Hosszú a várólista? Hívja a 112-t! (Nem, ne tegye!) – a fővárosi mentős krízis háttere
Összeomlás szélére került a budapesti mentőszolgálat, tömegével irányítják a fővárosba a vidéki mentősöket. Egy beteg történetével és adatokkal bizonyítjuk, hogy országos jelenségről van szó. A mentők krízise az egészségügy válsága miatt alakult ki: az orvoshoz nehezen jutó betegek próbálnak így ellátáshoz jutni. A fővárosban azért különösen súlyos a helyzet, mert alultervezték a mentőegységek számát, és a szolgálatot elhagyó, túlterhelt mentősök helyére sem találnak embert. Cikkünk címe, ha nem lenne egyértelmű: provokáció. Tehát ne veszélyeztesse mások ellátását: kizárólag életveszélyes, súlyos helyzetben hívjon mentőt!
Mellkasi fájdalom, zsibbadó végtagok – ezt mondták be a 112-es telefonszámon a mentőknek, amikor a martonvásári művelődési házban a magyar kultúra napi ünnepség végén egy hölgy rosszul lett. A hatezer lakosú kisvárosnak saját mentőállomása van, biztosra vették hát, hogy a segítség gyorsan jön. A mentőállomás a város egyik büszkesége, 2013-ban Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója itt jelentette be, hogy 11 milliárdos országos felújítási program kezdődik.
Hiába a közeli állomás, a mentő csak nem akart megérkezni. A jelenlévő 90 éves háziorvos szerint a beteg állapota életveszélyes lehetett, ezért 17 perc múlva újra telefonáltak.
– Hol van már az a mentőautó? – kérdezték idegesen. Kiderült, hogy még sem el sem indult. Újabb 18 perc telt el, mire befutott. A helyi mentőállomáson elvileg két mentőautó teljesít szolgálatot, egy 24 órában, egy pedig 12 órában. Horváth Bálint, a Velencei-tóhoz közel eső Martonvásár Fidesz–KDNP színeiben tavaly megválasztott polgármestere utánajárt, miért nem ért oda egy sem időben.
– Az egyik rendszeresen Székesfehérváron fut, a másikat pedig Budapestre rendelték. Ha a helyiek bajban vannak, akkor Fehérvárról és Ercsiből jön a segítség – nyilatkozta lapunknak.
A polgármester videóban számolt be a történtekről, miután a környező települések vezetőivel egyeztetve kiderült:
a nagyobb városok, és különösen a főváros mentőegységeinek működését úgy biztosítják, hogy a kisebb helyekről vonják el a személyzetet.
A polgármester lapunknak azt mondta, a mentőszolgálatot fontos értéknek tartja, ezért a helyi lakosok védelmében úgy érezte, meg kell szólalnia. Aligha számított azonban arra, hogy vitába keveredik Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével, aki a videó megjelenése után a helyszínre ment. Kijelentette: bajtársai a hívás után 15 perccel érkeztek a helyszínre, nem 35 perc alatt. A második mentőegység pedig nem állandóan, csak időszakosan működik.
– Operatív osztályunk megerősítette, hogy nincs Székesfehérvárra rendelve a 12 órás kocsi – mondta a Válasz Online-nak.
Összefoglalva: nincs itt semmi látnivaló.
– A mentőállomás a polgármesteri hivatal mellett van. Kinézek az ablakon és látom, mi történik – mondja a városvezető, fenntartva állítását, hogy továbbra is elrendelik legalább az egyik mentőautójukat, és szerinte a mentőszolgálat adatai arra utalnak, hogy az első hívást nem is rögzítette a rendszerük.
A polgármester úgy látja – és lapunk is ezért kereste meg –, a martonvásári rosszulléthez késve érkező mentő ügye kapcsolódik ahhoz, hogy Budapestre rendelik a mentőegységeket. Most a történet szerencsésen zárult, a beteget már hazaengedték a kórházból, mindez azonban másként is alakulhatott volna.
A mentőszolgálatnál olyan hatalmas terheléssel dolgoznak, hogy az egész működésüket át kell gondolniuk. A közeljövőben nem pusztán a martonvásáriak látják majd, hogy rendszeresen üresen áll a mentőállomásuk.
Mára ugyanis az egyetlen mozgósítható tartalékot a vidéki mentőegységek képezik.
A fővárosi mentőszolgálat mentőt hív saját magához, olyan állapotba került az elmúlt években.
