Az élelem foglyul ejtése – új orosz művelet Európában, magyar segítséggel
Az olcsó orosz műtrágya tönkreteszi az európai gyártókat. Az olcsó gázt használó orosz gyárak termékei miatt veszteségessé vált az európai termelés, és ha ez így marad, akkor az európai mezőgazdaság súlyosan kiszolgáltatottá válik. A magyar kormány mégis ellenzi, hogy vámokkal kiszorítsák az oroszokat, és az egyetlen hazai gyárat még különadókkal is sújtja.
Múlt csütörtökön az EU-s tagállamok külkereskedelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása után két vezető tartott sajtótájékoztatót, és nagyon más megközelítéssel idézték fel a nap egyik fontos vitáját. Valdis Dombrovskis biztos lelkesen üdvözölte, hogy egyes tagállamok felvetették: büntetővámmal kellene sújtani bizonyos orosz és belarusz termékeket. A soros tanácsi elnökséget az ülésen képviselő Szijjártó Péter viszont felháborodottan beszélt arról, hogy néhány tagállam a vámok emelésével akarja kijátszani a szankciós politikát. Szijjártó azért volt dühös, mert az oroszok elleni gazdasági szankciók megszavazásakor minden országnak vétójoga van, a vámokról viszont minősített többséggel is lehet dönteni. Szijjártó szerint így akarják a magyar ellenállást kikerülni egyes kormányok.
„Nagyra értékelem, hogy a tagállamok készek további nyomást gyakorolni Oroszországra, ahogy ez az októberben elfogadott tanácsi következtetésekben is szerepel [ezt a dokumentumot Orbán Viktor is jóváhagyta – szerk.] A Bizottság minden követ megmozgat az ügy érdekében. Ennek megfelelően nagyra értékelem azt is, hogy néhány tagállam kérte, hogy a lehető legszélesebb körben vessünk ki vámokat az orosz és belarusz termékek importjára” – mondta Dombrovskis.
„Szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi magyarok ezt aggályosnak és veszélyesnek is tartjuk (…). Veszélyes a nyolc tagállam kezdeményezése: egyértelmű kísérlet az egyhangúság megkerülésére, és ezzel a véleményünkkel nem vagyunk egyedül” – mondta Szijjártó.
A nyolc tagállam többek között az orosz műtrágyát szorítaná ki az EU területéről. Jelenleg az EU szinte összes műtrágyagyára veszteséges, az egyetlen magyarországi is. Közben az oroszországi behozatal gyorsan növekszik.
A műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelésben. A büntetővámot szorgalmazók többek között azzal érvelnek, hogy nem szabad Putyintól függővé tenni az európai élelmiszertermelést: ha az EU saját gyárai bezárnak, és a piacot teljesen uralja majd az orosz műtrágya, akkor az óriási kitettség. Ha az orosz állam politikai okok miatt megtiltja az EU felé az exportot a piac átvétele után, akkor veszélybe kerül a következő évi termés Európában.
Márpedig a mostani folyamatok alapján az oroszok elég gyorsan átvehetik az európai piacot. Évente az európai földeken mintegy 16 millió tonna műtrágyát szórnak ki, és 2024-ben az orosz import már augusztus végére elérte a 3,3 millió tonnát. Ez 52 százalékos mennyiségi növekedés 2023-hoz képest az év első nyolc hónapjában a lengyel kormány összesítése szerint. Októberben az orosz kormány megemelte az exportálható mennyiséget, az új kvóta jövő májusig érvényes. Az orosz áru azért ilyen kelendő, mert olcsó.
Miért olcsó az orosz műtrágya?
A nitrogén-műtrágya gyártás alapanyaga a földgáz. Ezért a gyártási költség 70-75 százalékát a földgáz ára teszi ki. Minél olcsóbb a gáz, annál versenyképesebb egy gyártó. Az EU-ban 2021 nyarán kezdett jelentősen emelkedni a gáz ára, miután a Gazprom egyetlen új szerződést sem kötött EU-s kereskedőkkel, kizárólag a már hatályos megállapodások szállítását vállalta. Utólag kiderült, hogy az orosz állami energiavállalat ezzel is az ukrajnai háborút készítette elő, mert olyan helyzetet akart kialakítani, hogy az európaiak a magas energiaárak miatt elnézők legyenek az agresszióval szemben.
