Róma lépett: leválasztották a KDNP-ről a cisztercieket
Bő másfél éve a Szentszék lesújtott a Zirci Ciszterci Apátságra. A Róma által elrendelt átvilágítás hátteréről anno kétrészes cikket írtunk, most, a vizsgálat lezárulta után pedig eredményt hirdetünk. Két rendi csúcsvezető – felelősségvállalás helyett – lényegében kimenekült az egyházból, a szerzetesközösség vegetál, de amerikai közreműködéssel még felrázható. Az apátság által fenntartott budai, pécsi, székesfehérvári és egri gimnáziumok, iskolák működtetését stabilizálták – illetve a Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi hálózatot is sikerült leválasztani az apátsági központról. Tehát nincs már ciszterci szál a KDNP saját „MCC-projektjében”.
Az elmúlt hónapokban a szexuális visszaélési ügyek, a múltfeltárás és a megtisztulás reményének kérdései uralták a Magyar Katolikus Egyházról szóló híreket a világi sajtóban, így a Válasz Online-on is. Ám van egy ősibb téma, amely szintén rendre megjárja a szélesebb nyilvánosságot: a politika és az egyház összefonódása, illetve a széjjelebb választás esélyei. Ebből a szempontból mérföldkőnek tűnt, hogy a Vatikán 2023 közepén radikálisan beavatkozott a Zirci Ciszterci Apátság életébe. A Szentszék szerzetesekkel foglalkozó „minisztériuma” (hivatalos formában: A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériuma) a rend által fenntartott iskolákban dolgozó világiak panasza nyomán rendelt el vizsgálatot – döntően az intézmények „kiszárítása”, elégtelen finanszírozása miatt. Ám az átvilágítás kezdetekor már minden bennfentes gyanította, hogy ez a történet a KDNP-ig, konkrétan Rétvári Bence belügyminiszter-helyettesig, a párt alelnökéig ér majd.
Lapunk 2023-ban kétrészes anyagot szentelt a témának (cikkeink itt és itt érhetők el). Bemutattuk, hogy a Rétvári környéki alapítványi hálózat hogyan kezelte sajátjaként a ciszterci központ egyik belső „cégét” – vagyis csatornázta magához a papíron egyházi célra adott állami forrásokat, ingatlanokat. Feltételeztük, hogy a Vatikán által kezdeményezett zirci vizsgálat után az apátságot leválasztják a kereszténydemokrata politikus gazdasági holdudvarártól. Alább kiderül, hogy mára ez sikeresen megtörtént – a kormány ugyanakkor még véletlenül sem kezdte el keresni az eltérített közpénzeket. Sőt, a későbbi bekezdésekben világossá tesszük, hogy
közvetlenül 2023-as írásaink után az állam további 5,4 milliárd forintot hagyott jóvá a Rétvári-körnek,
hogy beinduljon a képzés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) KDNP-s kistestvérénél, a Slachta Margit Kollégiumban. Melyhez persze korábban a telket és a majd’ kétmilliárdos épületfelújítási pénzt is az állam adta a fent említett belső ciszterci „cég” takarásában működő egyik alapítványnak. A kollégium kivitelezését nyilván Mészáros Lőrinc családja végezte (a Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű érdekeltségen keresztül), aztán Rétvári Bence végérvényesen magára húzta a történetet: ő lett a Slachta tutori testületének priorja. Nem viccelünk, tényleg ez a belügyminiszter-helyettes egyik legújabb titulusa.
Ilyen előzmények után adódnak a kérdések: pontosan milyen eredményre jutott a Róma által elrendelt átvilágítás? Milyen jövő vár a politika közvetlen ölelésétől megszabadult, ma már csak kilenc férfi szerzetesből álló ciszterci közösségre? Fenn tudják-e tartani neves iskoláikat, képesek-e hosszabb távon plébániákat ellátni? A válaszokhoz a kiindulópontot Mauro-Giuseppe Lepori, a rend generális apátjának januári közleménye adja, melyből kiderül: a magyar cisztercieknél lezárult a vizsgálat, az oktatási intézmények működését stabilizálták, új menedzsmentet állítottak a szervezet élére – ám továbbra is pápai biztosi testület felügyeli az apátságot. Melynek első embere maga a svájci származású, Rómában élő Lepori, akit itteni társbiztosként az ugyancsak Zirc alá tartozó kismarosi apátság vezetője, Horváth Olga, valamint Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát segít. A közlemény azt is egyértelművé teszi, hogy a korábbi gazdasági vezető elhagyta az egyházat, a volt zirci apát pedig kérte a Vatikántól a rendből való távozásának jóváhagyását, illetve a papság alóli felmentését – és ezt néhány hónapja meg is kapta.
