Élete legnagyobb ügye – exkluzív fotóriport Karsai Dániel küzdelméről
Napra pontosan fél éve hunyt el Karsai Dániel, aki éppen ma lenne 48 éves. A gyógyíthatatlan ALS betegségét egy ország szeme előtt megélő, a méltóságteljes halálhoz való jogért Strasbourgot is megjáró ügyvéd sorsa a magyarországi közbeszéd része lett. Karsai számos hazai médiumban szólalt meg, képekben elmesélt teljes története azonban sehol nem jelent meg. Mostanáig. A hazai fotográfusok közül Kovács Bea volt az egyetlen, akinek Karsai megengedte, hogy élete utolsó évét végigfotózza. Ott volt vele minden fontos pillanatban: EU-bíróságon, Vasas-meccsen, parlamenti meghallgatáson, színházban, ju jitsu edzésen – és persze az utolsó pillanatokban. Kovács Bea lapunkat kereste meg a teljes Karsai-anyag publikálásának ötletével – mi pedig, látva az elképesztő munkát, ennek örömmel teszünk eleget. Exkluzív képriport, a fotográfus szövegével.
2023. szeptember 27-én átlagos magyar hétköznap vette kezdetét. Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban megbeszélést folytatott Marine Le Pennel, a Fővárosi Közgyűlés Csorba Lászlót, az ELTE Történeti Intézetének professor emeritusát nevezte ki a Budapesti Történeti Múzeum élére, Szabadkígyóson ünnepélyesen átadták a felújított svájceráj épületét, a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyában konferenciát rendeztek a turizmus világnapja alkalmából, egy reflektorral közlekedő Audi 4B elvakította a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság gépkocsizó járőrei szemét. Karsai Dániel ALS-ben szenvedő alkotmányjogász pedig személyes blogjában kiposztolta az első Poszt Mortem bejegyzését.
„Dr. Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.”
Így kezdődő bejegyzésével nemcsak a saját harcát kezdte meg, hanem egy országot késztetett arra, hogy szembenézzen egy addig elhallgatott kérdéssel: van-e jogunk a méltóságteljes halálhoz? Akkor még kevesen sejtették, de Magyarországon új fejezet kezdődött – egy ember kiállása olyan társadalmi párbeszédet indított el, amelyet nem lehetett többé figyelmen kívül hagyni.
Karsai Dánielnél 46 éves korában diagnosztizálták a progresszív, idegsejtpusztulással járó gyógyíthatatlan betegséget, az ALS-t. Teljes bénulás, majd a fulladásos halál várt rá úgy, hogy testi leépülését tiszta elmével kellett végignéznie. Az orvosi segítség csak a tüneteket enyhíthette, de semmi sem menthette meg attól, hogy saját létezésének néma szemlélőjévé váljon.
Ipso iure
Mivel Magyarországon nincs arra lehetőség, hogy a hozzá hasonló gyógyíthatatlan betegségben élők lehetőséget kapjanak életük méltóságteljes befejezésére, az alkotmányjogász szerint az életvégi döntések teljes hazai tilalma alapvető emberi jogait sértette. Nemcsak az emberi méltóságából eredő önrendelkezésit, hanem a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához valót és a megalázó bánásmód tilalmát is.
Ennek orvoslására Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és az életvégi döntések jogáért vívott harcával a nyilvánosság elé lépett. Blogját, amely addig híreket, információkat és cikkeket osztott meg az emberi jogok elméleti és gyakorlati alkalmazásából, ellepték a – jórészt – támogató, együttérző hozzászólások. Persze nem hiányoztak a kritikák sem, főként azok részéről, akik vallási vagy konzervatív nézőpontból ellenezték az eutanáziát és az aktív életvégi döntéseket.
Karsai beadványát, sürgősségi kérelmének helyt adva, a strasbourgi bíróság 2023. november 28-án tárgyalta. A testület korábban is foglalkozott már hasonló ügyekkel, de ez volt az első ilyen magyarországi eset.
„Álmomban a 80. születésnapomat ünnepeltük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Meccset néztünk, boroztunk. Politikáról, fociról és az élet dolgairól beszélgettünk. Aztán lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felébredtem, és szembesültem a rideg valósággal: csak 46 éves vagyok és ALS-em van. Minden nap közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez, a másoktól való teljes függéshez” – kezdte beszédét a strasbourgi meghallgatáson.
A kétnapos Karsai kontra Magyarország perben az alkotmányjogászt hatfős jogászcsapat képviselte, jogi képviseletét Stánicz Péter látta el. Ő így érvelt Strasbourgban: „Magyarországon öt év börtön is várhat arra, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. A mostani magyar szabályozás sérti a betegek alapvető emberi jogait, és diszkriminatív, hiszen hiába engedélyezi az életfenntartó kezelések visszautasítását, ez az ALS-betegek esetében értelmezhetetlen. Ennek az állapotnak pont az a lényege, hogy nincs kezelés.”
