„Én vagyok Magyar Péter egyik legbaloldalibb szavazója” – bemutatkozik a Tisza új kampánymenedzsere
Tóth Péter vezeti mostantól a Tisza kampányát, a választásokig várhatóan egyetlen nyilvános megnyilatkozása ez az interjú marad. Tóth korábban többek között édesapja, a 13. kerületi MSZP-s polgármester kampányait vezette, de dolgozott a 2015-ös időközin győztes, független Kész Zoltánnak is. Szerinte a választási győzelem kulcsa szavazókörönként három jó aktivista, vagyis országosan 30 ezer. Úgy véli, hogy a Tisza szigetek tagsága erre éppen megfelel.
– Az a sajátos eset történt, hogy most az interjúalany kereste meg az újságírót, hogy nyilatkozna, mert bejelentenivalója van. Fontos politikai pozíciót fogadott el nemrégiben, és ez most elsőként a Válasz Online-on jut el a nyilvánossághoz. Mi lesz tehát önből?
– Magyar Péter kampánymenedzsernek kért fel engem, amit alapos gondolkozás után elfogadtam. A feladat viszonylag egyszerűen leírható: segítenem kell abban, hogy a Tisza megnyerje a választást. Valóban szerettem volna ezt a bejelentést megtenni, de úgy tervezem, hogy a mostani után többet nem szólalok meg a nyilvánosságban a következő választásig, mert ez nem része a feladatomnak.
– Mennyire lepte meg ez a felkérés? Az életrajzát vizsgálva azért inkább a baloldalhoz kötnénk. Az édesapja Tóth József, aki 1994 óta a budapesti 13. kerület MSZP-s polgármestere, és több újraválasztási kampányát is ön irányította. Illetve Kész Zoltán független képviselő kampányfőnöke is volt, aki ugyan nem tartozott soha egyik baloldali párthoz sem, de a 2015-ös időközin többek között a DK, az MSZP és az Együtt támogatásával győzött Veszprémben. Hogy került innen Magyar Péter látóterébe?
– Megkeresett. Nem egy nap alatt dőlt el, hanem több hónapnyi egyeztetés előzte meg a döntést. Én hat éve nem dolgozom a politikában, hátraléptem, mert úgy éreztem, hogy nem tudok mit tenni azzal a hatalmas árulással, amit az ellenzéki politikusok elkövetnek a szavazóikkal és az országgal szemben, és hogy nincs helyem ezek között az emberek között. Közgazdász vagyok, ezen a területen dolgoztam az elmúlt időszakban. Előtte pedig mindig a Fidesszel szemben álló politikusoknak csináltam kampányokat, mintegy húsz éven át. Több párt politikusainak is, de főleg függetleneknek. Utóbbiak közé tartozott Kész Zoltán is, aki ideológiai alapon sohasem sorolta magát a baloldaliak közé. Szerintem most az ideológiánál fontosabb kérdés, hogy ki hogyan áll Orbán Viktorhoz és a rendszeréhez, a magyar társadalomban a töréspont itt van. A kérdés annyi, hogy ki az, aki ennek a rendszernek a végét szeretné, és ki az, akinek megfelel a fennmaradása. Innen nézve pedig Magyar Péterrel sokkal több a közös pontunk, mint a különbség köztünk. Még úgy is, hogy jelen állás szerint valószínűleg én vagyok Magyar Péter egyik legbaloldalibb szavazója.
– Nem aggódnak, hogy az ön múltja politikai támadásokra adhat okot? Hogy ön miatt leleplezik Magyart, mint a régi ellenzék új arcát?
