Zugló nélkül semmit: a kerület beleszólást követel Rákosrendező ügyébe
Dienes János, a kerület volt főépítésze, Rózsa András polgármester városfejlesztési ügyekért felelős tanácsadója szerint az építési jogok, szabályok megállapítása elsődlegesen Zugló hatásköre és felelőssége. A kormány által az arab befektetőnek beígért kiemelt státus helyett a normális eljárásrendet kell követni, vagyis településtervet és közlekedési hatásvizsgálatot kell készíteni, majd az egyes beépítési egységekre ötletpályázatokat kell kiírni. Csak így születhet ugyanis valóban Budapest léptékéhez és hagyományaihoz illeszkedő, korszerű és élhető új városrész.
Zugló az elmúlt években megtapasztalhatta az önkényes és erőszakos kormányzati döntések negatív urbanisztikai következményeit. A Válasz Online részletesen foglalkozott tavaly a Bosnyák tér mögötti területre felhúzott, súlyosan elhibázott koncepciójú kormányzati irodanegyed, valamint az Ajtósi Dürer soron épülő ún. Dürer Park ügyével. Mindkét esetben közös, hogy a kormány semmilyen egyeztetésre nem volt hajlandó az érintett önkormányzattal, vagyis a XIV. kerülettel, és a beruházásokat kiemelt projektté nyilvánította, ezzel a fejlesztőket minden városépítészeti előírás, szabály alól felmentette. Ennek eredménye, hogy e két beruházás a környezete léptékétől teljesen idegen lett, és mindkettő súlyos, tartós közlekedési problémákat okoz Zugló, sőt egész Budapest lakosságának.
A híreket olvasva nyilvánvaló, hogy a kormány rövid időn belül harmadszor megint hasonló lépésre készül – csakhogy ezúttal sokkal nagyobb léptékben. A napokban derült ki, hogy a magyar állam államközi szerződés keretében Rákosrendező területét eladta egy arab befektetőnek. Az adásvételi szerződésben a kormány arra is ígéretet tett, hogy az építési előírásokat a befektető – egyelőre ismeretlen – koncepciójához igazítja, és a projektnek nemzetgazdasági szempontból kiemelt státust ad.
Mindez azt jelenti: újra fordítva ülünk a lovon. A területre jelenleg Zugló Önkormányzatának rendeletei érvényesek, ezek egyikeként az építési jogok, szabályok megállapítása Zugló feladata, hatásköre és felelőssége. Ebben a szakmai cikkben arról lesz szó, hogy ezeket a jogokat miért teljesen elfogadhatatlan elvonni a kerülettől. Csak akkor születhet ugyanis valóban Budapest léptékéhez és hagyományaihoz illeszkedő, korszerű és élhető új városrész a területen, ha nem a messziről érkezett fejlesztő diktál, hanem egy gondosan kimunkált, a közérdeket érvényesítő városfejlesztési keretrendszerbe illeszkednek az ide érkező magánbefektetések.
Miért pont Rákosrendező?
Rákosrendező területe 1,3 millió négyzetméter, ez a Városliget túloldalán elterülő Belső- és Középső-Erzsébetváros (azaz a VII. kerület Károly körúttól a Rottenbiller utcáig tartó, Külső-Erzsébetváros nélküli) területével azonos. Rákosrendező hossza a Hungária körúttól a körvasútig ugyanúgy 2,3 km, mint az Andrássy út.
Noha a területet sokan üresnek vélik, rendelkezik építészeti, mérnöki és kulturális értékekkel. Ilyenek Rákosrendező állomás védett épületei, például az 1846-os első magyar, Pest-Vác vasútvonalhoz épült, igen korai felvételi épület, a Marcheggi híd többszintes vasúti kereszteződése, valamint a Magyar Vasúttörténeti Park, Európa legnagyobb szabadtéri vasúti emlékparkja (ezen belül a fűtőház, a víztorony és más kisebb épületek építészeti szempontból is védelemre méltó elemek). A tervezett projekt kapcsán ezen értékek megőrzéséről, jobb helyzetbe hozásáról egyelőre egy szót sem lehetett hallani.
