Közös javaslatban követeli Karácsony és Vitézy, hogy normális fejlesztés legyen Rákos-Dubaj helyett
Most szúrta ki a Válasz Online: megjelent egy előterjesztés a fővárosi közgyűlés következő ülésére szánt dokumentumok között, amelyben a két korábbi főpolgármester-jelölt együtt kéri a kormánytól: Rákos-Dubaj helyett élhető, zöld, emberléptékű városfejlesztés legyen Rákosrendezőn. Az arab befektető behívását tudomásul vennék, de erős garanciákat kérnek arra, hogy a főváros elvárásait senki nem kerülheti meg. A közös javaslat a fővárosi Fideszt is színvallásra kényszeríti.
December 18-án lesz a fővárosi közgyűlés következő ülése, amelynek előterjesztéseit ma késő délután töltötték fel a főváros hivatalos oldalára. A dokumentumok között észrevettünk egyet, ami különösen érdekes: Karácsony Gergely főpolgármester és korábbi kihívója, Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője közös javaslatban követelik, hogy Rákos-Dubaj felhőkarcolói és faltól falig történő, túlzsúfolt beépítése helyett a területen élhető, zöld, emberléptékű fejlesztés valósuljon meg.
Rákosrendező ügyével idén több nagy cikkben foglalkoztunk:
- elsőként mutattuk be, hogy a felhagyott vasúti területen egy toronyházas fejlesztés jóvátehetetlenül tönktrettenné a Hősök tere látványát;
- és azt is részletesen kifejtettük, hogy van alternatíva: egy nyugati mintákat követő, fenntartható és korszerű városfejlesztési projekthez minden szükséges előtanulmány és koncepció elkészült az elmúlt évtizedekben, több városvezetői cikluson átívelő módon.
Korábbi cikkünkben azt mondtuk, hogy Rákosrendező 2019 októberében, vagyis még a Tarlós-korszakban elkészült fejlesztési tanulmánytervének B jelű beépítési változata nagyon jó kereteket ad egy ilyen fejlesztéshez, és erre épül a Budapest Parkvárosnak nevezett koncepció is, ami tavaly decemberben fogadott el a közgyűlés a Rákos-Dubaj alternatívájaként. Mindemellett lényeges, hogy 2020 és 2022 között az állami BFK – amit akkoriban Vitézy vezetett – jó város- és közlekedésfejlesztési terveket készített a térségre. E három előzmény összefésülésével lehet a megfelelő kereteket meghatározni Rákosrendező fejlesztésére.
A kormány azonban más úton járt: időközben megszületett a nemzetközi megállapodás az Egyesült Arab Emírségekkel, amely lehetővé teszi, hogy az egész területet egyben eladja a magyar állam egy emirátusi fejlesztőnek, mégpedig a Belgrádban már egy hasonló nagyléptékű projektet megszerző Mohamed Alabbar egyik cégének. A szerb fővárosban olyasmi épült, ami Budapestnek intő példa lehet: ettől kellene a fővárost megóvni.
A nemzetközi megállapodás alapvetően hiányos, rossz keretrendszert tartalmaz, semmilyen elvárás nem került bele a terület majdani funkciójával, beépítési intenzitásával, zöldfelületi arányával kapcsolatban, hiányoznak belőle konkrét, a minimum minimumát jelentő elemek (például a 3-as villamos Szegedi úti átvezetése), bekerült viszont a reptéri gyorsvasút idevezetése, ami a főváros idegenforgalmának érdekeit egyáltalán nem szolgálja.
A nemzetközi szerződést visszacsinálni már nem lehet, és a karaván látszólag halad előre. Lebontottak már sok romos épületet, kiköltöztették a bérlők többségét (köztük egy kis MÁV-telep lakóit is, akik nem szerettek volna innen elmenni meg a Közlekedési Múzeum raktárainak egy részét, noha ezek is a terület peremén helyezkedtek el) – vagyis a magyar állam még a terep előkészítését is elindította a befektető számára, noha az minden kormányzati megszólalás szerint annyira tőkeerős, hogy a kárelhárítási munkákat nyilván maga is el tudná végezni. Lázár János december 8‐án az ATV Egyenes beszéd című műsorában elárulta, hogy „az arab befektető most köti az adásvételi szerződést a magyar állammal, ennek a részleteit tárgyaljuk ki. Letette az első terveket ennek a 130 hektáros területnek a rehabilitációjára.”