Felrendelt vidékiek
Budapesten (és a vele egy mentőrégióban levő Pest megyében) az elmúlt években – és különösen a karácsonyi hosszú ügyeleti időszak alatt – ellátási feszültség keletkezett, ezért februártól minden megyéből naponta odarendelnek egy-egy egységet. Egy másiknak is készen kell állnia, és hiány esetén haladéktalanul indulnia kell – derült ki egy Veszprém megyei, Hadházy Ákos országgyűlési képviselőhöz eljutott utasításból. Kunetz Zsombor orvos, a Röntgen-blog szerzője is megszerzett egy dokumentumot, eszerint napi 25-30 autót előre tervezetten rendelnek Budapestre. A mentőszolgálat minden egyes vidéki ápolója és gépkocsivezetője két-három havonta sorra kerül.
Győrfi Pál azt mondja, a központi régióban olyan mennyiségű feladat zúdul a mentőszolgálatra, hogy változtatniuk kellett az eddigi gyakorlaton. A gyakorlat az volt, hogy azonnal, az aktuális helyzet megoldására rendeltek a fővárosba mentőegységeket, és erre egyre gyakrabban volt szükség. Most ezt igyekeznek szervezetten, előre meghatározott rend szerint tenni.
– A bajtársunk reggel megkezdte a munkát, betette az ebédjét a mentőállomás hűtőjébe, de nem tudta megenni, mert menet közben felrendelték Budapestre. Persze, hogy bosszús emiatt – fejtegeti a szóvivő.
Nem bírják a fővárosi és Pest megyei feladatok ellátását, amin azt kell érteni, hogy
az átcsoportosítás nélkül nem lennének képesek tartani a riasztástól számított 15 perces elvárt kiérkezési időt az életveszélyes esetekben.
Felesleges a vidék és főváros közötti ellentétet szítani, rengeteg vidéki ingázik a fővárosba, látogat rokonokat, intéz vásárlást, jár színházba, operába. Ha közben baleset éri vagy rosszul lesz, őt is a fővárosi mentőknek kell ellátniuk. Ugyanígy a vidéken dolgozó, nyaraló, vagy az autópályán balesetben megsérülő fővárosi lakos is megszenvedi, ha nincs elég mentő. Ha a főváros válságban van, azt egész Magyarország megérzi.
Furcsa, de a problémát részben az idézi elő, hogy emberemlékezet óta mindig is teljesítettek vidéki mentősök szolgálatot a központi régióban. Boza Laura, a mentőszolgálat korábbi jogtanácsosa lapunknak azt mondja: már a rendszerváltás után is bevett gyakorlat volt, hogy a Budapestre irányuló szállításokat végző bajtársaik aznap ott teljesítettek szolgálatot.
A fővárosba azért nem telepítettek a szükségletnek megfelelő számú egységet, mert a vidékről érkezőket bevonták a feladatokba. Észszerű lépés volt, mert így nem a kórházudvaron malmoztak, amíg a betegüket vizsgálták.
Nem a jelenség új tehát, hanem a mértéke. Az elmúlt években már csak tömeges átirányítással lehetett a fővárosi mentést megoldani. Mentős szempontból ez így fest:
– A kisvárosi műszakhoz képest a fővárosi elképesztően pörgős, egész nap tengelyen vagyunk, szinte megállás nélkül esetekhez vonulunk. Még 150 kilométert levezetünk, mire hazaérünk, és ezután kell rendbe tenni, feltölteni az autót. Régóta kocsizok, hozzá vagyok szokva a terheléshez, de ez kemény. Hajnalban indulunk és örülünk, ha éjfélre hazaérünk – fogalmazott az egyik névtelenséget kérő mentőápoló forrásunk.
Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke olyan esetről is tud, amikor a vidéki mentésirányító vitába szállt a kocsi átvezényléséről, mondván: ellátási veszélyhelyzet alakulna ki, ha újabb helyi autó esne ki.
A martonvásári polgármester szavaiból az derül ki, hogy a fehérvári mentőállomásokra sincs elég ember. Az történik néhány – főként dunántúli – régióban, ami Budapesten is, csak a méretekből adódóan itt kicsiben, ott meg nagyban.
A kis állomásoknak a régióközpontot és a fővárost is ki kell segíteniük. Emiatt ott egyre gyakrabban áll üresen a mentőállomás.