Az Igazságügyi Minisztérium vezető beosztású jogásza, Tallódi Zoltán ugyanitt azzal kezdte, hogy „az ügy a minisztérium munkatársainak is megterhelő érzelmileg”, de fenntartotta a kormány ellenkérelmében megfogalmazottakat: „Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára.”
„Álmomban a 80. születésnapomat ünnepeltük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Meccset néztünk, boroztunk. Politikáról, fociról és az élet dolgairól beszélgettünk. Aztán lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felébredtem, és szembesültem a rideg valósággal: csak 46 éves vagyok és ALS-em van. Minden nap közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez, a másoktól való teljes függéshez” – kezdte beszédét a strasbourgi meghallgatáson.
A kétnapos Karsai kontra Magyarország perben az alkotmányjogászt hatfős jogászcsapat képviselte, jogi képviseletét Stánicz Péter látta el. Ő így érvelt Strasbourgban: „Magyarországon öt év börtön is várhat arra, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. A mostani magyar szabályozás sérti a betegek alapvető emberi jogait, és diszkriminatív, hiszen hiába engedélyezi az életfenntartó kezelések visszautasítását, ez az ALS-betegek esetében értelmezhetetlen. Ennek az állapotnak pont az a lényege, hogy nincs kezelés.”
Az Igazságügyi Minisztérium vezető beosztású jogásza, Tallódi Zoltán ugyanitt azzal kezdte, hogy „az ügy a minisztérium munkatársainak is megterhelő érzelmileg”, de fenntartotta a kormány ellenkérelmében megfogalmazottakat: „Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára.”
Az ügyhöz további betegtársak is csatlakoztak, alátámasztva a magyarországi eutanáziatörvények reformja melletti érveket. Az ALS-beteg Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla, illetve a szklerózis multiplexben szenvedő házaspár, Giovannini Moni és Haubert Péter is a strasbourgi bírósághoz fordultak, hogy jogot szerezzenek a méltó halálhoz. Karsai nyilvános küzdelme és jogi harca széleskörű társadalmi vitát váltott ki Magyarországon az eutanázia legalizálásáról, az egyéni önrendelkezés határairól és a halálhoz való jog erkölcsi és jogi meghatározásáról. Testvérével, Karsai Péterrel együtt népszavazási kezdeményezést is benyújtottak az eutanázia legalizálására. A Nemzeti Választási Bizottság ezt elutasította arra hivatkozva, hogy a javasolt kérdések összeegyeztethetetlenek az Alaptörvénnyel.
Karsai 2023. november 30-án Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselőjének meghívására az Országgyűlésbe látogatott, hogy az eutanázia legalizálásáról tárgyaljon. Míg a Momentum és a Párbeszéd támogatásukról biztosították ügyét,
a Fidesz–KDNP képviselői nem mutattak hajlandóságot a párbeszédre. Egyedül Kósa Lajos képviselő állt meg egy pillanatra, és megígérte, hogy egy későbbi időpontban hajlandó egy beszélgetésre.
A találkozóra 2023. december 1-jén került sor; Karsait betegtársai is elkísérték. Bár Kósa erkölcsi okokból ellenezte az eutanáziát, nyitottságot mutatott egy népszavazás és parlamenti vita lehetőségére.
Az ismételt parlamenti szereplés 2024. március 26-án következett, amikor az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának ülésén Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök javaslatát vitatták meg. Ez lehetővé tenné a halálhoz való segítségnyújtást gyógyíthatatlan betegek számára. Karsai hangsúlyozta az emberi méltóság sérthetetlenségét, rámutatva, hogy a jelenlegi jogszabályok diszkriminatívak, mivel kizárólag a passzív eutanáziát engedélyezik. A bizottság fideszes tagjai érdemi vita és kommentár nélkül szavazták le a javaslat parlamenti tárgyalását.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024. június 13-án elutasította Karsai keresetét. A testület indokolásában 6:1 arányban nem találta megalapozottnak a magánélethez való jog sérelmét. „Nagyon csalódott vagyok. Úgy gondolom, hogy a bíróság gyáva döntést hozott” – reagált az alkotmányjogász. Augusztusban kérvényt adtak be, hogy a per a strasbourgi Nagykamara előtt folyhasson le elölről, ám erre nem sokkal később az alábbi határozatot kapták: „A Nagykamara öttagú bírói tanácsa legutóbbi, 2024. szeptember 2-i ülésén úgy határozott, hogy elutasítja a Karsai Dániel kontra Magyarország ügy áttételére irányuló kérelmet.”
