Eladták Rákosrendezőt az araboknak, 500 méter magas felhőkarcoló jöhet
Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.
Nem jó érzés, hogy igazunk lett: amikor pont egy évvel ezelőtt először írtunk részletesen a Rákos-Dubajnak nevezett óriásberuházás tervéről, volt két állításunk:
- a projekt kormányzati kommunikációja világosan hordozza azt az üzenetet, hogy ez a beruházás megállíthatatlan; bármiféle ígéret érdemi társadalmi vitáról, a fővárossal és a kerületekkel folytatott egyeztetésről csak puszta szemfényvesztés lehet;
- az akkori hírekben szereplő 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány.
Mindkét állításunk igaznak bizonyult, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye alapján január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményből kiderül néhány lényeges információ:
▸ Rákosrendező területéből az állam végül 85 hektár vasútüzemhez nem szükséges területet adott el az arab fejlesztőnek.
▸ A vételár nem túl magas, nettó 50,9 milliárd forint, és ezt is három részletben, 2039-ig kell az Eagle Hills-nek megfizetnie. Cserébe a környezeti kármentesítés és a hulladékok elszállításának a gondját rátolták az ingatlanfejlesztőre, noha korábban volt szó arról, hogy ezt a MÁV végzi el.
▸ A minisztérium közleménye szerint a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők; vagyis a főváros tiltakozása ellenére Budapest léptékétől, hagyományos beépítésétől teljesen idegen, dubaji jellegű fejlesztés várható.
▸ Korábban a főváros „csak” 240 méter magas tornyokra készített látványvizsgálatot, de a Hősök tere látképét már ezek is döntően befolyásolnák. Összehasonlításként: a Mol Campus 143 méter magas.
▸ Az új városrészt hivatalosan nem Rákos-Dubajnak fogják hívni, hanem Grand Budapestnek.
▸ Az emirátusi fejlesztő a második vételárrészletet akkor utalja át, ha az állam minden jogi akadályt eltakarított a projekt útjából, vagyis megtörtént az építési szabályozás átírása és a kiemelt projektté nyilvánítás.
▸ A harmadik részletet pedig akkor fizeti ki, ha az állam végrehajtja a fejlesztéshez szükséges közcélú beruházásokat, vagyis egy új közúti felüljáró építését a Szegedi útnál, a vasúti infrastruktúra felújítását, az M1 metróvonal meghosszabbítását és a sínek befedését annak érdekében, hogy azokra parkot építsenek.
Korábban többször részletesen foglalkoztunk már Rákos-Dubaj ügyével. Most csak annyit állapítanánk meg, hogy:
- a vételár a vártnál is alacsonyabb, és valószínűleg bőven felemészti majd az összeget az állam által vállalt infrastruktúrafejlesztés, így érdemi nyeresége az államnak az egész ügyleten nem lesz;
- a minisztérium által ismét felsorolt közcélú vállalások sora mutatja, hogy a kormány semmilyen érdemi szakmai kritikát nem fogadott meg, még azokat a minimális kéréseket sem, hogy valódi park legyen a területen, és ne tetőkert a sínek fölött, hogy legyen a 3-as villamosgyűrű bezárva és hogy ne a 130 éves kisföldalatti meghosszabbítására kössenek rá egy új felhőkarcolós városrészt;
- semmi esélye annak, hogy Rákosrendező területén olyan emberléptékű, élhető városrész jöjjön létre, amit legutóbb decemberben követelt közös javaslatban Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, és amit a fővárosi közgyűlés többsége támogatott.
Karácsony Gergely főpolgármester az adásvételi szerződés aláírását posztjában hazaárulásnak nevezte, mint írta, a kormány ezzel „kiárusította Budapest egyik aranytartalékát egy arab befektetőnek. Ugyanannak, aki például Belgrád hasonló területét már tönkretette.”
Vitézy Dávid pedig arra hívta fel a figyelmet: bármiféle közérdekű előírás és városfejlesztési garancia nélkül kerül magánkézbe a terület. „Volt rá ígéret, hogy se nemzetközi megállapodás, végképp értékesítés nem lesz, amíg a tervek nem ismertek és az önkormányzatokkal a szükséges egyeztetések nem történtek meg. Természetesen Lázár János ebben sem mondott igazat.”
Nyitókép: Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>