A miniszter ebben az interjúban tárgyalóképesnek mutatta magát, és azt állította, hogy csak akkor valósulhat meg ez a projekt, ha jó lesz a fővárosnak, jó lesz az embereknek. „Én mindenkivel együttműködöm, és a kormány is mindenkivel együttműködik. Erről beszélnünk kell” – tette hozzá.
Most a főváros vezetése, amennyiben a közgyűlés elfogadja a közös Karácsony-Vitézy előterjesztést, szaván foghatja Lázárt. Derüljön ki, hogy a miniszter tényleg hajlandó-e érdemben tárgyalni. Hiszen pont ez a probléma, hogy az arab fejlesztő ezek szerint már elkészítette az első terveket, de erről nem tárgyalt sem a fővárossal, sem az érintett kerületekkel. Ha ez így folytatódik,
Budapest legjelentősebb 21. századi városfejlesztésének tartalmát nem Budapesten, hanem az Arab-öböl partján fogják meghatározni. Ami egy európai országban példátlan és nonszensz.
A közös előterjesztés tudomásul veszi azt a tényt, hogy a nemzetközi megállapodást a kormány megkötötte. Nem azért küzdenek tehát, hogy Alabbarék ne kapják meg a területet, mert ez a hajó már elment, hanem azért, hogy legalább Budapest mondhassa meg, milyen legyen az itt megszülető új városrész. A dokumentum tulajdonképpen azt valósítja meg, amit korábban javasoltunk: röviden, közérthető módon összefésüli a korábbi anyagokban szereplő elemeket, és letesz az asztalra egy korszerű, vonzó, 21. századi víziót. Olyat, amire az emirátusi befektető is igent mondhat, de Budapestenek is jó.
Nézzük a konkrét tartalmát!
Hogy nézzen ki az új város?
- legalább 25 hektáros új közparkot ír elő, ami nem lehet egy tetőkert a vasút felett, hanem valódi, ökológiailag értelmezhető zöldterület;
- előírja, hogy a lefedett Rákos-patakot a területen ki kell szabadítani a beton alól, és mellette a XIII. és a XIV. kerületet összekötő zöldfolyosót kell létesíteni;
- lineáris parkkal kell összekötni a belső városrészeket és Rákosrendezőt a váci vasútvonal mentén, egészen a Nyugati pályaudvar térségéig
- összesen legfeljebb 1.600.000 m2 bruttó szintterületű beépítés, és ezen belül 15.000 lakás létesíthető, ezek a számok megfelelő sűrűségű, nem túlzsúfolt, de erősen városias beépítést garantálnak;
- előírja egy új kulturális, vagy más jellegű, látogatóvonzó közintézmény létrehozását (megjegyezzük: a Vasúttörténeti Park ma is ilyen, ennek megőrzését feltétlenül szükséges lenne az elvárások közt szerepeltetni);
- kimondja, hogy helyben kell az oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket az új városrészhez felépíteni.
Legyenek-e felhőkarcolók?
- a javaslat szerint az esetleges magasházak magasságának meghatározásánál és elhelyezésénél elsődleges szempont kell legyen a hagyományos budapesti városképhez való illeszkedés.
Ez a megfogalmazás nem zárja ki, hogy a területen elhelyezhető magasépület, ahogy egyébként ezt a korábbi koncepciók sem tartották lehetetlennek, de egyértelműen következik belőle: olyan nem, ami az Andrássy út és a Hősök tere világörökségi panorámáját megtöri.
Mi legyen a vasúttal?