Rákosrendező az Andrássy út tengelyének folytatásában, a Hősök tere és a Városliget szomszédságában található. Ez
össz-budapesti szempontból is különös jelentőséget kölcsönöz a területnek.
Ezen értékek és kedvező adottságok mellett Rákosrendező közismert módon számos problémával is terhelt. Többszörösen érintett Zugló általános problémájával, vagyis hogy a két körvasút (a Mexikói út menti és a Szuglói), az M3-as autópálya bevezető szakasza és maga Rákosrendező széles vasúti területe alig kapcsolódó darabokra vágják szét a városszövetet. Ezek a szétszabdalt területek csak a többszintű csomópontokon, szűken, kerülőkkel és komplikáltan járhatók át.
A körvasutakra kitalált koncepció alapján az 1930-as években a vasúti pályákat elkezdték felemelni, hogy kiváltsák a forgalmat lassító és veszélyes kereszteződéseket. De mivel az akkori technikai, gazdasági lehetőségek szűkek voltak, így a vasúti pályák nem lábakra, hanem töltésre kerültek, így továbbra is csak néhány ponton lehetett átjutni alattuk, bár a szintben elválasztott csomópontok a balesetmegelőzést megoldották.
Az 1970-es években Magyarországon is városi autópályák épültek. A kor felfogását jól szemlélteti, hogy akkoriban a Hungária körutat 2×7 sávosra tervezték, kétemeletes autópályaként, bár pont ez az elképzelés végül nem valósult meg. A gyalogosok aluljárókba, árkádok alá szorításával azonban létrejött egy egész Budapesten átvezető 2×3 sávos autópálya (az M3 és az M1-M7 között), amelynek átmenő forgalma nemcsak levegő- és zajszennyezéssel teszi lakhatatlanná az érintett városrészeket, hanem az utcák menti kereskedelmet és a város hagyományos működését is megfojtja. Az M3-as bevezetője ennek a nagyobb össz-városi problémának Zuglót érintő eleme.
A Válasz Online korábban részletesen bemutatta, hogyan vált Rákosrendező nagyforgalmú vasúti rendezőpályaudvarból jórészt funkció nélküli rozsdaövezetté a rendszerváltást követően. Az ilyen elhagyott vasútterületek településszerkezeti szempontból is problematikusak, mert maga a településszövet megszakad; nagy rendezetlen foltként éktelenkednek a fővárosban.
Tervelőzmények: van mire építeni
A településtervek és koncepciók az elmúlt bő két évtizedben sorra vizsgálták és fejleszthető területként kezelték a barnamezőként nyilvántartott területet, miután annak az eredeti vasúti funkciójára már nem volt szükség. A településtervezési folyamatokban, vagy azokon túl is számos tanulmányterv készült. Többek között 2005-ben Zugló Kerületfejlesztési Koncepciójához a Teampannon dolgozott ki anyagot a Városliget északi irányú bővítésére. Már ez is tartalmaz máig érvényes gondolatokat.
A vasúti pályákkal elvágott kerületek (XIII., XIV., X.) összekötésének problémáját az 1950-es évek óta tervezik megoldani. Ennek legjobb eszköze egy harántirányú villamosvonal. A Budapest Fejlesztési Központ (melyet később integrálták a Nemzeti Közlekedési Központba, majd megszüntettek) 2021 decemberében mutatta be annak a hídnak a részletes terveit, melyen a kerületeket összekötő 3-as villamos áthaladna a Rákosrendező felett. Ennek a tervnek a véleményezését 2022. február 10-én tárgyalta Zugló képviselő-testülete. A 16/2022. (II. 10.) önkormányzati határozatban többek között azt kérte Zugló Önkormányzata, hogy a Nagy Lajos király útját tengelyben, egyenesen folytassa a villamos (ne „cikázzon”), a Kacsóh Pongrác úti (vagyis M3-as fölötti) elbontásra ítélt „Ógyalla” kereszteződés szintben legyen visszaépítve, az M1 Kisföldalatti meghosszabbítása kapcsolja be az új villamosvonalat, részletes, szabályos településterv készüljön, a közlekedési hatásokat pedig nagyobb területi lehatárolással kell vizsgálni.
