Kiderítettük: Matolcsy Ádám „Kovács Petra” fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmát
A Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015–2016-ban „vesztette el közpénzjellegét”. A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: „tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal”. Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette – „Kovács Petra” fedőnéven.
Nagyon megjárta a Fidesz a Matolcsy famíliával. Ma már pontosan látja mindenki: ott rontották el, hogy Matolcsy Györgyöt és környezetét mentesítették majd’ minden állami kontroll alól. Az utóbbi napok eseményeinek fényében logikus lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, Varga Mihály-féle vezetése a Btk.-t hívná segítségül a mozgástere visszaszerzéséhez. Ehhez biztosan elő kell venni a volt jegybanki vezetőt, illetve fiát, Matolcsy Ádámot is – aki, mint látni fogjuk, „Kovács Petra” fedőnéven aktív részese volt a panamagyanús működésnek. Csakhogy: ha kormányzati-ügyészségi jóváhagyással tényleg beindul a büntetőgépezet az alább részletezendő ügyekben, a Matolcsy-körnek érdekében állhat visszaszólni, szivárogtatni. Például azt, hogy semmi különös nem történt, az Orbán-rendszerben a stallumok mellé „hűbérbirtok” is jár – lásd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetét, aki rendre a testvére köré épült ügyvédi kompániát alkalmazva kezelgeti a közvagyont. S Matolcsy Györgyék valószínűleg a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körül sűrűsödő titokzatos magántőkealapokról is sokat tudnának mesélni, hiszen az adóhatóság mellett csak az MNB-nél keletkeztek érdemi adatok a témában.
„Van egy nyilvánvaló, több százmilliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok. Pláne, ha Matolcsy György még valami nagy költségvetésű kutatóintézetet vagy diplomáciai posztot is kap – a bajtársiasság és a béke jegyében. Ha viszont hagyjuk dolgozni és kommunikálni a hatóságokat, akkor igazolódik, hogy bármelyik nagy embert el lehet számoltatni, csak akarat kell hozzá. Magyar Péter meg majd mondhatja, hogy ő biztosítani fogja az akaratot. Kígyót melengettünk a keblünkön a volt jegybankelnökkel és famíliájával” – mondja lapunknak egy, a Fidesz dilemmáit és a kormányzati gondolkodást is belülről ismerő forrásunk.
Miként állhatott elő a mostani helyzet? A probléma gyökere, hogy Matolcsy György és csapata úgy kreatívkodhatott az elmúlt években az MNB rendelkezésére álló javakkal, ahogy nem szégyellte. Mindenki emlékezhet: a kilenc éve még Fidesz-frakcióvezetőként működő Kósa Lajos szent meggyőződéssel magyarázta, miért nem kell közvagyonnak tekinteni például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott 266 milliárdos alapítványi kasszát. Aztán a közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy a Pallas Athénéről elnevezett alapítványok vagyonkezelésére külön piaci cégegyüttest hoztak létre – amely az Optima Befektetési Zrt.-ből és a tulajdonában álló Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az utóbbi által menedzselt Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból állt. Az MNB–Pallas–Optima-hálózat hamarosan megvásárolta varsói tőzsdén jegyzett, jelenleg Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle jegybank regionális ingatlanpiaci szereplővé is vált. S mint nemrég a Telex cikkéből a szélesebb nyilvánosság megtudhatta, az MNB-s Pallas-alapítvány pénzének másik része az Ultima Capital SA-ban, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságban landolt. A svájci cég helyi és francia síparadicsomokban (Gstaad, Crans-Montana, illetve Megève és Courchevel), továbbá például a nyári örömöket kínáló görög Korfu szigetén kínál szuperexkluzív szálláshelyeket az érdeklődő csúcsgazdagoknak.
Nyári Ultima-hajlék Korfun Téli Ultima-szállások a franciaországi Les Trois Vallées Courchevel-régiójában (forrás: Ultima Collection)
Matolcsy jegybankja tehát nemzetközivé lett; forrásaink szerint a Pallas–Optima-befektetések legalább 90 százaléka „fekszik” a lengyel központú GTC-ben és a svájci Ultimában. A Fidesz-kormányzat azonban – Kósa Lajos liberális közpénzfelfogását követve – mindeddig nem firtatta a tőkekiszervezésből következő exkluzív ügyleteket. Sőt, az MNB és a Pallas-alapítványok gazdálkodását hivatalból ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem siette el a tényfeltárást: 2023-ban és 2024-ben nem tett le semmit az asztalra, mondván: vizsgálata „áthúzódott” a következő évekre.