– Természetesen ez is a beszélgetések része volt. Köszönöm Magyar Péternek, hogy megbízik bennem. Igyekszem a munkámmal meghálálni. Ha a viszonyunkat próbálom megfejteni, akkor picit távolabbról kezdenék. Visszamennék tavaly február 11-ig, amikor a Partizán stúdiójában Magyar először megjelent. Nagyon sok elvbarátom, baloldali gondolkodó keresett meg, hogy ez milyen tökös ember, milyen bátor, mekkora indulat van benne – de én nagyon szkeptikus voltam. Ennek még nyilvánosan is hangot adtam, azt mondtam, hogy nehezen tudom elfelejteni az addigi tevékenységét, és nem igazán láttam, hogy mi sülhet ki abból, ha egy újabb kiábrándult fideszes jelenik meg a térben. Ez a kételkedés addig tartott, amíg el nem kezdtem figyelni a munkásságát. Nagyon hosszú utat jártam be, de szerintem Magyar Péter is hosszú utat járt be az elmúlt egy évben. Emberileg nagyon sokat fejlődött. Ennek egyik eleme, hogy rengeteg munkát tesz bele, és ennek óriási hatása van. Már tavaly március 15-én látszott, és utána gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen szereplőre vártam az elmúlt években: valakire, aki all in-ben van. Akit olyan düh vezérel, hogy mindent feltesz arra, hogy ennek a rendszernek véget vessen. Ez nagyon fontos feltétel, hogy valaki nem a rendszer részeként akar megjelenni, hanem meg akarja haladni azt.
– Miből vonta le ezeket a következtetéseket?
– Olyannyira felcsigázta az érdeklődésemet, hogy elautóztam Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, és egy napját végignéztem az országjárása idején. Reggel 9-től végigmentem az aznapi hat állomásán, és azt tapasztaltam, hogy komoly fogékonyság van a mondandójára, és hitelesíti, hogy őszinte düh vezérli, és a gondolatai valódi társadalmi problémákról szólnak. Továbbra is figyeltem őt, és néhány hónapja megkeresett, hogy találkozzunk. Őszintén megmondom, hogy még azon is gondolkodtam akkor, hogy nekem kell-e egyáltalán találkoznom vele. Aztán Menczer Tamás akciója után már nem voltak kétségeim. Amikor a Fidesz szóvivője minden korábbi határon túlmenő aljassággal a gyerekeivel támadta, Péter határozottan és méltósággal kezelte a helyzetet. Akkor láttam azt a fejlődést és megérkezést, ami ehhez a munkához kell. Az ellen a rendszer ellen is küzdeni szeretnék, amely ezt a kommunikációt gondolja helyesnek, mert azt szerintem gonosz emberek üzemeltetik, és gonosz emberekkel kötelességem szembeszállni szülőként, állampolgárként és kampánymenedzserként is.
– Elmondta, hogy miért pont önt kereste meg? Hiszen hat éve nem foglalkozott politikával akkor már. Hogyan került a látóterébe?
– Voltak közéleti megszólalásaim, és néhány alkalommal olyanokat mondtam, amiket talán meghallott és megfogadott. Például amikor azt mondtam, hogy egy ellenzéki vezetőnek all in-be kell helyeznie magát, hogy meg kell haladnia azt az egyénieskedést, amellyel a politikusok a saját pozícióikat féltik, illetve hogy az egész összefogás mantrának véget kell vetni. Ami pedig a legfontosabb, hogy nem egy burokból kell az embereket megtalálni, hanem meg kell hallani a hangjukat, úgyhogy el kell menni mindenhová.
– Ezeket még az országjárása előtt mondta?
– Egész eddigi pályám során ez vezérelt. Én nagyon ritkán szólalok meg, de volt néhány erről szóló nyilatkozatom, aminek a lényege, hogy a 106 jelöltet felépíteni és a kampányt végigvinni egyszerűen hangzik, de emögött van egy alapelv. Mégpedig az, hogy
el kell jutni a több mint tízezer szavazókör mindegyikébe, mind a 3200 településre, hogy meghallgassuk az ott élők problémáit.
Utána pedig rendszerezetten ki kell találni, hogyan lehet javítani a sorsukon. A kisközségeket a Fideszen túli politikai világ teljesen elengedte, és ez azt jelenti, hogy a Fidesz foglyul ejtett több millió magyar embert. Földesúri, szolgai rendszer alakult ki. Ha már az én baloldaliságomról volt szó, akkor mi lehet annál baloldalibb, mint azt mondani, hogy ebből felszabadítjuk őket, és partneri viszonyt, élő kapcsolatot alakítunk ki velük. Hogy súlya, szava, hangja lehet a legelesettebbeknek is.
