„Eddig sem tussoltam el semmit, nem is fogok” – most először tabuk nélkül Bábel Balázs érsekkel
A Bese Gergő-ügy kirobbanása óta szinte minden héten újabb szexbotrányfeltárás indul a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Ma még nem tudhatjuk, országos megtisztulási folyamat kezdete-e ez, vagy csak elszigetelt „problémamenedzsment”. A Válasz Online a legilletékesebbhez, Bábel Balázshoz fordult; nagyinterjúnkban az érsek úgy fogalmaz, Ferenc pápa nyomán nemcsak a pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell az egyház érdekében. Hozzáteszi: „ha a száz papomból kiesik négy, öt, vagy ki tudja, mennyi”, akkor sem lehet eltussolni a valós eseteket. Spoiler: magyar egyházi vezető ilyen egyértelműen még nem válaszolt a saját hitelességét is érintő kérdésekre.
– Nincs tabu?
– Miért lenne? Kérdezzen bármit.
– Katolikus körökben sokan elismerően nyilatkoznak az ön mostani aktivitásáról, az egyház megtisztításáról, akadnak viszont, akik szerint „furcsa, hogy éppen az a Bábel érsek beszél, aki…” – és itt mondanak valami dehonesztálót. Ezekre is kitérnénk majd.
– Bármire kitérhetünk.
– Nézzük akkor az eddigi mérleget a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében. Egy bírósági szakaszban lévő szexuális visszaélési ügy, három további pedofilgyanú felfüggesztésekkel, Bese Gergő melegpartis története, egy másik eset, amikor a plébános homoszexuális szolgáltatásokért fizetett, régebbről Mészáros István nagy port kavart sztorija. Közben további bejelentésekről is hallunk, a Magyar Jelen újságírója pedig papi gyerekmolesztálás miatt a világi hatóságoknál kezdeményezett újabb eljárást. Mi ez a kupleráj?
– Bár a kérdésében keverednek a valós, a feltételezett – vagy a már lezárt – ügyek, az biztos, hogy az elmúlt hónapokban jóval több bejelentés érkezett az érseki hivatalba, mint korábban. Én pedig léptem: általában azonnali belső kánonjogi eljárást indítottunk, többeket fel is függesztettem a papi szolgálat alól. Ahol pedofíliagyanú van, ott a felfüggesztés elsősorban óvintézkedésként értelmezhető, a vizsgálatnak pedig nagyon körültekintőnek kell lennie. Emlékszünk: a nemrég elhunyt Pell bíboros még börtönben is ült, aztán az ausztrál legfelsőbb bíróság döntő bizonyíték hiányában hatályon kívül helyezte az ellene hozott ítéletet.
– De miért most van ennyi ügy az egyházmegyéjében? Korábban senki nem jelzett semmit, most meg hirtelen felbátorodtak az érintettek, az áldozatok, a szemtanúk?
– Ahogy önök is megírták, a Rónaszéki Gábor elleni vizsgálat 2022-ben indult, Hatházi Róbert ügye ugyancsak megelőzte a Bese Gergő-féle történetet. Ettől függetlenül ez utóbbi tényleg fordulópont volt: azóta jelentettek eseteket az érsekségen.
– Tehát ha nincs a Bese-botrány, ma nemigen lennének egyéb ügyek sem?
– Ha Bese Gergő úgymond közpap lett volna egy faluban, aligha derül ki róla bármi. Vagy ha kiderül, és fel is függesztjük, akkor sincs belőle nagyobb botrány. Bese exponálta magát politikai területen, megnyilvánult közéleti kérdésekben, elment a Karmelitát megszentelni.
Ha valakit országos tényezővé emelnek – vagy ő emeli oda magát –, a botlásai is országos jelentőségűvé válnak.
A sajtó kapott rajta. Miután pedig mindenki láthatta, hogy még Bese Gergő sem szent és sérthetetlen, jöttek újabb és újabb bejelentések, mi meg ilyenkor eljárunk, ez a dolgunk.
– Bese ott rontotta el, hogy politizált?
– Inkább ott, hogy nem mindig úgy élt, ahogy hirdette. Ahogy a katolikus hitről, a tanításunkról, morális kérdésekről beszélt tévékben, rádiókban, interneten, az általában rendben volt – más kérdés, hogy bizonyos jelenségeket erőteljesen politikai szempontból vagy agresszíven ítélt meg esetleg.
– Nem szólt neki, hogy Gergő, te az egyház papja vagy, nem a kormányé?