Próbáltuk hát megtudni, mikor várható bármiféle megállapítás a Matolcsy család körüli sajnálatos eseményekről. Az ÁSZ azt válaszolta: a jegybank és érdekeltségei már nyilatkoztak a jelentéstervezetről, most 30 napon belül megint a számvevőknek kell reagálniuk, s ezután fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.
Csakhogy időközben az MNB új irányítói jelezték, „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot” kezdenek a Pallas–Optima-hálózatnál,
és – mint lapunknak megerősítették – a jegybank már felvette a kapcsolatot „a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzéséért” felelős ÁSZ-szal. Ha tehát a szemvevőszék azt is érdemben vizsgálni akarja, ami Varga Mihályékat frissiben felbosszantotta, akkor megint újra kellene nyitni az épp záródó aktákat.
Adódik a kérdés: mitől került paprikás hangulatba az új MNB-vezetés? Először a 24.hu utalt arra, hogy az elnökváltás előtti utolsó napok egyikén Matolcsy fiának baráti köréhez került a nemzeti bank alapítványi cége, a fent már nevesített Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. Utóbbi mondat elsőre talán nem tűnik fajsúlyosnak, pedig nagyon is az: ezzel a lépéssel több százmilliárd forintnyi jegybanki vagyont reteszeltek el Varga Mihálytól – például a varsói központú GTC ingatlanóriást és a svájci Ultima-luxusvállalatot. Mindehhez elég volt két „apró” csel. Az első: 2024 legvégén Matolcsy Ádám bevett üzleti partnere, a NER-elit egyik kedvenc éttermét (Felix) birtokló Stofa György lett a nemzeti banki Pallas-cégháló első embere – nyilván az idősb Matolcsy döntése nyomán. Az akció második lépéseként – Varga Mihály március 4-i beiktatása előtt négy nappal – Stofa elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. Mivel ezt a váltást a cégbíróság nyomban bejegyezte, ma nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, bizonyos Valkó Mihály.
Miután megtörtént a nagy Quartz-művelet, a Varga-adminisztráció azonnal megfosztotta Stofa Györgyöt a Pallas–Optima-köztisztségektől. Az eltávolított vezető a nyilvánosságban azzal védekezett: a Közép-Európai III. Magántőkealap végső haszonhúzó tulajdonosa is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, nincs itt semmi látnivaló, csak portfolión belüli átstrukturálásról volt szó. Ez formailag igaz, gyakorlati értelemben viszont semennyire. Lapunk már korábban megírta, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealapba tényleg jegybanki milliárdokat töltöttek, s áttételesen ez az alap birtokolja a Budapesti Metropolitan Egyetemet, a Marczibányi Sportcentrumot és a neves orvosi csapattal működő Mind Klinikát is. Viszont épp azon háborogtunk, amin most Varga Mihály:
miként fordulhat elő, hogy a Matolcsy Ádám-közeli Quartz sajátjaként kezeli az MNB pénzét, egyetemét, sportcentrumát, klinikáját – és mostanra a teljes alapítványi vagyonát?
Ha van (volt) a jegybanknak saját alapkezelői kapacitása, ugyan miért kellett kiszervezni a kassza feletti jogokat? Nyilvánvalóan azért, hogy a Quartz-csapat szabadon, a saját hasznára forgathassa az MNB javait, például vásároltasson fel bármit az irányítása alá vont GTC-vel. A későbbi bekezdésekből kiderül, hogy ez utóbbi meg is történt (körülbelül 50 milliárd forint értékben).
A helyzet azonban – információink szerint – még súlyosabb, mivel nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Sőt, több forrásunk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak „szíves kezelés végett”. Erre a lehetőségre már a Telex is utalt, egyértelművé téve, hogy a számvevőszék épp átvilágítja a Neumann Egyetemet – az MNB–Pallas-ellenőrzés „farvizén”.