– Ez tényleg klasszikusan baloldali program lehetne.
– A mai úgynevezett baloldal ősbűne, hogy ezeket az embereket elengedték. Ez a düh vezetett, amikor az ellenzéki pártok ellen beszéltem. Politikát nem lehet úgy csinálni, hogy a 3200 településből 2500-zal nincs kapcsolatod. Mondok erre egy példát: Csenyéte az ország egyik legszegényebb települése, és pontosan követhető, hogyan lett szolgasorba dobva. 2010-ben 35 szavazatot kapott az MSZP és 29-et a Fidesz; 2014-ben 71 – 8 volt a baloldali összefogás javára; 2018-ban viszont már 86 szavazatot kapott a Fidesz, 30-at a Magyarországi Cigánypárt és nullát a baloldal. Végül 2022-ben a 135 szavazatból 133-at kapott a Fidesz. Ez azt mutatja, hogy az élő kapcsolat a többi párt felé megszűnt. Nagyon sok közösség lett szolgasorba állítva, ahol a helyi fideszes nagyurak erőteljesen befolyásolják a szavazási hajlandóságot.
– Ez a személyes megjelenés már évekkel ezelőtt is a stratégiájának az alapja volt. Egy korábbi politikus ügyfele azt mesélte önről, hogy mielőtt elvállalta a munkát nála, megkérdezte, hogy van-e ezer ember a választókörzetében, akiket név szerint ismer, mert ha nincs ennyi, akkor nem tud neki dolgozni. Ez most is elvárás lesz a Tisza jelöltjei felé?
– Az én elméletem matematikai értelemben egyszerű: Magyarországon van tízezer-valahányszáz szavazókör. Amelyik szavazókörben van három olyan aktivistája egy jelöltnek, aki segíteni tud neki, információkat szolgáltat, élő kapcsolatot ápol a helyiekkel, azt a szavazókört meg tudja nyerni. Ehhez országos szinten 30 ezer emberre van szükség. Átlagosan 100-150 szavazókör van egy országgyűlési választókerületben, vagyis átlagosan egy jelöltnek minimum 300-400 aktív emberre biztosan szüksége van a sikerhez. Két hozzáállás lehetséges: vannak politikusok, akik pártlogó mögé bújva várják az égi mannát, vagyis azt, hogy a pártközpont majd behúzza a szavazatokat. És vannak, akik helyben elvégzik a munkát, és plusz százalékokat tudnak hozzátenni a párt országos arányszámához, vagyis a listás eredményhez.
Aki tud pluszt hozni, az jó képviselő, aki mínuszt hoz, az rossz képviselő.
Ehhez pedig az a kiindulási alap, hogy ha végignézed a saját telefonkönyvedet, és lefuttatod a fejedben, hogy milyen beágyazottságod van a saját környezetedben – visszamenve óvodáig, iskoláig, munkahelyekig, sportkörig, zenekarig, szomszédokig, mindenkiig – akkor hány embert tudsz összeszedni. És ekkor jön a kérdés, hogy van-e benned elég bátorság, hogy rájuk írjál a Facebookon vagy bárhol, hogy „képzeld, én mire adom a fejelemet, és mi a véleményed erről”. Ez az igényfelmérés az ideális előkészítő alapja egy választási indulásnak. Parlamenti mandátumot csak úgy lehet szerezni, ha szavazókat gyűjtesz, és ezt csak úgy lehet, ha élő kapcsolatot ápolsz az emberekkel.
– Ezt a kapcsolattartást el lehet végezni, ha valakinek nem ez a főállása? Ha közben be kell járni egy munkahelyre, ami sokkal több és kötöttebb időt igényel, mint például a parlamenti munka? A nagy többségében fideszes egyéni képviselők nincsenek behozhatatlan előnyben ebben is?
