Orbánék nehezen követik Trump logikáját – pedig érthető, miért fenyegeti Putyint
Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely ráijesztett Európára azzal, hogy esetleg megvétózza Magyarország az orosz szankciók meghosszabbítását. Aztán Szijjártó korrigált, hogy a magyar szuverenitás jegyében megkérdezi Amerikát, mit tegyen. Majd felhívta az orosz energiaügyi minisztert. Trump közben megüzente, ha Putyin nem fogadja el a békejavaslatát, akkor olyan szankciókat vet ki rá, hogy belerokkan.
Donald Trump stratégiáját követni sosem volt könnyű, de ezekben a napokban különösen nehéz helyzetbe került a magyar kormány, amely egyszerre akar megfelelni az új amerikai elnök igényeinek, és próbálja közben segíteni Oroszországot is, hogy megszabaduljon az EU-s szankcióktól. Ideig-óráig úgy tűnt, hogy a békepárti narratíva a két megfelelési kényszer közé hidat ver. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb, és nem segít, hogy Orbán Viktor szerint az angolszász dominanciának a világpolitikában vége van. Trump szerint viszont csak most kezdődik igazán.
Kezdjük a legfrissebb, csütörtöki fejleményekkel. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a délelőtti kormányinfón azt mondta: egyáltalán nem biztos, hogy a magyar kormány megszavazza az EU-ban az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Ez elég komoly fenyegetés, hamar tele is volt vele a világsajtó.
Az EU már 2014 óta sorra hoz újabb és újabb szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai agressziója miatt, a 2022 februári eszkaláció óta különösen súlyosakat. Többek között befagyasztották az orosz jegybank mintegy 200 milliárd dollárnyi vagyonát, megtiltották az olaj és a szén importját (az olaj esetében Magyarország és Szlovákia kivételt kapott), több mint ezer cég és személy van még a szankciós listán, stb. Ez technikailag egy darab, tíz éve egyre több paragrafussal bővülő rendelet. Amit hathavonta meg kell hosszabbítani, különben hatályát veszti – többek között éppen Magyarország akadályozta meg, hogy hosszabb távra szóljon, hiába követelte ezt az EU-tól a Biden-kormány. Budapest büszkén jelezte, hogy Európa ügyeit nem lehet Washingtonból diktálni. Amennyiben akár csak egyetlen tagállam vétózza a szankció hosszabbítását, azok érvényüket vesztik. Legközelebb január 31-én, azaz jövő pénteken jár le a szankciós rendelet hatálya, és a terv szerint jövő hétfőn, 27-én szavaznak róla a külügyminiszterek Brüsszelben. Nincs már sok idő alkudozni.
Gulyás azt mondta, hogy a szankciók meghosszabbítása már nem tekinthető automatikusnak, mert békepárti kormánya lett Amerikának.
„Egyelőre az az igényünk, hogy az európai szövetségeseinkkel, az Európai Unióval vitassuk meg a kérdést az új helyzetre tekintettel”
– mondta az ATV kérdésére a kormányinfón.
Szijjártó Péter néhány órával később már kicsit alakított a magyar kormány álláspontján, és az ATV-nek a vétózást firtató kérdésére azt mondta, hogy: „Hosszú idő van még hétfőig, akkor kell az EU-s külügyminisztereknek döntést hozni. Addig is konzultálunk az amerikai partnereinkkel”. Vagyis Gulyással szemben ő az európai szankciók eldöntését már nem egy belső vitától várta, hanem egy külső hatalom, az amerikai kormány véleményétől tette függővé. A szuverenitására oly’ kényes kormány esetében ez mindenképpen izgalmas fejlemény. Mindezek után azonban a magyar külügyminiszter nem Washington felé tapogatózott, legalábbis a nyilvánosságra hozott programja alapján, hanem felhívta telefonon Alekszander Novakot, az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettest, akivel megállapodtak, hogy az orosz energiaimportot mindenképpen fenn kell tartani.
Hogy a helyzet igazán bonyolult legyen, Donald Trump már szerda este minden eddiginél durvább szankciókkal fenyegette meg Putyint, ha nem fogadja el a békefeltételeit (amelyekről még nem árulta el, hogy micsodák). Így fogalmazott: „Ha nem egyezünk meg hamar, nem lesz más választásom, mint hatalmas adókat, vámokat és szankciókat tenni mindenre, amit Oroszország elad az Egyesült Államoknak, és minden más országnak. Legyünk túl ezen a háborún, ami soha nem tört volna ki, ha én lettem volna az elnök! Csinálhatjuk könnyedén, de a nehezebb módon is – a könnyebb út mindig jobb. Eljött az alku ideje!”
Amit Amerika szankción ért, azt úgy hívják, hogy kőolaj
Oroszország lényegében olajat és földgázt ad el a világ országainak, exportbevételének túlnyomó részét ezek a termékek, főként az olaj adja. Éppen ezek kereskedelmének fenntartásáról beszélgetett Szijjártó Novakkal.
Trump nem sokkal előtte, csütörtökön videóhíváson jelentkezett be a davosi világgazdasági fórumon, ahol többek között arról beszélt, hogy Oroszország csak addig bír háborúzni, amíg az olajbevételei ezt lehetővé teszik.
