Felszántanák az országot a Tisza-szigetek, csak mondják meg nekik, hogyan

Magyari Péter

| 2025.03.10. | riport

Egymillió szórólapot dobáltak postaládákba a Tisza aktivistái hat nap alatt az ország 2300 községében, hogy a párt eljusson azokhoz a választókhoz, akiket eddig csak a Fidesz ért el. Magyar Péter mostani országjárásával párhuzamosan elkezdődött a teljesen decentralizált, baráti társaságokként létrejött szigetek átszervezése kampányüzemmódba. Nagy az elszánás, de a versengő ambíciókat kezelni kell, mert már most látszanak feszültségek. Exkluzív háttér helyszíni tapasztalatokkal.

„Itt, a Duna partján ez jól hangzik” – nevette el magát egy fél pillanatra Magyar Péter Neszmélyen, március 7-én, amikor a közönsége rákezdett az „árad a Tisza!” skandálásra, délután fél öt körül, pazar napsütésben, szó szerint 15 méterre a Dunától. A skandálók élcsapata sárga láthatósági mellényt viselt, a hátukon bányászkalapácsokat ábrázoló jelképpel, körülötte a nevük: „Jó Szerencsét Tisza Sziget”. Később Magyar a beszédében maga is többször játszott a Duna-parton is árad a Tisza szöveggel, a bő kétszáz fős közönség örömére. 

Ez volt Magyar országjárásának aznapi harmadik állomása, innen ment még tovább Esztergomba, a legnagyobb pénteki helyszínre. Neszmélyen még 1400-an sem élnek, a júniusi EP-választáson 694-en szavaztak érvényesen, közülük 175-en (25 százalék) a Tiszára, 346-an a Fideszre (50 százalék). A helybeliek mellé érkeztek nézők Tatabányáról, Tatáról, Oroszlányból, Budapestről és a környező kistelepülésekről is. 

„Volt a napokban hozzánk közelebb Péter, azért választottuk Neszmélyt, mert a feleségem olyan helyen dolgozik, ahol problémája lehet abból, ha észreveszik, hogy eljöttünk” – mondja egy harmincas férfi. „Én is állami hivatalnak dolgozom, de nálunk nem veszik ezt olyan komolyan, szerintem a főnökök is a Tiszára szavaznak” – teszi hozzá. A felesége megerősíti, hogy náluk titkolózni kell: „A munkahelyemen már az is baj, ha kiderül, hogy valaki az RTL-t nézi és nem a TV2-t, úgyhogy arról sem szabad beszélni, hogy mit láttál tegnap a tévében” – mondja elkeseredetten. Remélik, hogy 2026-tól megváltozik minden. 

Egy héttel korábban a vértesszőlősi Decathlon parkolójában a Turul és a Katedra Tisza Sziget tagjai pultoztak, utóbbiak mind tanárok vagy óvónők. „A KLIK nálunk levélben fenyegette meg az iskolák tanárait, hogy ne csatlakozzanak a szigetekhez, azt írták, hogy iskolai dolgozók nem vehetnek részt politikai mozgalmakban. Volt, akit megijesztettek, és bár akart volna, emiatt nem csatlakozott. Még akkor sem, ha törvénytelen amit írnak, mert csak az iskolában nem lehet politizálni, azon kívül a törvény megengedi a pedagógusoknak is. De így is vagyunk jó néhányan. Én nem akarok félni” – mondja egyikük a Válasz Online-nak, miközben egy 82 éves hölgy kér éppen szórólapot. „Én kisgazda aktivista voltam a ’90-es években, de most itt vagyok, mert annyit lop az Orbán, hogy azt már nem lehet kibírni” – mondja, és kiselőadásba kezd arról, hogy Torgyán József 1998-ban eladta a kisgazdapártot Orbánnak, de Orbán őt is átverte végül. A tiszások inkább arra terelik a szót: győzze meg a kortársait, hogy szavazzanak a Tiszára. Ők is olvasták a kutatásokról szóló cikkeket, miszerint az időseknél erősen vezet a Fidesz. 