– Nem tagadom, hogy a politika ilyen értelemben szűr, mert nagyon nehéz napi 8–12 óra munka mellett ennyit tenni a közéletért. De amit látok a Tisza-szigetek működésében – és itt tízezres nagyságrendű tömegről beszélünk –, hogy ők aktívan tevékenykednek, és tettrekészen várják, hogy mit kell tenniük a mostani rendszer lebontása érdekében. Persze meg kell találni azokat az embereket, akik képesek ezt az aktivitást megszervezni, ambíciójuk is van, és megfelelnek a jelöltek számára állított kritériumoknak. A kiválasztásukban a helyi közösségeknek döntő szavuk lesz, ez is segíti majd, hogy a helyben legnépszerűbb jelöltet tudjuk majd kiválasztani.
– Szóval a Tisza-szigetekre építi a stratégiát?
– Az egyik ok, ami meggyőzött, hogy muszáj ebben részt vennem, az volt, hogy engem hívtak már szigetek, még Magyar Péter megkeresése előtt. Több Tisza sziget is megkérdezte tőlem, hogyan kellene csinálni, mi a metódus, hogyan kell építkezni. Nagyon sok helyen láttam az igényt és az akaratot, hogy komolyan és jól szeretnék csinálni. Az erő és az energia, ami megvan ezekben a szigetekben, ezekben a cselekedni akaró emberekben, fontos lökést jelentett. Az lesz a feladatom, hogy ezt az erőt rendszerezzem, és egy irányba tereljem, hogy ne legyenek felesleges párhuzamosságok. Ebből az irgalmatlan erőforrásból lehet jól építkezni, ebben van a legnagyobb lehetősége a Tiszának.
– Irgalmatlan erőforrást éppen nem a Tiszánál, sokkal inkább a Fidesznél látunk.
– Tizenöt hatalomban töltött év után a Fidesz gépies üzemmódba állt. Kikből lehetnek aktivisták? Vannak, akik pénzért vállalják, mint fizetett aktivisták; vannak, akik valamilyen nyomás alatt állnak, és úgy érzik, hogy muszáj csinálniuk; vannak az opportunisták, akiket valamilyen jutalom reménye késztet cselekvésre; és vannak, akik szívből, elvi alapon csatlakoznak. Nekem az a tapasztalatom, hogy a Fideszben már utóbbiból van a legkevesebb, pedig messze ők a legértékesebbek.
– Ez a tapasztalat honnan való? Megérzés? Beszélget fideszesekkel?
– Nemcsak fideszesekkel beszélgetek, hanem sokmindenkivel találkozom. Olyanokkal is, akiknek fideszes aktivisták elmondták: csak a pénzért csinálják, feladatot teljesítenek. A Tiszának nincs pénzért vagy muszájból dolgozó aktivistája. A Tisza csak egy dolgot tud adni – reményt. Úgyhogy az aktivistái mind szívből, elvi alapon dolgoznak. Ez hatványozza a tiszások erejét és tempóját a más alapon beszervezett aktivistákhoz képest.
– Ez a szigeteken alapuló helyi aktivistarendszer mennyiben más, mint a polgári körök voltak a Fidesz közelében 2002-től? Általában is rendre felmerül, hogy Magyar Péter sokat merít az ezredfordulós Fidesz módszereiből, stílusából.
– A polgári körök is technikai megoldásokra alapozódtak, de fontosabb kérdés, hogy ezek mivel vannak tartalmilag megtöltve. A szervezkedés mostani alapja az a felismerés, hogy iszonyatos igény van arra, hogy kiszabaduljanak az emberek abból a karanténból, amit a Fidesz által leuralt közösségek megtapasztalnak. A szabad gondolatok kifejezését nehezítő nyomásból akarnak kiszabadulni. A Tisza és Magyar Péter partnerként tekint a szigetekre és a választókra, meg szeretné adni nekik a lehetőséget, hogy maguk válasszák ki a legjobb jelölteket.
Ez nem felülről leuralt rendszer, mint amilyenek a polgári körök voltak.
Annak a rendszernek egyetlen célja volt: egyetlen ember családjának a meggazdagodása. Ott az egyeduralom volt a cél, itt a közösség kiteljesedése. Íme egy újabb közös pont: ahogy a baloldali embereket, például engem az álbalos politikusok árultak el, úgy a polgári körök értékalapú, konzervatív tagjait, mint például Magyar Pétert, a Fidesz árulta el. Az pedig a politika logikája, hogy fedve saját bűneit, az áruló kiált árulást, amilyen hangosan csak tud.
