Eladták Rákosrendezőt az araboknak, 500 méter magas felhőkarcoló jöhet
Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.
Nem jó érzés, hogy igazunk lett: amikor pont egy évvel ezelőtt először írtunk részletesen a Rákos-Dubajnak nevezett óriásberuházás tervéről, volt két állításunk:
- a projekt kormányzati kommunikációja világosan hordozza azt az üzenetet, hogy ez a beruházás megállíthatatlan; bármiféle ígéret érdemi társadalmi vitáról, a fővárossal és a kerületekkel folytatott egyeztetésről csak puszta szemfényvesztés lehet;
- az akkori hírekben szereplő 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány.
Mindkét állításunk igaznak bizonyult, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye alapján január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményből kiderül néhány lényeges információ:
▸ Rákosrendező területéből az állam végül 85 hektár vasútüzemhez nem szükséges területet adott el az arab fejlesztőnek.
▸ A vételár nem túl magas, nettó 50,9 milliárd forint, és ezt is három részletben, 2039-ig kell az Eagle Hills-nek megfizetnie. Cserébe a környezeti kármentesítés és a hulladékok elszállításának a gondját rátolták az ingatlanfejlesztőre, noha korábban volt szó arról, hogy ezt a MÁV végzi el; tavaly nyáron ezt két és fél hónap alatt szerette volna lezavarni Szijjártó Péter külügyminiszter. Noha erre két tendert is kiírtak, ezek eredménytelenül zárultak, vagyis az Építési és Közlekedési Minisztérium tulajdonképpen belebukott a feladatba. A kármentesítés költségét korábban 20 milliárd forintra becsülték, így ezt az összeget tulajdonképpen hozzá lehet adni a vételárhoz.
▸ A minisztérium közleménye szerint a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők; vagyis a főváros tiltakozása ellenére Budapest léptékétől, hagyományos beépítésétől teljesen idegen, dubaji jellegű fejlesztés várható.
▸ Korábban a főváros „csak” 240 méter magas tornyokra készített látványvizsgálatot, de a Hősök tere látképét már ezek is döntően befolyásolnák. Összehasonlításként: a Mol Campus 143 méter magas.
▸ Az új városrészt hivatalosan nem Rákos-Dubajnak fogják hívni, hanem Grand Budapestnek.
▸ Az emirátusi fejlesztő a második vételárrészletet akkor utalja át, ha az állam minden jogi akadályt eltakarított a projekt útjából, vagyis megtörtént az építési szabályozás átírása és a kiemelt projektté nyilvánítás.
▸ A harmadik részletet pedig akkor fizeti ki, ha az állam végrehajtja a fejlesztéshez szükséges közcélú beruházásokat, vagyis egy új közúti felüljáró építését a Szegedi útnál, a vasúti infrastruktúra felújítását, az M1 metróvonal meghosszabbítását és a sínek befedését annak érdekében, hogy azokra parkot építsenek.
Korábban többször részletesen foglalkoztunk már Rákos-Dubaj ügyével. Most csak annyit állapítanánk meg, hogy:
- a vételár a vártnál is alacsonyabb, és valószínűleg bőven felemészti majd az összeget az állam által vállalt, 3-400 milliárdos nagyságrendű infrastruktúrafejlesztés, így érdemi nyeresége az államnak az egész ügyleten nem lesz;
- a minisztérium által ismét felsorolt közcélú vállalások sora mutatja, hogy a kormány semmilyen érdemi szakmai kritikát nem fogadott meg, még azokat a minimális kéréseket sem, hogy valódi park legyen a területen, és ne tetőkert a sínek fölött, hogy legyen a 3-as villamosgyűrű bezárva és hogy ne a 130 éves kisföldalatti meghosszabbítására kössenek rá egy új felhőkarcolós városrészt;
- semmi esélye annak, hogy Rákosrendező területén olyan emberléptékű, élhető városrész jöjjön létre, amit legutóbb decemberben követelt közös javaslatban Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, és amit a fővárosi közgyűlés többsége támogatott.
Karácsony Gergely főpolgármester az adásvételi szerződés aláírását posztjában hazaárulásnak nevezte, mint írta, a kormány ezzel „kiárusította Budapest egyik aranytartalékát egy arab befektetőnek. Ugyanannak, aki például Belgrád hasonló területét már tönkretette.”
Vitézy Dávid pedig arra hívta fel a figyelmet: bármiféle közérdekű előírás és városfejlesztési garancia nélkül kerül magánkézbe a terület. „Volt rá ígéret, hogy se nemzetközi megállapodás, végképp értékesítés nem lesz, amíg a tervek nem ismertek és az önkormányzatokkal a szükséges egyeztetések nem történtek meg. Természetesen Lázár János ebben sem mondott igazat.”
Nyitókép: Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