– Valahogy kialakult, hogy a PestiSrácok.hu meg mások is szinte csak őt hívták a műsoraikba, mindig hozzá ragaszkodtak.
– Hát persze, hiszen ő végezte el a Megafon propagandistaképzőjét, illetve kapott fizetést a KDNP-től.
– Én erről egyáltalán nem tudtam. A katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta tiltja, hogy valaki pap létére politikus legyen. Előtte volt pozitív példa is: gondoljunk Varga Bélára, aki kisgazda politikusként, az országgyűlés elnökeként, a Magyarországra menekült lengyelek támogatójaként soha nem vált méltatlanná papi hivatására. A lényeg, hogy szerintem egy pap ma is kifejezheti világnézetét, lehet pozitív vagy negatív véleménye a kormányról vagy az ellenzékről, de a direkt pártpolitizálás – pláne fizetésért – már nem fér bele. Az pedig különösen nem, hogy közbotrányt okozzon.
– Tehát ha csak ön tudott volna Bese Gergő másik életéről, fel sem függeszti?
– Nem mindegy, hogy egyszeri, megbánt bűnről van szó, vagy megbotránkozást kiváltó orgiákról, állandósult életviteli problémákról. Utóbbi esetben élhetünk szankciókkal a papokkal szemben, ahogy ez meg is történt Bese Gergő és mások esetében – amikor pedig felmerül a pedofília gyanúja, Ferenc pápa 2019-es útmutatásának megfelelően mindent jelentünk a világi hatóságoknak. A pedofília nemcsak „peccatum”, „culpa”, vagyis vétek, hanem „crimen”, vagyis bűncselekmény. Nyilván ebben a modern médiavilágban könnyebben lesz botrány bármiből, de ha ezeknek van alapja, az egyház hitelessége érdekében lépnünk kell. Ettől függetlenül a hitünk szerint mindenre van bocsánat Isten előtt; az abortuszra, a pedofíliára, bármilyen szexuális visszaélésre, szinte minden szörnyűségre – lásd a jobb lator történetét –, kizárólag a javulás lehetőségét kétségessé tevő megátalkodottságra, a Szentlélek elleni bűnökre nincs.
– Tehát például Bese Gergőt még reaktiválhatják? Ausztriában már be is jelentkezett, igaz, sikertelenül.
– A felfüggesztése az egész világon érvényes, ezt nem tervezem visszavonni, a mi egyházmegyénkbe biztosan nem térhet vissza.
Ha önként kérné Rómától a laikus státuszba helyezését, az biztosan gyorsan megoldódna. Ha ezt nem teszi meg, hosszas procedúra várhat még rá. Nekünk csak a pedofíliával kapcsolatos bűnök dokumentumait kell azonnal a Hittani Kongregációhoz továbbítani.
– Akkor összefoglalóan kimondhatjuk, hogy Bese Gergő botránya és Ferenc pápa szigora miatt dőlnek most a dominók a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében?
– Talán a Novák Katalin-féle kegyelmi ügyet is idesorolnám. Az egész közéletünk egyre nehezebben viseli a szexuális visszaélési történeteket, de ugyanígy a szimpla álszentséget. Ferenc pápa tavaly egyértelművé tette: kifejezetten ellene van a kétszínűségnek is – különösen a tekintélyszerepet betöltő emberek esetében.
– Eleve paphiány van, mégis sorra ejti ki az embereit.
– Az nyilván nem fordulhat elő, hogy logisztikai okokból a helyén hagyunk valakit, aki ellen erős, megfelelően alátámasztott bejelentés érkezik. Akkor sem, ha a száz papomból kiesik négy, öt, vagy ki tudja, mennyi.
– Olyan sem fordulhat elő, hogy alapos vizsgálat helyett idősotthonba menekítenek egy pedofíliával gyanúsítható plébánost? Az interjú elején említettük, hogy a Magyar Jelen szerint tavaly ez is megtörtént az egyházmegyében.
– Voltak névtelen bejelentések, nagyon alaposan utánamentünk a történetnek, a Rónaszéki-ügyet mintaszerűen feltáró kánonjogászunk ezt a papot is órákig vallatta, aki viszont tagadott. Aztán valahogy előkerítettünk egy anyát, akinek a gyereke állítólag áldozat volt, de a szülő ezt nem erősítette meg, sőt, határozottan tagadta. Egyértelmű, hogy anonim pletykákra nem lehet pedofilvádat alapozni. Az említett pap meg közben elérte a 75. évet, szívbeteg volt, nyugdíjba ment.