Egy hétig próbáltuk felmérni, hogy micsodák a Tisza-szigetek és mit vár tőlük a párt. Számos aktivistával, szigetessel beszéltünk az ország minden részéről, illetve a párt vezetéséből is interjúztunk néhány befolyásos emberrel.

Erős elszántsággal és némi bizonytalansággal szembesültünk.

Szervezkednek

„Kéthetente találkozunk, és próbáljuk kitalálni, hogy mit kéne csinálni a következő találkozóig” – mondja egy budapesti Tisza-sziget tagja. „Rendszeresen pultozunk, sokan visznek szórólapot, és három óra alatt olyan 6-10 ember adja meg az elérhetőségét azzal, hogy csatlakozna, vagy igényel rendszerváltó kártyát. Őket később mind megkeressük, egy részük aztán tényleg megjelenik nálunk személyesen is. De jó lenne már valami központi utasítás, hogy tudjuk, mit és hogyan kéne” – teszi hozzá. Nincs ezzel egyedül.

„Nagyon jó lenne, ha kiderülne, ki lesz a képviselőjelölt nálunk. Akkor beállnánk mögé, ő mondaná, hogy mit kell tennünk, lenne irányítás” – mondták érdeklődésünkre egy megyeszékhelyen. 

Vannak persze olyanok is, akik utasítás nélkül mennek előre. A már említett Jó Szerencsét-csoport tagjai például bejárnak az önkormányzati ülésekre közönségnek, mint a jurátusok tették a reformkori országgyűléseken, és tudósítanak is, csak nem kőnyomatokon, hanem a Facebookon. Állítják, hogy megjelenésükkel változott az ülések hangulata,

„a fideszeseknek már nem olyan nagy a szája, sokkal visszafogottabbak, amióta figyeljük őket”.

Az ülésekre bejárók azt mondják, hogy meg akarják ismerni a város gondjait, hogy ha egyszer hatalomra kerülnek, értsék a dolgokat.

A Jó Szerencsét csoport alapítói korábban inkább balra húztak, a szakszervezeti világból jönnek. A mellettük működő, szintén tatabányai Turul Sziget alapítói viszont jobbra húztak. „Én 2010-ben még vérfideszes voltam” – mondja egyikük. Most jól elvannak egymás mellett, mint mondják, a város más rétegeiben mozognak és toboroznak. A szintén tatabányai Katedra csoport ingyenes korrepátálásokat szervez, többek között a Mésztelep nevű cigánytelepen. Mint mondják, ott addig politikai szervezetek közül csak a Fidesz járt, választások előtt teherautó platójáról dobálják le a csomagokat. „Mi nem megvenni, hanem felemelni akarjuk a nehéz sorban élőket” – fűzik hozzá. 

A szigetek önállóan szerveződő baráti társaságok, nincs jogi státuszuk. A párt honlapjáról is lehet jelentkezni sziget tagnak, az érdeklődők megkapják, hogy a lakóhelyük környékén kit érdemes keresni. Ha ötven fősre duzzad egy sziget, akkor javasolják az osztódást, a legtöbb településen párhuzamosan több is működik. Egy applikáción keresztül a szigetek kapcsolattartói közvetlenül kommunikálhatnak a párt központjával, de az egész rendszer így is decentralizált. 

Böllérmájfesztiválról jelentkezett be a Talpra Kapuvár Tisza Sziget nemrégiben (egy arany- és egy ezüstérmet is szereztek). A békéscsabai Patrióta Tisza Sziget tüntetést szervezett a megyei bíróság elé egy napon a budapesti megmozdulással. Óránként kerülnek ki posztok különböző Tiszához kötődő Facebook-csoportokban a szigetek programjairól, követhetetlenül sok helyi, regionális és országos oldal működik.

