Magyarország, 2024: megnéztük, miért nem lehetett három hétig fürödni a tatabányai pszichiátrián
Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ápolók az ágyaknál, lavórral kezdték „fürdetni” a betegeket: teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, hogy legalább a legszükségesebb testrészeket áttöröljék – tudta meg a Válasz Online. Mindez nem Kalkuttában játszódott le harminc évvel ezelőtt, hanem az éppen világpolitikai nagyságát ünneplő Magyarországon, ezekben a hetekben: a tatabányai kórház pszichiátriáján ment el a meleg víz majd’ három hétre. A kórházak műszaki karbantartását éppen idén központosították, s szervezték ki a munkákat egy NER-kedvenc cégnek.
„Majd’ három hete nem tudnak fürdeni a bent fekvő betegek! Egy megyei kórházban húsz napja nincs meleg víz!”
Épp itt parádézott egész Európa, a magyar kormány pedig komoly világpolitikai tényezőként mutogatta magát a budapesti EU-csúcson, amikor november 6-án a fenti, felháborodott üzenet eljutott a Válasz Online-hoz. Megfogalmazója nem akart névvel nyilatkozni, ám természetesen nem ő volt az egyetlen, aki megtapasztalhatta az áldatlan állapotokat. A tatabányai megyei kórház (hivatalosan: Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház) pszichiátriai osztályán délután négytől ötig van látogatási idő, ez pedig bőven elég arra, hogy a hozzátartozókon keresztül kijusson a hír a kórtermek falai közül. Ha néhány órás, egy-két napos probléma adódik, akkor persze nyilván nem jut ki, hiszen meg is oldódik, mire a látogatók újra megjelennek családtagjaiknál a kórtermekben. Most azonban nem erről volt szó: heteken át gyűlt a feszültség ápoltakban és a kórházi dolgozókban egyaránt. Utóbbiak, a kórház E épületében lévő osztály majd’ 30 ápolója egyrészt borzalmasan érezték magukat, amiért nem tudtak emberhez méltó környezetet teremteni az ápoltaknak, másrészt, hogy mégis mentsék, ami menthető, jelentős pluszmunkát vállaltak. Hogy a pállott emberszag ne árassza el az egész osztályt, az ágyaknál kezdték „fürdetni” a betegeket.
Teakészítéshez használatos, literes vízforralókban melegítettek vizet, ezt a beteg ágya mellé helyezett lavórba öntötték, hozzáadták a csapból folyó hideg vizet, s az így nyert langyossal törölték át a legszükségesebb testrészeket.
Noha az ápolók szép munkát végeztek és imáik is meghallgattattak (az érintett három hétben iszonyatosan elhanyagolt hajléktalan, akinél ez a módszer a halottnak a csók hatékonyságával működött volna csupán, szerencséjükre nem került az osztályra), voltak ápoltak, akik így is egyre dühösebbek lettek a meleg víz hiánya miatt. Az agresszívebb betegek fenyegetőzni is kezdtek – ők egy pszichiátriai osztályon amúgy is felülreprezentáltak, de tegyük a szívünkre a kezünket: ha hetekig csak hideg víz folyna a zuhanyból, amikor fürödni megyünk, ép pszichével is betelne azért a pohár. (Az osztályon 75 ágy van, az önmaguk ellátására kevésbé képesek a földszinten kapnak helyet, az első emeleten pedig azok, akik jobb állapotban vannak és képesek például egyedül tisztálkodni, lezuhanyozni – már ha van ehhez meleg víz.)
Pattanásig feszült helyzetről kaptunk tehát jelzést november 6-án. Neki is álltunk feltérképezni, hogyan állhat elő efféle helyzet tartósan 2024-ben a hivatalos szövegek szerint Európa, sőt, a világ által is irigyelt Magyarországon. Műszaki hiba persze bárhol adódhat, s egy megyei kórház problémája önmagában nem is lenne feltétlenül országos ügy. Hogy most mégis egyértelműen az: idén lépett életbe a nagy kormányzati reform, az újabb hatalmas központosítási akció. A kórházak immár nem maguk intézik, ha valami elromlik náluk.
Minthogy az egészségügy a Belügyminisztériumhoz tartozik, a tatabányai melegvízhiány problémával őket is kerestük. A belügy kérdésünket továbbította is az alá tartozó Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ), ahonnan három nap múltán a következő, rendkívül tartalmas válasz érkezett: „A kórházak rendelkeznek hozzáféréssel a KEF központi hibabejelentő felületéhez, melyen keresztül valamennyi hiba prioritással együtt bejelenthető. A műszaki üzemeltetési kérdések megválaszolásában sem az OKFŐ, sem a kórház nem illetékes, ezért kérjük, forduljon a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz.”
