a történtekhez. Így azonban hitelességi kérdés volt. Ugyanez a helyzet Bese Gergő esetében: a róla készült felvételeket ugyan nem a Válasz Online készítette, viszont elsőként számoltunk be azok létezéséről. Egy politikusként viselkedő, közszereplő papról ugyanis szintén joga van tudni köznek, ha vízprédikálás közben kétpofára vedeli a bort, ráadásul abban az ügyben már előrehaladott belső vizsgálatot folytatott az egyház a hozzánk is eljutott bizonyítékok alapján.
Előfordul tehát, hogy a sajtó etikailag helyesnek tartja egy titokban készített felvétel használatát.
Erre jutottunk akkor is, amikor tavaly szeptemberben leiratban részleteket közöltünk egy fideszes és egy kutyapárti politikus találkozóján elhangzottakról. Akkor egy fideszes választókerületi elnök pénzt ajánlott a Kutyapárt kampányára, hogy az ellenzéki szavazatok minél több felé menjenek majd az önkormányzati választáson, őt juttatva végül a polgármesteri pozícióba. Ebben az esetben a tisztességes politikai verseny ethoszát nyilvánvalóan lábbal tipró (és talán törvénysértő) viselkedés annyira kirívó volt, hogy a fideszes politikus már cikkünk megjelenése másnapján kilépett a pártból. Ehhez az sem kellett, hogy magát a felvételt nyilvánosságra hozzuk. Elég volt, hogy ismertettük annak tartalmát.
Előfordul, hogy a felvétel készítője ellen eljárás indul, mint történt ez Hadházy Ákos esetében, aki még szekszárdi önkormányzati képviselőként rögzítette, hogyan dőlt el, ki nyithat trafikot a városban. A bíróság megrovásban részesítette 2016-ban Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az MDF egykori vezetőit is, amiért még 2008-ban beszéltek bizonyos hangfelvételekről: ez volt az UD Zrt.-ügy, ha emlékszik még rá valaki. Akkor ismerte meg az ország a tegeződés és magázódás sajátos egyvelegét, az újfeudalizmus jelképévé vált köszöntést, azt, hogy „Szervusz, Elnök úr!” Magyar Péter maga ment az ügyészségre azzal a felvétellel, amit ő rögzített titokban a volt feleségével beszélgetve: az akkor hivatalban lévő igazságügyminiszter azon arról beszél, hogy Rogán Antal képes volt kiszedni adatokat egy vádiratból. Egyértelműen közügyről volt tehát szó.
Ahogy az őszödi beszéd esetében is. Ha volt titkos hangfelvétel, ami felrobbantotta a magyar politikát, az volt az. Mégsem derült ki, ki szivárogtatta ki, ahogy arról sincs szó, ki és miért adta oda néhány hete a Kurucinfónak azt a felvételt, amelyen a miniszterelnök testvérének, Orbán Áronnak a közelmúltbeli beszélgetése hallható Héjj Dáviddal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársával.
A magyar politikai kultúrának tehát visszatérő és sokszor fontos eleme a lehallgatás. Ami nem mindegy: melyik titokban rögzített anyag nyilvánosságra hozása szolgálja a közjót, és melyik a totális megfigyelőállam kiépítését?
Amikor ugyanis nem konkrét visszaélés vagy égbekiáltó hiteltelenség bizonyítása, hanem általában a főszereplő megszégyenítése a titkos felvételt készítő célja, akkor az nagyjából olyan, mintha az illető emésztésével kapcsolatos jelenségeket tennék nyilvánosan hallgathatóvá megannyi megafonon. Ez viszont a totális rendszerek sajátja.
A tegnap nyilvánosságra hozott „büdös” felvétel tehát ilyen? Szellentésszagú? Meglehetősen, de legjobb esetben is határeset. Ha esetleg nincs is manipulálva, akkor sem hallható rajta olyasmi, ami lerombolná Magyar Péter önmagáról kialakított nyilvános imázsát. Kiderült: Magyar Péter nem örül annak, hogy büdös emberekkel kell ölelkeznie. Nem valami kirívó embertelenség, alighanem bárki így van ezzel, aki szokott tisztálkodni és a négyeshatosra szállva kénytelen megtapasztalni, hogy honfitársai jelentős része viszont nem nagyon szokott. Nem nagyobb durranás, mint amikor Orbán Viktor mikrofonja maradt bekapcsolva egy díszszemlén. „Jól néznek ki a legényeink. Nincs köztük kövér. Az a halálom” – mondta akkor a miniszterelnök, nem a nyilvánosságnak szánva. Mégsem égett rá a kövérgyűlölő bélyeg, nagyon helyesen. Magyar Péterről persze minden bizonnyal érkeznek majd további felvételek is. Hogy azok között lesz-e olyan, amely valóban közérdekű, még nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, valódi lesz-e vagy manipulált.
Amit tudunk: a vasárnap bejátszott és nem cáfolt hangfelvétel alapján Vogel Evelin valóban milliós összeget akart Magyar Péteréktől. Magyar Péter állítását, hogy a nő titokban hangfelvételeket készített róla, a „büdös beszéd” tegnapi nyilvánosságra kerülése igazolta. Magyar Péternek az az állítása is igaznak bizonyult, hogy Varga Judit pénzt, Vogel Evelin pedig lakást kap Vertán Györgytől, a NER-be sok csatornán és megrendelésen keresztül csatlakozó vállalkozótól.
Márpedig ha az állampárt nem is túl nagy kerülőúttal pénzt vagy juttatásokat ad megszégyenítő, de konkrét bűnt vagy égbekiáltó hazugságot nem bizonyító felvételekért, az éppen a spiclivilágot, a III/III kultúráját teremti újra. Azt a világot, amelyet 34 évvel ezelőtt örökre a múltba akartunk száműzni.
Nyitókép: Vogel Evelin és Magyar Péter a Talpra Magyarok Közössége Nemzeti menetén vonul Budapesten 2024. április 6-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