A Fővárosi Önkormányzat 2023-ban „Parkváros Rákosrendezőn” címen új koncepciót mutatott be, amelyet tavaly decemberben a fővárosi közgyűlés is támogatott. Zugló jelenleg hatályos építési szabályzata, a ZÉSZ szabályozási tervén (ZÉSZ 1. melléklete) a terület hosszanti középső harmad sávjában közlekedési területet hagy meg, míg a két oldalsó sávban gazdasági, kereskedelmi és intézményi területet jelöl ki.
A terület egyelőre nem nemzetgazdaságilag kiemelt státuszú, a kerületi közigazgatási terület többi részéhez hasonlóan az építési szabályok megállapítása a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre és kötelessége, a fővárosi keretelőírások és az országos jogszabályok betartása mellett. Az építészeti törvény előírásai szerinti településtervezési eljárásban a településterv egyeztetése során a szakmai, lakossági, érintett szervezeti, önkormányzati véleményeket Zugló Önkormányzata kikéri, majd azokra figyelemmel rendeletet alkot.
Ez a bevett eljárásrend garantálja, hogy minden beruházás megfelelően előkészített legyen. Minél nagyobb és jelentősebb egy projekt, annál indokoltabb a betartása!
Az új építészeti törvény megköveteli új településtervek elfogadását. A településtervek vizsgálati anyagokból (adatokat, tényeket összefoglaló és értékelő részekből) és tervjavaslatokból állnak, melyeket szakmailag alá is kell támasztani, minden szakági munkarészre vonatkozóan. A legutolsó Zugló közigazgatási területére szóló vizsgálatot 2018-ban a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) készítette, így időszerű és szükséges az új településtervhez teljes körű új szakmai vizsgálati anyagot beszerezni.
A településterv javaslati részének – szerteágazó szakértői munkái közül kiemelve – legfontosabb kérdései a kialakítandó közterületek és építési telkek viszonya, azaz a városszerkezet meghatározása, a területrészekre elhelyezhető funkciók, épületméretek és a közmű, valamint közlekedési feltételek meghatározása.
Összefűzni, amit a vasút szétvágott
E cikkben nem kívánom megelőlegezni annak a nagy és szerteágazó munkának az eredményeit, amit az új településterv elkészítése jelent. Végleges döntések a vizsgálatok elvégzése, az egyeztetések lefolytatása után születhetnek – semmiképpen sem úgy, hogy a kormányzat egy kiemelő rendeletben önkényesen részletszabályokat állapít meg.
Várostervezés
Zugló fentebb említett 2022. februári döntésével teljesen szinkronban lévő véleményem a terület hasznosításáról az, hogy a szükséges eljárásokat településtervező és más szakmák bevonásával, a törvényben előírt egyeztetési folyamattal Nyugat-Zugló területére (kb. 2 km2), míg a közlekedési hatásvizsgálatot a környező területekre, a XIV. kerületben egészen a Thököly út vonaláig el kell végeztetni. A településrendezési programtervet követően az egyes területrészek beépítéseinek legjobb megoldásához célszerű minél szélesebb körű szakmai tudást bevonni, aminek
az egyik leghatékonyabb formája a tervezési ötletpályázatok kiírása.
A szabályozási terv ilyen nagy kiterjedésű területre értelemszerűen úgy nézhet ki, hogy az egyes területrészekhez kapcsolódóan a szükséges humán, közmű és közlekedési infrastruktúra-feltételeket előírja. A településtervezés több fázisában kell egyeztetni lakossággal, a fővárossal, a szomszédos önkormányzatokkal, szakmai és más szervezetekkel, szakigazgatási szervekkel. A kerületben már bevezetett, egyedülálló szakmai egyeztető fórum, a Zuglói Urbanisztikai Munkacsoport szakmai tanácsait is érdemes folyamatosan kikérni.
Beépítés
A leendő beépítést településmorfológiai értelemben a jelenlegi fővárosi struktúrákkal összhangban, de korszerű módon kell megtervezni. A közterületeknek és az építési telkeknek a Budapesten hagyományosan kialakult rendszert és arányokat kell követniük. A terület elhelyezkedése alapján karakter szerint átmenetet képez a kertvárosi és a nagyvárosi struktúrák között.
Elengedhetetlen, hogy a megszakított utcák, tömbök folytatódjanak a területen.