A sok bizonytalanság között egy dolog biztos: az elmúlt években a Matolcsy család megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát, ráadásul a biznisz főszereplői össze is költöztek egy patinás irányítóközpontba. Arról a rózsadombi, Pusztaszeri úti ingatlanról van szó, amelyet tíz éve a jegybank vett meg, majd később a magántőkealapos Quartz-lobbicsoporthoz került – innen pedig a szintén körön belüli varsói GTC Grouphoz, s ez aztán ki is glancolta az irodacampust. Hogy kik lettek az épületegyüttes legelső bérlői? A Quartz Befektetési Alapkezelő, a befolyási körébe tartozó magántőke- és ingatlanlapok, illetve az ezek birtokában lévő szinte összes egyéb vállalkozás. Ugyancsak a Pusztaszeri-bázison lelt otthonra az MNB kommunikációs főbeszállítójaként jegyzett – önmagát londoni műgyűjtőként is pozicionáló – Száraz István több céges leágazása, valamint a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint teljes Raw-csoportja. Utóbbi egyfelől a jegybanki ingatlanok udvari üzemeltetője, másrészt a Széll Kálmán téri Postapalota és a központi MNB-székház felújítója. Ahogy a minap az Mfor nyilvánvalóvá tette, a Somlai-féle Raw Development Kft. az eredeti 54,5 milliárd helyett végül 81,5 milliárd forint plusz áfáért alakította át a Szabadság téri objektumot.
A Quartz–Somlai–Száraz-világot ismerő informátoraink szerint erős elszánás volt arra, hogy a jegybanki Pallas–Optima-érdekeltségeket és a GTC magyarországi irodáját is a Pusztaszeri útra költöztetik. Matolcsy György környezete azonban sikerrel hűtötte le a birodalomépítő fiatalokat; a mértékletesség hívei azt javasolták, „ne tegyük fizikai értelemben is nyilvánvalóvá, hogy ez az egész egy brancs, amely közös szobákban kevergeti az MNB-s és magánpénzeket”.
Noha a totális összebútorozás elmaradt (az üresen maradt épületrészekbe a külsős Czeizel Intézet „bérelte be” magát), a Válasz Online több forrásból is meggyőződött arról, hogy volt valaki, aki irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.
Az ifjabbik Matolcsy konkrétan egy „Kovács Petra” álnévhez tartozó emailcímről szólt bele a vállalatok napi működésébe;
úgy tudjuk, több tucat cégvezető kapott tőle üzeneteket. (Az erről szóló dokumentációt minden bizonnyal a hatóságok is képesek beszerezni – a lehetséges tanúk száma nem egy, nem kettő és nem is három.)
Lapunk megkísérelte szembesíteni e tényekkel Matolcsy Ádámot. A neki írt szöveget minden olyan emailcímre elküldtük, amelyről az elmúlt években válaszolt (ha válaszolt), s természetesen „Kovács Petrának” is. Március 7-i első levelünkre semmi reakció nem jött, hibaüzenet sem – vagyis a petrás gmail-elérhetőség még biztosan működött. Érdemi feleletet a négy nappal későbbi újabb megkeresésünkre sem kaptunk, „Kovács Petra” címéről viszont visszapattant az üzenetünk; az általunk elérni kívánt fiók addigra nem létezett. Egy különös hitelügylet révén azt már korábban is tudtuk bizonyítani, hogy Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett egy közel 150 milliárd forint értékű, Quartz-kezelésben lévő irodaházegyüttessel – még jogerős ítélet is született az igazunkról. „Kovács Petra” létéről, vagyis arról, hogy az MNB-elnök fia közvetlenül is jelen van a jegybanktól a Quartzon át a GTC-ig és az Ultimáig érő portfólió irányításában, akkor még nem tudhattunk.