A gáz ára 2022 augusztus végére elképesztően megdrágult Európában, sorra álltak le a műtrágyagyárak akkoriban. Az orosz gyártók a helyzetet nem tudták akkor még kihasználni, mert az egyéb szankciók nyomán a szállítás és a számlázás (orosz bankok letiltása a SWIFT-rendszerről) nehézkessé tette a kereskedelmet. 2023-ra azonban már megtalálták az orosz cégek a módját, hogy kijussanak az európai piacra, és azóta egyre többet visznek, annak ellenére is, hogy az EU-s gáz ára is jelentősen esett. Ám az oroszországi piacon ettől még sokkal olcsóbb maradt. Az orosz termelők biztosan alá tudnak ígérni az európaiaknak, eleve nem piaci alapon működik ott a gyártók és energiakereskedők elszámolása.
Még ha az általuk kínált termékek minősége rosszabb és a szennyezőbb is, attól még olyan versenyre kényszerítik az európai termelőket, amit utóbbiak csak elveszteni tudnak állami beavatkozás nélkül.
Az EU-s tagállamok eddig azért nem merték szankcionálni vagy büntetővámmal sújtani az orosz műtrágyát, mert attól tartottak, hogy a drámai 2023-as élelmiszerár inflációt csak tovább gerjesztette volna az intézkedés. November 20-án azonban a három balti állam és a lengyel kormány hivatalosan is javasolta az EU-s büntetővámot, amit négy másik tagállam is támogat azóta. A javaslat mögött álló Lengyelország a legnagyobb vásárlója egész Európában az orosz műtrágyának, idén eddig az orosz export negyedét ott vásárolták meg, nem csoda, hogy már két jelentős lengyelországi gyár is felfüggesztette a termelését. Lengyelországból az orosz műtrágya jelentős részét más európai országokba adják tovább, illetve számos orosz hátterű, de sok esetben harmadik országban bejegyzett disztribúciós cég működik az EU-ban, amelyek piaci részesedése folyamatosan növekszik. A büntetővámot kezdeményező levelet a lengyel és az észt gazdasági-, illetve a litván és a lett külügyminiszter írták alá. A lapunkhoz eljutott levél szerint csak a Lengyelországba irányuló orosz és belarusz műtrágyaexport 219 százalékkal nőtt az idén.
Mivel januárban a lengyel kormány veszi át az EU soros elnökségét a magyartól, ezért várhatóan az orosz importot korlátozó intézkedések napirenden maradnak 2025-ben, hiszen a mostani magyar elnökség alatt nem tűnik reálisnak az elfogadása.
Az EU-s gyártók közül most csak azoknak van némi reménye a túlélésre, amelyek az EU-n kívül is termelnek, Amerikában vagy Észak-Afrikában például, ahol olcsóbb gázt vehetnek, és ottani termelésükkel kompenzálni képesek az itteni veszteségeit. Ezek a nagy multik. A csak helyben termelő kisebbek, például a magyar, a cseh vagy a lengyel gyártók helyzete viszont egyre kilátástalanabb. Romániában és Horvátországban vannak gyárak, amelyek idén még csak alig néhány hétig működtek.
A magyar gyártó helyzete különösen nehéz, a tulajdonos szerint el akarják lehetetleníteni a cége működését
Magyarországon egyetlen műtrágyagyár működik, a Bige család tulajdonában lévő Nitrogénművek. Bige Zoltán stratégiai igazgató lapunknak azt mondta, hogy a kormány célja a gyár elvétele, másképpen nem tudja értelmezni, hogy cégüket „konfiskáló jellegű” különadókkal is sújtják, amikor az egész európai ágazat amúgy is szenved.
„Elég egyértelmű, hogy tulajdonosváltást akarnak kikényszeríteni. Erre utal az éves árbevételünk 10 százalékát kitevő különadó is, ami a piacaink rendkívüli szezonalitása miatt az árbevételünk 25 százalékát vitte el a harmadik negyedévben. Ennek összege a hazai költségvetésben lényegében nem látszik, szinte észre sem vehető, de nekünk kigazdálkodhatatlan teher. Miközben a kormánynak állítólag oly fontos mezőgazdaságban is meghatározó szerepünk van. A külön terhek nélkül a cégünk a nemzeti bajnokok közé tartozhatna, hiszen egy stratégiai iparágban magyar tulajdonossal, külföldön is versenyképes terméket állítunk elő, és nem támogatásból élünk. Úgyhogy a minket sújtó különadók esetében nem tudunk mást az intézkedések mögé látni, mint hogy más tulajdonost látnának itt is szívesen.”