– A mentésirányítás alapja nem az, hogy mindig legyen bent a mentőállomáson az autó – mondja a mentők szóvivője. – Ma már ez másként működik. A mentésirányítás digitális rendszere látja a legközelebbi egységet, tudja, hol van riasztható autó, például az M7-esen éppen ott elhaladó mentőegységet is észleli, és ha kell, a helyszínre irányítja.
Mi történik Budapesten?
Azt állítjuk, hogy ugyanaz, ami vidéken:
- A mentőknél kialakult helyzet csak tünet, a baj az egészségügyi ellátás egészével van, ám itt válik láthatóvá a feszültség: az orvoshoz nehezen jutó lakosság a mentők hívásával próbál utat találni az egészségügy felé.
- A budapesti helyzet azért alakult így, mert itt két probléma adódik össze: az egészségügyi válsághelyzet és a munkaerő krónikus hiánya. A mentőszolgálat az utóbbit próbálja átirányításokkal kezelni.
Utaltunk már rá, hogy
a fővárosi mentőkapacitás súlyosan alultervezett.
A százezer lakosra jutó mentőautók (hivatalos kifejezéssel a szervezetten futó mentőgépkocsik) száma alig éri el az országos átlag felét. Budapesten 2023-ban négy mentőautó jutott százezer lakosra, Pest megyében 6, Fejérben és Győr-Moson-Sopronban 7. Miközben Somogyban 14, Tolnában 13, Békésben 11, az országos átlag pedig 8. Nyilván több mentőegység kell egy aprófalvas megyében, mint a sűrűn lakott nagyvárosokban, mert nagyobb távolságot kell megtenniük, de azért a különbség számottevő.
hirdetés
Az OMSZ és a KSH statisztikái alapján Budapesten egy mentőegységre 3029 feladat jutott 2023-ban, a legkevesebbet teljesítő Tolnában 1065. Az országos átlag 1633. Jól látszik az aránytalanság. Tavaly az egy mentőegységre jutó eső feladatok száma már a 3300-at közelítette a fővárosban.
2023-ban összesen 224 ezer esethez vonultak Budapesten, tavaly 19 ezerrel nőtt a riasztások száma, mentőegységekből viszont egy darabbal sem lett több.
Ha az elmúlt három évet nézzük, akkor 15 százalékos az emelkedés, és amíg 2022-ben még 77 mentőegység segített a Budapesten a bajba jutókon, 2023-ban és 2024-ben már csak 74. Nemhogy nem nő a feladatokkal a segítők száma, de még csökken is. A hiányzó három mentőautó évente közel tízezer alkalommal nyújthatna segítséget.
Helyettük most jönnek a vidékiek, de szó sincs arról, hogy közben ott csökkenne az esetszám.
2023-ban a budapesti egy százalékos emelkedéssel szemben
Heves és Komárom-Esztergom megyében 7 százalékkal nőtt a terhelés, és összesen hat megyében haladta meg a négy százalékot a mentőfeladatok számának emelkedése.
A főváros azonban már eddig is fuldokolt a feladatokban, ezért itt már egyetlen százalék többlet is krízishelyzetet idéz elő.
Mivel Magyarországon egyetlen nagy, országos mentőszolgálat működik, ahogy tömegbaleseteknél át tudják csoportosítani a kapacitásokat, így most is megteszik. Ám hogy azt pontosan így kell-e megtenni, az már más kérdés, hiszen a Budapestre irányítás sem a mentős, sem a beteg szempontjából nem tökéletes megoldás:
– Otthon a gépkocsivezetőm tudja, hogyan lehet kikerülni a dugókat, de Pesten nincs helyismeretünk. Iszonyú kínos, amikor a hozzátartozó azt mondja: kocsival jön a mentő után a kórházba, mi szirénázva robogunk, mégis ő ér oda korábban, mert ismeri az egérutakat – érzékelteti mentőápolónk, milyen nehéz megélniük ezt a helyzetet.
Mivel Budapesten a kocsik folyamatosan úton vannak, máshol – például Martonvásáron – 47 százalékban az állomáson várakoznak, ezért gondolják azt, hogy a rendszerben levő tartalék vidéken van, és ott kell mozgósítani.
Legalábbis elvileg, mert a mentősök nem kamionosok, itt nem a hasznos fuvarteljesítmény számít. Az életmentésnél mindegy, hogy egy mentőautó mennyit áll a garázsban és mennyit halad, a lényeg, hogy amikor baj van, odaérjen. Azért létesítettek annyi mentőállomást az elmúlt években, hogy 15 perc alatt lehetőség szerint mindenhol ott legyen a segítség. Az intézkedéssel tehát a fővárosi ellátási nyomást terítik szét az ország területére.