Sport
Betegsége előtt Karsai Dániel aktív sportoló volt. Középiskolásként atletizált, majd a Láng Vasas csapatában és a MAFC-ban futballozott. Négy évig dolgozott Strasbourgban, ez idő alatt az Európa Tanács focicsapatát erősítette. Két évig, ugyancsak Strasbourgban, az AS Neudorf csapatában is szerepelt. Emellett kétszer teljesítette az Országos Kéktúrát, megmászta az 5644 méteres nepáli Kala Patthart, és eljutott az Everest alaptáborába is. A futballal azonban jó évtizede felhagyott, mert frusztrálta a „helyi agresszív stílus” és a győzelmi kényszer. Akkor kezdett el ju jitsuval foglalkozni.
Tizenegy évig edzett, barna övet szerzett. 2024. január 26-án pedig a Magyar Ju Jitsu Szövetség 1. dan fokozatra léptette elő. A fekete öv átadása után sporttársai gratulálnak neki. Közlemény is született.
„Drága Dani!
Szövetségünk alapítója soke Kelemen István, idén januárban közvetlen rokonai, barátai, sporttársai körében 1. dan fokozatra léptette elő Dr. Karsai Dánielt, Danit.
Dani történetét ismerjük, itt most nem is mennék bele részletekbe, mivel szinte minden média felületen találkozhatunk az alapvető emberi jogokért, pontosabban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embertársainknak az emberhez méltó életvégi döntés meghozatalának jogáért folytatott küzdelmével.
De menjünk vissza az előléptetés sztorijához, Dani kimagasló sportteljesítményéhez, amely őt a nagybátyja nevével fémjelzett harcművészeti iskola barna öv fokozatáig repítette. Majd ez a fura ALS nevű valami kérlelhetetlenül megállította őt ezen az úton és megkezdte nem mindennapi küzdelmét egy másik „tatamin”, ami sajnos nem jó felé lejt, ezért szinte lehetetlen nyerni rajta…
A fekete öv fogalma tágabb annál, hogy valaki ügyesen mozog, küzd, dobál, üt-rúg, a fekete öv (japánul a kuro-obi) egy olyan nehezen megfogható fogalom, melynek az azt kiérdemlő tulajdonosa mire odáig ér, sok-sok egyéb kiváló emberi és lelki tulajdonsággal, képességgel rendelkezik, illetve kell, hogy rendelkezzen…
Dani neves szamurájokat megszégyenítő lelki és szellemi erőről tett, és nap mint nap tesz tanúbizonyságot valamennyi „tatamin”, mind iskolánk vizsgáztatói, mind a strasbourgi bírák, mind az embertársai, mind a jóisten előtt!!!
Ha valaki feketeöves, akkor Danika te biztosan AZ vagy, büszke vagyok, hogy taníthattalak! Ezért így utólag ezen az úton is gratulálok neked, harcodban veled vagyunk, bármerre jársz…
Kovács Attila 8. dan”
„Drága Dani!
Szövetségünk alapítója soke Kelemen István, idén januárban közvetlen rokonai, barátai, sporttársai körében 1. dan fokozatra léptette elő Dr. Karsai Dánielt, Danit.
Dani történetét ismerjük, itt most nem is mennék bele részletekbe, mivel szinte minden média felületen találkozhatunk az alapvető emberi jogokért, pontosabban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embertársainknak az emberhez méltó életvégi döntés meghozatalának jogáért folytatott küzdelmével.
De menjünk vissza az előléptetés sztorijához, Dani kimagasló sportteljesítményéhez, amely őt a nagybátyja nevével fémjelzett harcművészeti iskola barna öv fokozatáig repítette. Majd ez a fura ALS nevű valami kérlelhetetlenül megállította őt ezen az úton és megkezdte nem mindennapi küzdelmét egy másik „tatamin”, ami sajnos nem jó felé lejt, ezért szinte lehetetlen nyerni rajta…
A fekete öv fogalma tágabb annál, hogy valaki ügyesen mozog, küzd, dobál, üt-rúg, a fekete öv (japánul a kuro-obi) egy olyan nehezen megfogható fogalom, melynek az azt kiérdemlő tulajdonosa mire odáig ér, sok-sok egyéb kiváló emberi és lelki tulajdonsággal, képességgel rendelkezik, illetve kell, hogy rendelkezzen…
Dani neves szamurájokat megszégyenítő lelki és szellemi erőről tett, és nap mint nap tesz tanúbizonyságot valamennyi „tatamin”, mind iskolánk vizsgáztatói, mind a strasbourgi bírák, mind az embertársai, mind a jóisten előtt!!!