A Lepori-nyilatkozat megjelenése után újra háttérbeszélgetést kértünk korábbi forrásainktól, hogy megtudjuk, pontosan mi történt az elmúlt bő másfél évben. Kiderült: a közlemény személyi hírei a legfontosabbak. Azzal ugyanis, hogy az egykori gazdasági vezető, Grónai Gábor Damján az önmagától beálló kiközösítést választotta (és internetes nyomok alapján svédországi lakcímet létesített), Bérczi László Bernát exapát pedig sikeresen laicizáltatta magát, lényegében ellehetetlenült a vizsgálat. Egyházi szankciót ugyanis nem lehet kiszabni olyasvalakikre, akik már elhagyták a katolikus egyház kötelékét. Szintén bonyodalmat okozott, hogy a Szentszék nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló cég közreműködését követelte meg a zirci apátsági intézmények pénzügyi átvilágításához. S bár a feladatot elvállalta a Big Four egyik tagja, a kiválasztott társaság előzetesen kikötötte, hogy riportját belső egyházi használtra készíti – így politikai szereplőket is karcolgató világi feljelentések eleve nem születhettek a tényfeltáró anyagból.
Grónai és Bérczi tehát sikeresen kimenekült a kiskapun;
a két egykori ciszterci vezető a „körülmények sajátos összjátéka” miatt minden felelősségre vonást megúszott.
Alább három pontban igazoljuk, hogy mégsem volt hatástalan a Szentszék beavatkozása a zirci apátság életébe.
1. A ciszterci iskolák finanszírozása
Ahogy már utaltunk rá, Róma ingerküszöbét azért érhette el a magyarországi ciszterciek ügye, mert a rend által fenntartott patinás gimnáziumok, iskolák (budai Szent Imre, székesfehérvári Szent István, egri Gárdonyi Géza, valamint pécsi Nagy Lajos és Szent Margit) világi munkatársai két éve fellázadtak az aktuális finanszírozási rend miatt. Zirc ugyanis az állam által biztosított oktatási pénzek tetemes hányadát egyszerűen nem adta oda saját intézményeinek. Milyen tételekről van szó? A kormányzat alapból három típusú forrást biztosít a felekezeti intézményeknek: átlagbéralapú költségvetési hozzájárulást a tanárok illetményéhez, működési pénzt a tanulók létszáma alapján, valamint úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást. Nos, a menesztett ciszterci vezetés a két utóbbi tételt nagyrészt magánál tartotta; akadt olyan gimnázium, amelynek ez évente százmillió forintos nagyságrendű hiányt okozott. Pláne, hogy gyakran az iskolai ingatlanok (termek, sportlétesítmények) bérbeadásából származó tényleges piaci bevételeket is elvonta a rendi központ.
Úgy tudjuk, az átvilágítás során kiderült, hogy Bérczi László Bernáték
a visszatartott összegeket külön számlán gyűjtötték, viszont nem költötték el egyéb célokra,
tehát konkrét pénzügyi visszaélés ezekkel a tételekkel nem történt. Mindenesetre a pápai biztosi testület – nyilván Hortobágyi T. Cirill „sugallatára” – új, a bencés iskolafenntartásban már meghonosított modellt vezetett be a cisztercieknél. Az érintett gimnáziumok most garantáltan megkapják a fent említett három finanszírozási tétel közül az elsőt, a másodiknak és a harmadiknak pedig az 50 százalékát – és csak az ezen felül megmaradó összegeket gyűjtik külön a később szükségessé váló kényszerberuházásokra. A zirci apátság az átlátható működés biztosítására egy banki háttérrel rendelkező specialistát igazolt a gazdasági és intézményi igazgatói posztra – Foltányi Márton személyében –, az oktatásszakmai irányítás pedig, mint már megírtuk, Rubovszky Ritához került.
Ahogy egyik forrásunk fogalmaz: „Ebben az új struktúrában teljesen biztonságosan tudnak működni a fenntartott iskolák. Ha marad az országban néhány aktív ciszterci szerzetes, aki képes hozzáértő világiakra bízni a gazdasági-pedagógiai feladatokat, nem lehet semmi probléma.” Ez azt is jelenti, hogy jelenleg nincs napirenden semmiféle fenntartóváltás a Zirchez tartozó oktatási intézmények esetében.
2. Fennmarad-e a rend Magyarországon?
Mint már említettük, jelenleg kilenc férfi szerzetes tartozik a Zirci Ciszterci Apátsághoz. Az utánpótlás létszáma pedig egy fő (aki úgynevezett egyszerű fogadalmas jelölt). A jövő biztosítására egyetlen kézenfekvő megoldás kínálkozik: amerikai „idegenlégiósok” fogadása. Az ötlet csak első hallásra tűnik abszurdnak, valójában ez lenne a lehető legtermészetesebb reakció a mai válságra. A kommunista Magyarországról elmenekült ciszterciek ugyanis annak idején saját fióktelepet hoztak létre az Egyesült Államokban; a zirci kongregációhoz tartozó dallasi apátság ma már népes, döntően amerikaiakból álló közösség.