A párt szerint ezek azért hasznosak, mert beágyazódnak, toboroznak, egyre mélyebb kapcsolat alakul ki a lakossággal, közösséget teremtenek. Így pedig fontos visszajelzések érkeznek, kiderül, hogy mi foglalkoztatja az ott élőket, mit akarnak. A szigetek ezért a terv szerint maradnak a párthoz jogilag nem kötődő társaságok, amelyek szabadon működhetnek. 

Nagyon hangsúlyos tevékenysége volt eddig a szigeteknek a jótékonykodás,

rengeteg ajándékot és pénzt gyűjtöttek különböző helyi és országos akciókra. A legismertebb az árvaházakat támogató Mennyből az angyal-kezdeményezés volt, ahol a kormány végül elzárta a tiszás ajándékokoktól az intézetis gyerekeket, ezért a karácsonyra gyűjtött játékokat és egyéb holmikat most nagycsaládosoknak és hátrányos helyzetű térségekben élőknek osztják ki. 

Nem lesznek meg hamar a jelöltek

Ám a kampány szervezéséhez ennél fegyelmezettebb, szervezettebb csapatok kellenek a párt vezetése szerint. Ezek megszervezése éppen csak elkezdődött, és alapvetően a szigetek tagjaira épülne a rendszer, párhuzamos struktúra alakulna ki. Hogy pontosan hogyan, az csak április közepére látszik majd egyértelműen. Az szinte biztos, hogy a képviselőjelölt-jelöltek kiválasztása addig nem történik meg. Miközben nagy a nyomás a szigetek felől, hogy dőljön el, ki indulhat majd a parlamenti választáson (várhatóan 2026 tavaszán), a pártközpont értesüléseink szerint még vár ezzel. Féltik a jelölteket az amortizációtól, és az a benyomásunk lett a beszélgetések nyomán, hogy versenyeztetik is a helyben ambíciózus embereket, ameddig csak lehet.

Attól is tartanak, hogy ha túl sok idő van a választásig, akkor a sértettek, akikből nem lett jelölt, amortizálhatják a szervezetet.  

E lappangó konfliktusoktól sokan tartanak, a szigettagok és a Tisza vezetői is. Aggódik mindenki, hogy nem lesznek-e súlyos sértődések, amikor kiderül, ki lesz a jelölt. Még az sem egyértelmű, hogy a jelöltek megnevezése mennyire lesz csak helyi ügy, és a pártközpont milyen mértékben szól majd bele a kiválasztásba – érzésünk szerint a végső szó a párt vezetését illeti majd. 

„Nem biztos, hogy a legtöbbet vagy legrégebben dolgozó a legjobb jelölt, ahogy az is látszik, hogy van, aki nagyon hangos, de ha munka van, akkor szélárnyékba húzódik, és az sem jó – mondja egy sok sziget működésére rálátó tiszás, aki szerint természetes emberi viselkedés lesz a sértettség, ha eljön a döntés pillanata. – Erre fel kell készíteni mindenkit, hogy most a rendszerváltás a legfontosabb, mindent alá kell rendelni, senki se a pozícióért harcoljon”. 

Furkálódások így is vannak már most is. Előfordult, hogy a helyiek szerint fideszes trollok is próbálkoztak szigetek alapításával, hogy aztán konfliktusokat gerjesszenek. Ezeket egyelőre kezeli a közösség, de itt sincs nagy központi belső bíróság, igazságtevő szerv, noha felmerült, hogy valamiféle egységes etikai kódex készüljön. 

Sok gond van abból is, hogy kit hova nem hívtak, miért pont azok kaptak meghívót a párt februári kongresszusára, akik ott lehettek, miért nem lehet tagja az úgynevezett mentorprogramnak egy olyan szervező, aki személyesen már hat szigetet alapított Békés megyében. „Nem kellettünk. Vicc.” – panaszkodott egy kommentben, ahol a szigetek alapítását támogató kezdeményezés egyik vezetője számolt be arról, hogy Pest megyében már több mint 160 sziget működik. Ambíciók fűtötte feszültségek tehát akadnak, de a szigetes posztok és párbeszédek elsöprő többsége lelkes. Ugyan mindenki tud példákat belső vitákról, ezek egyelőre nem vezettek igazán nagy botrányokhoz. 