– Ebben az ügyben egy friss feljelentés nyomán világi hatóságok járnak el, úgy tudjuk, már tanúmeghallgatások is voltak.
– Tavaly kifejezetten kértük, hogy ebben a témában tegyen egy sértett rendőrségi feljelentést, ott valódi nyomozati jogkörök vannak. Ha most tényleg dolgoznak a hatóságok, mi mindenben együttműködünk velük. Eddig sem tussoltam el semmit, a jövőben sem fogok.
– Cipel azonban egy 2010-es ügyet, Mészáros István kalocsai templomigazgatóét, amely alighanem az egyik legjobban igazolt szexuális visszaélési történet. Az ön egykori általános helynöke minden kétséget kizáróan zaklatott egy tőle hatalmi függésben lévő, 18 éves kispapot. Sokakban visszatetszést keltett, hogy Mészáros később a speciális nevelési igényű gyermekeket fogadó kalocsai fiúotthon lelkigondozója lett.
– Egyrészt a bejelentő a vitatható cselekedetek idején már betöltötte 18. életévét. Pedofíliáról tehát biztosan nem lehetett szó. Mészáros Istvánról az ezt követő majd’ másfél évtizedben nem érkezett semmiféle negatív jelzés. Egyetlenegy sem. Ráadásul az állam is vizsgálta, abuzált-e gyerekeket a fiúotthonban, de semmilyen problémáról nem kaptam értesítést. A sajtóban megjelent, hogy ma is ő a lelki vezető az intézményben, de ez tévedés, már hónapok óta nincs ott.
– Azért a hátrahagyott levelekből, egyéb dokumentumokból világosan kiderül, hogy Mészáros nem akkor kezdte üldözni szerelmével Kőhegyi Dánielt, amikor utóbbi betöltötte a 18-at, hanem jóval előbb.
– Ezért aztán Mészáros István meg is bűnhődött. Annak idején azért tettem meg őt helynöknek, mert neki volt egyházjogi doktorátusa. Nos, ezt az általános helynöki címet a Dani-ügy miatt elveszítette; az egyházmegye második emberéből, az érsek kvázi helyetteséből „mezei” templomigazgató lett.
– Majd az úgynevezett vezeklés után visszakapaszkodott préposttá, kanonokká.
– Ennek azért ne tulajdonítson túl nagy jelentőséget. Később valóban megbízhatóan végezte a munkáját a karitásznál, börtönlelkészként, mindenütt.
– Az őrá terhelő vallomást tevő Kőhegyit viszont felfüggesztette.
– Nem lenne méltó, ha ennek az okait itt kiteregetném. Elég annyi, hogy már a szemináriumban voltak botrányai, de szentelését az általános helynök ajánlotta, mert bizalmat szavazott neki. Aztán felszentelt papként meg pláne voltak gondok vele, többször küldtem hivatástisztázó lelkigyakorlatokra, elvonulásokra.
– Talán a fiatalkori traumán nem tudta túltenni magát.
– A Mészáros István elleni bejelentése után tíz évvel jelent meg a története a sajtóban. Kevés emberért küzdöttem annyit, mint érte, de rendre közfelháborodást okozott a környezetében. Egy idő után jeleztem, hogy fél évig még kap fizetést, de keressen magának civil munkakört. Amikor a pénze elfogyott, jött az ominózus 444-cikk, újabban pedig a Mi Hazánk politikusaként hallani róla. Róla többet nem akarok mondani.
– Ha Besét felfüggesztette, Mészárost miért nem?
– Korábban ecseteltem, hogy mi a különbség az egyszeri, megbánt kihágás és a közbotrányba fulladó orgiázások között. Most kérdezhetném: mi a nagyobb bűn, megölni egy gyereket, vagy 18 éves kora után abuzálni? Sokan vitatják a világban, de a katolikusok az abortuszt gyilkosságnak tartják – és még ez utóbbira is van bűnbocsánat!
– Ha most robbanna ki Mészáros ügye, felfüggesztené?
– Ahogy mondtam, Ferenc pápa négy-öt éve sokkal szigorúbb – nemcsak a pedofíliával, a tekintélyhelyzetű emberek kétszínűségével szemben is. Tehát igen, valószínűleg felfüggeszteném.
– És ha most új bejelentés érkezik róla?
– Akkor eljárunk, ahogy kell.