Forrásaink szerint a helyzetet enyhíti, hogy most nem kocsiból van hiány, mint ahogy korábban, hanem emberből. A mentőautó esetenként a vidéki bázison maradhat. Ha van kit ráültetni a Budapestre rendeltek helyett, akkor futhat is.
Miért a mentőknél ilyen látványos a baj?
A mentő csak a szeizmográf, észleli a földrengést, de nem ő a rengés oka. A baj az egészségüggyel, a megroppant ellátóhálózattal van.
Sürgősségi és mentős tapasztalattal rendelkező forrásunk így ír le egy tipikus esetet: a betegnek komoly hátfájása van, ezért időpontot kér az ortopédián. Vár két hónapot, majd a szakrendelésen közlik vele, hogy sajnálják, de ez nem ortopédiai probléma. Kérjen időpontot a reumatológiára. Megteszi, de ott is hónapok múlva tudják csak fogadni. Amikor éjszaka fájdalmai vannak, rossz gondolatai támadnak. Mi van, ha infarktusa vagy csontrákja van? Mentőt hív. Kivonulunk, kérdezem tőle, miért riasztott minket. Tudja, hogy mi a súlyos, életveszélyes állapotok elhárítására vagyunk?
Azt mondja, szerettem volna, ha végre megnéz egy orvos.
A mentőknél 2010 és 2023 között 70 százalékkal nőtt azon esetek száma, amikor bajtársaiknak közterületen vagy a beteg lakásában kell segíteniük. Vagyis nincs jelen orvos. A növekedés folyamatos, de az utóbbi években kezdett igazán pörögni. 2010-ben még 332 ezer olyan eset volt, amikor orvos hívta a mentőt a beteghez, ez lezuhant 2023-ban 132 ezerre, vagyis feleződött, harmadolódott.
Duplázódott viszont az a mutató, amikor viszont a beteg vagy a család maga dönt, és ők tárcsázzák a 112-t: 555 ezerről közel egymillióra nőtt a KSH adatai szerint. Azaz: mivel nehéz orvosi segítséghez jutni, végső mentsvárként ott a mentőszolgálat.
Vidéken is kihívás elé állítja a mentőket a gyógyító (aktív) osztályok bezárása, például vinnék a beteg gyereket a közeli kórházba, de vasárnap szünetel az ellátás, ezért nem 20 kilométert kell megtenniük, hanem 60-at, és ugyanannyit vissza. Országosan 2023-ban is három százalékkal több kilométert futottak az autók, miközben – mint már említettük – egy százalékkal nőtt a feladatok száma.
Győrfi Pál szerint a fővárosban jelentős feladatnövekedést okoz az is, hogy diagnosztikai és terápiás centrumok között sokszor az életmentők szállítják azokat a betegeket, akiket indokoltan – vagy kevéssé indokoltan – nem bíznak rá a mentőápoló nélküli betegszállítókra. 2010 és 2023 között országosan 30 százalékkal emelkedett az ilyen őrzött szállítások száma.
Mutatják a számok, hogy itt nem mentősválságról van szó: az egész egészségügy recseg-ropog.
A mentők ebbe roppannak bele.
Az Országos Mentőszolgálat nem válogat, nem utasít el senkit, ha hívják őket, kivonulnak. Ha valaki az ujját vágja meg a konyhában, és úgy érzi, nem tudja megoldani ezt a helyzetet, ahhoz is. Nem rögtön, mert rangsorolják a feladatokat, de néhány órán belül a nem sürgős feladathoz is megérkeznek.
Az emberek többsége nem tudja, hogy Budapesten a mentőautók kétharmadában, vidéken négyötödében nem orvos vagy diplomás mentőtiszt, hanem egy ápoló ül a sofőr mellett. Abban bíznak, hogy ha beszállnak a mentőautóba, azzal bekerülnek a magyar egészségügybe.
– Életmentésben nincs helye profitorientált magánszolgáltatónak, ha valaki bajba kerül, akkor az Országos Mentőszolgálatra számíthat – mondja Győrfi Pál, aki szerint a mentők nem adják fel azt a szemléletet, hogy a jövőben is mindenkinek segítséget nyújtanak, aki hozzájuk fordul.
Miért nem növelik a létszámot?
Egy 24 órás mentőegység felállításához tíz emberre van szükség, öt gépkocsivezetőre és öt mentőápolóra (egészen pontosan 9,6 státuszra). Ám a főváros nemhogy új embereket nem tud felvenni, de a régieket sem képes megtartani.