- elvárás lenne a váci vasútvonal Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Újpest közötti szakaszának teljes felújítása, de nemcsak általánosságban, ahogy az a nemzetközi szerződésbe belekerült, hanem a 2021-es agglomerációs vasúti stratégia szerint, ami teljes korszerűsítést, kapacitásbővítést irányoz elő.
Milyen közlekedési fejlesztések szükségesek?
- a Szegedi út felüljáró felépítése a 3-as villamos átvezetésével Angyalföldre; ezt a még a Tarlós-korszakban elfogadott, régi fővárosi elvárást „kifelejtették” a nemzetközi szerződésből, amiben csak autós felüljáró szerepel, noha kész tervei vannak a BFK-korszakból, és a fővárosi villamoshálózat nélkülözhetetlen hiányzó láncszemét pótolná;
- a Millenniumi Földalatti Vasút meghosszabbítása és a létező szakasz felújítása, új járművek beszerzése; a javaslatba bekerült, hogy ez csak abban az esetben elegendő, ha a fejlesztés visszafogott módon történik, sűrű vagy magasházas beépítés esetén más kötöttpályás projektre is szükség van, például a 4-es metró meghosszabbítására (ezt korábbi cikkeinkben mi is felvetettük);
- a reptéri gyorsvasút idehajlítása helyett a korábbi tervekben szereplő Városliget megálló létesítését kérik a zuglói körvasúton.
Milyen garanciákat adjon a kormány?
- a legfontosabb, hogy a területre vonatkozó építési szabályokat nem kiemelt projekt típusú kormányrendeletben állapítanák meg, hanem a fővárosi önkormányzat alkothatja meg őket, ennek híján semmilyen kormányzati ígéretet nem érdemes (nem lehet) komolyan venni;
- létrejön egy projekttestület, amiben helyet kap az állammal azonos súllyal a főváros és a két érintett kerület is.
A közös előterjesztés valóban teljes mértékben alkalmas lenne rá, hogy
Rákos-Dubaj helyett egy korszerű urbanisztikai normáknak megfelelő, zöld és élhető környezetet teremtő városfejlesztés történjen.
Néhány elem hiányzik belőle (pl. a Vasúttörténeti Park és Rákosrendező vasútállomás komoly örökségi értékű épületeinek védelme, valamint a történelmi sportterületek további működésének, megmaradásának garantálása), de ezek egy normális folyamatban pótolhatók lennének.
A kérdés az, hogy mit lép egy ilyen javaslatra a kormány. Ha nem fogadja el, azzal világossá válik, hogy Lázár János tárgyalási ajánlata komolytalan, és Zugló Városközponthoz vagy az Ajtósi Dürer sorhoz, a Közvágóhídhoz hasonlóan ebben az esetben is diktátumként erőltetik át a kizárólag a magánbefektetőnek kedvező elképzeléseket. A Karácsony-Vitézy közös javaslat nagy előnye, hogy elmondható: ebben az esetben a tavaszi választáson a budapesti választópolgárok döntő többségét, konkrétan 95 százalékát képviselő két politikus akaratát negligálná a kormányzat.
De első lépésben még érdekesebb, hogy mit szól az előterjesztéshez a Szentkirályi Alexandra vezette fővárosi Fidesz-frakció. A közös javaslat ugyanis őket nagyon hamar, már jövő héten színvallásra kényszeríti. Nehezen mondhatnák, hogy ezzel szemben ők azt akarják, Budapestnek ne legyen beleszólása a város jövőjét meghatározó folyamatokba. Nehezen mondhatnák, hogy jelentős zöldterületű, élhető, megfelelő tömegközlekedéssel rendelkező városrész helyett üveg-acéltornyok rideg erdejét szeretnék. De ha a fővárosi Fidesz-frakció esetleg megszavazza a közös javaslatot, azzal politikai kommunikációs szempontból a kormány is érdekes helyzetbe kerül.
Nyitókép: a Budapest Parkváros koncepció B beépítési jelű javaslatának koncepcióterve, amely nagyjából megfelelne a mostani előterjesztésnek
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
hirdetés