Bige Zoltán itt elsősorban a tavaly bevezetett szén-dioxid kvóta adóra gondolt, ami a külföldi tulajdonban lévő cementgyárakat érinti még nagyon súlyosan – utóbbiak esetében a magyar kormánynak kimondott célja a tulajdonosváltás, azaz a magyar tulajdonba vétel, Lázár János építésügyi miniszter ezt nyíltan hangoztatta. A Nitrogénművek másik nagy terhe a stratégiai gáztároló költségeit fedező kötelező befizetés, amit szintén brutálisan megemelt a kormány. Az új szén-dioxid adó tavaly 9,7 milliárd forintos jelentett a műtrágyagyártónak, a gáztárolós befizetés pedig 2022-ről 2023-ra több mint 4,1 milliárd forinttal nőtt, és ezzel a korábbi összeg tízszeresére emelkedett. Mindkét adó a Nitrogénművek alapanyagának, a földgáznak az egyébként is megnövekedett költségére rakódik rá. Ezen felül a GVH egy 11 milliárdos büntetést is kiszabott a Nitrogénművekre, és ugyan a Fővárosi Törvényszék a hivatal döntését nemrégiben megsemmisítette, a pénzt a cég egyelőre nem kapja vissza.
A lengyel és a román kormányok most ősszel fogadtattak el az Európai Bizottsággal igen komoly mértékű állami támogatásokat azoknak a vállalkozásaiknak, amelyek ETS nevű európai szén-dioxid kvótarendszer miatt különösen magas energiaárakkal szembesülnek. Magyarországon nemhogy kompenzáció nincs, hanem az EU-s kvóta költségein felül még nemzeti adót is kivetett a kormány. Ez olyan versenyhátrányt jelent, ami nemcsak a termelési költségek miatt teszi versenyképtelenné a hazai vállalatokat, hanem elveszi a lehetőséget a beruházásoktól is, így a lemaradás hatása hosszú távú lesz.
Bige Zoltán szerint ennek a politikának az lesz a vége, hogy ezek a vállalkozások tönkremennek, külföldi befektetőt kell majd keresni, hogy ismét versenyképessé tegyék az elmaradt fejlesztések miatt elavuló technológiát, majd rengeteg pénzért vásárolhatja vissza a gyárakat egy újabb nemzeti kormány, ha lesz még mit. Addig pedig maradhat az importfüggőség.
A Nitrogénművek a termelésének felét külföldön adja el, viszont jelenleg csak úgy tud versenyezni a régió többi gyárával, hogy veszteséggel értékesíti termékeit, mert a nemzeti szintű adókat nem tudja az áraiban érvényesíteni. Bige Zoltán szerint „a szomszédos országokban tapasztalható környezetben kimagaslóan jól teljesítenénk az egyedi termékszerkezetünknek köszönhetően, de a magyarországi különadókat már nem lehet kitermelni”.
Szuverenitási kérdés
Nyugat-Európában 70 százalékos, a régiónkban 50 százalékos kapacitással mennek a műtrágyagyárak, emiatt már eleve veszteségesek lennének, de az orosz versenytársak olcsóbb termékei tovább rontják túlélési esélyeiket. Ez azért aggasztó, mert az élelmiszertermelés stabilitása stratégiai kérdés: ha Európa elveszti a saját gyárait, akkor külföldi termelőktől függ majd a növénytermesztése. Éppen 2021-2022-ben a földgáz esetében látta a kontinens, hogy milyen drámai következményei vannak, ha az oroszok politikai okokból emelik az árat, illetve korlátozzák a szállításokat. Ugyanez a kockázat alakulhatna ki a műtrágya esetében, figyelmeztetnek most a gyártók. A veszélyt azonban a magyar kormány egyelőre nem érzékeli, sőt, a különadókkal végső soron további piacot is biztosít az orosz műtrágyának.
Érdekes kettősség figyelhető meg a magyar kormány álláspontjában, hiszen az egyik fontos érve a nemzetközi vitákban, hogy nem szabad az orosz energiát szankcionálni, mert az emelkedő árak a kontinens versenyképességét rontják. Vagyis az olcsó energiát a versenyképesség alapvető feltételének tekinti. Részben erre hivatkozva utasítja el a kormány az orosz termékekre vonatkozó vámok emelését is, attól tartva, hogy az olajat és a földgázt is sújthatják vele. Közben azonban a hazai ipari számára az energia különösen drága európai szinten, részben a különadók miatt. Mintha a versenyképesség csak addig lenne érdekes, ameddig az orosz energiát kell beengedni, és amikor a nemzeti termékek megvédése a lenne a tét, akkor is inkább az orosz árut hozná helyzetbe a kormány.
Nyitókép: traktor szánt a Zala megyei Rigyác közelében 2015. november 12-én (fotó: MTI/Varga György)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