Ha valaki feketeöves, akkor Danika te biztosan AZ vagy, büszke vagyok, hogy taníthattalak! Ezért így utólag ezen az úton is gratulálok neked, harcodban veled vagyunk, bármerre jársz…
Kovács Attila 8. dan”
„Elfogadom, ha már nem látom”
Karsai kreatív lelke Egy tökéletes nap című színdarabjában jutott kifejezésre, amelyet a 6szín Teátrumban játszanak Budapesten. A darab a betegség előrehaladását, az eutanázia vitáját, politikai dimenziókat, személyes kapcsolatokat és családi történeteket boncolgat. Megírásában Szenteczki Zita rendező és Bíró Bence dramaturg segédkeztek. „Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos” – idézik az alkotmányjogászt a színház honlapján. A darab premierjét 2024. június 14-én tartották. A nézők állva tapsolták a szerzőt.
Az ápoló
Márkovics Ákos egy internetes álláshirdetésre jelentkezve lett Karsai Dániel segítője. Az idősgondozásból érkező ápoló másfél évig, 2024. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig ápolta az eutanázia magyarországi legalizálásáért küzdő jogászt. A fizikai szükségleteiről való gondoskodás mellett Ákos aktív részese lett a kegyes halálért folytatott harcának.
Kettejük kapcsolata túlmutatott az ápolói feladatokon: Ákos nagyon megszerette Dánielt és a Karsai családot. A Siklósról a fővárosba költözött fiatalember hamar azt érezte, hogy lett egy pesti családja is. A körükben eltöltött másfél évről azt gondolja: elérte ápolói pályája csúcsát, és ajándékként tekint a Karsai Dániel mellett töltött időre. Karsai Péter szerint
„ebben az egész történetben ő a kulcsjátékos, ha ő nincs, akkor is van megoldás, csak azt úgy hívják, hogy kapkodás és fejvesztve rohanás”.
Az ápolói feladatok elvégzése mellett asszisztensi munkát is ellátott. Dániel beszédének romlásakor leginkább ő értette ápoltját. Intézte az alkotmányjogász levelezését, a Poszt Mortem-blogbejegyzéseket, de neki diktálta le betege az Egy tökéletes nap címűszíndarab alapjául szolgáló írását is.
Kezdetben csak az öltözködésben és a vacsora elkészítésében volt rá szükség. Állapotának romlásával Dániel egyre inkább elveszítette önállóságát; mindenben Ákos támogatására szorult.
Hónapokon át ő volt az egyetlen képzett segítő Dániel mellett, aki ragaszkodott jelenlétéhez. Szabadidejében is hívhatták segítségért, így nehezen tudott pihenni. Ha nem csengett a telefonja, Ákos aggódni kezdett… Annak ellenére, hogy nagyon megszerette Dánielt, időnként voltak összetűzéseik. Nehéz betegnek tartotta ápoltját, aki ugyan bátorította, hogy minden esetben mondja ki azt, ami zavarja, ám ez nem mindig sikerült neki.
Amikor nem volt szolgálatban, Dánielt barátai és családtagjai segítették felváltva. Mindannyian elsajátították az alapvető ápolási technikákat, beleértve a PEG-szondán keresztüli táplálást is.
Megígérte, hogy az utolsó pillanatig mellette lesz. 2024. szeptember 28-án Dániel súlyos fulladásos roham után lélegeztetőgépre került, majd korábbi rendelkezése szerint lekapcsolták arról. Ákos végig mellette maradt, Dániel kezét utolsó leheletéig fogva.
Dániel halála után úgy érzi, hogy az otthonápolásban már elérte pályája csúcsát. Ebben a másfél évben megtanulta jobban becsülni önmagát. Szeretne továbbtanulni, egyetemre menni, akár a doktorit is megszerezni, majd pedig tanítani. A Karsai családdal továbbra is jó kapcsolatot ápol.
A fal
Karsai Dániel 2024. szeptember 28-án hunyt el a nyilvánosságban éppen egy évvel korábban elkezdett ALS-küzdelme után. A Katona József Színház előcsarnokában néhány napig bárki elhelyezhette az emlékezés virágát.
Halála után többen kiemelték emberi jogi küzdelmeit és személyes bátorságát. Politikai pártok, hírességek és civilek is tisztelegtek előtte írásaikkal, a Magyar Orvosi Kamara pedig emlékdíjat alapított az élet méltóságáért küzdők támogatására.
*
Koncepció, szerkesztő: Vörös Szabolcs
*
Nyitókép: Nagy Márk színész és Fazekas Ábel zeneszerző felviszik Karsai Dánielt a 6szín Teátrum emeletén rendezett fogadásra az Egy tökéletes nap című darab bemutatója után 2024. június 14-én
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
hirdetés