Addigra természetesen már magunktól is a KEF-hez fordultunk, hiszen idén januártól országosan ez az egyébként nem a belügy, hanem a Pénzügyminisztérium háttérintézményeként működő szerv felel a belügyhöz tartozó egészségügy kórházainak műszaki üzemeltetéséért, karbantartásáért. Az ígéret az volt, hogy így költséghatékonyabb és jobb lesz a rendszer, mint eddig, amikor is a kórházak egyszerűen szóltak az alkalmazásukban álló, helyi műszaknak, hogy gond van, az pedig megjavította, ami elromlott, aztán az egészségbiztosító (NEAK) megtérítette a költségeket. Valóban rengeteg el nem végzett munka volt a korábbi rendszerben is, a kórházak állapota az elmúlt években uniós pénzből felújítottakat leszámítva leginkább siralmas volt, egy előnye azonban mégiscsak akadt, hogy ott születtek a döntések, ahol a probléma előállt: helyben jobban átlátják, mi nem tűr halasztást semmiképp és mi az, ami bár rossz, de talán meg lehet lenni nélküle. Egy megyei kórház vezetése tehát, ha teljes osztályain ment el a meleg víz, dönthetett úgy eddig, hogy ezt azonnal orvosolni kell, a liftek problémája meg mondjuk várhat még, akármilyen kellemetlen is, hogy nem működnek.
Most ezzel szemben a KEF rendszerében kell jelezni a problémát – egy országos központnak, amelyhez havonta húszezer bejelentés is érkezik.
Természetesen igyekeztünk megtudni, milyen módszerrel rangsorolják a heti több ezer bejelentést, azaz hogyan döntik el a KEF-nél, mit kell azonnal megoldani, kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Még úgy sem, hogy érdeklődésünk múlt héten egyértelműen eljutott a szervezethez – egy másik szereplőn keresztül.
Mert bizony, van itt még valaki – a javítási munkákat ugyanis nem a KEF állománya végzi, hanem egy NER-közeli cég, a B+N Referencia Zrt.
Ők tavaly nyertek 400 milliárdos (!) keretösszegű tendert, idéntől tehát a B+N felelős a kórházak műszaki karbantartásáért, a hibák kijavításáért az ország egész területén. A takarítási, 300 milliárdos tendert már évekkel ezelőtt megnyerték, s a céget 2019 és 2021 között csak Mészáros Lőrinc, valamint Szíjj László tudta beelőzni az állami tenderpénzek elnyerésében. (Akkoriban a G7 tárta fel részletesen az 1998-ban alapított cég 2009-től datálható NER-es fordulatát: egyes időszakokban olyanok jelentek meg a tulajdonosok között, mint a Habony-hitelező Tombor András, később a Simicska-kör, amely a G-nap után kikerült a képből, maradt viszont rengeteg állami és egyértelműen NER-cégektől származó megbízása a B+N-nek. Idén az Átlátszó is foglalkozott a céggel.)
Megkerestük tehát a B+N-t. Becsületükre legyen mondva: az egész történetben náluk tapasztaltuk messze a legnyíltabb, legkorrektebb kommunikációt.
„A Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházból október 30-án érkezett bejelentés a műszaki üzemeltetésért felelős KEF-hez arról, hogy két épületében és a nővérszállón a melegvíz-ellátás akadozik. A KEF a protokollnak megfelelően értesítette a B+N Referencia Zrt. munkatársait, akik kivizsgálták a problémát és gépészeti hibát állapítottak meg. A hiba elhárításához szükséges alkatrészek beszerzését és a munkálatokat megkezdték, november 8-ra a melegvíz-szolgáltatás helyreállt.”
Ezt a választ kaptuk tőlük. Nem sokkal később (négy nappal kérdéseink elküldése után) befutott a tatabányai kórház válasza is, amelynek főigazgatóját szintén megkerestük az ügyben. A kórház válasza így szólt:
„A Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően haladéktalanul jelezte a problémát. A hiba bejelentését követően a KEF azonnal felkérte partnerét a javításra. A helyszíni hibafeltárás során megállapított műszaki rendellenesség elhárításához egy olyan alkatrész cseréjére volt szükség, amely a hazai alkatrész-szállítónál nem állt rendelkezésre. A hiba minél gyorsabb javítása érdekében egy helyettesítő alkatrész került beépítésre a múlt héten, ezt követően már valamennyi érintett betegellátó területen volt meleg víz.”
Már szinte erőt vett rajtunk az érzés, hogy minden a legnagyobb rendben, nincs is itt semmi látnivaló, mindenki azonnal, haladéktalanul, megfelelően, de aztán mégiscsak eszünkbe ötlött az alaphelyzet: nem három napig, hanem három hétig nem volt meleg víz a pszichiátrián. Bent fekvő emberek tucatjai nem tudtak tisztálkodni, a dolgozók hetekig nem tudták fürdetni a magatehetetlen kezelteket.