Öt mentőtiszt állt fel 2023-ban, akit nem tudtak pótolni, mentésirányítóból 11-gyel apadt a létszám, mentőápolóból 13-at, gépkocsivezetőből 32-t vesztettek. A mentő-gépkocsivezetők száma hat százalékkal fogyatkozott meg egyetlen év alatt.
A gépkocsivezetők ugyanolyan munkavállalók, mint bármelyikünk: azt figyelik, hol tudnak kisebb terhelés mellett többet keresni. Budapesten a mentők dupla versenyhátrányban vannak: a „civil” sofőrök jobban keresnek, a mentősök terhelése pedig jóval nagyobb, mint számos más gépkocsivezetőé.
Pedig a bérek jelentősen nőttek. Egy 30 éves mentőtiszt 2019-ben 424 ezer forint bruttót keresett, 2023-ban 804 ezer forintot. Egy 50 évnél idősebbnek 960 ezer forint a bruttó átlagkeresete a KSH adatai szerint.
Az ország két részere bomlik: a Dunántúl nagy részén is nehezen találnak munkatársakat, mert a mentők ott sem bírják a bérversenyt – ezt láttuk Martonvásár példáján keresztül Székesfehérváron. A keleti országrészben és a Dél-Dunántúlon könnyebb munkaerőt találni, mert ott a mentős bérek versenyképesek.
– Változtattunk a stratégiánkon. Az ország minden pontján állásokat hirdettünk, és ott is felveszünk embereket, ahol teljes a létszám. Azon a területen erősítünk, ahol tudunk – magyarázza Győrfi Pál. – Így országosan már növelni tudjuk a munkatársaink számát, és azt reméljük, hogy olyan többlet keletkezik, amit át tudunk irányítani a munkaerőhiánnyal küzdő állomásainkra – mondja a szóvivő. – Amíg nem érjük el ezt a szintet, addig átmeneti jelleggel az egész országból irányíthatunk át Budapestre bajtársakat.
Vagyis a jelenlegi a jelenlegi ad hoc rendszert februártól előre tervezett felrendelés váltja, de azt is átmeneti megoldásnak képzelik. A végleges az lehet, ha a dél-dunántúli és a keleti, északi régiókból érkeznek az új státuszokban felvett munkavállalók Budapestet kisegíteni.
Mentőtiszt háziorvosi szerepben
És akkor még nem beszéltünk arról a koloncról, amit a kormány a mentőszolgálat nyakába rakott: rájuk bízták az eddig főként magáncégek által szervezett háziorvosi ügyeletet. Nem vették figyelembe, hogy az egészségügy rossz állapota önmagában is olyan terhet ró a szolgálatokra, amit már nem tudnak ellátni.
Miközben vidéki segítség nélkül összeroppanna a fővárosi ellátás,
az ügyeletek jelentős részében mentőtisztek várják a háziorvosok helyett a betegeket.
A mentőtisztek óriási gyakorlattal rendelkeznek életmentésben, súlyos sérültek, infarktusos betegek állapotának stabilizálásában, a háziorvos viszont főként krónikus betegeket és szezonális fertőzéseket gyógyít. Most a fővárosi mentőtiszt ajánl lázcsillapítót a betegeknek. Közben a központi régióban mentőtisztből is kevesebb lett, és a mentőegységeknek országosan csak 20 százalékán teljesít szolgálatot mentőorvos vagy mentőtiszt.
Győrfi Pál szerint felesleges az aggodalom: két külön hálózatot üzemeltetnek, gépkocsikat szereztek be, új kollégákat vettek fel, és dolgozóik többletfeladatként dolgoznak az alapellátási ügyeletben, ez nem terheli a mentést.
Valójában a világ egyetlen mentőszolgálata sem bírná el, ha az életmentőket tömegével azért hívnák házhoz, mert az emberek nehezen jutnak orvoshoz. Az egészségügy költségvetésének alultervezése, a teljesítményelemek kiiktatása, a háziorvosi rendszer válsága, az országos béregyenlősdi és még számos válságtünet nehezíti a mentők helyzetét.
És ők a végpont. És az egyetlenek, akik baj esetén hiába hívják 112-t. Hiszen náluk cseng ki.
Nyitókép: az Országos Mentőszolgálat mentőautója halad a budapesti Andrássy úton 2022. október 2-án (fotó: MTVA: Faludi Imre)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