Nincs hivatalos főnök 

A szigeteknek nincs egyszemélyes vezetőjük, az elvárás csak annyi, hogy három tisztségviselőjük legyen: 

• a kapcsolattartó, aki a párttal leginkább online felületeken kommunikál, jelenti, hogy mit csinálnak, és felhívásokat, ötleteket kap, hogy mit kellene csinálni;   
• a titkár, aki a szigeten belül intézi a kommunikációt, általában zárt Facebook-csoportban hívja össze a következő találkozóra a tagokat, intézi a helyszínt;
• és a moderátor, aki az üléseket levezeti. Mivel sokszor ezek baráti, sőt nem ritkán családi alapokon nyugvó társaságok, az ő szerepe csak a nagyobb szigeteknél érdekes. Kisebb szigetektől többször hallottuk, hogy választottak ugyan moderátort, de eddig nem kellett nagyon moderálnia, mert jóban van mindenki egymással. 

A szigeteknek vannak megyei koordinátorai is, akik a nagyobb közös megmozdulásokat fogják össze, például Magyar országjárásakor, amikor a helyiek felosztják a feladatokat: ki fog a beszéd alatt pultozni, ki honnan hívja az embereket stb. A megyei vezetőket nem választotta senki, általában azok viszik ezt a munkát, akik az elsők között alapítottak szigetet, és informális befolyásuk kezdetben megkerülhetetlen volt. Azt viszont mindenki sejti már, hogy nincs előjoguk arra, hogy ők legyenek majd a képviselő-jelöltek. Így is előfordul, hogy problémák keletkeznek abból, milyen a személyes kapcsolatuk a térség egyes szigeteivel, kinek szólnak előbb, mennyire kommunikálnak minden érdekelt felé.

A pártból Farkas Dezső dolga napi szinten foglalkozni a szigetekkel és az ilyen személyes problémákkal. Farkas az alapításkor már ott volt Magyar mellett, aztán tavaly kiszállt a napi munkából, idén pedig visszajött, hogy a szigeteket irányítsa, de a párt legszűkebb vezetésében nincs benne. Ott Magyar mellett a két alelnöknek, Radnai Márknak és Tarr Zoltánnak van még kitüntetett szerepe. Előbbi a rendezvényekért és a kommunikációért felelős, utóbbi a párt programján dolgozó munkacsoportokat fogja össze. A párt működtetését az egykori Decathlon-menedzser Pósfai Gábor intézi, a kampányt Tóth Péter irányítja. Alapvetően ez az öt ember vezeti a Tiszát.

Az első bevetés: szórólapozás az összes faluban    

Eddig egy nagy akciót kezdeményezett a pártközpont: február legvégén hat nap alatt egymillió szórólapot kellett kiszórniuk a szigeteknek a 2300 legkisebb településen – összesen 3155 település van az országban, ebből 348 város, tehát lényegében az összes kisebb falu összes postaládájába bedobtak tiszás szórólapokat, rajtuk néhány választási ígérettel, amelyeket Magyar Péter az évértékelőjében előadott. 

Nem véletlen, hogy a Tisza a kistelepülések lakóira hajt most. Az Iránytű Intézet közvélemény-kutató nemrégiben nyilvánosságra hozott, szokatlanul nagymintás, 6600 fő megkérdezésével készített kutatása alapján a községekben él a Fidesz szavazóinak 36 százaléka, míg a Tisza bázisának csak a negyede. Nagy csoportról, az összes választó 30 százalékáról van szó. 

Az egyéni körzetek megnyerése a falvak nélkül aligha lesz lehetséges, és ahogy Tóth Péter kampánymenedzser lapunknak korábban elmondta, ezekből a kistelepülésekből 2010 óta teljesen eltűnt az ellenzék. „A helyiek csak fideszessel találkoztak.” A szórólapozás a párt értékelése szerint jól sikerült, a 2300 település háztartásainak 94 százalékába egy hét alatt eljuttatták ezeket a szigetesek.