Ha erre bárki úgy tesz, hogy hát van ilyen, mindent a legjobban intéztünk, az önmagában rendszerhiba.
A válaszok ráadásul ellentmondanak egymásnak: minthogy az osztályon október 17-én már akadozott a melegvízellátás, október 19-én pedig már egyáltalán nem volt, ezért az október 30-án tett bejelentés a KEF felé finoman szólva sem számíthat „haladéktalannak”. Az ellentmondásra rákérdeztünk a kórháznál, érdemi válasz helyett azonban nyúlfarknyi kirohanásra futotta már csak: „Az Önnek küldött korábbi válaszunkban pontosan leírtuk, hogy mi történt.”
A B+N Kommunikáció múlt hét elején továbbította érdeklődésünket a KEF felé, de ezen az úton nem kaptunk válaszokat, közvetlenül is megkerestük hát a KEF-et, hogy megtudjuk, mi a bejelentés hivatalos eljárásrendje, milyen felületen és kinek kell jeleznie a problémát feléjük a kórházból, algoritmus vagy ember bírálja-e el náluk, mikor szükséges egy adott javítás. Így sem jött válasz. (Az állami főigazgatóság és a magáncég között egyébként elég jó a viszony: amint a 444 korábban megírta, személyes szálak is fűzik a NER-kedvenc takarítócéget a százmilliárdos kórházi közbeszerzések kiírójához. A KEF egészségügyi létesítményüzemeltetési igazgatója például a B+N üzemeltetési igazgatója volt egészen 2022 novemberéig – ő Horváth Gábor, akinek a felesége a B+N környékén dolgozott még idén tavasszal is. A KEF-főigazgató Demény Ádámé hasonlóképpen.)
Minthogy tehát elfogadható hivatalos magyarázatot nem kaptunk, háttérben kellett kérdezősködnünk, hogy megtudjuk, miért maradhatott három hétig meleg víz nélkül egy teljes kórházi osztály, s a bent fekvő több tucatnyi beteg ember.
A legvalószínűbbnek az látszik, hogy az osztályról először az ECOSTAT-rendszerbe adtak jelzést a hibáról, amikor azt október közepe környékén először érzékelték. Merthogy van ilyen rendszer is! Még a régebbi időkből maradt: ez a kórház belső, műszaki hibákat, igényeket jelentő felülete. Amely ugyebár nem azonos a Bee Wise-rendszerrel, amelyen keresztül a KEF-nek lehet jelezni a gondokat! Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet: ha először tényleg az ECOSTAT-ban jelezte valaki a melegvízhiányt a kórházban, az sem feltétlenül hiba vagy felelőtlenség.
Gyakori ugyanis, hogy a nemrég még a kórház alkalmazásában álló műszaki csapat egy része nem változott, csak most már éppen a B+N alkalmazottaiként dolgoznak ugyanazok a szakik. Érdemes tehát nekik jelezni a hibát, hiszen elképzelhető, hogy ha nem nagy a gond, megoldják helyben, gyorsan. Itt most nagy volt a gond. Nem tudták megoldani. Bőven lehet persze, hogy telefonon a kórház jelezte a melegvízhiányt a KEF-nek már az október 17-ét követő napok egyikén, azonban még így is elég nagy csúszás, ha írásos bejelentés csak 11 nap elmúltával, 30-án történt (ahogy az a B+N lapunknak küldött tájékoztatásában szerepel). Erre magyarázat lehet, hogy noha volt írásos jelzés is a KEF felé a Bee Wise-rendszerben korábban is, ám nem jó helyen volt, ezért elutasították. Mondjuk az a válasz érkezett: nem sürgős a probléma orvosolása, hiszen az már másfél hete fennáll. Ilyen esetben a rendszer kérheti, hogy „normál bejelentésben” rögzítsék újra a hibát. Ez az immár jegyzőkönyvezett „normál bejelentés” történhetett tehát október 30-án.
Attól kezdve is kilenc nap telt még el, mire november 8-án estére helyreállt a melegvízellátás a megyei kórház pszichiátriai osztályán. De legalább azóta van meleg víz. Hogy a lift továbbra is rendszeresen bekrepál? Hogy ezért gyakran kézben kell felvinni a magatehetetlen vagy nehezen mozgó betegeket a földszintről a második emeletre, ahol a pszichológusok is dolgoznak? Ez szinte már említést sem érdemel. A liftprobléma régóta fennáll – tehát értelemszerűen nem sürgős a javítása.
Nyitókép (illusztráció): MTI/Kovács Tamás
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
