Jó okuk van Karácsonyéknak, hogy ne nagyon üssék a kormányt színházügyben
Egy hete a levegőben lóg azoknak a fővárosi tulajdonú színházaknak a sorsa, amelyek működését eddig az állam fizette. Bár múlt év decemberében kormányrendelet született róla, hogy március 31-ig meg kell kötni a finanszírozásukat biztosító szerződést, a minisztérium még mindig nem küldte meg az aláírandó dokumentumot. Pedig ennyi idő alatt máskor egy teljes Alaptörvényt is ki tudott izzadni magából a kormány – ám hogy Karácsony Gergelyék nem hangoskodnak az ügyben mégsem, arra jó okuk van. Kultúrpolitikai háttér.
Letelt az idő, nincs hosszabbítás, nincs új szerződés: április 1-től légüres térbe kerültek a főváros és az állam által eddig közösen fenntartott színházak. Ezek finanszírozását eddig egy 2020-ban megkötött megállapodás szerint az állam vállalta. Az ötévente megújítandó szerződést decemberben ahelyett, hogy megújították volna, negyedévre ideiglenesen meghosszabbították, a határidőig azonban nem sikerült új szerződést kötnie a fővárosnak és a minisztériumnak. Ahogy Vitézy Dávid fogalmazott: a főváros tulajdonában álló, de eddig az állam által pénzelt színházak „fenntartói feladatai visszaszálltak a fővárosra”. A Podmaniczky Mozgalom vezetője figyelmeztet: „a fővárosi költségvetésben egy kanyi forint nem szerepel ezen intézmények működtetésére, így nem elképzelhető működési zavarok nélkül a kormány kivonulása a budapesti színházak finanszírozásából”. Ha valóban kivonulásról lenne szó, komoly gondban lenne az önkormányzat, amelynek pénzügyi helyzete most nemhogy az intézmények fenntartását, de az állami támogatások megelőlegezését sem tenné lehetővé. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint azonban erre nincs is szükség.
– Az állam márciusban utalt az érintett színházaknak, és likviditási szempontból ez a pár nap nem okozhat gondot, de tény, hogy lassan halad a dolog. A kormányzati működést, bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk megreformálni. Tavaly november óta tárgyalunk,
ennyi idő alatt máskor egy új Alaptörvényt megírt a kormány,
ehhez képest egy megállapodás-hosszabbítást jóval egyszerűbb lenne összehozni – mondja lapunknak Kiss Ambrus. Hozzáteszi: a főváros és a minisztérium között nincs konfliktus a közös fenntartású színházak finanszírozását illetően, a tárgyalások rendben haladtak. – Februárban úgy álltunk fel a tárgyalóasztal mellől, hogy abban maradtunk, a meglévő konstrukció marad. Nagyon remélem, hogy napokon belül megérkezik a tervezet, amely nemcsak hozzánk, de a színházzal rendelkező megyei jogú városokhoz sem futott még be – fogalmaz a főigazgató. Ha a szerződéstervezet megfelel a korábban lefektetett elveknek, azonnal rendkívüli közgyűlés elé terjesztik. Ha nem, folytatják a tárgyalást a minisztériummal. Ami a támogatások mértékét illeti, Kiss Ambrus nem tudott biztosat mondani. – Nem tudunk összegekről, nekünk azt mondták, hogy lesz emelés, de kérdés, mi kerül bele végül a szerződésbe.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) a határidő lejárta után mindössze egy rövid közleménnyel igyekezett nyugtatni a kedélyeket. Ebben Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár „több fordulóból álló szakmai tárgyalásokról”, „hosszas és alapos egyeztetésekről” beszél, és homályosan utal egy teljesítménymutatók szerint kiérdemelhető 15 százalékos többletforrásra, az azonban nem világos, hogy ez az eredeti, 2020-as szerződésben lefektetett összeg inflációkövető növekedésén felül, vagy netán ahelyett értendő. Sok konkrétumot nem tartalmaz Hankó Balázs szombati bejelentése sem, mindenesetre a miniszter a hétvégén évi 25 milliárd forintos színházi keretösszegre tett ígéretet.