„Ha lemegy az ára, az orosz-ukrán háborúnak azonnal vége lesz. Most az ár elég magas ahhoz, hogy a háború folytatódjon, úgyhogy le kell vinni az olaj árát, és a háborúnak vége lesz”
– mondta, és egyben felszólította az OPEC-et és külön az ott hangadó Szaúd-Arábiát, hogy vigyék le a világpiaci árat, azaz növeljék a termelést.
Hogyan lehet elvonni az oroszok olajbevételét, ha az OPEC nem lép, illetve a világpiaci ár magas marad? Újabb szankciókkal. Pontosan erről beszéltek a Trump-kormány miniszter-jelöltjei a szenátusi meghallgatásukon az elmúlt napokban. Scott Bessent pénzügyminiszter-jelölt így fogalmazott, amikor az oroszok elleni olajszankciókról kérdezték: „Száz százalékig támogatom a szankciók szigorítását. Szerintem az eddigiek nem voltak elegendőek” – majd hozzátette, hogy az volt a baj, hogy a Biden-kormány félt attól, hogy a kampány alatt drágul az üzemanyag az USA-ban is, ha az orosz olajat kitiltják a világpiacról.
Marco Rubio külügyminiszter-jelölt is egyetértett vele, és a saját meghallgatásán arról beszélt, hogy a békemegállapodás előtti alkudozásban az olajszankciók kulcsfontosságúak lehetnek, ezek adják az amerikai mozgástér biztosítékait.
Biden az utolsó napjaiban szigorított, és Trump ezt nem bánja
A Biden-kormány tíz nappal Trump beiktatása előtt nagy mértékben szigorított az Oroszország elleni olajszankciókon, és Trumpéknak nem volt kifogása. Sőt, a Bloomberg Trump név nélkül nyilatkozó tanácsadóira hivatkozva január 16-án arról írt, hogy Putyint éppen a szankciókkal fenyegetve akarják békére bírni. A terv szerint ha az orosz elnök elfogadja Trump javaslatát, akkor enyhítenek a szankciókon, de ha nem, akkor tovább szigorítanak rajtuk. Azaz számukra kapóra jött Bidenék szigorítása. Ez azt is jelenti, hogy ameddig nem kezdődik meg Trump és Putyin alkuja, addig a szankciók érvényben maradnak.
Trump Davosban közvetített beszédében egyébként azt állította, hogy az ukránok elfogadnák a béketervét, és már csak Putyinra vár. Ezt az ukránok nem erősítették meg, bár nem is cáfolták. Putyin szóvivője pedig annyit mondott, hogy még nem kezdtek szervezni találkozót az amerikai és az orosz elnök között, az pedig Trumpra mindig is jellemző volt, hogy vámokkal fenyegetőzik, úgyhogy emiatt most nem aggódnak. Közben az EU-ban rendre felmerül, hogy az orosz olaj importját büntetővámmal kellene sújtani, mert ahhoz többségi szavazás is elég, és a szlovák és a magyar kormány kevés lenne a vétóhoz. Ha Trump úgy dönt, hogy bekeményít olajügyben, akkor lehet, hogy nyomást gyakorol majd az európaiakra, hogy a vámmal kerüljék ki a budapesti és a pozsonyi ellenállást.
Az Ukrajnát támogató nyugati hatalmak mindig is tudták, hogy az orosz kormánynak a legnagyobb kárt az olajra kivetett szankciókkal lehetne okozni, de óvatosak voltak, mert tartottak attól, hogy a járvány után tapasztalt, az egész világban gondokat okozó infláció tovább növekszik, ha a világpiac második legnagyobb exportőre kiesik, és ettől felmennek az olajárak. Trump ettől a hatástól kevésbé tart: egyrészt most nincs kampány, másrészt akkora termelésbővítést ígért, illetve annyi új mező nyitását tervezik 2025-26-ban Dél-Amerikától Afrikáig világszerte a befektetők, hogy nem feltétlenül okozna kínálati sokkot az orosz export csökkenése. Jellemző, hogy a január 10-i Biden-féle szankció bejelentése nyomán emelkedett ugyan az olaj világpiaci ára, de Trump elnökségével ezen a héten már esett valamennyit.
Az EU csak 2023 elején adta fel a tengeri úton szállított olaj vásárlását Oroszországtól, illetve ezzel párhuzamosan a G7 csoport hordónkénti 60 dolláros ársapkát tett az orosz olajra, amit bő fél év alatt az oroszok megtanultak kijátszani, részben egyébként az OPEC segítségével, amely csökkentette a termelését. Ennek részleteiről itt írtunk korábban.