– Kikből állnak a Tisza-szigetek? Ráérő nyugdíjasok? Értelmiségiek? Vállalkozók? Lehet tudni, hogy kikből áll a derékhad? Jellemzően kik éreznek 2025-ben Magyarországon kedvet a politikai aktivizmushoz?
– Bátor emberek. Ezen túl nagyon heterogén az összetétel, ahogy egyébként a Tisza szavazói is nagyon sokfélék, ideológiai alapon is. Az Orbán-rendszer tizenötödik évében a feladat ideológiák felett áll: le kell bontani ezt a rendszert, és egy rendszerváltás után új alapokra kell helyezni az ország sorsát. Amit más pártok vezetői igényeltek, hogy legyen zöld, liberális, konzervatív, jobbos és balos koalíció, az szavazói szinten létrejött. A Tisza szavazói képezik ezt a koalíciót. Mérsékelt empátiával, de megértem, hogy ellenzéki politikusok nehezen dolgozzák fel: 10-15 év után ebben nekik nem jut hely.
Szerintem viszont túl nagy ár egy ország sorsát odaadni néhány tucat ember pszichoterápiájának fedezésére.
– Arról beszélt, hogy a kistelepülésekről hiányzik leginkább a Fideszen kívüli politika megjelenése. A közvélemény-kutatások azt is mutatják, hogy az idősek és a nők között is le van maradva a Tisza a Fideszhez képest. E csoportok elérésére is készül stratégia?
– Itt azért van átfedés a kistelepülések lakói és az említett csoportok között, hiszen ezek elöregedő települések, és a nők Magyarországon tovább élnek. Van összefüggés.
– Van egy régóta erős vélemény ellenzékiek között, hogy Magyarországon úgyse lehet mit csinálni, ez nem igazi demokrácia már, választáson a Fidesz legyőzhetetlen. Annyival több ott a pénz, annyira erős a propaganda, kétharmaddal a kedvükre módosítják a szabályokat, minden hivatalt és hatóságot ellenőriznek, és ha minden kötél szakad, majd bevetik az erőszakszervezeteket, mert a hatalmat sosem adnák át. Ön szerint van olyan erős a magyar demokrácia, hogy választással kormányt lehet váltani?
– Ha nem hinnék ebben, akkor nem ülnék itt. Ezt a rendszert emberi többség alkotta meg 2010-től kezdődően, és az emberek többsége tudja lebontani is. Én hiszek a tömeg és főleg az összefogás erejében. Orbán Viktort nagyon keveset halljuk beszélni egészségügyről, oktatásról, megélhetésről, ezek helyett világpolitikai víziókkal foglalkozik. Valószínűleg azért, mert ezekre a fontos ügyekre nincs megoldása. Ezek a hazai rendszerek azért nem működnek, mert a kormányzat prioritási sorrendje élén más ügyek állnak: a klientúra, és rajta keresztül a politikai rendszer fenntartása. Amikor felírtam az érveket pro és kontra, hogy be kell-e szállnom, azt is végiggondoltam, hogy a milyen országot szeretnék a három gyerekemnek. Feltettem a kérdést, hogy ha a Fidesz rendszere marad, akkor tud-e az ország felfelé indulni. Úgy gondolom, hogy nem tud: olyan spirálban van a Fidesz rendszere, hogy csak még rosszabb, még nehezebb lesz. Ha viszont nekimegyünk, és teszünk egy próbát, hogy ezen változtassunk, annak két kimenetele lehetséges. Az egyik, hogy a Fidesz véglegesen bebizonyítja, hogy nem demokratikus, és nem engedi át a hatalmat; vagy pedig a tömeg ereje rákényszeríti, hogy a hatalomátvétel megtörténjen.
– A januári Tolna vármegyei időközi választás eredménye nem azt mutatja, hogy egy kistelepülésekkel teli választókerületben továbbra is nagyon meggyőző fölénnyel vezet a Fidesz?