A közös fenntartású fővárosi színházak műsora tehát múlt kedd óta kvázi fedezetlenül fut,
ám ezeknek az intézményeknek az anyagi helyzete nagyon különböző. A Vígszínház éves üzleti tervének csak a felét teszi ki az államtól várt támogatás, és a tartalékaikból egyelőre fedezni tudják a hiányt, az Új Színház viszont már február végére fizetésképtelenné vált volna, ha nem tesz vele kivételt az állam, és állítólag van még olyan intézmény az érintettek között, amelynek pénzügyi helyzete több mint aggasztó. A József Attila Színház gazdálkodása a lapunkhoz eljuttatott válasz szerint stabil, és az előadásaik megtartása az évadterv szerint továbbra is biztosított. A Madách Színház működése is zavartalan, vezetése pedig biztos abban, hogy a megállapodás hamarosan megszületik a minisztérium és a főváros között, az átmeneti időszakra nekik is vannak tartalékaik. A Kolibri Színháztól, a Budapest Bábszínháztól és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadtól nem kaptunk választ anyagi helyzetükre vonatkozó érdeklődésünkre.
A minisztériumi közlemény egyetlen egzakt állítása az, hogy tovább folytatódik a színházak közös működtetési megállapodása a vidéki önkormányzatokkal és a fővárossal. Amellett, hogy még mindig nem született meg a döntés arról, marad-e a hibrid fenntartói modell, a másik nagy kérdés, hogy az állam csökkenti-e a finanszírozásra szánt összegeket. A Vitézy-csapatot erősítő Merker Dávid szerint ugyanis, ha nincs ilyen szándék, semmi nem indokolja, hogy a szerződést nem újították meg automatikusan.
Arra vonatkozóan, hogy növekszik vagy a 2020-as szerződésben meghatározott összeg marad, tehát reálértéken csökken az érintett kulturális intézmények állami támogatása, csak találgatások folynak. Bár a KIM úgy fogalmaz: „a közös működtetésű színházakhoz hasonlóan a Budapesti Fesztiválzenekar is magasabb kormányzati támogatást kap idéntől, mint az elmúlt években kiutalt évi 2 milliárd forintos támogatás”,
Fischer Iván – csakúgy, mint az ország más állami pénzből működő szimfonikus zenekarainak vezetése – informálisan úgy értesült, hogy a támogatás az ígérettel ellentétben nem az indexált, hanem a 2022-ben rögzített összeg lesz.
Bár Fischer Iván arra panaszkodott, hogy így 700 millió fog hiányozni a költségvetésükből, az együttesek bevételét összevetve a legkevésbé a Fesztiválzenekarért kell aggódnunk. Sokkal nagyobb gondot okozhat mindez a vidéki zenekarok esetében.
Jó okuk van aggódni emiatt, hiszen a zenekarok két héttel ezelőtt megkapták a szóbeli értesítést arról, hogy a 2020-as támogatásokat az előzetes ígéretek ellenére nem indexálták, tehát az állami finanszírozású, nemzeti besorolású országos szimfonikus zenekarok legfeljebb azt az értéket kapják meg, ami forintra pontosan megegyezik az akkori szerződésben meghatározottal. „2020 óta mi is 40 százalékos inflációval kell, hogy számoljunk, úgyhogy ez nagy érvágás lesz számunkra”, fogalmazott lapunknak az egyik magyarországi nagyváros zenekarának karmestere.
Mivel annak idején a közös fenntartású fővárosi színházakkal egy szerződésben rögzítették a Budapesti Fesztiválzenekar finanszírozását is, lapunk megkereste az együttest is. A BFZ közleményében jelzi, Gulyás Gergelynek és a főpolgármesternek már tavaly nyáron elküldték arra vonatkozó kérésüket, hogy biztosítsák a 2020-as összeg inflációs indexálását, ám a jelek szerint süket fülekre találtak.
Az ő szóbeli tájékoztatásuk, amely rímel a többi zenekar információira, nem sok bizakodással töltheti el azokat a fővárosi színházakat, amelyeknek eddig az állam fedezte a működését.
Ha pedig a kormány így áll az ország legnagyobb zenekarainak fenntartásához, joggal tarthatnak attól a fővárosi tulajdonú, de állami finanszírozású színházak és a velük együtt kezelt vidéki színházak, hogy hasonló elbánásban lesz részük.
Nemcsak azon izgulhatnak tehát most, hogy egyáltalán megszületik-e a finanszírozásukat biztosító szerződés, amelynek a tavaly decemberi kormányrendeletben meghatározott határideje március 31-én lejárt, de még az is kérdés lehet, ha megkötik is, mennyivel lesz rövidebb a takaró az idei évtől.
A minisztériumot is megkerestük, hogy megtudjuk, mi az oka a szerződéskötés késlekedésének, mik a súrlódási pontok a főváros és az állam között, mikorra várható döntés és addig miből kéne finanszírozniuk a működésüket az érintett kulturális intézményeknek, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Nyitókép: Engárd Emil (b) William Frankenstein és Teszárek Csaba (j), a Kreatúra fejét mozgató színész szerepében Nick Dear Frankenstein című színművének próbáján a Budapest Bábszínházban 2022. február 21-én (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>