– Ön egyébként bírja a nyomást? Hogy hónapok óta új, illetve régről előszedett szexuális visszaélési ügyekben kell határoznia?
– Nyilván nehezen, de nem az én hogylétem a fontos. A pedofília nagyon megráz, szégyellem, hogy ilyenek megtörténnek; sajnálom a gyerekeket, az áldozatokat. Volt, akivel találkoztam, és mindig igyekszünk szakmai segítséget is adni nekik.
– Nem tartja igazságtalannak, hogy kívülről úgy tűnik: kizárólag az ön egyházmegyéjében vannak ügyek, másutt meg minden rendben?
– Más egyházmegyében is vannak felfüggesztések, igaz, azoknak valahogy kisebb a füstje. Ezt én nem tudom befolyásolni.
– Nem tenne jót a magyar egyháznak valamiféle nagy, országos szembenézés, megtisztulási kísérlet?
– Ezt hogy képzeljük el? Behívjuk az összes papot, és megkérdezzük, milyen szexuális bűnöket követtek el, aztán egyenként lenyomozzuk őket valahogy? Én a saját egyházmegyém fölött diszponálok, és igyekszem minden bejelentést komolyan venni, ha pedig úgy adódik: határozottan fellépni. Nyilván a püspökkari konferencián előjön majd a téma, de nem tudok megelőlegezni semmit. Szeretném viszont tisztázni, hogy bár szinte mindig homoszexuális ügyekről beszélünk, a tartós heteroszexuális kapcsolatot, együttélést sem tűri meg a katolikus egyház a papság körében.
– Helyben is vagyunk.
– Hogy érti?
– Próbálom tapintatosan megfogalmazni…
– Csak mondja nyugodtan, megbeszéltük, hogy nincs tabu.
– Úgy tudjuk, évekkel ezelőtt nunciusi szintű vizsgálat folyt amiatt, hogy itt él az érseki palotában Vörös Márta egyházmegyei főépítész. Őt még „érsekasszonyozzák” is bizonyos körökben.
– Akkor elmesélem a nagy sztorit. A fotósuk is megörökítette, tehát mindenki láthatja, mi történt a kalocsai székesegyházzal és a környékével az elmúlt 16 évben. A papi pályám folyamán mindig igyekeztem építkezni, érsekként is feladatomnak éreztem, hogy ne szolgáltassam ki az enyészetnek a templomot, az érseki palotát és a többi épületet. 2007-ben elmentem egy építész barátomhoz, a templomépítőként ismert Marosi Gáborhoz, kértem, hogy segítsen. Aztán rákos beteg lett, a halálos ágyán javasolta munkatársát, Vörös Mártát egyházmegyei főépítésznek. Aki akkor jött ide, amikor én 58 éves voltam.
Nem szeretőt vagy ágyast kerestem és találtam benne, hanem a lehető legjobb munkatársat.
Az ő irányításával kívül-belül felújítottuk a székesegyházat, a harangokat, minden képet restauráltattunk, feltártuk a Szent István-kori és a gótikus elődépítményeket, s ezek maradványait – a templom padlójába illesztett üveglapokon keresztül – hamarosan mindenki megtekintheti. Megmentettük az érseki palota tetőzetét és omladozó részeit, a rendbe szedett könyvtár és levéltár nemzetközi kutatók sokaságát vonzza. Tulajdonképpen visszahoztuk a középkori Kalocsát; mindezt modern hozzáállással, nyugat-európai megoldásokkal; autómentesített, közművesített térrel, felújított szobrokkal. Az egykor egyházi tulajdonú, majd visszaszerzett ingatlanok közül kívülről már renováltuk a valamikori jószágkormányzóságot, illetve érseki múzeummá és látogatóközponttá bővítettük a ma Astriceum néven működő épületegyüttest. Az elmúlt egy évben 44 ezer vendég jött Kalocsára, ez a tízszerese a korábbi számoknak. Mindez, illetve a többi egyházmegyei beruházás is jórészt Vörös Márta érdeme.
– Mennyi pénzt adott erre az állam?
– Összesen körülbelül 6 milliárd forintot kapott az egyházmegye 2010 után. Ebből 1,2 milliárd a kecskeméti nagytemplomra ment, illetve további százmilliók más, nem kalocsai projektekre. Tehát bő 4 milliárdba került a költségvetésnek mindaz, amiről előbb beszéltem.
– Most viccel.
– Sokallja?