A Fidesz a legidősebbek, a nők, az alacsony végzettségűek és az alacsony jövedelműek között is vezet, de a tiszások szerint ez jórészt összefügg azzal, hogy a falvakban a legerősebb a kormánypárt, mert a kistelepüléseken eleve több az idős ember; és mivel a nők tovább élnek, több a nő is; alacsony végzettségű és jövedelmű választóból is több él arrafelé, mint a városokban. A tiszások tehát a falvakat akarják most meghódítani, a szórólapok is tele vannak az ott élőket és az idősebbeket célzó ígéretekkel. „Ha a bő harmaduk a Tiszára szavazna, az szerintem már jó lenne” – mondta egy szigetes aktivista, akinek az autójával ment a szórólapozás napokon át az egyik dunántúli megyében. 

Kampányüzemmód kell

A szórólapozással tehát az első nagy, a szigetekre épülő országos akció megvolt, de ahhoz, hogy ebből rendszer legyen, a párt szeretne gyorsreagálású akciócsoportokat szervezni, szintén a szigetek tagjaira alapozva. Ehhez a szigeteken átnyúló és a 106 választókerület határai szerint működő struktúrára lesz szükség, amelynek a szervezése a következő hetek egyik fő feladata. Ehhez állítólag már van elegendő sziget,

mind a 106 kerületben vannak annyian, hogy el lehessen kezdeni a szervezett kampányolást.

Ehhez hasonló méretű, az egész országot lefedő aktivistabázisa lassan húsz éve csak a Fidesznek van Magyarországon. 

A március 15-i budapesti Tisza-tüntetés után indul a választókerületi kampánycsapatok megszervezése, összefüggésben a párt népszavazási kezdeményezésével, amelynek témáját majd az ünnepen árulja csak el Magyar Péter. Tippünk szerint több kérdés lesz, többek között talán a magyar EU- és NATO-tagság fenntartásáról is, de ezt csak Magyar országjáró körútján előadott beszédei és e posztja alapján gondoljuk, konkrét információt nem kaptunk. Magyar ugyanis nagyon hangsúlyosan kitért arra, hogy „Orbánék mehetnek a türk tanácsba, de mi magyarok itt maradunk” és hozzátette, „ezt világosan el fogjuk mondani”. 

Úgy tudjuk, hogy március végén és április elején az összes megyében tartanak majd szigetes találkozókat, ahová a térség összes szigetét elhívják. Akkor kezd majd körvonalazódni a tagok számára, hogy a közösségépítés és a kampányolás szervezése hogyan válik majd szét egymástól. Közben a szigetek teljesítményének mérése is formalizálódik: hamarosan kitüntetéseket gyűjthetnek a legaktívabbak. 

Beszélgetéseinkből világosan látszott, hogy a szigetek alapvetően nem politizálgató beszélgetőkörök, bár néha szerveznek maguknak előadásokat, általában országosan ismert vendégekkel. De a fő elvárás feléjük, és szigetes beszélgetőtársaink alapján önmaguk felé is, hogy akciózzanak: pultozzanak, szórólapozzanak, toborozzanak, demonstráljanak, takarítsanak, főzzenek, jótékonykadjanak, építsenek valamit. Különböző tiszás csoportokban félóránként jelennek meg ilyen típusú, az általános hangulatot és stílust jól illusztráló posztok:

Tiszta Lépés Tisza Sziget Gödöllő „Szeretnénk megosztani veletek első pultozós élményeinket. Újra és újra ámulatba estünk, hogy az emberek mennyire vágynak a változásra. Arra, hogy az életük, a mindennapjaik, a jövőjük jobbra forduljon. Vágynak az emberségre, vágynak a valós támogatásra, vágynak egy igazi őszinte szóra. Szigetéletünk első pultozását tartottuk meg két másik gödöllői szigettel együtt (ezúton is köszönöm a Sissi Kastély és a Generációk Együtt Tisza Szigetek részvételét). Rengetegen jöttek oda hozzánk. Volt akivel beszélgettünk, volt aki csak mosolygott, volt aki azonnal csatlakozott hozzánk. De sajnos volt olyan magára hagyott rászoruló is, akinek ott helyben próbáltunk segíteni, legalább egy kis ennivalóval. Könyörgött, hogy adjunk neki munkát, mert ő becsületes, szorgos, de sérült, nehezen mozog, szinte alig lát, a segélyből pedig csak éhezik… (de mi ugye senkit nem hagyunk magára…) Volt olyan is, aki szavakba is öntötte rosszallását. Nem vitatkoztunk, csak boldog szép napot kívántunk neki. És olyan is volt, aki csak odakacsintott, vagy annyit mondott futtában: Áradjon! Jól mondta: áradjon, minket már semmi nem állíthat meg. És mi az amit érzek: hála, remény, bizalom, szeretet Andi”

Magyar Péter országjárása profi munka

„Ez itt nem Magyar Péterről szól, hanem hogy rendszerváltást akarunk. Van, akinek nem is nagyon szimpatikus Magyar, de őt kell most támogatnunk, hogy valami végre történjen ebben az országban” – mondja lapunknak egy közepes méretű város egyik szigetének alapítója. A szigetek legerősebb kohéziós ereje az Orbán-kormány megbuktatása, ez egyértelmű volt Magyar mostani országjárásán is a közönség reakciói alapján. A legnagyobb tapsot olyan mondatok után kapta, mint például amikor megígérte az Út a börtönbe programot, vagy amikor maharadzsázta Orbánt és élcelődött Tiborcz Istvánon. Meg amikor gumipitypangozta a honvédelmi minisztert. A legjobban akkor élvezték az emberek a beszédeket, amikor ki lehetett nevetni a hatalmon lévőket.

Magyar és csapata olajozottan járták az országot az elmúlt hetekben is, percek alatt ki- és elpakolt a stáb, a hangosítást olyan tempóban állították be, ami valószínűleg világrekord szabadtéri rendezvényen. Mindenütt helyi történetekkel kezdett, Neszmélyre például konkrét horror is jutott, Lajos bácsiról, akinek holttestét széthordták a patkányok, miután senki sem vette észre, hogy másfél hónapja meghalt a saját udvarán – innen Magyar hamar eljutott oda, hogy a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere megöli a nagypapákat, hiszen a férfiak több mint harmada nem éri meg a 65 évet. Magyar jórészt fejből beszélt, aznap reggeli hírekre is reagált, és még homályos pletykákra is utalgatott: az újságíróknak azt üzente, hogy nézzenek utána, hogy Szokira Tamás (Orbán kevésbé ismert veje) mit kavar a Balkánon és a TV2 körül; illetve hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egyik testőre hogyan szerzett lőtt sebet Törökországban, amikor a minisztert kísérte. Majd megint jött a személyes dráma a végére. Irénke nénié, aki panelban lakik, naponta ezer forintot tud csak ételre költeni, pedig rendesen dolgozott egész életében, de így is csak ennyire elég a nyugdíja. 

A beszéd után Magyar mindenkivel szelfizett, aki csak akart vele, és mindent aláírt, amit elé raktak. Néhány mondat erejéig mindnekivel beszélt, aki mondani akart neki valamit. Odament hozzá a nyakán székely zászlós tetoválást viselő tagbaszakadt férfi, nevetgélő tinédzserek és az a nyugdíjas házaspár is, akikről egy ismerősük suttogva közölte: „A tízes években majdnem beléptek a DK-ba, annyira el voltak már keseredve.” 

A műsor legjobban látható része, Magyar országos turnéja tapasztalataink szerint profin működik, mindenhol akad a település méretéhez képest elég sok ember, a szónokot szeretik, a beszédek lendületesek. A nagy kérdés most az lesz, hogy a helyi munka, a kampány szervezése is ilyen flottul megy-e majd.

Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>