Zuglóban speciális, karakteres, egyedi városi elemek a széles, 30 m-es (pl. Korong utca), 35 m-es (pl. Kerékgyártó utca), 40 m-es (pl. Róna utca), 45 m-es (pl. Örs vezér útja), sok (jellemzően 4) fasoros utcák, amelyekben az utcaképből a házak szinte teljesen eltűnnek.
Funkciók
A területre elhelyezendő funkciók széleskörű egyeztetés és igényfelmérés alapján találhatók ki. Természetesen a főfunkciók meghatározása a legfontosabb, hogy mennyi lakása, lakója lehet a területnek és milyen szociológiai összetételben; munkahelyek létesülnek-e és ha igen, akkor milyen módon és milyen mennyiségben; a szolgáltatások, közintézmények milyen funkciói és mennyisége szükségesek. A döntéshez a korábban felmerült lehetőségeket is újra mérlegelni kellene (pl. a Városliget és az Állatkert bővítése, a Vidámpark felélesztése).
Infrastruktúra, közlekedés
A szabályozásnak pontosan meg kell határoznia, hogy a terület új főfunkcióinak ellátásához mennyi infrastruktúra megépítése szükséges. Válaszokat kell adni a tervben, hogy milyen országos, fővárosi, kerületi hiányzó közfunkcióknak kell a területen helyet biztosítani. A településterv választ ad a közlekedési prioritások kérdésére: mi lesz Nyugat-Zugló átmenő forgalmával? Hogyan lesz a közösségi közlekedési hálózatokba a terület bekapcsolva?
Javaslatokat kell megfogalmazni az itteni vasúti fővonalon teljesen hiányzó P+R kapacitások létrehozására, ahogyan a győri és a székesfehérvári vonalon erre már vannak példák (ehhez is van mire támaszkodni).
A Kisföldalatti meghosszabbítása Nyugat-Zugló közlekedési kérdéseinek egyik kulcskérdése, másik a Szegedi úti átkötés.
A fővárosi terv alapján a szabályzatban szereplő két meghosszabbítási opció (Rákosrendező felé, illetve a Kassai úti lakótelepnél) helyett megítélésem szerint egy harmadik lenne kézenfekvő: a Kacsóh Pongrác út (vagyis az M3-as bevezető) tengelyében, jelenleg hiányzó sugárirányú kötöttpályás kapcsolatként a mostani vonal egyenes folytatásaként. Az úttengelyben felszínen, vagy kéreg alatt vezetett vonal jobban kiszolgálná a Rákosrendező és a Kacsóh Pongrác út közötti alulhasznosított, jelenleg bezárt területet (Szőnyi út, Tengerszem utca környéke) is.
Az 1950-es évektől tervezett új gyűrűirányú villamos a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út között jelentős közlekedési előrelépés lenne. A képviselő-testület kérésével szinkronban a közlekedési csomópontokat – mindenekelőtt az Ógyalla-kereszteződést a felüljáró elbontása után – szintben kellene kialakítani, az európai kultúra, hagyomány városias megoldásainak megfelelően. A néhány évvel ezelőtt bemutatott kormányzati tervek újabb elvágást hoznának létre kb. 1 km hosszan a Kassai tér és a Szegedi út között végig töltésen futó villamospályával.
Építési szabályzat
Zuglóban is, mint minden önkormányzatnál, 2027-ig kell megalkotni az új rendszer szerinti építési szabályzatot. Ahhoz, hogy a rendeletalkotás a törvényi határidőre befejezhető legyen, idén a kerületi költségvetésben legalább a teljes kerületre szóló vizsgálatnak (sokrétű szakmai adatok összegyűjtésének) szerepelnie kell, mellyel párhuzamosan a legfontosabb várospolitikai kérdések (pl. magasság, sűrűség, funkciók, városias vagy autópálya-szerű közterületek) szakmai, partneri, lakossági egyeztetését is el lehet kezdeni. A 2026-os évben majd a településterv érdemi javaslati részére, második ütemére kerülhet sor.
Nyitókép: a Rákos-Dubajhoz mintaként szolgáló Belgrade Waterfront elkészült része a valóságban (forrás: Karácsony Gergely Facebook oldala)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