„Ahogy anno Zirc szökkente szárba Dallast, most fordított a helyzet: Dallasból jöhetnek szerzetesek Zirc megmentésére” – mondja egy, a jövőtervezésre rálátó egyházi vezető.
E forgatókönyv szerint Zirc az amerikai apátság felügyelete alá kerülne,
és az ottani rendi elöljáró, Peter Verhalen küldene lelkipásztorokat Magyarországra. „Több rend esetében is bevett gyakorlat, hogy külföldiekkel biztosítják az itteni fennmaradást; a ciszterci gimnáziumok nyilván tudnának mit kezdeni született angoltanárokkal, illetve idegennyelvű szentmisékre is lenne igény a plébániáinkon. Ráadásul így a ciszterci közösség újra vonzóvá válhat a hazai fiatalok számára is” – fogalmaz egy másik forrásunk.
3. Szabadulás a politikától
Az imént jó hírként közöltük, hogy a ciszterci oktatás céljaira utalt költségvetési pénzeket – az átvilágítási adatok szerint – nem lovasította meg senki. „Mindössze” annyi történt, hogy az előző rendi vezetés a források egy részét elzárta az intézmények elől. Akkor hát minden kerek? Nem egészen.
Egyrészt akadtak olyan ciszterci beruházások, amelyeknek a teljes pénzügyi dokumentációja hiányzik az apátsági irattárakból. A vizsgálat során a zirciek hírhedt pénzezős „cége”, a belső egyházi jogi személyként jegyzett
Familiare Társadalomszervező Központ könyvelése, számlái sem kerültek elő.
Ez az a vállalkozás, amelyet egyházi fedésben működtetett a Rétvári Bence kitüntetett bizalmasaként ismert ügyvéd, Drabos Erik Kasszián. Korábbi cikkeinkben világossá tettük: az állam legalább 1,8 milliárd forintnyi vagyonelemet – például egy komplett siófoki apartmanházat – terelt a Familiárén keresztül a kereszténydemokrata belügyminiszter-helyettes civil hálózatához. Illetve ugyanez a ciszterci társaság volt a kvázi tulajdonosa annak a Magyar Vezetőképző Alapítványnak, amely az újbudai Aga utcában Slachta Margit Kollégium néven létrehozta a KDNP-sek saját MCC-jét. Ahogy említettük, itt ma már maga Rétvári Bence „priorkodik” a tutori testület élén.
Próbáltuk megtudni Drabos Erik Kassziántól: őt meghallgatták-e Zirci Ciszterci Apátság átvilágítása során; átadta-e a Familiare Társadalomszervező Központ pénzügyi dokumentációját az egyházi illetékeseknek; milyen megfontolásból hozott létre Familiare Társadalomszervező Központ Alapítvány néven egy vadonatúj civil entitást – amelynek neve csak az „alapítvány” szóban tér el a korábbi belső egyházi jogi személyétől? Választ nem kaptunk az ügyvédtől, más forrásból azonban megtudtuk: a friss szervezet kvázi jogutódja a korábbi, ugyanilyen nevű ciszterci pénzeszsáknak – például a fent említett siófoki apartmanházat is az új alapítvány örökölte.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a korábbi apátsági vezetők adtak Drabos Eriknek egy ciszterci pecsétes kasszát magánhasználatra, hogy ezzel állami javakhoz jusson. Mivel az egyházi vizsgálat Bérczi László Bernát kapitulációja miatt részben meghiúsult, Zirc mostani felügyelői odadobták a forró krumplit az ügyvédnek, amit eddig is a sajátjaként kezelt. Fogalmuk sincs, hogy mi volt a Familiaréban – kára nem az egyháznak, legfeljebb az államnak származott az ügyletekből –, de legalább a rendnek már formálisan sincs köze Draboshoz” – mondja egyik informátorunk. A KDNP-s üzleti kör és a szerzetesrend tehát „szétválasztódott”, így
az állam akár ki is vizsgálhatná, hogyan kerültek Drabos-magánkezelésbe olyan milliárdok, amelyeket papíron az anyaszentegyház kapott.
Csakhogy a jelek szerint a kormányzatnak nagyon is tetszett ez az „isteni” csel. A korábban az egyházi Familiare-portfolióba tartozó Magyar Vezetőképző Alapítvány pénzügyi beszámolói arról tanúskodnak, hogy a Slachta Margit Kollégiumot működtető szervezet – 2023-as tényfeltásaink után – további 3,998, illetve 1,425 milliárd forint vissza nem térítendő közpénzt kapott az állami Bethlen Gábor Alapkezelőtől. Úgymond közhasznú tevékenységre.
Hogy van-e köznek haszna ebből a KDNP-közeli, tavalyelőtt összesen 5,4 milliárdra érdemesített képzési tevékenységből – s pláne a Rétvári-körhöz származtatott egyéb pénzekből, vagyonelemekből –, azt olvasóink ítéletére bízzuk.
Nyitókép: Rétvári Bence, Bérczi László Bernát (áthúzva) és Drabos Erik Kasszián (montázs: Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
