Lányi András: Tudják, mit tesznek
Magyari Péter kitűnő írásához – ezzel a megjegyzéssel külde el lapunknak az alábbi sorokat Lányi András. Az író, filozófus nem vitatkozik kollégánk Menczer-ügyben szerdán megfogalmazott soraival, inkább kiegészíti azt néhány szemponttal. Szerinte a Fidesz rettenetes helyzetbe hozta saját szavazóinak százezreit, a magyar társadalom előtt pedig fontos vizsga áll. A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Lányi még azelőtt küldte meg írását a Válasz Online-nak, hogy december 6-án, pénteken Orbán Viktor teljes mellszélességgel Menczer Tamás akciója mögé állt. Ez a fejlemény semmit nem vesz el vendégszerzőnk sorainak érvényességéből, azokat még tovább erősíti. Vélemény.
Miért került sor a pécsi gyermekotthon előtt erre a szégyenletes jelenetre? Azért, mert Menczer Tamás megbízói feltételezték, hogy lenne rá igény. Nem tegnap óta létezik ugyanis ez a politikai stílus, amelyet a Fidesz kommunikációs igazgatója nem rögtönzésképpen, hanem gondos mérlegelés után, kiszámított kíméletlenséggel vágott az arcunkba. Éppen ezzel a kocsmai stílussal szerzett magának parlamenti többséget 1933-ban a német nemzetiszocialista párt is, először és nem utoljára a történelemben, demokratikus választásokon. A példán okulva latin-amerikai diktátorok, eurázsiai bolsevik terroristák sora dolgozik rajta azóta is, hogy a közéletben meghonosítsák ezt a hangnemet. Ahol ez polgárjogot nyer, ott többé semmit nem lehet értelmesen megvitatni.
A kormánymédia évek óta módszeresen készíti elő a közönséget erre a fordulatra. Bizonyára tudják, mit tesznek. Félek, a Rogán-művek által megrendelt felmérések igazolják várakozásaikat. Bayer Zsolt olvasói, a Pesti Srácok közönsége nem észlel majd semmi rendkívülit: na végre, gondolják magukban.
Azonban rettenetes, méltatlan helyzetbe hozták saját párthíveik egy részét, tisztességes emberek százezreit, akik meggyőződésből, érdekből, félelemből vagy jobb híján 2026-ban ismét Orbán Viktorra és az általa irányított hatalmi gépezetre készültek szavazni. Menczer ugyanis átlépett egy vonalat, amelyen józan gondolkodású ember, világnézetétől függetlenül, nem léphet át. Ez a vonal választja el a konzervatívokat az alsó-jobboldali heccmesterektől.
A politológia nyelvén Menczer – a legilletékesebb – azt kommunikálta, hogy
a Fidesz lemondott a mellette mostanáig állhatatosan kitartó mérsékelten jobboldali, mérsékelten gyűlölködő, mérsékelten paranoiás szavazókról.
A parlamenti többség megtartása érdekében inkább azokra összpontosít, akik ma Európa-szerte szélsőséges, populista pártokat juttatnak hatalomra. Az elégedetlen, tudatlan, könnyen befolyásolható tömegemberre. Miért? Mert ők vannak többen. Akiknek az erőszak imponál, akiknek a szemében a durvaság az erő jelének számít, akiknek választásait előítéleteik irányítják. A társadalomban felhalmozódott rengeteg feszültséget kívánják levezetni úgy, ahogyan eddig is sikerült: az ellenfél nemtelen rágalmazásával, zsigeri indulatok felkorbácsolásával.
Aki nem tanul a történelemből, mondják, azzal megismétlődik a múltja. A magyarok újabb nemzedéke vizsgázik rövidesen: képesek vagyunk-e még idejében útját állni a verbális és fizikai terrornak, amely az országot hol vörös, hol fehér színezetben gyűri maga alá? Előbb kék cédulákkal – ezúttal: lakcímkártya nélküli szavazással, ami majdnem ugyanaz -, elcsalt választásokkal biztosítják magunknak a hatalmat, diszkriminált, megfélemlített ellenzékiekkel, hatóságilag tiltott vagy engedélyezett pártalapítással – rövidesen ezt is megszavazzák. Az így gondosan előkészített terepen azután szükség esetén büntetlenül élhetnek a nyílt erőszak eszközeivel.
Az elmúlt években-hónapokban írásban nem egyszer kértem számon az ellenzéken az eredeti mondanivaló hiányát. Kétségbeejtően nehéz helyzetünkből, gondoltam, sikeres demagógok, felkészületlen politikusok nem fognak kivezetni. Ma is így gondolom. Azonban a 2026-os választások, sajnos, kedd óta másról szólnak. Valami sokkal egyszerűbb dologról.
Hogy akarunk-e ilyen országban élni.
Nyitókép: Menczer Tamás és Magyar Péter a pécsi gyermekotthon előtt
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