– Én nem lennék a Fidesz helyében túl bizakodó. Mi történt Tolna 2-ben? A választás napján az ország minden részéből odaküldött fideszes csoportok, például önkormányzati és parlamenti képviselők, mindenféle politikusok és a hozzájuk kapcsolódó emberek kampányoltak, az összes érintett településen. Fölkerestek mindenkit, aki a listájuk szerint potenciálisan rájuk szavazhat. Ez abból a jó kétmilliós adatbázisból van, amit szokás Kubatov-listának is nevezni, és jelenleg a 2024-es EP-választás eredményén alapszik. Tudomásom szerint ez 18 ezer körüli szavazót jelentett a Tolna 2-es választókerületben. Ezt a 18 ezer embert a terepre kiküldött mintegy 800 aktivista el is érte a választás napján. Ebből 12 ezer ment el a Fideszre szavazni, vagyis csak a kétharmaduk. Mit csinált a másik 6 ezer ember?
Elképzelem, ahogy a Szabolcsból odaküldött fideszes önkormányzati képviselő becsöngetett egy listáján szereplő potenciális Fidesz szavazóhoz, hogy „Jó napot kívánok, volt-e már szavazni?”.
Milyen választ kaphatott? „Persze kedvesem, én már voltam.” Vagy: „Nem voltam, de elmegyek”, vagy „Hagyjon békén, engem ez nem érdekel”. A 18 ezer emberből 6 ezer az utóbbi két válasz valamelyikét adhatta. Vajon mennyien lehettek közöttük, akik féltek az igazat megmondani, és inkább azt felelték, hogy túl vannak a voksoláson, csak azért, hogy békén hagyják őket, de rossz pontot se kapjanak? Az eredmény alapján az igazán mobilizálható tábora a Fidesznek csak 1,3 millió ember. Ez egyébként egybevág azzal, hogy körülbelül ennyien küldték vissza a nemzeti konzultációt. A Fidesz olyan erodációban van, hogy alapból csak ennyi embert tud most maga mellé állítani.
– Ekkora címlistája és mozgósító csapata lesz a Tiszának is?
– Ennél sokkal jobb csapatot szeretnék. Olyat, hogy ne kelljen 800 embert más településekről egy bizonyos választókerületbe küldeni, mint történt ez most Tolna 2-ben, a Fidesz esetében. Azt kell elérni, hogy ezek a csapatok minden választókerületben rendelkezésre álljanak.
– Mennyi idő ezt kiépíteni?
– Előrehozott választásra készülünk.
– Ezért kérdem.
– Tehát ezt rapid módon kell megoldani. Elkezdtük a jelenlegi helyzet felmérését, majd kampánytudást kell átadni a szigetek tagjainak, és kérni kell őket, hogy segítsenek. A cél, hogy tavasz végére olyan csapat álljon rendelkezésünkre, amely száz százalékban tudja teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyek a fejemben megfogalmazódnak.
– Azt írta a Direkt36, hogy amikor Márki-Zay Péter megnyerte az előválasztást 2021 őszén, akkor felmerült, hogy ön legyen a kampányfőnöke, de hamar veszekedésbe torkollott az egyeztetés, mert nem tudtak megállapodni, hogy kié legyen az utolsó szó alapvető döntések esetében. Amennyit Magyar Péterről tudni lehet, ő sem egy irányítható típus. Nem tart hasonló konfliktustól?
– Híve vagyok a transzparenciának, de a betyárbecsületnek is. A bizalom fontos, úgyhogy nem szeretném a cikkben megjelenteket kommentálni.
Az nem titok, hogy 2021-ben és ma is azt gondolom, hogy csak akkor lehet nyerni, ha valaki a rendszerváltásra teszi a hangsúlyt és nem a túlélésre. Például jogos igény lett volna, hogy olyan szereplőkkel ne kössön paktumot a miniszterelnök-jelölt, akik az elmúlt ciklusokban képtelenek voltak többséget teremteni.
Aki már háromszor elbukott, és kétharmados Fidesz-többség lett a vége, azzal a csapattal a győzelem negyedszerre sem sikerülhet.