Mások viszont nagyon is tudták, érezték. A GTC Group testületei például egy évvel ezelőttre elmagyarosodtak, hiszen „az addigi izraeli, lengyel, szerb és egyéb cégvezetők számára vállalhatatlanná vált az egyre nyilvánvalóbb Matolcsy Ádám-kötelék” – mondja egyik lengyel forrásunk. Tavaly magunk is jeleztük, hogy a jegybankelnök fiának szűk stábja veszi át a GTC kormányrúdját. Csúcsvezető lett például Gosztonyi Balázs, aki nem más, mint a csapat által beszerzett New York-i álomapartman ügyeit intéző Matolcsy-titkárnő férje. Megérkezett továbbá a varsói igazgatóságba a Felix étterem fent említett gazdája, Stofa György is, akit anno a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-program orosz irányú közvetítőcégének „beszállítójaként” ismerhetett meg a nagyérdemű. Témánk szempontjából most fontosabb, hogy Stofáé az a Gyulai „Fafém” Bútor Zrt., amely állandó partnere a Matolcsy Ádám által tényleges tulajdonosként is felvállalt Balaton Bútornak.
Azt is világossá tettük, hogy a GTC tavalyig legalább 42 milliárd forintnyi euróért vett magyarországi ingatlanokat a Quartz-közösségtől – alighanem inkább „szívességi” alapon, mint az üzleti racionalitás parancsát követve. A cégjegyzék átfésülése után azt tapasztaltuk, hogy a vagyonmentés folytatódott: a GTC-vezetés idén februárra győzte meg magát arról, hogy mindenképp fel kell vásárolnia a budai Duna-parton földhasználati joggal rendelkező Infopark H Építési Terület Kft.-t is, továbbá egy Chino Invest nevű ipariingatlan-hasznosító társaságot. E két pluszbeszerzéssel együtt valószínűleg már 50 milliárd forintra rúg a GTC-től a Quartz-fiúkig áramoltatott pénzmennyiség – bár a varsói cég ezeket az információkat egyelőre nem osztotta meg honlapján.
„A 2024-es év végére nemcsak a GTC-ből, egyre inkább a magyar jegybanki testületekből is kikoptak a komolyabb emberek; a Varga Mihály érkezése előtti kapkodásban már Matolcsy Ádám technikai segédszemélyzetét kellett betolni a legfontosabb MNB-s pozíciókba, egyszerűen nem maradt más, aki végre akart volna bármilyen kérést is hajtani” – összegzi a végórákat lapunknak az egyik érintett. És tényleg: Stofa Györgyöt hirtelen hazarendelték a GTC-től az Optima-cégcsoport élére, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába pedig bekerült a Matolcsy Ádám–Somlai Bálint–Száraz István-körhöz tartozó magánvállalkozások állandó cégjogi képviselője, Hevér Judit, továbbá a nekik könyvelő Feodor Rita. (Utóbbi családilag is a lehető legközelebb áll Matolcsy juniorhoz. Feodor András nevű fia a Balaton Bútor ügyvezetője.)
Mindezek után tényleg csak az a kérdés, mit lép a kormányzat Matolcsy-ügyben.
Nagyon adná magát a Varga Mihály által belengetett (büntető)jogi megoldás – ám ahogy utaltunk rá, ez valós kampánykockázatot jelentene a Fidesz számára. Forrásaink egy dologban viszont szinte biztosak: a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bank tulajdonosai között még jelenleg is 23 százalékos befolyással rendelkeznek a Quartz-magántőkealapok – „ezt a csomagot nyilván le kell majd adnia a Matolcsy-érdekkörnek”. A fent említett Feodor Ritának elvileg 2025 végéig szól a megbízatása a pénzintézet felügyelőbizottságában, de ma kevesen fogadnának arra, hogy ki is tölti mandátumát.
Emellett egy másik tőzsdei vállalat sorsát is eldöntheti a Matolcsy-kérdés. Jelenleg a GTC–Quartz közös irányítása alatt áll a szolárparkokat birtokló NAP Nyrt. – melynek igazgatóságát Stofa György és Hevér Judit színesíti. Ha e céggel történne valami, akár az is utalhat a Matolcsy-klán megítélésére. Ahogy Simicska Lajos, vagy a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg „túlterjeszkedő” Spéder Zoltán esete mutatja, a NER-ben sincs garantált örökös tagság.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Matolcsy Ádám és Matolcsy György beszélget a budai FELIX Kitchen&Barban 2024. július 16-án (fotó: Németh Dániel)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