A január 10-i amerikai szigorítás két nagy, az orosz export mintegy harmadáért felelős olajvállalatot, és sok további, az orosz olaj világkereskedelmét segítő céget érint. A szankció lényege, hogy aki üzletel ezekkel a cégekkel, azt eltiltják a dollár átutalását lehetővé tevő banki szolgáltatásoktól. A tapasztalatok szerint új cégek alapításával néhány hónap alatt az oroszok ezeket a szankciókat ki tudják kerülni. Ahogy egyébként Irán is képes olajat eladni (igaz, nyomott áron) a világ számos országának, hasonló amerikai szankciók ellenére is. A Biden-féle szankciók legkeményebb része az, hogy az orosz olajtankerflotta több mint 180 hajóját is szankció alá helyezték, azaz megtiltották, hogy a világ bármely kikötőjében fogadják ezeket, vagy bármilyen szolgáltatást nyújtsanak nekik. Az orosz állam az utóbbi években rengeteg hajót vett, hogy a korábbi szankciókat kijátsszák, és ezek újabb körös pótlása, illetve azok szankcionálásának kockázata már nagyon komoly károkat okozna nekik. Szakértők szerint a hajókra vonatkozó tilalom márciusi életbe lépésével 20- 25 százalékkal csökken majd az oroszok olajexportja, és ennek visszaállítása további szankció nélkül is költséges és hosszú folyamat lenne.
Fúrj, bébi, fúrj!
A háború óta India lett az orosz olaj legnagyobb felvásárlója, és az egyik legnagyobb ottani finomítással foglalkozó nagyvállalat, Bharat Petroleum pénzügyi igazgatója máris jelezte, hogy nem érkeznek hozzájuk új ajánlatok orosz olaj eladásáról, mert a traderek tartanak attól, hogy nem lesz hajó, ami elhozza az árut. A szankciók márciustól hatályosak, és arra a hónapra már nem kaptak ajánlatot. Hasonló hírek érkeznek Kínából is, ami az orosz olaj második legnagyobb piaca. Kedden India olajipari minisztere pedig bejelentette, hogy készek amerikai importtal helyettesíteni az oroszt.
Ez az a pont, ahol a Trump-kormány ambíciói az ukrajnai háborútól függetlenül is érdekeltek az orosz olaj kiszorításában a világpiacról. Trump ugyanis az amerikai olajkitermelés megsokszorozását ígéri, ahogy beiktatási beszédében is fogalmazott, mostantól a jelszó az lesz, hogy „fúrj, bébi, fúrj”. Máris enyhített a környezetvédelmi előírásokon, és az engedélyezési eljárásokon új mezők megnyitása esetén, miközben az USA kitermelése már Biden alatt is csúcson volt. Trump el akarja árasztani a világpiacot amerikai olajjal, és az orosz rivális termékek szankciós korlátozása teljesen egybevág terve végrehajtásával.
Nemcsak az oroszoktól szabadulna. Szigorítana Irán és Venezuela szankcióin is, Kanadát pedig súlyos vámokkal fenyegeti. Kanadából vezetékeken keresztül sok olaj jut most az USA-ba, és ennek egy részét az USA termináljaiból exportálják a világpiacra, így az északi szomszédot fenyegető 25 százalékos általános vám is hozzájárulhat az amerikai dominancia erősítéséhez a világ olajpiacán (illetve addig, amíg saját terminálokat nem építenek a kanadaiak).
Éppen e körülmények miatt csütörtök estére a brüsszeli diplomaták elkezdtek megnyugodni, hogy a magyarokat aligha biztatják most Washingtonból az orosz szankciók vétózására, és a délelőtti ijedtség után már úgy vélték, hogy ha Szijjártó tényleg Trump stábját kérdezi meg, hogy mi tévő legyen a hétfői szavazáson, akkor nem lesz baj.
Kinek a dominanciája jön?
Bár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója péntek reggel arról közölt elemzést, hogy Trump Orbán Viktor politikáját követi, a héten volt néhány fontos megszólalásuk, amelyek jelzik, hogy a kérdés némileg bonyolultabb. Orbán és Trump ugyanis elég másként látják a világ helyzetét, és a kettejük közti ellentétet jól illusztrálják hétfői megnyilatkozásaik. Orbán Viktor magyar idő szerint hétfő délelőtt így fogalmazott:
„Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy egy világ-rendszerváltás éveit, a Kelet, Ázsia felemelkedésének éveit éljük. A világ eddig ismert rendje, a Nyugat, pontosabban az angolszászok által kialakított és dominált világrend véget ért.”
Néhány órával később, magyar idő szerint este hat körül Donald Trump pedig ezt mondta, miután lerakta az esküt:
„Bátrak és büszkén leszünk, bátran fogunk álmodni, és semmi sem állhat az utunkba, mert amerikaiak vagyunk. A jövő a miénk, és aranykorunk csak most kezdődik.”
Hogy az angolszászok vagy az ázsiaiak dominálják-e a következő években a világot, azt nem tudhatja egyikük sem biztosan, de hogy nagyon mások a várakozásaik, az egyértelmű. Rövid távon viszont az a kérdés, hogy az olajkereskedelem és az orosz szankciók ügyében Chris Wright, az új amerikai energetikai miniszter, vagy Alekszander Novak álláspontját képviseli-e majd Szijjártó Péter, amikor Brüsszelben szavaz.
Nyitókép: Orbán Viktor Floridában, Donald Trumpnál látogatóban, 2024 júliusában. Fotó: AFP PHOTO / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