De ez a probléma most nem áll fenn. Visszatérve még Magyar Péterre: őt olyan embernek tartom, aki képes tanulni, képes megfogadni tanácsokat, és érzi a felelősséget, hogy egy ország sorsa a tét, és csapatban kell dolgoznia egy ekkora munka elvégzéséhez. Erről megbizonyosodtam.
– Tehát egyetért Magyar Péterrel, hogy nem akar senkivel sem együttműködni a parlamenti ellenzék politikusai közül?
– Igen. Ahogy mondtam, a társadalmi koalíció a választók révén már megvalósult, és a Tisza mögött van. Nem mondom, hogy senki más nem indulhat el a választáson, de ne várja, hogy ugyanaz a metodika működhet megint, mint az elmúlt 15 évben, hogy megkeresünk, zsarolgatunk, matekozunk, számolgatunk. Tessék csak elindulni, de azzal a tudattal, hogy számukra ez zéró összegű játszma. Jelen állás szerint nem látszik lehetőség arra, hogy a Tisza által támogatott jelölttel szemben más ellenzéki le tudna győzni fideszes jelöltet. Így amikor a nap végén az lesz a kérdés, hogy Orbán vagy Magyar, akkor ki kell derülnie, hogy hol állnak.
– Azon kívül, hogy mindenkivel tudatják, hogy lehet szavazni Orbán leváltására, és ezt az üzenetet sokakhoz becsöntegve el tudják mondani, kell még valamit állítani? Kell mellé tenni ígéreteket, koherens terveket?
– Igen, mindenképpen, és ezen már dolgoznak munkacsoportok. A programot társadalmi közbeszéd témájává kell tenni, széles közösséggel kell megvitatni, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. Nagyon sok, most még fideszes választópolgárra is szükség lesz ahhoz, hogy az átmenet a lehető legjobban sikerüljön. Egész Magyarországnak kell majd összefognia. Azokra is nagyon nagy szükség lesz tehát, akik most még nem is tudják, hogy önmaguk ellen szavaznának, ha Orbánra szavaznának. Olyan program kell, amit a többség támogat.
– Mennyi pénz kell egy normális parlamenti választási kampányhoz Magyarországon?
– Nincs az az összeg, ami több lenne, mint amit a Fidesz erre fordít majd, jelentős mértékben közpénzből. De valójában a pénzben nem mérhető erőforrások számítanak. Ha azt az erőforrást nézzük, amit az önkéntesek beleraknak majd, és azt munkaórában próbáljuk számolni, akkor százmilliárdos nagyságrend jön ki. De ezt ingyen kapjuk, köszönhetően az embereknek, akik hisznek a változás ígéretében. Mint mondtam, a Fidesznek nagyon sok aktivistája van, akik nem ingyen teszik a dolgukat. A Tiszának viszont sem célja, sem lehetősége nincs arra, hogy a Fidesz költésével versenyezzen. Például azt is nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy óriásplakátjai legyenek majd a Tiszának. Olyan megoldásokat kell kitalálnunk, ahol csak a változást vágyó közösség erejére hagyatkozhatunk.
– Tavaly év végén Tölgyessy Péter azt mondta a partizános évértékelőjében, hogy szerinte még nem billent át a közhangulat a Tisza javára a Fidesztől, bár nem zárta ki, hogy átbillen majd. Ön szerint hogyan állunk ezzel, és honnan lehet majd észrevenni, ha átbillen?
– A Tisza 1,35 millió szavazatot ért el 2024-ben egy választáson úgy, hogy három hónap alatt organikusan szervezte meg magát. Lelkes aktivisták nulláról 30 százalékra építettek fel egy politikai közösséget. A feladat ennek a szavazótábornak a megduplázása, és egyetlen országos választókerület helyett 106 megszervezése. A lelkesedést a közhangulatban érzem, és nagyon fontos, hogy az erre nyitott emberek elhiggyék, hogy van remény, úgyhogy megéri munkát tenni bele és kockázatot vállalni. Az átbillenés határán vagyunk, de ezért tenni is kell. Én és a csapatom ezen fogunk dolgozni a nap 24 órájában.
Nyitókép: Tóth Péter (fotó: Barakonyi Szabolcs / Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