– Ellenkezőleg: nyilván lehet szakmai meg esztétikai vitát folytatni a középkori Kalocsa-projektjükről, de egy ehhez fogható fejlesztés ötször, tízszer több közpénzt szokott felemészteni Magyarországon.
– Vörös Mártával igyekeztünk spórolni; itt nincs generálkivitelező, szinte minden munkafolyamatra külön szerződtünk.
– Nem mondta senki, hogy vegyék be fővállalkozónak Mészáros Lőrincet, és akkor lesz több pénz?
– Nem adtunk lehetőséget ilyen beszélgetésekre. Ha majd nyugdíjba megyek, mindenki láthatja: nemhogy saját villára, még lakásra való pénzt sem gyűjtöttem. Vörös Márta is példátlanul szerény fizetésért dolgozik nálunk, pedig ez a munka az élete; neki sincs semmilyen vagyontárgya a csobánkai házán kívül, ahonnan idejött.
– Tehát miért lakik a főépítész az érseki palotában?
– Sokszor hajnali 5 órától este 9-ig dolgozik, nem várhatom el, hogy naponta ingázzon Csobánkáról. Volt, amikor a helyi plébánián élt, esetleg másutt a városban, de amikor saját hibáján kívül balesetet szenvedett – húsz méterről lezuhant –, gerince, keze, lába összetört, véglegessé vált, hogy a palotában biztosítunk lakhatást neki. Nem nálam, hanem másik szinten, távol a szobámtól. Műtötték vagy hatszor, 70 százalékos rokkant, napi négy erős fájdalomcsillapítóval él – nem pedig velem. Sosem fogom tagadni, hogy
mindent megbeszélünk, ami az itteni fejlesztésekkel kapcsolatos, de munkatársi és emberi, bizalmi viszonyról van szó, nem másról. Tudom, hogy egyesek szerint ez elképzelhetetlen; hát, lelkük rajta.
– Vörös Márta nemrég magas állami kitüntetést kapott. Azt sem ön lobbizta ki neki?
– Dehogy, ő korábban kifejezetten kért, hogy semmi ilyesmit ne tegyek az érdekében.
– Pedig van kapcsolata odafönt. Semjén Zsolt annak idején itt volt egyéni képviselő, illetve öt éve ön celebrált hálaadó szentmisét a 75 éves KDNP-ért?
– Az előző polgármesterrel pedig konfliktusom akadt a térfelújítás kapcsán, noha kormánypárti volt. Nem állítom, hogy csak emiatt, de le is váltották a kalocsaiak. Igyekszem mindenkivel hangot találni, ám, talán az előbbiekből kiderült, megvásárolni nem hagyom magam. Az eredeti KDNP-s értékek közel állnak hozzám, az apám – parasztember létére – képviselőjelöltje is volt az előd Barankovics-féle pártnak.
– Az „eredeti KDNP-s értékek” a mai KDNP-hez is közel állnak?
– Az az ő dolguk, hogy közel álljanak, ezt a felelősséget nem én viselem – hála Istennek.
– Tizenegy hónap múlva 75 éves lesz…
– Igen, és ez a kánonjog szerint azzal jár, hogy be kell adnom lemondásomat, a pápa kezébe kerül a sorsom.
– Akár meg is tarthatja az érseki székben?
– Bármi lehet, de igyekszem nem megtippelni a jövőmet.
– Az már biztos, hogy Tóth Tamás, a nemrég lemondott püspökkari titkár nemigen lesz az utódja. A friss kalocsa-kecskeméti ügyek őt is elsodorták.
– Ezt a témát egy cikkben önök részletesen kitárgyalták, nem mennék bele újra, fölösleges lenne sokadszorra is lejátszani a történetet. Nem vagyok haragvó típus, Tóth Tamás ma már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, tudományos pályára lépett, emellett marad az egyházmegye papja. Ahol tudom, segítem a munkáját.
– Érdekes, hogy a szolgálata utolsó évére – vagy ha a pápa úgy dönt: éveire – tett szert országos hírnévre. Egyesek szemében ön lett az egyház nagy megtisztítója, mások szerint csak belesodródott az eseményekbe, és próbálja valahogy menedzselni a botrányokat. Mi a valóság?
– Ítélkezzen felettem, aki akar, mindegy is. Az egyházi médiában jelen vagyok, tartom a hittanóráimat az Astriceumban, igyekszem mindenkihez szólni, a Jóisten ügyét szolgálni. Én ezt a fajta nyilvánosságot kerestem mindig, nem az országos hírnevet.
*
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
