Hivatalos: mindenki hibázott – fejlemény a Válasz által feltárt haláleset ügyében
Mi történik a beteggel, ha stroke-ja van, de öngyilkosság gyanúja miatt kezelik? Meghal. Így kezdtük „A célom, hogy más ne járjon úgy, mint az apám” – az öngyilkosságnak nézett stroke története című riportunkat három hete. Most friss fejleményekkel jelentkezünk: lezárult a panaszeljárás, Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint egyértelmű mulasztás történt, és valamennyi egészségügyi szolgáltató követett el szakmai hibát. Sőt, maga a tisztifőorvos is: az ombudsman szerint a késedelmes eljárás sértette a jogbiztonság elvét.
Három hete megírtuk: olvasónk édesapja tavaly húsvétkor, nagyszombat reggel nem ébredt fel, ezért mentőt hívtak az idős férfihez. A mentős a beteg ágya melletti csaknem üres altatós fiola miatt azt közölte velük, az idős férfi vélhetően öngyilkos lett. Tiltakoztak, szerintük csak elfogyott a gyógyszere. A család ennek tulajdonította, hogy az idős férfit nem a stroke-központba, hanem az agyi infarktus ellátására nem felkészített közeli kis kórházba szállították. Onnan csak másnap reggel vitték át a megyei kórházba, addigra állapota tovább súlyosbodott, már nem tudtak segíteni rajta. Két nappal később elhunyt – stroke-ban.
A férfi lánya panaszeljárást indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, azután pedig az ombudsmannál bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Riportunk megjelenését követően Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala lezárta az ügyet, és megállapította, hogy
a beteg ellátása során „egyértelmű szakmai mulasztás” történt.
Elsősorban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház részéről, amelyik az Országos Mentőszolgálat és a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház kérése ellenére több alkalommal visszautasította a beteg felvételét, és csak másnap reggel fogadta.
A sürgősségi és neurológiai szakfelügyelő bevonásával zajló vizsgálat feltárta, hogy minden egészségügyi szereplő követett el valamilyen mulasztást, a mosonmagyaróvári kórház, a mentőszolgálat, de legfőképpen a győri kórház, mert
- a megyei kórház nem fogadta a beteget, noha az állapota ezt megkövetelte volna;
- az észlelt góctünetek zajló agyi infarktusra utaltak, mégsem adtak véralvadásgátlót;
- a mentőszolgálat munkatársai már a helyszínen vizsgálhatták volna az esetleges gyógyszerhatást, vagyis a mérgezést ellenszer adásával;
- aggályos volt, hogy a beteg légzését sem a kórházba vitelnél, sem másnap a Győrbe való szállításnál nem támogatták.
Müller Cecília megalapozottnak találta tehát olvasónk panaszát, és hatósági eljárást kezd az érintett szolgáltatókkal szemben. A tisztiorvos ezzel együtt megállapította, hogy „a beteg kora, súlyos alapbetegségei és – a másnap a megyei kórházban észlelt – kiterjedt károsodása miatt a gyógyszerek és beavatkozások szakszerű alkalmazása sem vezetett volna nagy valószínűséggel eredményre”.
A tisztifőorvos jelezte, hogy olvasónk kártérítési igényére peren kívüli egyezséget köthet, vagy pert is indíthat. Ingyenes jogi képviseletre jogosult, amennyiben nem rendelkezik forrással ügyvéd fogadására. A panaszeljárás ugyanis leegyszerűsíti és sokkal olcsóbbá teszi a kártérítési ügyeket, hiszen hivatalos bizonyítékuk van az érintetteknek az egészségügyi hatóságtól arra, hogy mulasztás történt. A család egyelőre nem döntött erről, a panaszeljárást azért indították, hogy más betegek ne járhassanak úgy, mint az édesapjuk. A hatósági vizsgálat vélhetően arra is kiterjed majd, hogy egyedi esetről van szó, vagy más beteget sem fogad a központ, ezért kényszerből az ellátásra alkalmatlan, kevésbé súlyos betegségek gyógyítására szolgáló kis kórházban kezelik őket.
Közben Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy Müller Cecília nem zárta le az ügyet a törvényben előírt határidőre. Az ombudsman szerint a késedelmes eljárás sérti „a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság, illetve az ezzel összefüggő tisztességes eljárás követelményét”.
Az eljárás feltárta, hogy nemcsak a beteg nem jutott időben neurológus szakorvoshoz, de az országos tisztifőorvos hivatala sem:
az eljárás azért csúszott, mert nincs elegendő neurológus szakfelügyelő főorvos.
Az ombudsman felkérte a belügyminisztert, hogy rendezze a helyzetet, a bürokrácia nyelvén szólva: „támogassa a neurológia szakterület szakfelügyelői rendelkezésre állás terén kialakult helyzet megoldását”.
A Válasz Online riportsorozatában olvasói segítségével konkrét eseteken keresztül mutatja be a magyar egészségügy problémáit, így segítve ezek megoldását.
Nyitókép: A stroke ellátás intervenciós műtője az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>